Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-29 / 29. szám
Vol. III. No. 29. Thursday, July 29, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Fublished Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act 2, lffl “A szabadság az a jog, hogy bárki akárhol felállhasson él elmondhassa azt, amit mindenki gondol.” Lincoln Steffens Magánkézbe jut az atomenergia íérmelése A tengerparti olaj medencéknek, ezeknek a nemzeti közkincseknek, odaajándékozása magánvállalatoknak távolról sem okozott olyan nagyméretű megbotránkozást, mint amiről most folyik a vita a szenátusban, amikor az atomenergia termelését akarják magánvállalatok zsákmányául odadobni. A vita során Herbert Lehman newyorki szenátor kijelentette, hogy a vita alatt álló törvény- javaslat “messze túlhaladja a tengerparti olaj oclaajándékozását”, mert a javaslat alapján szabadalmat engedélyeznének néhány “nagy és monopóljellegü’’ n a g yvállalatnak, hogy azok aknázzák ki “azt, ami természeténél fogva köztulajdon, melyet közpénze kbefektetése (12 billió dollár) és a közszolgálat érdekében mozgósított nemzeti szellem hozott létre.” “Obstrukció” Két hete folyik már az elkeseredett vita a szenátusban. Amikor multheti számunkban “És most jön a legnagyobb elajándékozás” cimü cikkünkben hirt adtunk a szenátusi vitáról, azt mondtuk, hogy “a tőkés sajtó alig ir a készülődő óri; elajándékozásról.” A múlt hét < lején, amikor még demokrata szén 1 rok mondták beszédeiket, még nem nevezték el az ellenzék tiltakozását “obstrukció”-nak (filibuszternek, — agyonbeszélésnek) és csupán a hét folyamán derült ki, hogy nem minden szenátor hajlandó hozzájárulni a nagyszabású atomenergia-trükkhöz Az ország közfigyelme is csak akkor kezdett ébredezni, amikor gyanúperrel fogadták William F. Knowland republikánus szenátornak, McCarthy egyik legbuzgóbb szenátusi támogatójának, fellépését, aki kijelentette, hogy minden eszközt meg fog ragadni az ellenzék letörésére, ha nem hajlandók beletörődni, hogy az atomenergiát a kormány magánkezekbe juttassa, amint ezt az Eisenhower által támogatott, az energiatermelésről szóló törvényjavaslat követeli. Csak ekkor kezdett nagyobb terjedelemben foglalkozni a sajtó ezzel a javaslattal, (még akkor se nagyon hangoztatták, miről is van szó,) de a lényeget elkenve azon kérdés körül verték a nagydobot, hogy a szenátusban sikerül-e Knowlandnak elfogadtatnia a klotürre, vagyis a beszédkorlátozásra vonatkozó indítványát. Ezzel tömték az újságolvasók fejét és csak homályos utalásokat tettek a javaslat voltaképpeni értelmére, hogy tehát az atomenergiatermelést, amely eddig a kormány kezében volt, magánvállalatoknak, egyelőre pontosan a “Middle South Utilities, Inc.” és a “Southern Company” vállalatoknak gondjaira akarják bízni. Ez olyan formában történne, hogy West Memphis, Ark.-ban egy 107 millió dolláros atomgyárat építenének, amely 600,000 kilowatt energiát adna el TVA-nak (Tennessee Valley Authority-nek) pótlásául annak az energiának, amelyet a TVA szolgáltat a Paducah, Kv.-i atomgyárnak. Clinton P. Anderson, new mexicoi demokrata módosítása szerint megtiltanák az atomenergiabi- zottságnak, hogy ne vásárolhasson magánvállalattól atomenergiát, csak éppen annyit, amennyire saját atomgyárainak szüksége van. Az atomenergiát villanyerö termelésére fordítanák s ezzel az energia- termelés történetében uj kor kezdődne. A háborús célokra termelt atom- energitermelésről áttérnének a béke- beli használatára, hinnék keresztül-j viteléhez Eisenhower meg akarja | változtatni az 1946-os atomenergia- j törvényt, mert enélkül nem lehet az j atomenergitermelést magánvállala- j tokra bízni. Ez a szabadalom odaen-, gedélyezésével történne. Ebből természetesen a hatóságilag engedélyezett nagyvállalatok harácsolnának hasznot a többiek kizárásával. így jönne létre a monopólium az enge-' délyt nyert vállalatok közt. Morse szenátor az ellenzék élén Ellenzéki harcuk e pillanatban j mégis közérdekű. Az ellenzéki har-; cot Wayne Morse oregoni független | szenátor vezeti, aki eddigélé már 85 j óra hosszat beszélt, valamint Albert | Gore tennesseei demokrata szenátor, j A helyzet az, hogy Knowland sze-1 nátornak a beszédkorlátozás kimondására vonatkozó indítványához a szenátus kétharmad többségének j szavazata kellene, ennyivel azonban i nem rendelkezik, mert a déli demo-; kraták, akiknek a polgárjogellenes harcaikban a filibuster a leghatha- tósabb fegyverük, nem hajlandók Knowland-et támogatni. A vitatott javaslat támogatói mégis többségben vannak, az ellenzéki kisebbség azonban olyan beszédekkel nyújtja a vitát, amelyyeknek obstrukciós természetét tagadják s azt hangoztatják,; hogy azok a “felvilágosítás kampá- J | nvát” szolgálják. | Az atomenergitermelés elajándékozásáról szóló törvényjavaslat az Ei- senhower-féle törvénysorozat egyik j pontja csak. Az egész törvénysoroza-, tot hihetetlen rövid idő alatt, a kong-1 ressziil ülésszakának lezárása előtt I akarták keresztülhajszolni és min-i den jel szerint az elajándékozást a ■ j nagy sietés lázában tervezték kérész-1 tülcsusztatni abban a reményben, I bogy a kongresszusnak és a közvéleménynek nem is lesz ideje tudomást j szerezni arról, hogy mire készülnek.1 Knowlandék azt kiáltozzák, hogy az ellenzék megakadályozza az elnöki törvényjavaslatok nyélbeütését és szó sem lehet róla, hogy augusztus 1-én berekesszék az ülésszakot. A dolgok jelenlegi állása mellett, vagyis mivel még egy csomó törvényjavaslat letárgyalása is hátra van, aligha lesznek készen augusztus 15-e I előtt. Milyen kihatása lesz a választásokra? A honatyáknak azért fő emiatt a fejük, mert választási évben va-, gyünk és nem birják a választási kampányt megkezdeni addig, amig a Kongresszus együtt van. Annyival is nagyobb baj ez a republikánusoknak, mert a milliomosok kormánya élén működő Eisenhowerről már tudja az ország népe, hogy elsősor- * ban a nagyvállalatok érdekeiért dolgozik s még a demokraták is azzal vádolják, hát még a munkások, hogy a vezető réteg javát szolgáló osztálypolitikát íiz a törvényeivel, amit a tengerparti olaj medencék odaajándékozása, az osztalékosoknak adott adókedvezmények és egyéb intézkedései is cáfolhatatlanul bizonyítanak. A választási harcokban a demokraták alaposan fel fogják használni a kormány e népellenes intézkedéseit s ezzel a republikánusok a legrosszabb esélyeknek néznek elébe a választások kimenetelét illetően. E tekintetben tehát úgy néz ki a dolog, mintha biztosnak látszó választási vereségük előtt a republikánusok még egy hatalmasat akarnának szívni az ország véréből. A Fehér Házból semmi jel nem'jött eddigelé, hogy Eisenhower hajlandó volna engedni eddigi állásfoglalásából az atomenergiatermelés és magának a törvényjavaslatnak kérdésében. Eisenhower állásfoglalása világos: nem akarja, hogy a kormány kitérjen a “magánipar” (a monopólium) követelése elől s feljegyezték róla, hogy az olcsó víllanyerőt szolgáltató, a kis- és középtermelők javát szolgáló TVA-féle energiatermelést “besurranó szocializmus”-nak tekinti. Vége a vitának, oda az atom! Kedden este az ellenzék váratlanul abbahagyta a további beszédeket és a javaslatot szavazás alá bocsátották. A szenátus 57 szavazattal 28 ellenében elfogadta. Az atomenergiatermelést ezzel odaajándékozták a monopóliumnak. Hubert H. Humphrey, minnesotai demokrata szenátor a 180 óra és 50 percig folyó vita be- végeztével kijelentette, hogy a szenátus döntése “vereség az amerikai nép legjobb érdekeire nézve, de azért semmiképpen sem győzelem az Ei- senhower-kormány számára.” A nyugatnémet rendőrfőnök átpártolt Dr. Otto John, a nyugatnémetországi rendőrfőnök, (az ottani FBI-főnök) minden szó nélkül átment Kelet-Német- országba. Megbízható adatok szerint azért hagyta ott állását, mert már nem bírta tovább nézni a nácik folytonos előtörését. John is benne volt a Hitler élete elleni merénylet elkövetésében és ugylátszik, náciellenességét ő komolyan vette. Minthogy kimagasló pozíciójában minden államtitokról tudomása volt, washingtoni körökben John átpártolá- sát “katasztrófális”-nak minősitik. A bonni kormány makacsul ragaszkodik azon felfogásához, hogy dr. Johnt átcsalták Kelet-Berlinbe, de nincs bizonyíték arra, hogy ideológiailag megváltozott volna. Más adatok azonban cáfolják Adenauerék nézetét, igy többek közt az, hogy John rossz véleményéről veit a kormánynak is tudomása és már gondoltak is elmozdítására annyival is inkább, mert az utóbbi időben Nyugat- Németországban egyre jobban felülkerekedett az a felfogás, hogy a Hitler-elle- nes merénylet résztvevőit “hazaárulóknak” tekintsék. — John eltűnése után számos letartóztatás történt Berlinben s legutóbb egy amerikai kapitány ön- gyilkosságot követett el az ellenkém- szolgálat kötelékében. ÜS repülök lelőttek két kínai repülőgépet Kedden reggel riasztó hírként érte aZ amerikai közvéleményt az a jelentés, hogy a kínai part közelében, Hainantól 12 mérföldnyire, az amerikai haditengerészet két repülőgépanyahaj ójáról felszálló repülőgépek lelőttek két kínai repülőt. Dulles külügyminiszter kijelentése szerint légibombázóink “emberbaráti küldetésben” voltak. Az incidensnek előzményei közé tartozott annak az angol utasszállitégépnek a kinaiak által történt megtámadása amelyen 18 utas volt, közöttük hat amerikai. Az angol gép a tengerbe zuhant és tizen, köztük három amerikai, életüket vesztették vagy eltűntek. A kinaiak az angol kormányhoz küldött jegyzékükben sajnálattal ismerték be, hogy az angol gépet tragikus tévedésből lőtték le abban a hiszemben, hogy Formózáról felszálló Csang Káj-sek gép volt. Felajánlották, hogy hajlandók a kártérítésre vonatkozó tárgyalásokat megkezdeni. Az angol kormány Anthony Eden angol külügyminiszter utján elfogadta a kinaiak magyarázatát és ajánlatát. Ennek a légi szerencsétlenségnek következménye volt, a két amerikai anyahajót, a Hornet-et és a Philipine Sea-t a kínai partok felé irányították, állítólag azzal a meghagyással, hogy az eltűntek után kutassanak. Az amerikai jelentés szerint a két kinai gép megtámadta az amerikai gépeket, ezért lőtték le. A kinai gépek lelövését republikánus és demokrata képviselők és szenátorok a Kongresszusban kitörő örömmel fogadták, mintha csak egy sikerült, jogos megtorlási akció hírét vették volna. Csak Miller nebraskai demokrata képviselő volt az, aki kijelentette: “Nem hiszem, hogy jogosítva vagyunk repülőgépeinket, hajóinkat és legénységünket Kina partvidékeinek ellenőrzésére kirendelni, hogy a britt hajókat és repülőgépeket oltalmazzák. Ez Anglia dolga.” I Az amerikai lépés nagy nyugtalanságot és kínos visszahatást szült Angliában. Amerikai “provokációról” szólnak az angol lapok, mondván, hogy Kina bocsánatot kért, kártérítést ajánlott fel, Eden szívesen elfogadta, miközben US repülők lelőnek két kinai repülőgépet. Úgy hat, mintha a Pentagonban nem tudnának belenyugodni abba, hogy abbamaradt az indokinai háború. Dulles, Anglia hívatlan prókátora, “bebizonyosodott kommunista brutalitásról” beszél. Csak nem ezzel a lelövéssel képzel válaszolni Dulles a béke “veszélyére” Ázsiában? Ez a gyors megtorlás aligha | fogja megnyerni az amerikai nép tet- ! szését, amely örül a békének. Az sem | lehetetlen, hogy a háborús uszítok és politikusok elsietve megragadták az angol repülőgép tragédiájának alkalmát, hogy alibit teremtsenek ellenzésük iga- | zolására, hogy Kínát ne vegyék fel az Egyesült Nemzetekbe. A világ azonban | átlát a szitán. A világ nem dől be oly | könnyen ilyen naiv mesterkedésnek> Több fortéllyal kell az ilyesmit csinálni! Ho Csi Minh egész Vietnam szabadságát akarja TOKIÓ. — A peipingi rádió itt felfogott jelentése szerint Ho Csi Minh viet- minhi vezér kijelentette, hogy Vietnam déli részének is fel kell szabadulnia s ha meglesz a béke, minden erővel azért fog küzdeni, hogy Vietnam egyesitésérél az egész ország függetlenségét és demokráciáját elérje. A kommunizmust fogják tanítani az iskolákban? WASHINGTON. — Az amerikai ügyvédkamarát fel fogják kérni, hagyja jóvá az augusztus 16—20-án Chicagóban tartandó hetvenhetedik évi konvencióján előterjesztendő indítványt, hogy a kommunizmus elméletét és gyakorlatai tanítsák az Egyesült Államok összes iskoláiban “megfelelő formában”. A meg- okolás az, hogy a kérdés nyílt taglaláséval lehet legjobban elejét venni a “veszélyes” tanok terjedésének. Nincs kizárva, hogy a “tanítás” lesz veszélyes. AMERIKAI
