Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-25 / 46. szám

November 25, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Szabadlábon a meghurcolt Miami-beliek A floridai Legfelsőbb Törvény­szék egyetlen birói tollvonással végetvetett a miamii bíróság és államügyészség vörösfaló tobzó­dásainak, amidőn alkotmányel­lesnek minősítette azon polgá­rok bebörtönzését, akik az ötö­dik alkotmány függelékre való hivatkozással nem voltak haj­landók polgártársaik besúgójá­vá válni. 14 meghurcolt áldozat máris szabadlábra lett helyezve, 17 másik e héten szabadul ki. Bräutigam államügyészt 30 napra “máss állásba” helyez­ték Osceola megyébe. Miközben becsületes miamii polgárok szá­zait zaklatta, elhanyagolt egy gyilkossági ügyet. Elbocsátott szönyegmunkások •—Bridgeporti tudósítónktól— Minden ürügy jó, hogy munkásokat bocsássanak el állásukból. Az itteni, bridge- porti James Lees and Sons Co. szőnyeggyár. 1,650 mun­kása közül 750-et elbocsátott. Ez az ország második legna­“Becsukták“ Ellis Islandot Két héttel ezelőtt végleg kiköltözött Ellis Island és la­kóit bevonultatták Manhattan-be, a West Streetre... Ellis Island, a modern “Sóhajok Hídja’’, megszűnt egyelőre. Ko­pár térségét újra birtokba veszik ős lakói: a tengeri sirá­lyok, hisz eredeti nevét: Sirály-sziget, a mohegan indiánok adták neki több mint háromszáz évvel ezelőtt, A sziget 62 éve szolgálta a bevándorlási ellenőrzés célja­it. Vagy húszmillió ember ván- szorgott rajta keresztül ez alatt az idő alatt. A történelmi múltban elő­ször a hollandusok használták kirándulásokra. Első feljegy­zett tulajdonosa osztrigákat gyűjtött rajta. A függetlenségi harc után kalózok akasztásra használták, akkor nevezték el Akasztófa­szigetnek. Majd egy Sámuel Ellis nevű newyorki ember vet­te meg s tőle kapta legújabb nevét, örökösei eladták az ál­lamnak 1808-ban tízezer dollárért. A hadsereg aztán itt épí­tette a Gibson-erődöt az 1812-es háború alatt. Később a ha­ditengerészet lóporraktárnak használta, 1890-ben a beván­dorlási hivatal vette át és két évvel később 500,000 dolláros tervezetkén részben kiépítette barakokkal. Amikor elkészült, 1897-ben, másnap porig égett. Három évig tartott, mig újra felépítették s a' rut barakok azóta éktelenkednek a 28 hold- nyi területet képviselő szigeten. Az utóbbi években, a külföldiszármazásu amerikaiak ül­dözésének korszakában, idehurcolták az áldozatokat, tisztes életii munkásembereket deportálás céljaira. Valami újfajta koncentrációs tábort rendeztek be itt számukra, ahol ha mással nem, azzal büntették őket, hogy fogva tartották. Be­csületben megőszült emberek, családok, szétbomlasztott csa­ládok tagjai sínylődtek itt, ahonnan Szabadság-szobornak csak a hátát láthatták, a sors öldöklő iróniájából. A kiköltöztetésnek hivatalos, szánalmas megokolása az, hogy “takarékosságból” kellett a szigetet kiüríteni. A való­ságban kiderült, hogy az igazi cél a gyötörtetés fokozása volt erről tanúskodik különben a világhírű, Nobel-dijas amerikai Írónőnek, Pearl Buck-nak a “N. Y. Times”-ben a napokban megjelent levele is, amelyben többek között a következőket Írja: '“Barátaim vannak, akiket Ellis Island-en tartottak fog­va, de most, hogy a szigetet lezárták s a foglyokat kiköltöz­tették, helyzetük a legszerencsétlenebbé változott. A nőket bezárták a West-streeti fegyházba, a férfiakat pedig egy. White Plains-i börtönbe. Itt a helyzetük pontosan ugyan­olyan, mintha közönséges gonosztevők volnának. Összezárták őket gyilkosokkal, részegekkel és más züllött alakokkal. Élelmezésük gyatra, matracaik mocskosak. Alig engedik ki őket a friss levegőre és olyan munkát kell végezniük, mint' amilyeneket bűncselekményekért elitéit fegyenceknek. “Brownell igazságügyminiszter azt mondja, hogy Ellis Island lezárása után mindenkivel emberségesen fognak bán­ni... Szomorú, de tény és való, hogy értelmes, derék embe­rekkel itt úgy bánnak, mint akik bűntetteket követtek el. Biztos vagyok benne, hogy az amerikai nép ezt elitéli -*s hírünk a külföldön kárt szenved. Férjek vannak elválasztva feleségeiktől, gyermekek a szüleiktől... gyobb szőnyeg- és pokróc gyára. Az elbocsátás oka: a gyártás menetében létesített változás. Az ürügy az, hogy a vásárlók a csomózott (tuft) szőnyegek iránt érdeklődnek, ennélfogva Lees beszüntette a gyapjufonal-fonodáját. Joseph L. Eastwick elnök azt mondta, hogy “szép fel-j mondási összegeket” fognak kifizetni az elbocsátatt alkal­mazottaknak és a vállalat rendes nyugdíjintézete fog gondoskodni róluk. A vállalat szerint a felmondási dijak és a nyugdijak 720,000 dollárnál is többre fognak rúgni. Megígérte a vállalat az el­bocsátott munkásoknak még azt is, hogy külön ügyosz­tályt fog “szervezni”, hogy uj alkalmazást szerezzen ne­kik rokonszakmákban, sőt az ígérgetések közt szerepel az is, hogy más érdekcsoporto­kat fognak noszogatni, jöjje­nek Bridgeportra, telepedje­nek le ott és alapítsanak gyá­rakat azokban az épületek­ben, amelyeket a vállalat ki­ürít, hogy ezzel is “munkaal­kalmakat teremtsenek” az el­bocsátott munkások számára. Fogadjuk el a szovjet meghívást! Az American Labor Party nyomatékosan felkérte Eisen­hower elnököt, hogy fogadja el a szovjet meghívást a Né­metországgal kapcsolatos, konferencián való részvételre november 29-ikén. Morris Golden, az " ÄLP ügyvezető titkára, az elnök­höz intézett november 15-iki levelében kijelentette, hogy Németország felfegyverzése nem "szolgálja “Amerika leg­jobb nemzeti érdekeit.” “KÖNYÖRGÉS IDŐÉRT” Thomas Mann a német ujrafegyverzés kérdéséről A nagy nemet iró cikkét közli a l‘Express c. francia lap a német ujraíegyverzésről. A cikket átvette a New States­man and Nation is. Ennek alapján ismertetjük Thomas Mann írásának legfontosabb megállapításait. “Az emberiség, amelynek erkölcsi színvonalát és egyen­súlyát két világháború reditette meg, két táborra szakadt s ; a két tábor közötti feszültség olyan katasztrófával fenyeget, amely ha bekövetkezik, halálos csapást jelent az egész civili­zációra. A két tábor közötti fő front a boldogtalan Németor­szág belépése a “szabad világ” fegyveres erőinek sorába, amelynek állítólagos célja a világ békéjének biztosítása. Eb­ben azonban senki sem hisz.” “Nyíltan beszélek. Születésemnél fogva német vagyok, következésképp európai és nyugati. Végül állampolgárságo­mat tekintve, amerikainak számitok. Természetesen, sőt éppen ezért, egyformán érdekel Németország, Európa, a Nyugat és az Egyesült Államok, nem is beszélve az egész emberiségről. Ha a következőkben kifejtett meggyőződésem nem is azonos annak a kormánynak az álláspontjával, amely az Atlanti-óceán túlsó oldalán élő nagy népet képviseli — azt a népet, amelynek alapvető tulajdonsága a kedvesség és a jóindulat —, semmiesetre sem vezet rosszakarat, ellenke­zőleg, biztos vagyok benne, hogy ha szembeszállók az Egye­sült Államokban jelenleg uralkodó konformizmussal, akkor Amerika legfőbb érdekeit is szolgálom.” “Vájjon kivánják-e a nyugatnémetek az ujrafelfegyver- zért? Nem. Ép oly kevéssé kívánják a háborút, mint a fran­ciák; okaik azonosak és egyaránt kényszerítők. S minthogy pedig nem akarhatják a háborút, az ujraf egy vérzést — ami egy lépés a háború felé —• éppen olyan gyanakvással kell fogadniok, mint a franciáknak. Természetesen ez nem vonat­kozik a szövetséges köztársaság valamennyi állampolgárára. Köztudomású, hogy az elmúlt években ismét megjelentek a színen azok a csoportok és azok az emberek, akiket méltán “likvidáltak” a Hitler-uralom bukása után. De ha ezek a go­nosz elemek újból szerephez jutottak, ezúttal nem a mögöt­tük álló fanatikus tömegek révén kerültek felszínre. Nem úgy történt a dolog, mint 1933 előtt, amikor a demokratikus világ akarata ellenére kerültek hatalomra, mert a demokra­tikus világban megoszlottak a vélemények, aminek következ- | tében a demokratikus világ akarata gúzsba volt kötve és nem is hitt abban, hogy hathatósan közbe tud lépni. Ezút­tal inkább az történt, hogy éppen a demokratikus világ győztes hatalmai rémitik és botránkoztatják meg Nyugat- Németország mindezideig békeszerető többségét azzal, hogy újból nyeregbe segítik a tegnapi halálos ellenséget, annak a ■ téves elméletnek az alapján, hogy benne felbecsülhetetlen értékű szövetségest nyernek a holnapi halálos ellenséggel szemben. Mi töi'ténik azonban, ha a régi ellenség az erősza­kot választja és olyan háborút kezdeményez, amelyet ezút­tal még egy őrült sem nevezhetne önvédelemnek? Ezeket a kérdéseket bárki jogosan-„vetheti fel.” Bölcs és költői szavakkal fejezi be Thomas Mann: “Öt évvel ezelőtt, amikor betöltöttem 75. életévemet, egyik be­szédemben tisztelettel adóztam az Időnek. Az idő — mond­tam akkor — mindanyájunknak dolgozik: felmérhetetlen értékű ajándékot kapunk tőle az ut végén azzal, hogy job­bak, bölcsebbek és érettebbek leszünk. Ha időt nyerünk, egy szép napon kiderül, hogy a harmadik világháború pusz­ta gondolata is bűnös könnyelműség és tömeges öngyilkos­ság. Abban a helyzetben, amelyben ma van a világ, véron­tással semmiféle problémát nem lehet megoldani. Lépésről lépésre, de feltartóztathatatlanul erre a meggyőződésre veze­ti az idő az egész emberiséget. Az idő hangtalanul és hatal­masan dolgozik: el tudja fojtani az emberi vágyakat, hogy biztosítsa az igaz ügy győzelmét, meg tudja oldani a válsá­gokat és nagy megbékélést tud hozni az emberiségnek egy “világ-szocializmusban” — megvalósítva a «»demokrácia, a szabadság és az egyenlőség valamennyi ellentétes eszméjé­nek szintézisát. Az ég adjon nekünk időt.” Autóbusz sztrájk Hammondon — AM. Szó hammondi tudósítójától — Már harmadik hete sztrájk­ban vannak Hammondon és környékén az autóbusz-söf- főrök. Némely nagy üzlet hir­deti, hogy aki vásárolni akar, vegyen taxit és ők megfizetik a költségeket. Annyira pang itt minden. Remélem, hogy a sztrájko­busz társaság már két éve felemelte 20 centre a vitel­dijat, de a munkásoknak nem adtak belőle egy veres cent javítást sem. Mindent ök- akarnak zsebretenni. Hajdú megye Hajdú megyében vasár­nap estig mintegy 3,500 ta­nácstag jelölését fogadták el az illetékes választókerületi bizotságok. 1,200 holdon fásitanak ősszel Heves megyé­ben. A termelőszövetkezetek az ősz folyamán 150 holdon létesí­tenek mezővédő erdősávokat, a városok és falvak szépítéséi e pedig csaknem 100,000 facseme­tét ültetnek el. A kínai iparművészeti kiállítást a Műcsarnokban november 15-ig meghosszab­bították. Bornapot rendezett JÖN! JÖN! JÖN! NAGY KARÁCSONYI BAZÁR December 3-, 4- és 5-én, pénteken, szombaton és vasárnap a Magyar Házban 2141 Southern Blvd., Bronx, N. Y. Leggyönyörűbb karácsonyi ajándéktárgyak \--------------------------------------------------------------r 3 ló munkások megnyerik jo­gos követeléseiket. Az autó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents