Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-11 / 44. szám

November 11, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Egy nagy lap kiadója a sajtószabadság korlátozásáról ' WATERVILLE, Me. — J. Russal Wiggins, a “Wash­ington Poát” és a “Timeá-He- rald” vezérigazgatója kijelen­tette az itteni Colby Collegé­ben elmondott beszéde során, hogy az uj törvény, amely azt követeli a “felforgató” szervezetektől, hogy regiszt­rálják nyomtatógépeiket, a sajtószabadság sarkalatos el­veinek megsértése. Wiggins azt fejtegette, hogy ez a 83. kongresszus által hozott tör­vény “a gyarmati idők óta fennálló sajtószabadság ele­venjébe vág.” Ezel a törvény­nyel szerinte “eltértek az an- golnyelvü világ háromszázé­ves hagyományaitól”. Kriti­zálja McCarthyt a “NY Post” szerkesztője, James A. Wechsler ellen tavaly lefoly­tatott “kihallgatása” miatt. Azt is mondta, hogy a sajtó- szabadság egyik elsőrangú joga “a lapterjesztés”, itt azonban már átcsapott maga is a McCarthy-vonalra, mert a szenátor helyett az újság-, árusokat támadta vés kétség-7 be vonta sztrájkjogukat, han­goztatva, hogy a lapkiadók­nak is joguk van ilyen sztráj­koknak “ellenállni.” HATMILLIÓ LAKÁSBAN NINCS VÍZVEZETÉK “RészrehajthalaHan” igazság A liberális “Nation” folyóirat immár másodízben sürgeti ve­zércikkében, hogy Frank Hash- malt üldözött ohioi mun­kásvezért engedjék ki a börtön­ből, ahova öt évre dobták egy jelentéktelen ügyvől kifolyólag. Az volt a vád ellene, hogy ál­névvel töltött ki egy motorko­csira vonatkozó űrlapot. Szep­tember 21-én közölt egy akroni lap egy hirt arról, hogy egy Wil­liam Snowden nevű embert 50 dollárnyi pénzbírságra ítéltek, amiért húsz járműre vonatko­zó regisztrálását hamisan végez­te. Nyilvánvaló, hogy Hashmalt azért sújtották ilyen drákói szi­gorú büntetéssel, mert a KP \ tagja volt. A “Nation” az ohioi legfelső törvényszék szavait idézve “egyenlően oszfcptt igaz­ságszolgáltatást” követéi Hash­malt számára is és kiemeli, hogy Amikor Eisenhower elnök aláirta az 1954-es építkezési törvényt, úgy említette, mint “dinamikus” építkezési pro- grammot. De azok, akik a középitkezés kérdésének régi hí­vei, úgy beszélnek róla, mint a középitkezési programm meg- lékeléséről. A házépítési tervet annakidején még Roosevelt elnök in­dította el azzal a meggondolás­sal, hogy az építkezéseknek és munkásalkalmazásnak a dep­resszió alatt lendületet adjon. Az 1937-es uj házakat több mint 700,000 kisjövedelmű család számára építették. Több mint ezer községben megindult az építkezés. Helyi lakáshiva­talok 200,000 nyomorlakást bontottak le. Truman elnök alatt a terve­ket kiszélesítették s az 1949-es építkezési törvény 810,000 to­vábbi családi lakásegység épí­tésére adotf szövetségi s helyi engedélyeket úgy, hogy 1949 és 1955 között évente 135,000 szobát építsenek. Közbejött azonban a koreai háború, szükség volt emberre, anyagra, pénzre s a középitkezések hagyományos ellenzői mindent megtettek a nyomornegyedek lerombolása ellen. 1952 vége felé aztán mégis az történt, hogy Truman elnök jóváhagyta több mint 350,000 uj, alacsonyházbérü lakás építését. Amikor Eisenhower — elnök lett, közel 450,000 szoba az 1949-es tervezetből úgyszólván csak papiroson volt meg. A republikánus kongresszus, elfelejtve a nép lakáskövetelé­seit, 1954-re mindössze 20,00 lakás építését engedte meg. Az elnök olyan építkezési tanácsosokból alakított bizottságot, akik ellenségei voltak a közpénzek segítségével történő épít­kezéseknek, de a lakásínség méretei mégis arra bírták őket, hogy beleegyezzenek évi 35,000 uj lakás építésébe, a végén azonban a képviselőház óriási republikánus többséggel ezt a tervet is elvetette. Hosszas képviselőházi és szenátusi vita után a végén megegyeztek, hogy 1954-re megengedik 35,000 lakás építését, de egy árva szót sémi szóltak arról, mi lesz a következő években. Szóval az építkezési tervet nemcsak le­faragták a csontig, hanem még a további tervezgetésnek is véget vetettek. Az építkezések egyik legbonyolultabb kérdése az, hogy p nyomortanyák lebontásánál gondoskodni kell a kilakolta­tott családok ideiglenes elhelyezéséről. A vége az lett, hogy csak olyan községekben adnak építkezési engedélyt, ahol már folyamatban van a nyomornegyedek lebontása. Más községekben tehát szó sem lehet építkezésekről. De bármily akadályokat vetnek is a középitkezések elé, a lakásínség oly nagy, hogy a hatóságoknak engedni kell. A lakáshelyzet szinte minden képzeleletet fölülmúl. A nép­számlálási hivatal adatai szerint városokban, mezőgazdasá­gi körzetekben 46 millió lakás van, ebből 15 mijjió lakásban nincs, w.c., 14 millióban nincs magánhasználatú fürdőszoba vagy zuhany, 6 millióban nincs folyóvíz se bent a lakásban, sem kivid. 2 millió 200 ezer vizvezetéknélküli túlzsúfolt la­kásban élnek összeköltözött házaspárok. A nyugati világ­ban USA városi nyomornegyedei a legrosszabbak sorában találhatók. Ötven évvel ezelőtt törvényt hoztak, hogy olyan házakat, amelyek a tüzrendészeti szabályok követelmé­nyeinek nem felelnek meg, nem szabad építeni. Ma N. Y. államban mégis kétmillió személy él ilyen lakásokban. Az Eisenhower-kormány leginkább olyan családiházak építésében bízik, amelyeket magánvállalatok adnak el. E há­zak építésére a vállalkozók mindenféle kölcsönelőnyt élvez­nek. Mindez azonban csak porhintés a szembe, mert amint Boris Shishkin, az AFL építkezési bizottságának titkára, a képviselőház bank- és valutabizottsága előtt kifejtette, az ilyen olcsó, 7.000 dolláros családi ház ufen a vevőnek ha­vonta 62.50 dollárt kell törlesztésként fizetni és “ez kétszer annyi, amennyit kisjövedelmű családok a legtöbb városban tűzetni tudnak, mert annyit csak olyan családok tudnak fizetni, amelyeknek évi jövedelme több mint 5,000 dollár.” Ugyanakkor felszólalt a bizottság előtt James B. Thim- mes, a CIO építkezési bizottságának elnöke is, aki elmondta, hogy 10 millió amerikai család keres évente kevesebbet, mint 3 ezer dollárt, 8 millió pedig kevesebbet, mint 2,500 dollárt. “Pedig lakosságunknak éppen ez a rétege szorul legjobban uj lakásba, tekintve, hogy most standard alatti lakásokban sínylődnek.” Az AEL, a CIO és az ADA különféle tervekkel és meg­oldásokkal fordulnak az elnökhöz és a kongresszushoz és feltehető, hogy ezek és más szervezetek összefognak most, hogy az uj kongresszuson valamilyen életrevaló megoldást vigyenek keresztül, többek között, hogy olyan módosításo­kat eszközöljenek az 1937-e§ építkezési törvényen, amelyek a jelenlegi szükségleteknek megfelelő intézkedéseket biztosí­tanak. Igen nagy szükség volna egy Wözépitkezési, kongresz- szusi kijárószervezetre, amely ezt az égető kérdést állandóan napirenden tartaná. érdekében most már csak Frank Lausche, Ohio demokrata kor­mányzója, tehet valamit. — Lausche azonban mindidáig kis- ujját sem mozdította meg. Az Ohioi Jogok Törvénye (Bill of Rights) Konferenciája nevű szervezet szakadatlanul folytat­ja erőfeszítéseit, hogy Hashmal büntetését megváltoztassák és arra kéri a közönséget, hogy küldjenek leveleket Lausche kormányzónak, State/ Capitol, Columbus, Ohio, címre, kérve a kormányzót, hogy lépjen köz­be Hashmal érdekében. A CIO textilipari szakszervezet javaslatot ter­jesztett a kormány elé a textil­ipari pangás megszüntetésére. Javasolták, hogy: 1. a kormány raktározzon fel nagymennyiségű ruhát a hadsereg számára, 2. a kormány adjon ingyen ruhát az Ínséges amerikaiaknak; 3. a kormány adjon ingyen ruhát külföldieknek. A népi demokráciák nem kér­nek ingyen ruhát Amerikától, csak békét s kereskedelmet. — Miért nem ajánlják azt a tex­tilunió vezetői? KÁRPITOZÁS ! !! Európai gyakorlattal biró, el- j sőrangu kárpitosmester ház- - hoz megy bútorát megjavíta­ni, áthúzni vagy átalakítani, jutányos áron. A becsületes, jó munkát garantálja W e i s z LO 7-7489 vagy CY 4-0253 ‘Magyarok Amerikában’ INGYEN a Magyar Szót újságárusoknál vásárló olvasóinknak. Magyarok Amerikában 8 MAGYAR SZÓ LAPUNKÉRT Kozma G. Louis $2 Benczkober F. $3 Fodor Steve $2 Csömör S. $1 Koszorumegváltás Hadnagy Ádám emlékére (Veres János által) $9 Folkman (Veres által) $1 Fejes András emlékére, Ablon- czy Pál, (Veres által) $2 M. Nyikes, Tizedes István halála emlékére $5 Borotvaiék, Tizedes István halá­la emlékére $2 Süveges néni, férje halála em­lékére $5 Kacso Gedeon, felesége halála emlékére $2 I. Takács $2 Kiss Eszter $2 Semjnelweiss előadáson adomá­nyokból $32.65 Paul Czotter $3 Alex Sohajda $12 A. Szalay $3 Mrs. Pápai $2 Steve Biczok $2 B’port-Fairfield F. G. havi ado­mánya $20 J. H., koszorumegváltás Mrs. Medvegy emlékére $3 A. Lebi $3 N. N„ Akron $3 Kiss Pál, F. G. nov. és dec. $10 J ősid a japán miniszterelnök, aki je­lenleg Amerikában van látoga­tóban, négyezermillió dolláros ázsiai Marshall-tervet sürget. — Kijelentette, hogy Kina jelenleg kétszerié többet fektet be ipara fejlesztésére, mint a többi ázsiai országok és ha ez igy megy so­káig, akkor olyan nagy lesz a vonzóereje, hogy egész Ázsia — kommunista lesz. Az ALP a szavazatai felülvizsgálását kéri Az American Labor Party va­sárnap táviratban fordult Na­thaniel L. Goldstein, N. Y. álla­mi főügyészhez s azon gyanújá­nak adott kifejezést, hogy gon­datlanságok történtek az ALP- re leadott szavazatok összeadá­sánál “szándékos és kitervelt tö­rekvés” folytán, hogy az ALP-t megfosszák a választásokon való részvétel jogától. Nyomatékosan sürgetik a főügyészt, hasson oda, hogy a leadott szavazatok ellenőrzésével biztosítsák min­den ALP-szavazó jogát. A lakásínség fiz halálos áldozata Egy újabb tragédia irányítja rá a közfigyelmet a lakásínség szörnyű állapotára. Vasárnap reggel , New Yorkban egy 46. utcai bérkaszárnyában négy fel­nőttet és hat gyermeket talál­tak holtan az egyik lakásban. Valamennyien portorikóiak. — Széngáz ölte meg őket. Amint a szoszédok panaszaiból kiderült, a háziúr sem fűtést, sem meleg- vizszolgáltatást nem adott és a lakóknak maguknak kell erről gondoskodni. Eduberges" Gonza­les és felesége, Victoria, hat gyermekük, és egy vendégházas­pár, Dominguez és Armetta Ma­tos, azért pusztultak el, mert a magukvásárolta gázkályha az éjszaka folyamán felmondta a szolgálatot s a kiáramló gáz, a széndioxid, megölte őket. A háziúr a lakóknak még le­vélszekrényt sem ad, azt is ma­guknak kell megvenni és a lép­csőházban, a földszinten, felsze­relni. Nemcsak e tragédiában szereplő háziúr ellen kell meg­indítani a vizsgálatot, hanem a hasonszőrű háziurak ellen is, nehogy ilyen borzalmak megis­métlődjenek. 10 cent a csekkbeváltásért A detroiti fűszeresek ezután 10 centet kérnék a vásárlóktól minden csekkbeváltásért, jelen­ti a szakmabeliek szövetségé. Megokolásukban felhozzák, hogy a vásárlók csekkjeinek kezelése megnehezíti a munkát. A keze­lési díjtól azonban eltekintenek a jóléti hivatal és az ellátásra szoruló gyermekek után járó hivatalok csekkjeinek beváltá­sánál. A futószalag meggyorsul a GM-nél LIVONIA, Mich. — A Genen* Motors uj rugó- és ütközőgyár­tó telepén felgyorsították a munkatempót. A futószalag 45 perc alatt megy körbe és 200 fémrudat termel a kohó, mig a régi detroiti üzemben 40 perc alatt ment körbe a futószalag és és csak 160 rudat gyártottak. Az automatikus ütközőgyártás központi épületeiben pedig egy munkásnak most két munkakört kell ellátnia. JÓ ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁT Több, mint száz levelet tar­talmazó könyv, gyakran hasz­nált szavak és nevek szótára. Polgársági előkészítő. A köny­vet tanító irta. Megrendelhe­tő $2-ért a következő néven és címen: M. MARMER Post Office Box 188 Cooper Station New York 3. N. Y. PETŐFI ÖSSZES VERSEI j ubileumi diszkiadásban INGYEN Petőfi diszkiadás 8 MAGYAR SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents