Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-11 / 44. szám

November 11, 1954 AMERIKAI MAGYAR 9ZÓ ’r ^ " \ — ,j Hírmagyarázat és kritika T—— ’’—■■■■■ ~ ■! HllMI ^ | 1 ————■■■ ■! ' II— Dr. Weil Emil ' Budapestről jelentik, hogy Dr. Weil Emil, aki 1951-től 1953-ig a Magyar Népköztársaság wash­ingtoni követe volt, hosszas betegség után no­vember 2-án elhunyt. Dr. Weil Emilben a magyar nép igaz barátját és hü fiát vesztette el. Elszánt ellensége volt a magyar népet századokon át elnyomó földesurak- nak éppúgy, mint a Habsburgoknak és a horthvz- musnak. A magyar szabadságért kifejtett tevé­kenységéért Horthyék 10 évig börsönben sanyar­gatták. A börtönben eltöltött évek súlyosan meg­rongálták egészségét. A felszabadulás után mint kiváló orvosszakér­tő és mint diplomata szolgálta hazáját és a ma­gyar népet. 1951-ben kinevezték Magyarország washingtoni követévé. Horthyék a börtönben akarták elpusztítani a magyar nép e kiváló fiát. A horthyzmuß ma­radványai itt Amerikában minősíthetetlen rága­lomhadjárattal igyekeztek gáncsot vetni abbeli munkája elé, hogy fejlessze az amerikai és a ma­gyar nép s kormány közötti jóviszonyt. Dr. Weil méltóságán alulinak tartotta, hogy válaszoljon a hazugságokon alapuló rágalmakra. Egészségének leromlása következtében a magyar kormány ha­zahívta és fontos megbízatást adott neki a ma­gyar közegészségügy szolgálatában. Azok az amerikai magyarok, akiknek alkalmuk volt vele személyesen is megismerkedni, egy vég­telenül finom, érzőszivü embert, nagytudásu po­litikust, igaz, munkásérzelmti magyart ismertek meg benne. ■/ ■ Halála nagy vesztesége a magyar népnek és általában a haladás és a béke ügyének. McCarthy a háttérbe szorult — de a könyvégetés folyik A “The Nation” liberális folyóirat legutolsó számában megjelent egy feltűnést keltő cikk, amely rámutat, hogy a kormány írókat és köny­veket üldöző politikája rosszabb, mint valaha. Valamennyien emlékszünk rá, hogy egy év­vel ezelőtt a United States' Information Agency (a USIA) volt McCarthy szenátor vad eretnek­üldözésének a céltáblája. A szenátor azt a vá­dat hangoztatta, hogy több mint 300,000 “kom­munista” kötet található a kormány tengerentúli könyvtáraiban. Többszáz “felforgató” Írót sze­dett listára McCarthy, köztük Foster Rhea Dul­lest, Dulles unokatestvérét, néhai John Dewey-t, akit sokan Amerika legnagyobb filozófusának te- kintenek, Elmer Davist, az Office of War Infor­mation volt főnökét, és Louis Bromfieldet, az egyik világhírű amerikai regényírót. A USIA tisztviselői azóta jöttek-mentek, ám­de a McCarthy-féle könyvégetési politikától lé­nyegében nem tértek el, sőt újabban még újabb 141 vezető íróval megtoldották azokat, akikről az FBI-nak rosszaié értesülései, igazolhatatlan rá­galmai és híresztelései vannak. Még Ernest Hemingway is rajta volt a listán egy ideig, az az amerikai iró, aki most kapta meg a Nobel-dijat a napokban. Egy riporter figyel­meztette a USIA helyettes igazgatóját, Abbott Washburn-t, hogy báj lesz, ha Hemingw'ayt is felteszik az irodalmi feketelistára. No erre gyor­san törölték a listáról s ezzel merő véletlenség- ből nagyon kellemetlen helyzettől szabadultak meg, mert az egész világ rajtuk kacagott volna. Mindazonáltal száz meg száz más, kevésbbé sze­rencsés iró, szerző,, zeneszerző és művész neve van még feketelistázva. (Ezek közül ugyan hány van, aki valaha is tiltakozott,volna az ellen, hogy munkásokat tegyenek gyárak feketelistáira?) Ha az ember végigfut ezen a listán, szinte úgy érzi, hogy akinek csak valamirevaló neve és fon­tossága van az amerikai kultúrában, ki van pé- cézve: Henry Seidel Canby, Aaron Copland, Mal­colm Cowley, Dorothy Canfield Fisher, Dorothy Parker, Frederick L. Schuman, Edgar Sndw és még sokan mások. A legfantasztikusabb az, hogy a kormány feke­telistáján szerepel a nagy amerikai klasszikus könyv: a “Walden” Írója, aki pontosan száz év­vel ezelőtt élt. Fáratlan eset. Az információs iro­da főnöke, Franklin L. Burdette, nemrég rábuk­kant a “Walden” egyik zsebkönyv-kiadásu példá­nyára, amelynek szerzője Henry ThoreUu. Elol­vasta és megbotránkozott fölötte. Hogy mi bot- ránkoztatta meg, azt nem árulta el. Másnap kije­lentette, hogy “Walden”— szocialista könyv. (A “Walden” erkölcsbirálatot mond kora társa­dalma felett.) Bármily hihete'tlenül hangzik is; de tény és való. hogy elrendelte a könyv eltávolí­tását a State Department könyvtárából és az is­tennek se hallgatott -egyik asszisztensének fi­gyelmeztetésére, aki próbálta megértetni ezzel az Írástudatlan főmuftival, hogy az amerikai közön­ség és szakemberek “Walden”-t “a legnagyobb amerikai klasszikusnak tekintik.” így hát természetesén csak időpocéékolás len­ne Burdette urat emlékeztetni, hogy idén ünnep­ük a “Walden” megjelenésének 100-ik évfordu­lóját s ezt a nagy irodalmi eseményt országszer­te ünnepük kiadók, folyóiratok és egyetemek. Csak Washingtonban ünnepük úgy, hogy kidob­ják a kormány könytáraiból. Mindezek a példák, írja a The Nation, bizo­nyítják, hogy “McCarthy szelleme továbbra is áthatja a US Information Agency-t” és hogy “azok, akik azt képzelik, hogy a USIA vezetősége gyökeres változáson ment keresztül, bizony na­gyon hiszékeny, naiv emberek.” A választások mérlege (Folytatás az 5-ik oldalról) trj j Amerika-ellenes bizottság feloszlatását fogja ja­vasolni s helyette olyan közös képviselőházi és szenátusi bizottság létesítését, amely a McCa­rthy-féle túlkapások nélkül folytatná vizsgála­tait. Eisenhower elnök a választások után tartott első sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy nem lát okot fennforogni, miért ne folytassa az uj kongresszus az ő törvényhozási programmját. Je­lezte, hogy meg fogja békiteni a demokratákat és azok együtt fognak működni vele. Ez is természe­tesen demagógia, mert “együttrriüködés”-ről, “kétpárti” politikáról az elnök és a republikánu­sok csak addig beszéltek, amíg a demokraták voltak a hatalomban, de azonnal megszűnt a két­párti együttműködés, mihelyt a republikánusok ragadták magukhoz a hatalmat. Együttműködés helyett szélsőséges vádakkal illették a demokra­tákat s belefoglalták őket a kommunistaellenes hajszába. Eisenhower soha sem tiltakozott Mo Carthy hírhedt vádja ellen, hogy a demokraták húszéves uralma “húszéves hazaárulás” volt. Ép­pen ezért igen figyelemre méltó az uj kongresz- szus leendő házelnökének, Sam Ravburnnek nyi­latkozata, hogy ezt a vádat a demokraták soha­sem fogják megbocsátani a republikánusoknak. Ami pedig Eisenhower törvényhozási pro­grammját illeti, miféle programm az? A fasiszta mccarhyzmus békitgetése Nixon alelnökön keresz­tül úgy, amint ez a választási kampány alatt tör­tént? De hiszen a szavazók félreérthetetlenül megmondták erre vonatkozó véleményüket! Vagy talán azt a törvényhozási programmot gondolja folytatni, amely azon alapszik, hogy ha jól megy a gazdagoknak, “csurog-csöppen abból a szegé­nyeknek” is? Tovább akarja talán gazdagítani a monopóliumokat, hogy a munkanélküliek vagy sztrájktörők alkalmazására “buzdítsa” őket? A pennsylvaniai és michigani szavazók ugyancsak megmutatták, mi a véleményük a General Mo­tors filozófiájáról és Wilson védelmi miniszter ötletéről, hogy a munkanélkülieket kutyákhoz ha­sonlította. Vagy azt érti-e az elnök, hogy foly­tatja a nemzeti odaajándékozásokat, az olajat, a villanyt, az atomenergiát, az oregoni erdősége­ket— a nemzet vagyonából? Erre fs megkapta már a szavazók válaszát. Mi a teendő? Nem szabad, hogy a munkásság engedje, hogy kicsavarják, kiüssék kezéből a választásokon el­ért eredményeket, összefogva szakadatlanul oda kell hatniuk, hogy a kongresszus attól a pillattói fogva, hogy januárban összeül, intézkedéseket te­gyen a nép helyzetének megjavítására. A munká­soknak feltétlenül intenzivebben kell bekapcsolód­niuk a szakszervezeti és politikai munkába és a demokratikus és progresszív elemek összefogásá­val, a farmerek és néger nép erőinek koalíciós megszervezésével kell befolyásolniuk a kongresz- szust, hogy ilymódon előkészithessék az 1956-os választásokat és az Eisenhower-kormány, vala­mint a mögötte rejtőző érdekek végleges kibuk­tatását a hatalomból. összeomlott Győrben egy épülő miitrágyaraktár BUDAPEST, október 25— Csütörtökön a Győri Pa­mutszövő és Mübőrgyár mel­lett épülő mütrágyaraktár egyrésze összeomlott. A fö­démszerkezet megrepedt, né­hány másodperc alatt lezu­hant és öt embert maga alá temetett. A rombadőlt épü­letrész alól kiemelt öt ember A Bethlehemi Munkás Otthon Kultur Köre NAGYSZABÁSÚ CSIRKEVACSORÁT tart november hó 21-én vasárnap este 7 órai kezdettel a 1110 East 3rd Street alatt Zenét a közismert Tóth János zenekara szolgáltatja Vacsora ára $1.75 közül három meghalt, kettőt pedig súlyos sérülésekkel kór­házba szállítottak. Életét vesztette Tolnai Karoly két­szeres sztahanovista, kitün­tetett ács, bacsai, Nagy Mi­hály ács, gyimóti és Németh Mihály kőműves, veszkénvi lakos. A rendőrség nyomozást in­dított, hogy megállapítsa, kik a felelősek a súlyos szeren­csétlenségért. Szakértő bi­zottság szállt ki a szerencsét­lenség színhelyére, hogy vizs­gálatot végezzen a műszaki hibák felderítésére. A nyo­mozás során őrizetbe vették Petrovics János főépitésveze- tőt ellenőrzés elmulasztása, miatt. JÖN! A MAGYAR SZÓBAN JÖN! A magyar irodalom legszebb gyöngye Móricz Zsigmond megrázó erejű regénye a “régi jó világ”- ról a magyar parasztság küzdelmeiről az ezerholdas földesurak ellen A betyár Ennél lebilincselőbb, izgalmasabb és sok tekintetben idősze­rűbb regény nem jelent még meg amerikai magyar újságban El ne mulassza olvasását! Hívja fel rá barátai, ismerősei figyelmét. — Kezdődik a Magyar Szó november 18-iki . számában! 7

Next

/
Thumbnails
Contents