Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-11-25 / 46. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 25, 1954 Az események nyomában HÍREK Visinszkij halála André Visinszkij, szovjet fődelegátus az Egyesült Nemzetekben, váratlanul elhalálozott. Halálát szívroham okozta, november 22-én. A 70 éves diplomata éppen egy beszédén dolgozott íróasztalánál, a szovjet delegáció Park Ave- nue-i székhelyén, A hatvan nemzetből álló Egyesült Nemzetek delegátusai, a titkárság tagjai és a sajtó képviselői megrendültén vették tudomásul a tragikus hirt. Részvétnyilatkozatok és táviratok özönlöttek a szovjet delegáció székhelyére. Hétfő délután az Egyesült Nemzetek általános gyülekezete emlékünnepéllyel adózott Visinszkij nek. Mintha csak a békés együttélés mellett rendeztek volna rendkívüli tüntetést, a delegációk A. J. VISINSZKIJ fejei egymásután emelkedtek szólásra és rövid, ünnepélyes beszédet mondtak. A rejtélyes CIA A “Saturday Evening Post” érdekes cikksorozatot közölt kormányunk hires információs szervezete, a CI A (Central Intelligence' Agency) titkos tevékenységéről. A cikksorozat a szervezet egyik vezetőjével folytatott interjú formájában íródott. A vezető személyiség nevét természetesen nem árulják el. KÜLPOLITIKAI SZEMLE A CIA titkos tevékenységének elmondása közben többek között beszámol arról a forradalomról, amely tavaly zajlott le Iránban. Amit eddig igyekeztek lehetőleg titokban tartani, azt most a cikksorozatban 1 e p lezetlen nyíltsággal ismerik be, bebizonyítva, hogy Irán feudális nagyurai a külföldi nagytőke szervezeteinek segítségével döntötték meg Mosszadik, volt iráni miniszterelnök uralmát. Itt jegyezzük meg, hogy az a Fazlollah Zahedi tábornok, aki ma Irán miniszterelnöke, a második világháború folyamán annyira nem titkolta Hitler iránt érzett rajongását, hogy az angol kormány a háború egész ideje alatt kénytelen volt fogva tartani. Az előrebocsátottak alátámasztására némi összevonással közlünk egy részletet a cikksorozat második részéből. A meginterjuolt CIA-vezető beszéli: “A kémhálózat és a kutató tevékenység mellett a CIA- nak van egy, a legnagyobb titokban működő, harmadik alakulata is, amely segíti és szítja azokat, akik készen állnak a lázadásra és csak egy szikrára van szükségük, hogy megmozduljanak. Az egyik népi demokráciában a munkásszervezetek technikájában kiképzett ügynökünk több munkale- lassitást szervezett meg. E'gy másik ilyen országban, ahol egy kicsi, de merész ellenzék dolgozott, egy CIA-ügynök egy szabotőr-csapatot menesztett a vörösök fő utánpótlási vasútvonalán egy állványozathoz. Az éj leple alatt a csapatvezér ragacsos robbantószert ragasztott a^ egyik gerendára. A lapok másnap követelték, hogy tartóztassák le azokat a “külföldi és bűnös elemeket, akik az állam ellen merényletet követtek el” felrobbantva egy másik ‘nép-hidat’. Nemrég pedig vonatok érkeztek Németország szovjet zónájából Ke- let-Berlinbe s a vonatok tetején régimódi homokzsákokat halmoztak fel, jeléül annak, hogy a fővasutvonalak már alá vannak aknázva a mozdonyok kisiklasztására.” Felhozza ezután röviden, mint játszottak közre “szakképzett amerikai ügynökök” a Faruk király ellen végrehajtott palotaforradalomban, hogy Amerikabarát egyiptomi katonai juntát juttassanak hatalomra. Majd áttér az iráni eseményekre: Az iráni fasiszta forradalom ‘Egy másik CIA-befolyás alatt elért diadal volt Mosz- szadik iráni miniszterelnök sikeres megbuktatása 1953 nyarán, amikor is visszaültették a hatalomba Riza Pahlevi sa- hot, Amerika barátját. Ez azért történt, mert 1953 május 28-án Eisenhower elnök levelet kapott Mosszadiktól, aki azt irta, hogy ha Amerikától nem sikerül dollárkölcsönt kapnia, akkor a Szovjetunióhoz fog fordulni. Egy hónapig huzta-halasztotta a Fehér Ház a tagadó választ Mosszadik kérésére s ezalatt gyorsan összeütötték a tervet, amelyben négy főszereplő volt: Dulles, egy diplomata, egy hercegnő és egy rendőrparancsnok. “Augusztus 10-én Dulles összecsomagolt és átrepült Európába a feleségéhez, hogy a svájci Alpokba menjen vele vakációzni. Mosszadik közben már tanácskozott egy orosz diplomata — gazdasági küldöttséggel. Loy Henderson, USA iráni nagyjvete, úgy vélte, hogy egy rövid pihenőre elutazhat — Svájcba. Véletlenül ugyanezt a hetet választotta ki magának a szép és erősakaratu, barnafürtü Asraf hercegnő, a sah ikertestvére is, hogy a svájci Alpesek egyik üdülőhelyére repüljön. Azt jelentették, hogy viharos jelenetek zajLodge amerikai fődelegátus kijelentette, hogy Visinszkij- ben megvolt “a nagy szónokok minden tehetsége: merészség, humor, a beszéd iramának változtatása, a céljainak megfelelő mozzanatok megragadásának képessége. Olyan embert ismertünk benne, aki kormányának a leghűségesebb szolgálatot tette. Az elmúlt két hét során ő és én többizben összejöttünk magánúton a békés célokra szolgáló atomenergiát illető indítvány ügyében. A szívélyesség melegebb légkörében tárgyaltunk, mint bármikor azelőtt, amióta USA itteni képviselője lettem, ő képviselte a UN-ben a világ egyik nagyhatalmát páratlan erővel és leleményességgel, még hozzá a világtörténelem egy nagyjelentőségű korszakában. Befolyásos szerepet töltött be kora életében. Mi, akik oly gyakran élesen szembenáll- tunk vele, tiszteltük nagy tehetségét. Az amerikai delegáció részvétét fejezi ki özvegye, leánya és a szovjet delegáció iránt.” A szovjet 'kormány a nemzet halottjaként temetteti el Moszkvában. Ideiglenes heSürgetik a megrovást A Progresszív Párt vezetősége kétnapos konferenciát tartott New Yorkban. Megállapodtak, hogy állami szervezeteik révén sürgetni fogják McCarthy megrovását, mivel megvan a veszélye annak, hogy a szenátus elfogja azt odázni. lyetteséül Malik londoni szovjet nagykövetet nevezték ki, aki már meg is érkezett New Yorkba. Strasser ur Bonnbamegy BÁZEL, Svájc. — Dr. Otto Strasser, Hitler kebelbarátja aki a nürnbergi tárgyalás elől Svájcba “emigrált” és akinek német állampolgárságát hü szövetségesünk, Adenauer a múlt héten visszaadta, útlevélért folyamodott a svájci kormányhoz. Haza akar menni • Nyugat-Né- metországba, hogy segítsen Ade- nauernak és Dullesnak a demokrácia, szabadság és a nyugati civilizáció védelmében. lottak le közte és á sah között a sah rózsaszínű márványpalotájában, mert a sah habozott, összeütközésbe kerüljön-e Mosszadikkal. 1 “A dráma negyedik szereplője Schwarzkopf amerikai tábornok volt, aki ezidőben a Közép-Keleten töltötte repülő vakációját. Légi barangolása közben úgy esett, hogy minden látható cél nélkül meg-megállt Pakisztánban, Szíriában, Libanonban és — Iránban. Igen, Iránban. Mint köztudomású, Schwarzkopf volt annakidején a newjerseyi államrendőrség főnöke, de 1942-től 1948-ig őt bízták meg, hogy szervezze újjá a sah rendőrségi karhatalmát. Nemcsak szokásos bűnösök után nyomozott, hanem a kormányt is védte ellenfelei ellen. Megbízása volt, hogy tartsa szemmel a megfelelő kémszervezettel a sah ellen szervezkedő politikai megmozdulásokat és tartsa számon a hadsereg megbízható elemeit is. '■ Schwarzkopf összebarátkozott Fazlollah Zahedi elemeit is. aki kollégája volt az iráni rendőrségen és magával a sah- val is. A politikai rémregény Schwarzkopf 1953 augusztusában visszatért Iránba s azt mondta, azért jött, hogy meglátogassa régi barátait. Persze tagadni fogja, hogy ottléte bármiféle összefüggésben lett volna a bekövetkezett eseményekkel, noha Mosszadik sajtója és a szovjet azonnal nyugtalankodni kezdett jelenléte miatt. “És ekkor elindultak az események. Augusztus 13-án, csütörtökön a sah váratlanul kettős rendeletet bocsátott ki: királyi parancsra letette Mosszadikot és kinevezte utódját, Zahedi tábornokot. A sah megparancsolta a császári gárdák ezredesének, hogy rendeletét nyújtsa át személyesen Mosz- szadiknak. Két nap múlva, szombaton éjjel, augusztus 15-én, az ezredes elment Mosszadik rezidenciájára és meglepve látta, hogy őtmagát és kisérő csapatát tankok és jeepek fogják közre. Utána börtönbe vetették az ezredest és Mosszadik kihirdette, hogy a lázadást elfojtotta. A sah és a királynő megijedtek és Irákon keresztül repülőgépen gyorsan Rómába repültek. Izomemberek a politikában “Augusztus 19-én, szerdán, miközben a hadsereg készenlétben állt a nyugtalan Teheránban, az ország fővárosában, különös látvány tárult az emberek szeme elé: egy menet haladt a város központja felé: akrobaták, súlyemelők, akik vasrudakat forgattak kezükben, nehézsúlyú birkózók, dús izomzatú bivalyemberek hatalmas csoportja haladt végig az utcákon és minél többen bámészkodtak körülöttük, annál hangosabban kezdtek sah-párti jelszavakat arditozni. A csőcselék is csatlakozott hozzájuk. Adott jelre a sah katonái támadásba mentek. Kilenc óra hosszat tartott az elkeseredett küzdelem. Éjfél felé, amerikai stilusu katonai stratégiát és utánpótlásti módszereket követve, királyhü csapatoknak sikerült Mosszadik híveit körülkeríteni a miniszterelnök palotájánál. Amikor megadták magukat, elfogták Mosz- szadikot is a hírre Rómában a sah már készen is állt a visz- szareplilésre, Zahedit, mint miniszterelnököt beültette a hatalomba és bevezette Iránba a nyugati hatalmakat kiszolgáló rendszert. “Ilymódon ragadtuk ki Iránt a szovjet kezei közül. Mosszadikot fizikailag maguk az irániak gyűrték le, erre mi vigyázunk. A CIA egyik vezérelve az, hogy a helyi lázadókkal végeztessük el a munkát, akik nem riadnak vissza, hogy saját életüket kockáztassák.” E beismerések roppant tanulságosak. Megmutatják, hogyan dolgozik az a titkos szervezet, amelynek ártatlanul hangzó neve mögött a világ népeinek életét felkavaró, a népek akarata ellen irányuló, a reakciós uralkodók, diktátorok, zsarnokok, megvásárolható tőkések érdekében kitervezett cselekményeket követnek el náci mintára. Mert az iráni fejlemények csak példa gyanánt szolgálnak. Hasonló üzelmeket folytatnak saját bevallásuk szerint minden országban, ahol a nép felszabadította magát enyomóik járma alól, mert a rájuk nehezedő nyomorúság, háborús vérontások irtó terhe már elviselhetetlen volt számukra. Bevallásuk szerint igy játszottak össze Xoxe-val Albániában, Gomulkával Lengyelországban. Szlanszkyval Csehszlovákiában, Kosztovval Bulgáriában. Mindezt most már nyíltan bevallhatják, de elképzelhető, hogy azok az országok, amelyekről nem beszélnek, amelyekkel nem kérkednek, hasonlóképpen szenvednek földalatti üzelmeiktől. Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 13« East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign Í8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents 64 AMFRÍKA1
