Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-22 / 28. szám
July 22, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ a 20 KÖTETES MAGYAR ENCIKLOPÉDIA — Magyarországi riport — A magyar tudományos élet igen hiányolt egy átfogó nagy magyar enciklopédiát. A kiadás godolata már 1951 március havában felmerült és ez év március 1-én meg is kezdték a szerkesztési munkálatok előkészítését. A Magyar Enciklopédia célja — ahogy a készülő nagy mü főszerkesztője, Kovács Máté mondja, — hogy ösz- szefoglaló képet adjon az emberi tudás minden olyan lényeges részletéről, melyre a szocializmust építő magyar társadalom érdeklődése számot tarthat. Az Enciklopédia tudományos jellegű mü lesz, de ugyanakkor természetesen közérthető. A készülő Magyar Enciklopédia egyben lexikon is, mely az utolsó címszavak segítségével teszi majd egyszerűivé a benne való eligazodást. így pl. “Vörösmarthy Mihály” címszó alatt a költő élete, müvei, kritikai értékelése szerepel, de egyes müvei a megfelelő címszó alatt kerülnek részletesebb tárgyalásra, igy a “C” betűnél a “Csongor és Tünde”, a “Z” betűnél a “Zalán futása” stb. és a mü ismertetése után utalás lesz a “Vörösmarty Mihály” címszóra. Vagy pl. a “Kőszén” címszó alatt annak keletkezéséről, bányászatáról, felhasz- i nálásáról ir majd az Enciklo- Jpédia: de “Lignit” és “Antra- j cit” címszavak alatt szere- j pel e két kőszénfajta ismerte- • tése, utána pedig utalás' lesz a “Kőszén’ címszóra. TÖBB EZER MUNKATÁRS A belső szerkesztési munkákat aránylag kis létszámú technikai szervezőgárda végzi, mig magát az Enciklopé- .iiát több ezer munkatárs fogja írni, közöttük a legkiválóbb tudósok, akadémikusok, gyakorlati szakemberek, minden ág legjobb ismerői. A 23 tagú bizottság élén Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke áll. Tagjai között van: Ábrahám Ambrus, Alexits György, Andics Erzsébet, Buzágh Aladár, Fejér Lipót, Fogarasi Béla, Gele ji Sándor, Illés Gyula, Ivá- novics György, Kodály Zoltán, Ligeti Lajos, Lukács György, Manninger Rezső, Mátrai László, Németh Gyula, Osztrovszki György, Riesz Frigyes, Schulek Elemér, Soó Rezső, Straub F. Brúnó, Szentágothay János, Szörényi Imre, Törő Imre, Vadász Elemér és Varga József. Az Enciklopédiát 20 kötetre tervezik 20,000 oldal terjedelemben, ebből mintegy 2000 oldal illusztráció. A mü 100, 000-nél több címszót fog tartalmazni. Az Enciklopédia első kiadása 40,000 példányban kerül kinyomtatásra a tényleges szükségletnek megfelelően, nagy raktári példányszám nem készül, hanem a kiszedett ólmot őrzi a kiadó és a későbbi kiadások kiegészítésekkel, pótlásokkal kerülnek majd kinyomtatásra. A Magyar Enciklopédia kis kiadására 2 kötet terjedelemben, igen nagy példányszámban is sor fog kerülni. MAGYAR KÖNYVEK SZOVJET OLVASÓK KÖRÉBEN Sok szovjet könyvtár polcain látható négy kékkötésül kötet arany nyomással — Petőfi Sándor müveinek gyűjteményes kiadása. Ezek a könyvek bekerültek a szovjet olvasók otthonába. A kiadvány első kötete 1952-ben jelent meg, 1953 végén pedig kibocsátották a kiadvány befejező kötetét, amely Petőfi prózáját — elbeszéléseit, cikkeit, napló jegyzeteit és leveleit tartalmazza. A lírai verseket és költeményeket tartalmazó, kötetekkel együtt ez a magyar irodalom klasziku- sának legteljesebb orosznyelvű kiadványa. A négykötetes gyűjtemény összeállítói és kiadói nagy munkát végeztek. A munkában részvettek a legkiválóbb szovjet műfordító költők, olyanok mint Tyihonov, Csu- kovszkij, Iszakovszkij, Paszternák, Inber és mások. Hidas Antal cikke Petőfi Sándor — a költő, agitátor és tribün életéről, képet ad a költő dicső útjáról. Megvilágitja a harcot Petőfi hagyatékának a régi Magyarország reakciós körei által folytatott meghamisítása ellen. A négykötetes kiadványt befejező cikkek, naplójegyzetek és levelek lehetővé teszik, hogy az eddiginél teljesebb képet adjanak. Petőfi politikai és esztétikai nézeteiről. A magyar költők antológiája — a Szovjetunióban 1952-ben megjelent monumentális kötet, — a magyar költészet fejlődésének egyik csúcsaként mutatja meg Petőfi Sándor alkotó tevékenységét. Ez az antológia felöleli a magyar költészet alkotásait a tizenhatodik századtól napjainkig. Petőfi müveinek négykötetes _ kiadványával majdnem egyidejűleg “Magyar elbeszélések és novellák” címmel újabb antplógia jelent meg a Szovjetunóban. Ez a könyv, amely Petőfi “Nagyapó”- és “Fakó és pej” cimüi remek novelláival kezdődik, tartalmazza Vörösmarthy M., Jókai M., Mikszáth K., Tömörkényi I., Ambrus Z., Móra F., Móricz ZS. müvei. A kiadványban megjelent elbeszélések és novellák kiválogatása lehetőséget ad a szovjet olvasónak, hogy megfigyelje a realista és demokratikus magyar prózairodalom kialakulásának útját, s meglássa a maga teljességében a magyar irodalom nagy hagyományainak sokoldalúságát, amelyben képviselve vannak olyan különböző tehetségek és olyan különböző elbeszélő stílusok, mint például Jókai M. emelkedett romantikus stílusa és Mikszáth K. maró szatírába nyúló, finom humora. Rá kell mutatni, hogy mind az antológia, mind Petőfi müveinek gyűjteménye a könyv- kiadási kultúra magas fokán áll mind a könyvek külalakját, mind az Írókról szóló adatokat és magyarázó jegyzeteket tekintve, amelyeknek célja, hogy mélyebben megismertessék a szovjet olvasót az előtte évről-évre mind teljesebben feltáruló magyar irodalom képével. A szovjet sajtó méltatta Petőfi müvei négykötetes kiadványának és a “Magyar elbeszélések és novellák” antológiájának megjelenését. Ez a két kiadvány nem áll egyedül a szovjet könyvespolcokon. Az előző években orosz nyelven nem egy ízben jelentek meg külön kiadványokként, vagy folyóiratokban magyar klasszikusok és jelenkori magyar Írók müvei. A háboruutáni években többizben adták ki orosz nyelven Mikszáth, Móricz és más kiváló magyar Írók müveit. A jelenkori magyar irodalom Veres, Aczél, Gergely, Illés, Nagy, Hámos és más irók müveivel van képviselve szovjet könyvtárakban. A szovjet olvasók körében nagyon népszerű a Szovjetunióban folyó szeretetnek örvendő Zalka Máté prózája. Könyveit kiadták itt a háború előtt és a háboruutáni években is. Ezekben az években szépirodalmi folyóiratok többizben közölték Ady, Benjámin, Kuczka verseit. Aczél Tamás és Nagy Sándort 1951-ben Sztálin díjra érdemesítették. A szovjet időszaki sajtó rendszeresén közöl cikkeket a magyar irodalom fejlődéséről. A ‘ Pravda” a “Komszo- molszkaja Pravda”, az, “Iz- vesztija” a “Literaturnaja gazeta” hasábjain, a “Novij mir”, a “Novoje vrémja,” a “Teátr“ és más folyóiratok gyakran közlik a magyar költészet, próza és sziqmüiroda- lom szakértőinek írásait. A “Bibliotékái-” folyóirat nemrég cikket közölt “A könyv a Magyar Népköztársaságban” címmel. A cikk ismerteti a magyar irók kapcsolatait az olvasókkal, képet ad a Magyarországon évente rendezett “Könyvhét”-ről, a< magyar üzemekben és termelőszövetkezetekben rendezett olvasó értekezletekről, a szovjet könyvtári dolgozókat érdeklő könypropaganda tapasztalatáról. Nagy cikk foglalkozik a magyar irodalommal a Nagy Szovjet Enciklopédia uj kiadásában. Jelenkori magyar irók müveivel foglalkozik szovjet szerzők sok brosúrája és cikke. Megmutatják a mélyreható kapcsolatot a magyar- klasszikusok forradalmi és demokratikus hagyományai és a népi demokratikus Magyar- ország jelenkori irodalma között. A magyar irodalommal fog- llakozó fiatal tudományos káSzelj egyze A mai napon, 1954 junius 23-án értesültem arról, hogy Magyarországon megkezdték a 20 kötetes Magyar Enciklopédia szerkesztését. Nagy esemény ez a magyar nép, a magyar kultúra számára. Engedtessék meg nekem az a szerénytelenség, hogy kijelentsem azt is, hogy nagy esemény ez — az én számomra is. , Fiatal gimnazista, de talán még elemista koromtól fogva megrögzött enciklopedista voltam. Amióta Varga bácsi, a debreceni kollégiumi könyvtár feledhetetlen emlékű könyvtárosa első ízben engedett be a tudományok ama mesebeli várkastélyába, mely a kollégiumi könyvtár volt számomra, azóta a Jókai s Verne regények, valamint roppant nagy atlaszok mellett főleg az enciklopédiákat bújtam. Azokból tárult ki előttem az emberi tudományok összeségének határtalan panorámája. És én szerettem volna e tudományokat mind és igen gyorsan elsajátítani, hogy minél hamarabb és könnyebben kiemelhessem magamat s szüléimét a nyomor és nélkülözés reménytelen börtönéből. És amikor egy kicsit öregebb lettem és más diákok tanítása révén szerény jövedelemhez jutottam, abból, ami a mindennapi kenyerünkhöz szükséges összegek félretétele után megmaradt, ellenállhatatlan ösztöntől vezérelve, lázasan és szüntelen vásárolgattam az — enciklopédiákat. Titokban, hogy drága jó anyám rá ne jöjjön, mert ő tudta, hogy- a pénzt a kenyérre, ruhára, tüzelőre való összegből csenem el. A könyveket a fáskamrákban dugdostam el. És könyvtáram egyre szaporodott. Megvásároltam a Tolnai féle ponyvalexikont, megvásároltam egyenkint a Révai Lexikon 1923-ig megjelent köteteit, megvásároltam a Harmathy-féle antikváriumból a németnyelvű Meyers En- ciklopódia 18 kötetét. És készültem a Pallas lexikon megvásárlására is. Azután az amerikai élet elfeledtette velem ifjúkori lángolásomat az enciklopédiák iránt mindaddig, amig a magyar munkássajtó szerkesztőségébe nem kerültem. Itt aztán napról-napra fokozottabban éreztem egy alapos, modern nagy magyar enciklopédia hiányát. Kollégáimmal számtalan Ízben beszélgettünk és álmodoztunk arról,* hogy a magyar népi demokrácia vájjon mikór fogja megteremteni azt, ami még soha nem volt Magyarországon, a tudományok, a kultúra, a történelem modern társadalomszera- léleti alapon megirt nagy enciklopédikus kincsestárát. A felszabadulás után pár évvel megjelent a Révai Lexikon rövidített, revideált két-kötetes kiadása, de annak bizony nagyon, de nagyon sok fogyatékossága volt, bár statisztikai információk szempontjából volt némi haszna. Most végre megjött a hir, hogy Magyarországon megkezdőik a magyar nép saját, tulajdon, nagy tudományos kincsestárának szerkesztését és kiadását. Közel egy félévszázad múlva valósul meg hát ezzel egyik legkedvesebb ifjúkori álmom. Várom, várva várom a napot, amikor végre valahára felüthetem a Magyar Enciklopédia első kötetét és lapozgatni kezdhetek benne. És azt akarom, hogy a tudás eme kimeríthetetlen kincses forrása ne csak az én szomjamat csillapítsa. Addig is, amig az amerikai nép képes lesz egy, a NÉP érdekében irt amerikai enciklopédiát tanulmányozni, akarom, hogy gyermekeim is gazdagodjanak a Magyar Enciklopédia tanulmányozásából. Es — amit bizony megvallok, elhanyagoltam sok minden más gondjaim, teendőim közepette, megkezdem gyermekeim I rendszeres tanítását a magyar nyelvre, hogy ők is örvendezhessenek majd velem együtt szülőhazám népének e nagy kulturdiadala fölött. ' Deák Zoltán derek megjelenése megköve-i telte különleges szakirodalmi j mutató: “Magyarország szép- irodalmmai, Magyarnyelvű 1 könyvek és cikkek szakirodal- I mi mutatója” kiadását. Ez a | mutató, amelyet az állami iclegennyelvü irodalmi könyv- J tár tudományos munkatársai I állítottak össze, egyelőre az j 1949-1950 éveket öleli fel, de l újabb füzetekkel fog folytatódni ugyanúgy, mint más népi demokratikus országok irodalmára vonatkozó hasonló mutatók. Ilyen mutató megjelenése arról tanúskodik, hogy egyre töb szovjet tudományos munkás, irodalomkutató, aspiráns és diák tanulmányozza eredeteiben a magyar irodalmat. A politikai és tudományos ismeretek terjesztésére alakított országos egyesület előadásokat tart a magyar irodalomról tömeghallgatóság számára. Ilyen előadás szövege jelent meg nemrég brosúra formájában, amely népszerűén ismerteti a jelenkori magyar irodalmat. A jelenkori Magyarországról szóló müvek élő alakokban és szemléltető képekben mutatják meg a szovjet olvasónak a magyar nép harcát, a fiatal népköztársaságban végbemenő változásokat. ----------------- / Már kaphatók ' szines televízió készülékek^ mégpedig ‘ptomáron. A Motorola gyár bejelentette, hogy kész piacra vetni 20 incses szines televíziós készülékeket 895 dollárért. A Szovjetunióban is megkezdik a szines televíziós programmok továbbítását november 7-ikén.