Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-07-22 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR, SZÓ July 22, 1954 Iá­|| A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL | A junius 30-iki napfogyatkozásról Levél egy olvasóhoz, aki lemondta la púnkat (Alant közöljük kivonatosan, de egyetlen szava változtatása nélkül egy olyan olvasónk le­velét, aki nemrég lemondta a lapot.) Az idei, junius 30-iki napfogyatkozás talán minden ed­diginél nagyobb érdeklődést váltott ki nemcsak tudomá­nyos körökből, hanem a nagyközönségből, úgy Amerikában, mint a külföldön. Mi ennek az oka? A fogyatkozások ezért jelentősek csillagászati szem­pontból, mert módot adnak a Nap olyan tanulmányozására, amely fogyatkozás nélkül nem volna lehetséges. Ilyenkor válik láthatóvá a Nap légköre,annak legkülső szférája, a napkorona. A csillagászok lefényképezik a korona alakját,, elkészítik színképét és ebből igen értékes adatokhoz juthat­nak. Ugyancsak ilyenkor figyelhetők meg és tanulmányoz­hatók a Nap peremén mutatkozó hatalmas lángok, a pro­tuberanciák. Tanulmányozzák a csillagászok a Nap rádió hullámhosszon történő sugárzását is. Erre is kiváló alkalom a fogyatkozás, mert módot ad arra, hogy a Nap felszínén lévő képződményeket, a napfoltokat külön vegyék tanulmá­nyozás alá ebből a szempontból is. Végül meg kell még em- lilteni, hogy az Einstein-féle relativitás-elméletet szintén egy napfogyatkozás során sikerült először kísérletileg iga­zolni. A fénysugár ugyanis — Einstein állítása szerint — ■ nagy tömegek mellett elhajlik. Ilyen elhajlást a Nap mel­lett tényleg sikerült kimutatni az egyik napfogyatkozási expedíciónak. Mi a napfogyatkozás? Mi ^tulajdonképpen a napfogyatkozás? Előidézéséért Földünk kísérője, a Hold felelős. A Hold a Föld körül ke­ring, a Földtől 384,000 km. középtávolságban, ellipszis pá­lyán. Hogy pályájának melyik pontjában tartózkodik, arról fényváltozásai tájékoztatnak bennünket (s ez nem tévesz­tendő össze a holdfogyatkozással). Ujholdkor a Hold a Nap és Föld között tartózkodik és elfedheti előlünk a Napot. Ha ez megtörténik, fogyatkozásról beszélünk, amely lehet tel­jes, részleges vagy gyűrűs, attól függően, hogy a Hold „mennyit takar el a Nap korongjából. Teljes napfogyatkozás azért következhetik be, mert a Hold és a Nap körülbelül ugyanakkorának látszik az égbol­ton. A Nap átmérője 400-szor akkora, mint a Holdé és vé­letlenül a Nap—Föld távolság is négyszázszorosa a Hold— Föld távolságnak. Ezért látszik mindkét égitest ugyanak­korának. A Hold, keringése során havonta egyszer a Nap és Föld között tartózkodik, de nincs minden hónapban napfogyat­kozás. A Hold-pálya sikja ugyanis nem esik egybe azzal a sikkal, amelyet a Föld napkörüli pályája határoz meg, ha­nem hajlik hozzá, körülbelül 5 fokos szögben. És ha a Hold lényegesen a földpálya sikja fölött vagy alatt tartózkodik, a Hold árnyékkúpja nem éri el a Földet és napfogyatkozás a Föld egyetlen pontján sem következik be. Mindenképpen bekövetkezik viszont akkor, ha a Nap, Hold és a Föld egy egyenesben tartózkodnak, és ugyanakkor ujhold van. Ilyen­kor, ahol a teljes árnyékkúp elvonul, a fogyatkozás mint teljes látható. A teljes fogyatkozás zónája igen keskeny. Sohasem lehet szélesebb, mint 264 km. Ettől a zónától két oldalra terül el a részleges fogyatkozás előbbinél sokkal szé­lesebb zónája, amelyben a fogyatkozás kevésbbé teljes, mi­nél messzebb vagyunk a teljes fogyatkozás zónájától. Tisztelt Szerkesztőség! “Remélem ... megegyezik velem, hogy minden ember­nek megvan a joga a saját politikai nézetéhez. Velem is igy van---- Én nem hiszek semmi olyan államformában, amely az orosz néppel pak- tál... Az orosz 200 millió né­pet zsarnoksága alatt tart és tovább terjeszkedik, azaz akar. Már Kínát is körmei alá tette. És most pedig tovább akar terjeszkedni, de én nem hiszem, hogy mi itt ebben az áldott Amerikában betegye a lábát... Idevándorolt népnek nem szabad a kommunista elvet ebben az országban terjeszteni. Gyüriis napfogyatkozás Előfordul olyan eset is, amikor gyűrűs napfogyatkozás következik be, a Naptól egy gyürüalku rész elfedetlen ma­rad. Mi ennek az oka? Említettük, hogy a telpes fogyatko­zás egyrészt annak kszönhető, hogy a Nap és Hold egyforma nagynak látszik. A Hold látszó nagysága azonban változik a hó folyamán, az ellipszis pályán való keringés miatt. Leg­nagyobb távolsága 410,000 km, legkisebb 360,000 km. Ami­kor a Hold földtávolban van, látszó-átmérője kisebb mint a Napé és ha ilyenkor következik be a fogyatkozás, az fel­tétlen gyűrűs lesz, a Hold nem tudja elfedni az egész Na­pot. A Hold árnyékkúpja még a Föld felszíne előtt összeér s akik ez alatt a kúp al^tt tartózkodnak gyűrűs fogyyatko- zást, mások részleges fogyatkozást láthatnak. Megfigyeltek már olyan napfogyatkozást is — nem is régen, a 40-es években —, amely gyűrűs volt a Föld felszí­néről, de olyan közel volt az árnyékkúp vége, hogy repülő­vel el lehetett érni és onnan már teljes volt a fogyatkozás. Az egyik pilóta akkor a Nap mellett egy fényes üstököst vett észre, mely az utóbbi üstököse volt s elnevezték fogyat- kozási üstökösnek. Kísérő jelenségek Amikor a teljes napfogyatkozás beáll, lényeges hómér- sékletcsökkenés mutatkozik és annyira besötétejiik, hogy az égbolton szabadj szemmel láthatókká válnak a fényesebb csillagok. Megfigyelhető a Naphoz legközelebb lévő bolygó, a Merkur, amely egyébként csak nagyon ritkán látható. A teljes napfogyatkozásra az állatok is reagálnak. Nyugtala­nok. Az énekes madarak elhallgatnak, elrejtőznek még a . rovarok is. A régi idők embere rémülten figyelte a fogyat­“Nemcsak nekem, hanem minden bevándoroltnak meg van itt adva a vallásszabad­ság,, szabad választójoga, szabad ipar, csak akarjon dol­gozni. Minek itt nekünk kom­munizmus? “Dolgozz, gyarapits, neked is lesz, és ne kívánd a másét. Melyik országban van a mun­kásnépnek annyi szabadsága, hisz Oroszországban vagy bármelyik más országban a grófok, a bárók nem élnek é!s laknak úgy mint itten. Min­dén lukszus van annak, aki dolgozni akar, bár igaz, hogy vannak százezrek, akiknek nincs, de az csak önönmagát okozza aki hiányt szenved s akinek nincs, mert várja a sült galambot, hogy eljön. “Urunk mondja: Ember se­gíts magadon, én is segíteni foglak. Én mint nem nagyke- resetü munkás két fiút nevel­tem, az egyik ügyvéd, a má­sik számvevő. Lányom taní­tónő volt s az mind pénzbe került és szépen megélnek. Hála a jó istennek eddig még egy fa niklit sem adott egyik sem és nem kell. Szegény vol­tam s ma is az vagyok, de napi háromszor van mit en­nem! s ez elég nekem. Tudo»i ki fognak nevetni de én már ehhez szokva va­gyok s aki utoljára nevet az nevet legjobban. Maradtam tisztelettel S. (A szerkesztő megjegyzése: Mindenekelőtt kijelentjük S. munkástársnak, hogy nem ne­vetjük ki. Ellenkezőleg: sír­ni szeretnénk. Sírni szeret­nénk, ha arra gondolunk, hogy ysajtónk több évtizedre terjedő olvasása után csak ennyit tanult ez a magyar testvérünk. Dehát megnyug- s z u n k, felfogóképességünk nem egyforma. Vannak mun­kástársak, akik előrehaladt korukban is megtartják szel­lemük frisseségét és tisztán­látását. S. munkástárs, aki­nek tiszteljük magas korát (csaknem 60 esztendeje van Amerikában*) de tisztánlátá­sa, sajnos, azt kell-* monda­nunk,, hogy elhomályosodott. Vagy valaki elhomályosítot­ta. Szavaiban, soraiban fel-fel- rémlik előttünk a háborúra üvöltöző Hearst szennysajtó, a trösztök kezében levő rádió éc televízió számos hisztéri­kus propagandája. És ez a szegény magyar testvérünk pont akkor dől be neki, ami­kor az amerikai nép ,egy je­lentékeny része a McCarthy kihallgatásokon keresztül már kezd feleszmélni arra, hogy a vörösfalás mögött tulajdon­képen minden amerikai sza­badságára, jogaikra megy a játék. S. munkástárs azt Írja. nem hisz olyan államformában, amely az orosz néppel paktál. Mit ért ez alatt? Szakítsuk meg a diplomáciai viszonyt a Szovjetunióval és a népi de­mokráciával, meg Kínával ? Pontosan ez, amit az összes amerikai háborús uszítok kö­vetelnek. Azok, akik a hid­rogénbombával akarják elin­tézni a tőkés társadalom min­den ellenmondását, eltüntetni a szocializmus, kommunizmus eszméjét a földről. De hisz er­ről még a vén imperialista Churchill is kijelentette, hogy az öngyilkossággal egyenlő, hogy nem old meg semmit, mert egy ilyen elintézés csak “romhalmazt” hagyna maga után a világon. akar dolgozni, ez egy , olyan sértés az .amerikai .nép ki­sebbségi miílióinák, a mun­kanélküliek sok milliós tábo­rának, hogy cáfolásba nem is megyünk bele. Tekintettel va­gyunk S. munkástárs ez eset­ben teljesen nyilvánvaló szel­lemi hanyatlására. Ami azt illeti, hogy1 három gyermeket nevelt fel sikere­sen, mi csak további szeren­csét kívánunk nekik és Önnek is. De ez nem mentesiti sem Önt, sem mást, hogyne gon­doljon mások gyermekeire is. Nem csak Ön, minden más szülő is szive minden dobba­násával azon van, hogy gyer­mekeit fenőní. boldogan elhe­lyezkedni lássa. De ha min­denki úgy gondolkozna mint Ön, ha mindenki másra bízná a békéért, szabadságért folyó harcot, akkor elkerülhetet­len lenne a hidrogénbombás háború, amelyben az illeté­kesek máris úgy számolgat­ják, hogy az első támadás 10—20 millió halottat hagyna maga után városainkban. Ezek alól talán az ön gyer­mekei sem lesznek kivételek, S. munkástárs!-Fáj a szivünk, hogy saj­tónk sok évtizedes tanitómun- kája ily kevés nyomot ha­gyott az Ön lelkében kedves S. testvérünk. Nem önt okol­juk, nyilván a mi munkánk volt hiányos. Béke velünk, mi folytatni fogjuk a munkánkat Önért is, és népünk minden fiáért, gyermekéért.) Hogy Oroszország a “kör­me alá tette” Kínát? Hát ho­gyan lehet egy 600 milliós né­pet bárkinek is a “körme alá” tenni. Az egyesült Nemzetek­nek a kicsiny, 10 milliós Ko­reával volt egy kis “rendőr­akciójuk” és három évi há­borúzás után, amely száraz­földön tengeren, a levegőben folyt, ott kellett abbahagy­niuk, ahol kezdték! Hogyan tehette ezt hát az orosz nép, amely csak nemrég szenvedte át a második világháború vi­harát, 17 milliónyi hallottal s sebesülttel, országa egy har­mada elpusztításával! Tud-e S. munkástárs egyetlen ada­tot arról, hogy az elmúlt 10 év folyamán egyetlen fegyve­res orosz katona tette volna a lábát Kina területére? (kivé­ve a japánok elleni harcban Mandzsúriában.) Mikor, hol olvasott egy szót, egy sort is amelyben kommunizmust ajánljuk Amerikának? Avagy már S. munkástárs nak is a kommunizmussal egyértelmű amikor békét kö­vetelünk, amikor ellenezzük a Taft-Hartley törvényt, a Smith törvényt, a McCarran törvényt? Dehát ezek ellen az összes amerikai szakszerveze­tek is állást foglaltak konven­cióikon ! Ami azt illeti, hogy itt min­den lukszus meg van minden­kinek, kivéve annak, aki nem “A külpolitika a népé s nem a Fehér Házé” — mondta Morse szenátor egy newyorki banketten. “Külpo­litikánk azt a benyomást kel­ti Délkeletázsia népeiben, hogy mi a gyarmatositási rendszert támogatjuk. Az UN-ből való kilépési fenyege­tésünk pedig úgy hangzik, mintha céljaink nem lennének békések.” Mond valamit, szenátor ur! kozásokat, mert okát nem ismerte s valami természetfelettit látott benne. A junius 30-iki napfogyatkozás is igen nagyfokú volt. Amerikában kezdődött, keresztül ment Mineapolis városán, érintette Grönland déli részét, majd lzlandot,- Skandinávia déli részét, áthaladt a Szovjetunión és India középpontjá­ban ért véget. A teljes fogyatkozás mindössze alig több mint két percig tartott. Többen kérnek segélyt A Wall Street Journal sa­ját vizsgálatainak eredménye­ként megállapítja, hogy a 12 legfontosabb ipari államban ismét nőtt a munkanélküli segélyért folyamodók száma. Julius 3-ikával végződő hé­ten 216,000 ember jelentke­zett első ízben segélyért. Ez 35 ezerrel több mint az elő­ző héten jelentkező száma. A 12 állam legtöbbjében sok magyar él. íme a névsor: New York, New Jersey, Ohio, Texas, Michigan, Pennsylva­nia, California, Massachu- sett, Illinois, Oregon, Wash­ington és Missouri. Egyedül Yonkers városá­ban 1800 munkás folyamodott munkanélküliségi segélyért azon a héten. Legújabb hirek szerint az International Harvester me­zőgazdasági gépgyár 400 munkást fog elbocsájtani Louisville-i telepéről. A cég megállapítja, hogy az üzlet a szokottnál is rosszabb az idei nyáron. KIOLVASTAD Ä MAS IS TANULHAT BELŐLE!

Next

/
Thumbnails
Contents