Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-07-29 / 29. szám

Nagy meghökkenést okozott Wash­ingtonban az a szovjet jegyzék, a- meJynek szövegét a múlt hét végén küldtek: meg az amerikai,' angöl és francia kormányoknak és rádión is közvetítették Moszkvából Franciaor­szágba. A szovjet ebben a jegyzék­ben azzal a javaslattal lép fel, hogy hívjanak össze egy újabb konferen­ciát a nyugati és keleti országok kép­viseletével s állapodjanak meg egy európai kollektiv biztonsági rend­szerben. Washington azonnal reagált befelé az országban és a szokásos .gyanakvással hangoztatta, hogy nem' és nem, és csak akkor lehet szó róla, ha a szovjet bizonyságát adja, hogy /jó fiú lesz. Azonnal intézkedett a te­kintetben is, hogy az angol és a fran­cia illetékesek üljenek össze az ame­rikaiakkal és közös szöveggel vála­szoljanak Moszkvának, előrelátható­lag tagadó értelemben. Lássuk előbb, mit is javasolt a Szovjet. A,jegyzék legjellemzőbb és leglényegesebb részeit az alábbiak­ban ismertetjük: Nem lehet bízni a német militarizmusban “A francia kormány május 7-iki jegyzékének az az állítása, hogy az európai védelmi bizottság (az EDC) állítólag olyan szervezet, amely ‘ter­mészeténél fogva megakadályozná Németországot abban, hogy bárminő fegyveres akciót kezdjen’, teljesen alaptalan. Feltételezni, hogy ez al­kalommal lehetséges lesz a német mi- litarizmust bizonyos korlátok között tartani a párizsi és a bonni egyez­ményekkel, annyi, mint nem venni tudomásul a történelmi tényeket. Pe­dig a történelem azt bizonyítja, hogy bármikor vették kezükbe militaris­ták, a revánspolitika hívei, Németor­szág sorsát, Németország elkerülhe­tetlenül az agresszió ösvényére lé­pett és ronggyá tépte egyezményeit és kötelezettségeit más államok biz­tonságának tekintetében. Különféle államok együttműködhetnek A Szovjetunió változatlanul abban az értelemben járt el és jár el to­vábbra is, hogy elismeri a különféle társadalmi rendszerű államok együtt­élésének lehetőségét, valamint az összes olyan európai államok kollek­tív erőfeszítéseire alapított nemzet­közi együttműködés szükségszerűsé­get, amelyeket érdekel a nemzetközi biztonság és béke megőrzése. Kollektív biztonság Az általános európai szerződés alapelve az általános európai szerző­dés tagállamainak kollektiv fellépé­se a szerződő felek egyike vagy több- j je ellen intézett támadás veszélye el­len'Európában. A szerződés minden­egyes tagja vállalja, hogy, az eset­ben, ha egy vagy több tág 'ellen táf madást intéznek, támogatást nyújt annak az államnak vagy azoknak az államoknak, amelyet megtámadtak, a rendelkezésére álló minden eszköz­zel, beleértve haderejét is, avégett, hogy a nemzetközi békét és biztonsá­got visszaállítsák és fenntartsák Eu­rópában. Béke és biztonság Az általános európai szerződés alapján Európában megteremtett kollektiv biztonság rendszere megfe­lelne a népek alapvető érdekeinek és döntő fontosságú lenne a nemzetkö­zi feszültség enyhítésében, mivel az európai országokat egybeforrasztaná j az ellenállás közös célja és a közös! kötelezettség, hogy hathatós intéz- J kedéseket tegyenek ilyen veszély ki­küszöbölésére és a biztonság fenntar­tására Európában. A béke fenntar­tása és megőrzése Európában két­ségkívül nagyfontosságu volna az egyetemes béke fenntartásához és egy újabb világháború veszélyének elhárításához. A háború veszélye jogos nyugta­lanságot vált ki Európa népeiben, amelyek csak nemrég estek túl a má­sodik világháborún, ezt pedig a né­met militaristák idézték elő. Fran­ciaország, Anglia, a Szovjetunió, Lengyelország és más európai or­szágok, amelyeknek területeit elnyel­ték a háború lángjai, mindenkinél másnál jobban fel tudják mérni egy uj háború elmondhatatlan csapásait. Rakétafegyverek Egyben számon kell tartani olyan újabb fegyvertipusok kifejlesztését, mint a rakétafegyverek, amelyek ezer meg ezer mérföldnyi távolságra is el tudnak hatolni, nem szólva ar­ról a tényről, hogy irányítható és atombombákkal megrakott rakéták összehasonlíthatatlanul rombolóbbak, mint a repülő “V”-bombák, amelyek­kel a pusztulásnak ítélt hitleristák a második világháború végén igyekez­tek megsemmisíteni a kultúra és ci­vilizáció néhány világhírű központ­ját. Az atom- és hidrogén­bombák betiltása Ilyen körülmények közt kivételes fontosságot kap a nemzetközi egyez­mény megkötése azon az alapon, hogy be kell tiltani az atom- és hid- cogénfegyvereket, csökkenteni kell a fegyverkezést és az államok hadere­jét. A szovjet kormány erőfeszítése éppenséggel ennek a feladatnak el­érésére irányul. . . szigorú nemzet­közi ellenőrzés megszervezésével a megfelelő döntések betartása végett. T árgyalni! Az indokínai kérdésben júliusai­én Genfben megkötött egyezmény friss bizonyítéka azon erőfeszítések gyümölcsöző voltának, amelyek a nemzetközi kapcsolatok normalizálá­sára, fontos problémák megoldására irányulnak nemcsak Ázsiában, ha­nem Európában is. A genfi konferen­cia bebizonyította, hogy az érdekelt államok közötti tárgyalások útja ha­tározott eredményekhez vezethet a nemzetközi biztonság és a béke meg­őrzésében. A genfi konferencia bebi­zonyította, hogy az érdekelt államok közötti tárgyalások útja bizonyos feltételek mellett olyan megegyezé­sekhez vezethet, amelyek megfelel- ! nek a népek érdekeinek, amelyek bé- j kére és biztonságra törekednek. ; Össz-európai I konferenciát A fentiek alapján indítványozza tehát a szovjet kormány, hogy az európai kollektiv biztonság rendsze­rét megteremtő kérdéssel kapcsola­tos eszmecsere céljából hívjuk össze az elkövetkező hónapok folyamán az összes európai országokat egy konfe­renciájára, mindazokat, akik részt akarnak venni, és az Egyesült Álla­mokat is. A szovjet kormány kívána­tosnak véli, hogy a Kínai Népköztár­saság is küldjön megfigyelőt erre a konferenciára.” « Eddig a szemelvények a szovjet indítványból. Lássuk, miként véle­kednek erről diplomaták. Az indítvány az EDC-re — csapás A N. Y. Times moszkvai tudósító­ja azt Írja, hogy több gyakorlott nyugati, de nem amerikai diplomata nézete szerint a Szovjetunió valószí­nűleg súlyos csapást mért az európai védelmi bizottság reményeire. Az egyik diplomata kijelentette, hogy csaknem semminek tekinti az esé­lyeket, hogy Franciaország augusz­tus 15-ig ratifikálja az európai had­sereg felállítására vonatkozó szerző­dést. Egy másik nyugati diplomata, akinek országa rendszerint Angliát tekinti diplomáciai vezetőjének, azt mondta, hogy véleménye szerint ma már Anglia nem nagyon veszi rossz néven azt a fordulatot, ame­lyet Molotov szovjet külügyminisz­ter adott az eseményeknek. Egy har­madik nyugati diplomata meg azt, mondta, hogy az EDC-t úgyszólván | már kimultnak tekiiVti és Moszkva ezzel a lépéssel magának követelheti ezért az érdemet. E diplomaták közül egyik sem en­gedte meg, hogy nevét nyilvánosság­ra hozzák. Az egyikük azt mondta, hogy a szovjet lépést a legalkalma­sabb időpontban tették, mert a nyu- geteurópai országokban erre nézve a-,legkedvezőbb szelek fújnak, s Ang­lia,' miközben látszat szerint támo- ga|.iii> az Egyesült Államokat; abbeli törekvésében, hogy Franciaországot rábírják a védelmi szerződés aláírá­sára, ténylegesen azonban az angol közvéleménynek nagy és befolyásos zöme komolyan kétségbe vonja en­nek az igyekvésnek okosságát. Molo­tov lépésében azt tartja a legjobb­nak, hogy a konferenciát nem a négy nagyhatajom, hanem az összes érde­kelt európai államok részvétével java solja megtartani, mert sok kisebb európai ország egyre * fagyosabban nézi az egész EDC gondolatot, ez el­len pedig az US-nek egyre nehezebb lesz hadakoznia. Végül hozzátette, hogy a berlini és a genfi konferenciá­kon a szovjetnek kitűnő alkalma volt kipuhatolni az Egyesült Államok és eprópai szövetségesei közt támadt szakadást s Molotov indítványa kitü­nően kihasználja ezeket a nézetelté­réseket. Enyhítik a kereskedelmi bojkottot A Szovjetunióval és a keleteurópai népi demokráciákkal szemben gyako­rolt szigorú árucsereforgalmi megszorí­tásokat augusztus 16-ikától kezdve úgy Anglia, mint USA jelentékeny mérték­ben enyhíteni fogja, jelentette be Peter Thorneycroft, az angol kereskedelmi mi­nisztérium elnöke. A megegyezést hóna­pok óta. folyó tárgyalások előzték meg. Az eddigelé tilalom alatt álló 250 cikket 170-re csökkentették. A részleges ellen­őrzés alatt álló cikkek számát 90-ről 20-ra szorították le. 60 stratégiainak mi­nősített cikk továbbra is szállítási tila­lom alatt marad. BETEGEINK: Ezúton kivánunk jobbulást Kusley Ve­ronika munkástársnőnknek, aki annak dacára, hogy hosszabb idő óta beteges­kedik még időt és erőt talált arra, hogy lapunkat segítse. Külön köszönet e ked­ves munkástársnőnek. Figyelem, Bethlehem! Felkérjük mindazon munkástársakat, akik le akarnak jönni Bound Brookra augusztus 8-án, jelentsék be e szándéku­kat nem később, mint augusztus 5-én a Munkás Otthonban. Telefon UN 7-3328. A Rendezőbizottság Sajnálattal értesültünk, hogy Mrs. Theresa White, a Perris, Cal. magyarság közszeretetnek örvendő népszerű tagja orvosi tanácsi'a kényte­len magát operációnak alávetni. Ez­úton fejezzük ki szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk szivbéli jókívánságait és reméljük, hogy Mrs. White minél ha­marabb és teljesen felgyógyultan hagy­hatja el a kórházat. KÉSÉSÜNK 100 EMBERT! 1 Akad-e 100 olyan ember olvasóink közötl, aki hajláhdó a már készülő 1955-iki naptárunkból öt p.'Idényt rendelni és azokat öt amerikai magyar kazébe eljuttatni? Az idei évkönyvünkbe összezsúfoljak a legja­vát annak, amit a haladószellemii irodalom adhat az olvasónak, a leggyönyörűbb elbeszélések, tar­talmas cikkek napjaink minden fontos kérdésé­Amerikai Magyar Szó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. — Tel. AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. Foreign $8. year — $4 half yeyar. Single copy 15 cents ről, a hidrogénbombától kezdve a munkanélküli­Olyanok számára, akik nem olvassák lapunkat, ez a könyv fordulópontot jelenthet gondolkozá­sukban és sokakat megnyerhet lapunk olvasójá­nak. Végtelenül fontos hát, hogy az 1955-iki gyö­nyörű nagy évkönyvünk, a saját olvasóinkon kí­vül még sok sok száz amerikai magyar kezébe jusson. Ezért kérdezzük meg olvasótáborunkat, hogy van-e köztük 100 olyan ember, aki hajlandó ÖT EXTRA PÉLDÁNYT rendelni az 1955-iki nap­tárunkból és azt olyanok között szétosztani, akik NEM OLVASÓI LÁPUNKNAK. A Magyar Szó minden egyes olvasója termé­szetesen, miként az utóbbi években tettük, most is meg fogja kapni a naptárt. Mi most 100 önkéntest keresünk, akik hajlan­dók vállalkozni az igazság terjesztésére. Hisszük, hogyr akad 100 ilyen ember olvasóink között, ségig, Guatemalától, Indokinától kezdve szülőha­zánk ismertetéséig. Felkérjük azokat az olvasókat, akik magukra vállalják, hogy az idei naptárból öt példányt szét­osztanak magyar ismerőseik, rokonaik, munkás­társaik, stb. között, töltsék ki az alanti szelvényt és küldjék be azt hozzánk postafordultával. Ha akarja, beküldheti előre a naptárokért járó 5 dol­lárt, de ha nem, úgy is jó. Mindenesetre tudnunk kell, hogy hány rendelésre számíthatunk, mert ehhez kell szabnunk a nyomdának adandó ren­delésünket. MAGYAR SZÓ, 130 E. 16th Street New York 3, N. Y. Én is beállók a naptáríerjesztők gárdájába. Ha majd megjelenik, küldjenek nekem is öt példányt az. 1955-iki naptárból. Szétosztom majd ismerőseim között, hogy legalább egy­szer egy évben olvashassák az igazságot. Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................‘ Szovjet indítvány páneurópai konferenciára

Next

/
Thumbnails
Contents