Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-11-11 / 44. szám
November 11, 1954 AMERIKAI MAGYAR 9ZÓ ’r ^ " \ — ,j Hírmagyarázat és kritika T—— ’’—■■■■■ ~ ■! HllMI ^ | 1 ————■■■ ■! ' II— Dr. Weil Emil ' Budapestről jelentik, hogy Dr. Weil Emil, aki 1951-től 1953-ig a Magyar Népköztársaság washingtoni követe volt, hosszas betegség után november 2-án elhunyt. Dr. Weil Emilben a magyar nép igaz barátját és hü fiát vesztette el. Elszánt ellensége volt a magyar népet századokon át elnyomó földesurak- nak éppúgy, mint a Habsburgoknak és a horthvz- musnak. A magyar szabadságért kifejtett tevékenységéért Horthyék 10 évig börsönben sanyargatták. A börtönben eltöltött évek súlyosan megrongálták egészségét. A felszabadulás után mint kiváló orvosszakértő és mint diplomata szolgálta hazáját és a magyar népet. 1951-ben kinevezték Magyarország washingtoni követévé. Horthyék a börtönben akarták elpusztítani a magyar nép e kiváló fiát. A horthyzmuß maradványai itt Amerikában minősíthetetlen rágalomhadjárattal igyekeztek gáncsot vetni abbeli munkája elé, hogy fejlessze az amerikai és a magyar nép s kormány közötti jóviszonyt. Dr. Weil méltóságán alulinak tartotta, hogy válaszoljon a hazugságokon alapuló rágalmakra. Egészségének leromlása következtében a magyar kormány hazahívta és fontos megbízatást adott neki a magyar közegészségügy szolgálatában. Azok az amerikai magyarok, akiknek alkalmuk volt vele személyesen is megismerkedni, egy végtelenül finom, érzőszivü embert, nagytudásu politikust, igaz, munkásérzelmti magyart ismertek meg benne. ■/ ■ Halála nagy vesztesége a magyar népnek és általában a haladás és a béke ügyének. McCarthy a háttérbe szorult — de a könyvégetés folyik A “The Nation” liberális folyóirat legutolsó számában megjelent egy feltűnést keltő cikk, amely rámutat, hogy a kormány írókat és könyveket üldöző politikája rosszabb, mint valaha. Valamennyien emlékszünk rá, hogy egy évvel ezelőtt a United States' Information Agency (a USIA) volt McCarthy szenátor vad eretneküldözésének a céltáblája. A szenátor azt a vádat hangoztatta, hogy több mint 300,000 “kommunista” kötet található a kormány tengerentúli könyvtáraiban. Többszáz “felforgató” Írót szedett listára McCarthy, köztük Foster Rhea Dullest, Dulles unokatestvérét, néhai John Dewey-t, akit sokan Amerika legnagyobb filozófusának te- kintenek, Elmer Davist, az Office of War Information volt főnökét, és Louis Bromfieldet, az egyik világhírű amerikai regényírót. A USIA tisztviselői azóta jöttek-mentek, ámde a McCarthy-féle könyvégetési politikától lényegében nem tértek el, sőt újabban még újabb 141 vezető íróval megtoldották azokat, akikről az FBI-nak rosszaié értesülései, igazolhatatlan rágalmai és híresztelései vannak. Még Ernest Hemingway is rajta volt a listán egy ideig, az az amerikai iró, aki most kapta meg a Nobel-dijat a napokban. Egy riporter figyelmeztette a USIA helyettes igazgatóját, Abbott Washburn-t, hogy báj lesz, ha Hemingw'ayt is felteszik az irodalmi feketelistára. No erre gyorsan törölték a listáról s ezzel merő véletlenség- ből nagyon kellemetlen helyzettől szabadultak meg, mert az egész világ rajtuk kacagott volna. Mindazonáltal száz meg száz más, kevésbbé szerencsés iró, szerző,, zeneszerző és művész neve van még feketelistázva. (Ezek közül ugyan hány van, aki valaha is tiltakozott,volna az ellen, hogy munkásokat tegyenek gyárak feketelistáira?) Ha az ember végigfut ezen a listán, szinte úgy érzi, hogy akinek csak valamirevaló neve és fontossága van az amerikai kultúrában, ki van pé- cézve: Henry Seidel Canby, Aaron Copland, Malcolm Cowley, Dorothy Canfield Fisher, Dorothy Parker, Frederick L. Schuman, Edgar Sndw és még sokan mások. A legfantasztikusabb az, hogy a kormány feketelistáján szerepel a nagy amerikai klasszikus könyv: a “Walden” Írója, aki pontosan száz évvel ezelőtt élt. Fáratlan eset. Az információs iroda főnöke, Franklin L. Burdette, nemrég rábukkant a “Walden” egyik zsebkönyv-kiadásu példányára, amelynek szerzője Henry ThoreUu. Elolvasta és megbotránkozott fölötte. Hogy mi bot- ránkoztatta meg, azt nem árulta el. Másnap kijelentette, hogy “Walden”— szocialista könyv. (A “Walden” erkölcsbirálatot mond kora társadalma felett.) Bármily hihete'tlenül hangzik is; de tény és való. hogy elrendelte a könyv eltávolítását a State Department könyvtárából és az istennek se hallgatott -egyik asszisztensének figyelmeztetésére, aki próbálta megértetni ezzel az Írástudatlan főmuftival, hogy az amerikai közönség és szakemberek “Walden”-t “a legnagyobb amerikai klasszikusnak tekintik.” így hát természetesén csak időpocéékolás lenne Burdette urat emlékeztetni, hogy idén ünnepük a “Walden” megjelenésének 100-ik évfordulóját s ezt a nagy irodalmi eseményt országszerte ünnepük kiadók, folyóiratok és egyetemek. Csak Washingtonban ünnepük úgy, hogy kidobják a kormány könytáraiból. Mindezek a példák, írja a The Nation, bizonyítják, hogy “McCarthy szelleme továbbra is áthatja a US Information Agency-t” és hogy “azok, akik azt képzelik, hogy a USIA vezetősége gyökeres változáson ment keresztül, bizony nagyon hiszékeny, naiv emberek.” A választások mérlege (Folytatás az 5-ik oldalról) trj j Amerika-ellenes bizottság feloszlatását fogja javasolni s helyette olyan közös képviselőházi és szenátusi bizottság létesítését, amely a McCarthy-féle túlkapások nélkül folytatná vizsgálatait. Eisenhower elnök a választások után tartott első sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy nem lát okot fennforogni, miért ne folytassa az uj kongresszus az ő törvényhozási programmját. Jelezte, hogy meg fogja békiteni a demokratákat és azok együtt fognak működni vele. Ez is természetesen demagógia, mert “együttrriüködés”-ről, “kétpárti” politikáról az elnök és a republikánusok csak addig beszéltek, amíg a demokraták voltak a hatalomban, de azonnal megszűnt a kétpárti együttműködés, mihelyt a republikánusok ragadták magukhoz a hatalmat. Együttműködés helyett szélsőséges vádakkal illették a demokratákat s belefoglalták őket a kommunistaellenes hajszába. Eisenhower soha sem tiltakozott Mo Carthy hírhedt vádja ellen, hogy a demokraták húszéves uralma “húszéves hazaárulás” volt. Éppen ezért igen figyelemre méltó az uj kongresz- szus leendő házelnökének, Sam Ravburnnek nyilatkozata, hogy ezt a vádat a demokraták sohasem fogják megbocsátani a republikánusoknak. Ami pedig Eisenhower törvényhozási programmját illeti, miféle programm az? A fasiszta mccarhyzmus békitgetése Nixon alelnökön keresztül úgy, amint ez a választási kampány alatt történt? De hiszen a szavazók félreérthetetlenül megmondták erre vonatkozó véleményüket! Vagy talán azt a törvényhozási programmot gondolja folytatni, amely azon alapszik, hogy ha jól megy a gazdagoknak, “csurog-csöppen abból a szegényeknek” is? Tovább akarja talán gazdagítani a monopóliumokat, hogy a munkanélküliek vagy sztrájktörők alkalmazására “buzdítsa” őket? A pennsylvaniai és michigani szavazók ugyancsak megmutatták, mi a véleményük a General Motors filozófiájáról és Wilson védelmi miniszter ötletéről, hogy a munkanélkülieket kutyákhoz hasonlította. Vagy azt érti-e az elnök, hogy folytatja a nemzeti odaajándékozásokat, az olajat, a villanyt, az atomenergiát, az oregoni erdőségeket— a nemzet vagyonából? Erre fs megkapta már a szavazók válaszát. Mi a teendő? Nem szabad, hogy a munkásság engedje, hogy kicsavarják, kiüssék kezéből a választásokon elért eredményeket, összefogva szakadatlanul oda kell hatniuk, hogy a kongresszus attól a pillattói fogva, hogy januárban összeül, intézkedéseket tegyen a nép helyzetének megjavítására. A munkásoknak feltétlenül intenzivebben kell bekapcsolódniuk a szakszervezeti és politikai munkába és a demokratikus és progresszív elemek összefogásával, a farmerek és néger nép erőinek koalíciós megszervezésével kell befolyásolniuk a kongresz- szust, hogy ilymódon előkészithessék az 1956-os választásokat és az Eisenhower-kormány, valamint a mögötte rejtőző érdekek végleges kibuktatását a hatalomból. összeomlott Győrben egy épülő miitrágyaraktár BUDAPEST, október 25— Csütörtökön a Győri Pamutszövő és Mübőrgyár mellett épülő mütrágyaraktár egyrésze összeomlott. A födémszerkezet megrepedt, néhány másodperc alatt lezuhant és öt embert maga alá temetett. A rombadőlt épületrész alól kiemelt öt ember A Bethlehemi Munkás Otthon Kultur Köre NAGYSZABÁSÚ CSIRKEVACSORÁT tart november hó 21-én vasárnap este 7 órai kezdettel a 1110 East 3rd Street alatt Zenét a közismert Tóth János zenekara szolgáltatja Vacsora ára $1.75 közül három meghalt, kettőt pedig súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Életét vesztette Tolnai Karoly kétszeres sztahanovista, kitüntetett ács, bacsai, Nagy Mihály ács, gyimóti és Németh Mihály kőműves, veszkénvi lakos. A rendőrség nyomozást indított, hogy megállapítsa, kik a felelősek a súlyos szerencsétlenségért. Szakértő bizottság szállt ki a szerencsétlenség színhelyére, hogy vizsgálatot végezzen a műszaki hibák felderítésére. A nyomozás során őrizetbe vették Petrovics János főépitésveze- tőt ellenőrzés elmulasztása, miatt. JÖN! A MAGYAR SZÓBAN JÖN! A magyar irodalom legszebb gyöngye Móricz Zsigmond megrázó erejű regénye a “régi jó világ”- ról a magyar parasztság küzdelmeiről az ezerholdas földesurak ellen A betyár Ennél lebilincselőbb, izgalmasabb és sok tekintetben időszerűbb regény nem jelent még meg amerikai magyar újságban El ne mulassza olvasását! Hívja fel rá barátai, ismerősei figyelmét. — Kezdődik a Magyar Szó november 18-iki . számában! 7
