Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-18 / 45. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 18, 1954 t VT- -' ...... Változtatást sürget Knowland szenátor az Egyesült Államok külpolitikájában Tagadja, hogy “megelőző háborút” akar WASHINGTON. — Váratlan javaslattal állt elő Know­land republikánus szenátor a szenátus McCarthy vitája köze­pette. Ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy kár a szenátusnak időt fecsérelni McCarthy megrovásának tár­gyalásával. Ehelyett azt javasolta, szólítsák fel Eisenhower elnököt jelenlegi külpolitikánk “igazolására”, és ha az elnök nem tudja az “igazolni”, akkor külpolitikánkat meg kell vál­toztatni. Eisenhower elnök tudniillik “mérsékelt” álláspontot fog­lalt el a legutóbbi légi incidens ügyében, melynek folyamán egy amerikai repülőgépet lelőttek a Kuril szigetek közelében. Ugyancsak ellenezte az elnök a vezérkar három tagjának javaslatát Kina bombázására Quemoy védelmével kapcsolat­ban. Október 19-én az elnök kijelentette, hogy miután úgy a Nyugatnak, mint a Keletnek van atombombája “nincs más kiút, mint a béke, ha azt akarjuk, hogy boldog világban él­jünk.” , Ezzel szemben Knowland szenátor a diplomáciai viszony megszakítását követeli a Szovjetunióval. Beszéde folyamán Knowland kijelentette, hogy a “bé­kés együttélés” elve nem egyéb, mint a szovjet “trójai faló” trükkje, amellyel gyengit bennünket és ha nem lesz válto­zás, akkor egyenkint bekebelezi az összes országokat. Mindamellett ő nem ajánlja azt, hogy Amerika megelőző háborút kezdjen, hanem azt, hogy “tulmenjünk a masszív visszaütés elvén” és jelentsük ki, hogy megtámadjuk a kom­munista világot, “ha a kommunisták nyernek valahol, bár­milyen módszerekkel, beleértve a szubverzió módszerét is.” Beszéde után Douglas, “liberális” demokrata szenátor sie­tett elsőnek gratulálni »Knowlanclnak és megkérdezte tőle nem gondolja, hogy ha ez a helyzet, helyes volt a hadikiadá­sokat csökkenteni? KÜLFÖLBISZÁRMAZÁSUAK JOGAI . Az amerikai alkotmány pontosan meghatározott jogo­kat biztosit állampolgároknak és nempolgároknak egyaránt Válaszolva több kérdésre, amelyet olvasóink intéztek hoz­zánk, az alábbiakban ismételten összefoglaljuk e jogok is­mertetését,* melyet alkotmányjogi és az állampolgári jogok szakértőinek véleménye és tanácsai alapján összegezünk: Honosított állampolgároknak éppenolyan jogaik van­nak, mint az ittszületett polgároknak. A polgároknak joguk van megtagadni a választ bármely hozzájuk intézett kérdés­re, akár az utcán szólítják fel őket, akár munkahelyeiken vagy lakásuk ajtaja előtt. Hasonlóképpen ne adjanak választ a telefonon keresztül feltett kérdésekre sem. Mielőtt bármi­féle kérdésre, melyet bárki tesz fel nekik, választ adnának, jogúk van tanácsot kérni ügyvédtől vagy szervezettől. Ez a joguk megvan a nem-polgároknak is, joguk van megtagadni a választ a bevándorlási és honosítási hivatal képviselőinek. Ha letartóztatják őket, joguk van felhívni ügyvédet, szervezetet vagy barátot és mindaddig, amig ügy­védjüktől tanácsot nem kértek, joguk van mindenféle kér­désre nem felelni. Még a letartóztatási parancs sem jogosítja fel a ható­ság embereit, hogy házkutatást tartsanak valakinél. Akinek tanácsra vagy segítségre van szüksége, honosí­tási, állampolgársági vagy deportálási ügyekben, forduljon áz American Committee for Protection of Foreign Born-hoz, 23 West 26th St., New York 10, N. Y. — vagy New Yorkon kívül a külföldiszármazásuak védelmi, helyi hivatalaihoz: Detroit: Charlevoix Building — Room 920 Cleveland: 5103 Euclid Avenue — Room 7 Chicago: 431 South Dearborn Street — Room 325 Minneapolis: 310 East Hennepin Avenue — Room 3 Seattle: Bay Building — Room 316 Portland: Governor Building — Room 528 San Francisco: 228 McAllister — Room 211 New York: Hungarian Defense Committee, 130 East 16th Street. JÖN! A MAGYAR SZÓBAN JÖN! A magyar irodalom legszebb gyöngye Móricz Zsigmond megrázó erejű regénye a “régi jó világ”- ról a magyar parasztság küzdelmeiről az ezerholdas földesurak ellen A betyár_ Ennél lebilincselőbb, izgalmasabb és sok tekintetben idősze­rűbb regény nem jelent még meg amerikai magyar újságban El ne mulassza olvasását! Hivja fel rá barátai, ismerősei figyelmét. — Kezdődik a Magyar Szó november 18-iki számában! JUBILEUMI VACSORA BETHLEHEMBEN Rendkívül nagy az érdeklő­dés a Magyaf Munkás Otthon csirkevacsorája iránt, mely nov. 21-én, vasárnap este lesz. A kulturkör csaknem valamennyi tagja kiveszi a részét a munkából. Ami a programmot illeti, a vezető­ség úgy határozott, hogy a jelenlevők fogják szórakoz­tatni a közönséget, kabaré­est formájában. Eltekintve a programúitól, a fődolog mégis csak töltött csirke­comb lesz, a sok Ízletes hozzávalóval, melyből min­denki testszés szreint fo­gyaszthat. Ez alkalmomal fogják ün­nepelni a Munkás Otthon ki­lenc éves fenálláíát, amenyi- ben az Otthon sikeres meg­nyitása 1945. november 3-án volt, olyan nagy számú kö­zönség előtt, hogy kétszer kellett teriteni. Sajnos az elmúlt évek alatt tiz aktiv tagunkat ragadtasd a kérlelhetetlen, halál, s ezek­nek hiányát nagyon érzi az Otthon. Meg vagyunk győ­ződve, hogy mindazok, akik büszkék a magyar munkás otthonra, s arra a munkára amit W elmúlt évek alatt végzett a magyar kultúra terjesztésében, el fognak jön­ni az évad e kimagasló ünne­pi összejövetelére. A’vacso­ra jegy ára $1.75, Tóth Já- kara fogja huzni a talpalá- valót. Az Otthon nov. 7-én Tar­tott tisztviselő választó gyű­lésén szépszámú tagság volt jelen, s a pénztárnok kivéte­lével teljesen uj tisztikart vá­lasztottak 1955-re;. A régi tisztikar, mely már évek óta becsülettel töltötte be hivatá­sát, kissé kifáradt és a tag­ság belátta,' hogy a jelen helyzet uj erőket kíván az otthon vezetésére. Egy nyolc tagú vigalmi bizottságot vá­lasztottak, amely együtt fog dolgozni az uj vezetőséggel. A bizottság fogadalmat tett, hogy ~a tagság segítségével fel fogják virágoztatni az otthont. A Magyar Munkás Otthon a legkedveltebb kul- turközpontja a Lehigh Völgyi haladószellemti magyarság­nak. A tagok évi $1.00 tag­díj ellenében szórakozhatnak; sakk, milliárd csusztatóasztal, kártya, stb. áll a tagság ren­delkezésére. A gyűléseket minden hó első vasárnap es­te 7^órakor tartják, a vigal­mi bizottság minden hó má­sodik szombat este 8 órakor jön össze. Mindazok, akik hisznek a testvéries összetar­tás eszméjében, a demokrácia védelmében, legyenek tagjai a( Kultur Otthonnak. Tudósitó Kitiltják a temetőből WASHINGTON. — John Rice ! őrmester Koreában halt hősi t halált a harctéren 1951-ben, mégsem engedték eltemetni az iowai Sioux City köztemetőjé­ben, mert — indián, özvegye a legfelső törvényszék elé vitte az ügyet, a legfelső törvényszék azonban úgy döntött, hogy a te­metést jogosan tagadták meg tőle. — Annak idején Truman elnök parancsára az arlingtoni nemzeti temetőben helyezték a háborús indián hős holttestét örök nyugalomra. A “SZOKTATÓ” Úgy tanultam, hogy aki valami dolgot nem pénzért csi­nál, azt amatőrnek nevezik. Amikor tizenhároméves lettem, beszegödtem, a2az a szüleim beszegődtettek kondásnak. Ez­ért a szolgálatomért nem kaptam semmi fizetést, kivéve a szoktatási dijakat. Jgy ha visszagondolok rá, mindig úgy érzem magamat, mint egy mtiködvelő a kondás mesterség­ben. Szoktató dijaknak pedig a pásztoremberek azt nevezik, amikor a nyájba egy uj malacot vagy egy uj disznót hajta­nak ki. Azzal a malaccal vagy disznóval sok baj van min­dig,*amig vagy a nyáj szokj a meg az uj jövevényt, vagy az uj jövevény szokja meg a nyájat. A dolog úgy áll, hogy valaki/talán azt gondolná, hogy a kondásmesterség valami lealázó, alantas dolog. Én egyál­talán nem sajnálom azt az egy évet, amit az úgynevezett disznókkal eltöltött.em. Sok mindent megtanultam az állatok­ról, amit máskülönben sohasem tudtam volna megtanulni. Például azt,' hogy az állatok között is van versengés az el­sőbbségért, de azok' nem verik féltéglával a mellüket, nem káromkodnak, nem kertelnek a dolog körül, nem akarnak másokat rábeszélni, hogy te, vagy ti kaparjátok ki számom­ra a gesztenyét a tüzből. Tegyük fel, az egyik disznó arra a' gondolatra jut, hogy Ti elsőbb, erősebb, jobb, mint valame­lyik más a nyájban. Akkor csak annyit tesz, hogy odamegy ahhoz a másikhoz és olyan mozdulatot tesz, amiről az a másik már megérti, hogy komám, én meg akarok veled vere­kedni. Ha a kihívott úgy gondolja, hogy van ő olyan legény, mint a kihívó, sőt erősebb, vagy legalább is olyan erős, ak­kor már verekednek is. A verekedés addig tart, amig vagy az egyik, vagy a másik ki nem fárad és elszalad. A vesztes fél ezekután mindig számontartja, hogy ki az elsőbb, és ez igy van az egész nyájban. Minden tag tudja, hogy ki van . alatta és ki van felette. De én most nem a disznótársadalom etikettjéről aka­rok beszélni, hanem a disznó gazdájáról. Fentebb megemlítettem, hogy az uj malacokért vagy bár­milyen disznóért, ami először jött a nyájba, a kondásnak jár húsz krajcár darabonkint. Az Tirasági cselédség, mint a béresek, kocsisok, megfizették a járandóságot minden szó nélkül, mert azok tudták, hogy az úgy dukál. De egyszer az uraságnak a fia, aki lehetett égy olyan huszonötéves, vett va^y hat malacot és se szó, se beszéd, kihajtotta a nyájba. Baj nem volt velük több, mint a többi uj malacokkal, csak az uraság fia megfeledkezett a szoktatóról. Már egy hét is eltelt, de az uraság fia a fülét se billentette a szoktatót ille­tőleg. Több cseléd megkérdezte, hogy megkaptam-e már a forint húsz krajcárt. Amikor hallották, hogy nem, nagyon meglepődtek és azt ajánlották, hagyjam otthon az urfi ma­lacait. így az egyik reggel meg is tettem, hogy otthon hagy­tam a malacokat. \ Már messzire jártam a nyájjal, amikor visszanézve lá­tom jön az urfi és hajtja a malacokat utánam, jobban mond­va a nyáj után. Amikor utóiért, elkezdett rámkiabálni, hogy miért hagytam otthon a malacokat. Azért, mert a szoktatót még nem fizette meg az urfi, mondtam én. Majd adok én neked szoktatót, felelte az urfi és 'képen ütött. Az ütés maga nem fájt, mert nem mondhatom, hogy erősen ütött volna, de az fájt, hogy ő tartozott nekem és fizetés helyett egy po- . font kaptam tőle. Még hozzá az fájt, hogy az ütés is csak azt akarta megmutatni, hogy ő az urfi, én csak kanászgye- rek vagyok. Csak évek múlva eszméltem rá, hogy az urak ilyen “szoktatókat” alkalmaztak, hogy a dolgozókat engedelmes­ségre szoktassák. > , Kondás András J--------------------------------------------------------------------------\ JÖN! JÖN! JÖN! NAGY KARÁCSONYI BAZÁR December 3-, 4- és 5-én, pénteken, szombaton és vasárnap a Magyar Házban 2141 Southern Blvd., Bronx, N. Y. Leggyönyörűbb karácsonyi ajándéktárgyak \------------------------------------ f I' í A Bethlehemi Munkás Otthon Kultur Köre NAGYSZABÁSÚ. CSIRKEVACSORÁT j j§ tart november hő 21-én vasárnap este | I 7 órai kezdettel a 1110 East 3rd Street alatt Zenét a közismert Tóth János zenekara szolgáltatja 6

Next

/
Thumbnails
Contents