Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-25 / 46. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 25, 1954 Az események nyomában HÍREK Visinszkij halála André Visinszkij, szovjet fődelegátus az Egyesült Nem­zetekben, váratlanul elhalálo­zott. Halálát szívroham okoz­ta, november 22-én. A 70 éves diplomata éppen egy beszé­dén dolgozott íróasztalánál, a szovjet delegáció Park Ave- nue-i székhelyén, A hatvan nemzetből álló Egyesült Nemzetek delegátu­sai, a titkárság tagjai és a sajtó képviselői megrendül­tén vették tudomásul a tragi­kus hirt. Részvétnyilatkoza­tok és táviratok özönlöttek a szovjet delegáció székhelyére. Hétfő délután az Egyesült Nemzetek általános gyüleke­zete emlékünnepéllyel adó­zott Visinszkij nek. Mintha csak a békés együttélés mel­lett rendeztek volna rendkí­vüli tüntetést, a delegációk A. J. VISINSZKIJ fejei egymásután emelkedtek szólásra és rövid, ünnepélyes beszédet mondtak. A rejtélyes CIA A “Saturday Evening Post” érdekes cikksorozatot kö­zölt kormányunk hires információs szervezete, a CI A (Cen­tral Intelligence' Agency) titkos tevékenységéről. A cikkso­rozat a szervezet egyik vezetőjével folytatott interjú formá­jában íródott. A vezető személyiség nevét természetesen nem árulják el. KÜLPOLITIKAI SZEMLE A CIA titkos tevékenysé­gének elmondása közben töb­bek között beszámol arról a forradalomról, amely tavaly zajlott le Iránban. Amit ed­dig igyekeztek lehetőleg ti­tokban tartani, azt most a cikksorozatban 1 e p lezetlen nyíltsággal ismerik be, bebi­zonyítva, hogy Irán feudális nagyurai a külföldi nagytőke szervezeteinek segítségével döntötték meg Mosszadik, volt iráni miniszterelnök uralmát. Itt jegyezzük meg, hogy az a Fazlollah Zahedi tábornok, aki ma Irán miniszterelnöke, a második világháború folyamán annyira nem titkolta Hitler iránt érzett rajongását, hogy az angol kormány a háború egész ideje alatt kénytelen volt fogva tartani. Az előrebocsátottak alátámasztására némi összevonás­sal közlünk egy részletet a cikksorozat második részéből. A meginterjuolt CIA-vezető beszéli: “A kémhálózat és a kutató tevékenység mellett a CIA- nak van egy, a legnagyobb titokban működő, harmadik ala­kulata is, amely segíti és szítja azokat, akik készen állnak a lázadásra és csak egy szikrára van szükségük, hogy meg­mozduljanak. Az egyik népi demokráciában a munkásszer­vezetek technikájában kiképzett ügynökünk több munkale- lassitást szervezett meg. E'gy másik ilyen országban, ahol egy kicsi, de merész ellenzék dolgozott, egy CIA-ügynök egy szabotőr-csapatot menesztett a vörösök fő utánpótlási vasút­vonalán egy állványozathoz. Az éj leple alatt a csapatvezér ragacsos robbantószert ragasztott a^ egyik gerendára. A lapok másnap követelték, hogy tartóztassák le azokat a “külföldi és bűnös elemeket, akik az állam ellen merényletet követtek el” felrobbantva egy másik ‘nép-hidat’. Nemrég pedig vonatok érkeztek Németország szovjet zónájából Ke- let-Berlinbe s a vonatok tetején régimódi homokzsákokat halmoztak fel, jeléül annak, hogy a fővasutvonalak már alá vannak aknázva a mozdonyok kisiklasztására.” Felhozza ezután röviden, mint játszottak közre “szak­képzett amerikai ügynökök” a Faruk király ellen végrehaj­tott palotaforradalomban, hogy Amerikabarát egyiptomi ka­tonai juntát juttassanak hatalomra. Majd áttér az iráni eseményekre: Az iráni fasiszta forradalom ‘Egy másik CIA-befolyás alatt elért diadal volt Mosz- szadik iráni miniszterelnök sikeres megbuktatása 1953 nya­rán, amikor is visszaültették a hatalomba Riza Pahlevi sa- hot, Amerika barátját. Ez azért történt, mert 1953 május 28-án Eisenhower elnök levelet kapott Mosszadiktól, aki azt irta, hogy ha Amerikától nem sikerül dollárkölcsönt kap­nia, akkor a Szovjetunióhoz fog fordulni. Egy hónapig huzta-halasztotta a Fehér Ház a tagadó választ Mosszadik kérésére s ezalatt gyorsan összeütötték a tervet, amelyben négy főszereplő volt: Dulles, egy diploma­ta, egy hercegnő és egy rendőrparancsnok. “Augusztus 10-én Dulles összecsomagolt és átrepült Európába a feleségéhez, hogy a svájci Alpokba menjen vele vakációzni. Mosszadik közben már tanácskozott egy orosz diplomata — gazdasági küldöttséggel. Loy Henderson, USA iráni nagyjvete, úgy vélte, hogy egy rövid pihenőre elutaz­hat — Svájcba. Véletlenül ugyanezt a hetet választotta ki magának a szép és erősakaratu, barnafürtü Asraf hercegnő, a sah ikertestvére is, hogy a svájci Alpesek egyik üdülőhe­lyére repüljön. Azt jelentették, hogy viharos jelenetek zaj­Lodge amerikai fődelegátus kijelentette, hogy Visinszkij- ben megvolt “a nagy szóno­kok minden tehetsége: me­részség, humor, a beszéd ira­mának változtatása, a céljai­nak megfelelő mozzanatok megragadásának képessége. Olyan embert ismertünk ben­ne, aki kormányának a leg­hűségesebb szolgálatot tette. Az elmúlt két hét során ő és én többizben összejöttünk magánúton a békés célokra szolgáló atomenergiát illető indítvány ügyében. A szívé­lyesség melegebb légkörében tárgyaltunk, mint bármikor azelőtt, amióta USA itteni képviselője lettem, ő képvi­selte a UN-ben a világ egyik nagyhatalmát páratlan erő­vel és leleményességgel, még hozzá a világtörténelem egy nagyjelentőségű korszakában. Befolyásos szerepet töltött be kora életében. Mi, akik oly gyakran élesen szembenáll- tunk vele, tiszteltük nagy te­hetségét. Az amerikai delegá­ció részvétét fejezi ki özve­gye, leánya és a szovjet dele­gáció iránt.” A szovjet 'kormány a nem­zet halottjaként temetteti el Moszkvában. Ideiglenes he­Sürgetik a megrovást A Progresszív Párt vezetősége kétnapos konferenciát tartott New Yorkban. Megállapodtak, hogy állami szervezeteik révén sürgetni fogják McCarthy meg­rovását, mivel megvan a veszé­lye annak, hogy a szenátus el­fogja azt odázni. lyetteséül Malik londoni szov­jet nagykövetet nevezték ki, aki már meg is érkezett New Yorkba. Strasser ur Bonnbamegy BÁZEL, Svájc. — Dr. Otto Strasser, Hitler kebelbarátja aki a nürnbergi tárgyalás elől Svájcba “emigrált” és akinek német állampolgárságát hü szö­vetségesünk, Adenauer a múlt héten visszaadta, útlevélért fo­lyamodott a svájci kormányhoz. Haza akar menni • Nyugat-Né- metországba, hogy segítsen Ade- nauernak és Dullesnak a de­mokrácia, szabadság és a nyu­gati civilizáció védelmében. lottak le közte és á sah között a sah rózsaszínű márvány­palotájában, mert a sah habozott, összeütközésbe kerüljön-e Mosszadikkal. 1 “A dráma negyedik szereplője Schwarzkopf amerikai tá­bornok volt, aki ezidőben a Közép-Keleten töltötte repülő vakációját. Légi barangolása közben úgy esett, hogy min­den látható cél nélkül meg-megállt Pakisztánban, Szíriában, Libanonban és — Iránban. Igen, Iránban. Mint köztudomású, Schwarzkopf volt annakidején a newjerseyi államrendőrség főnöke, de 1942-től 1948-ig őt bízták meg, hogy szervezze újjá a sah rendőrségi karhatalmát. Nemcsak szokásos bűnö­sök után nyomozott, hanem a kormányt is védte ellenfelei ellen. Megbízása volt, hogy tartsa szemmel a megfelelő kém­szervezettel a sah ellen szervezkedő politikai megmozdulá­sokat és tartsa számon a hadsereg megbízható elemeit is. '■ Schwarzkopf összebarátkozott Fazlollah Zahedi elemeit is. aki kollégája volt az iráni rendőrségen és magával a sah- val is. A politikai rémregény Schwarzkopf 1953 augusztusában visszatért Iránba s azt mondta, azért jött, hogy meglátogassa régi barátait. Persze tagadni fogja, hogy ottléte bármiféle összefüggésben lett volna a bekövetkezett eseményekkel, noha Mosszadik sajtója és a szovjet azonnal nyugtalankodni kezdett jelen­léte miatt. “És ekkor elindultak az események. Augusztus 13-án, csütörtökön a sah váratlanul kettős rendeletet bocsátott ki: királyi parancsra letette Mosszadikot és kinevezte utódját, Zahedi tábornokot. A sah megparancsolta a császári gárdák ezredesének, hogy rendeletét nyújtsa át személyesen Mosz- szadiknak. Két nap múlva, szombaton éjjel, augusztus 15-én, az ezredes elment Mosszadik rezidenciájára és meglepve lát­ta, hogy őtmagát és kisérő csapatát tankok és jeepek fog­ják közre. Utána börtönbe vetették az ezredest és Mosszadik kihirdette, hogy a lázadást elfojtotta. A sah és a királynő megijedtek és Irákon keresztül repülőgépen gyorsan Rómá­ba repültek. Izomemberek a politikában “Augusztus 19-én, szerdán, miközben a hadsereg ké­szenlétben állt a nyugtalan Teheránban, az ország főváro­sában, különös látvány tárult az emberek szeme elé: egy menet haladt a város központja felé: akrobaták, súlyemelők, akik vasrudakat forgattak kezükben, nehézsúlyú birkózók, dús izomzatú bivalyemberek hatalmas csoportja haladt vé­gig az utcákon és minél többen bámészkodtak körülöttük, annál hangosabban kezdtek sah-párti jelszavakat arditozni. A csőcselék is csatlakozott hozzájuk. Adott jelre a sah kato­nái támadásba mentek. Kilenc óra hosszat tartott az elkese­redett küzdelem. Éjfél felé, amerikai stilusu katonai straté­giát és utánpótlásti módszereket követve, királyhü csapa­toknak sikerült Mosszadik híveit körülkeríteni a miniszterel­nök palotájánál. Amikor megadták magukat, elfogták Mosz- szadikot is a hírre Rómában a sah már készen is állt a visz- szareplilésre, Zahedit, mint miniszterelnököt beültette a ha­talomba és bevezette Iránba a nyugati hatalmakat kiszolgáló rendszert. “Ilymódon ragadtuk ki Iránt a szovjet kezei közül. Mosszadikot fizikailag maguk az irániak gyűrték le, erre mi vigyázunk. A CIA egyik vezérelve az, hogy a helyi láza­dókkal végeztessük el a munkát, akik nem riadnak vissza, hogy saját életüket kockáztassák.” E beismerések roppant tanulságosak. Megmutatják, ho­gyan dolgozik az a titkos szervezet, amelynek ártatlanul hangzó neve mögött a világ népeinek életét felkavaró, a né­pek akarata ellen irányuló, a reakciós uralkodók, diktátorok, zsarnokok, megvásárolható tőkések érdekében kitervezett cselekményeket követnek el náci mintára. Mert az iráni fejlemények csak példa gyanánt szolgálnak. Hasonló üzelme­ket folytatnak saját bevallásuk szerint minden országban, ahol a nép felszabadította magát enyomóik járma alól, mert a rájuk nehezedő nyomorúság, háborús vérontások irtó ter­he már elviselhetetlen volt számukra. Bevallásuk szerint igy játszottak össze Xoxe-val Albániában, Gomulkával Len­gyelországban. Szlanszkyval Csehszlovákiában, Kosztovval Bulgáriában. Mindezt most már nyíltan bevallhatják, de el­képzelhető, hogy azok az országok, amelyekről nem beszél­nek, amelyekkel nem kérkednek, hasonlóképpen szenvednek földalatti üzelmeiktől. Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 13« East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign Í8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents 64 AMFRÍKA1

Next

/
Thumbnails
Contents