Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-11-11 / 44. szám
Teljesen magyar kézen Magyarország ipara Vol. III. No. 44. Thursday, November 11, 1954 New York, N. Y. — Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as'2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 MUNU MCCARTHY MEGROVÁSA KÖRÜL A Szovjetunió visszaadja Magyarországnak a magyar iparban levő érdekeltségét BUDAPEST, november 8. — A magyar kormány bejelentette, hogy a Szovjetunió eladta Magyarországnak öt magyar iparvállalatban és egy magyar bankban való -részesedését. (Első első ízben Magyarország történelmében a magyar ipar teljesen a magyar nép tulajdonává vált. Köztudomású, hogy a Habsburgok és Horthyék idejében a legnagyobb magyar ipari, bánya és közlekedési vállalatok jelentékeny része külföldi befektetők tulajdona volt. — Szerk.) A szóbanforgó iparvállalatok a magyarországi olaj, bauxit, aluminium termelésével foglalkoztak. Érdekeltsége volt a szovjet kormánynak ezeken kívül a dunai gőzhajózásban, a magyar kereskedelmi léghajózásban, valamint egy bankban is. Az előző hónapok folyamán a szovjet kormány hasonló módon adta el érdekeltségeit a román és a bolgár iparban is. November 8-ikán hétfőn a szenátus megkezdte a Mc- Carthy-ügv tárgyalását azon az alapon, hogy a Watkins-bi- zottság jelentése és ajánlása értelmében megrójják a wis-j consíni szenátort a szenátortársaival szemben kétizben elkövetett tiszteletlenségért. McCarthy és az őt támogató szenátorok viselkedéséről és taktikájából, amelyet a hétfői ülésen tanúsítottak, nyilvánvaló lett, hogy a szenátor megrovásának ügyét obstrukcióval, “filibuster’-rel minden elképzelhető kicsiségbe való belekötéssel el akarják odázni. Két éven keresztül próbálta a Benton-Hennings vizsgálóbizottság McCarthyt a vádlottak padjára ültetni, hogy adjon választ kérdéseire. Ezek a, kérdések a Pepsi- Cola 20,000 a Lustron Corporation 10,000 dollárjával, a szenátornak a China Lobbyval ( a Chang Kái-sek Kínája érdekében működő kongresszusi kijárok szervezete)- és a szójababspekulációjával | való kapcsolatait feszegették és egyéb furcsa pénzügyeit firtatták. McCarthy nem ment el a bizottság tárgyalásaira és esküt sem volt hajlandó letenni. Azt hajtogatta, hogy ezek a kérdések “a kommunistákat - segítik”. 1954 elején McCarthy belekötött a hadseregbe a hirhedt Fort Monmoüth-i vizsgálat kapcsán. Azt állította, hogy “kémeket” fedezett fel, de bizonyítékai nem voltak. Meggyanúsította Ralph Zwicker j tábornokot, a hadsereget, hogy leleplezgeti a “kémke-! dés”-t. Az ügy tisztázása vé-j gett rendezték a hosszú, tele-! vízión is bemutatott szembe-' sitéseket. Ekkor láthatták meg a nézők és hallgatók milliói a McCarthy-féle össze esküvés igazi ábrázatát. Lát-! hatták a hamisított doku-, mentumokat, a fénykép- és levélhamisitványokat és azokat a fogásokat, amelyekkel a szenátor ki akart bújni. Hallották, amikor íelszólitot ta a kormányalkalmazottakat,, hogy őneki szolgáltassak ki a hivatalos államtitkokat. Ralph Flanders vermonti konzervatív republikánus szenátor, aki McCarthy tizeiméit j Hitleréihez hasonlitotta, július 30 ikán azt követelte a\ szenátustól, hogy rója meg a szenátort. A választási évre való tekintettel a szenátus ezt nem tette meg. de kinevezett egy hattagú bizottságot, amelynek élére Watkins utahi republikánus szenátort helyezte, hogy vizsgálják ki a megrovással kapcsolatos vádakat. Ez a bizottság három dé- mokrata és három, republikánus tagból állt. Vizsgálata végén leszegezték, hogy McCarthyt megrovásban kell részesíteni. Igaz, félretettek egy sereg vádat, amelyet Flanders, Morse és Fulbright szenátorok emeltek McCarthy ellen, mondván, hogy azok nem' tartoznak a bizottság hatáskörébe, igy pl. többek közt eltekintettek McCarthy szerepétől azon, nácik megke- gyelmezésében, akik Malmé- dynél, a nagy német áttöréskor védtelen amerikai hadifoglyokat mészároltak le. A bizottság eltekintett McCarthy több súlyos cselekedetétől is, de amit alapul vett. az is elég volt ahhoz, hogy a megrovást követeljék. Végeredményben a Watkins-je- lentés a legkevesebbet, a lehető legkevesebbet vett tekintetbe, mint feltétel nélkül bizonyítottat, elég helytelenül. mert mihelyt elkészültek, McCarthy azzal vádolta meg a bizottságot, hogy ő ellene irányuló “lincs-szervezet-” et képeznek. Nehru lemondott pártjának, a kong- gresszus-pártnak elnökségérőL A gyári munkások száma 17,000-el emelkedett az országban szeptember és október közepe között. EINSTEIN ÉS A BÁDOGOSSÁG A “Reporter” c. folyóirat cikksorozatot közölt az elmúlt hónapokban azokról a megszorításokról és megaláztatásokról. amelyeknek amerikai tudósok vannak kitéve a mccar- thysta hisztéria következtében. A lap szerkesztősége levelet » irt Einstein professzornak, hogy írja meg, mi a véleménye a cikksorozatról. Einstein a következő választ küldte nekik: “A Szerkesztőhöz! “önök megkérdezték mi a véleményem a tudósok helyzetéről Amerikában. Ahelyett, hogy elemezném a problémát, a következőkben fejezem ki érzelmeimet: Ha fiatalember volnék és afölött kellene határoznom, hogy " miből éljek meg, nem próbálnék tudós vagy tanító lenni. Inkább a bádogosmesterséget vagy a házalást vállalnám abban a reményben, hogy legalább annyira független lehessek, amennyire a mai helyzetben még lehetséges.” A lap szerkesztője Max Ascoli a válasz közlésével egv- időben megjegyezte, hogy ez is bizonyítéka annak, hogy nálunk még van tiltakozási szabadság. Attól tart, hogy Einstein tiltakozását felhasználhatják Amerika ellenségei. Hát attól nem tart, hogy mekkora veszélyt jelent Amerika számára az a helyzet, ami Einstein professzort és oly sok más igaz amerikai hazafit tiltakozásra kényszerit? NYOMÁS ALATT A NAPTÁR! Szenzációs 1955-ös naptárunk elkészítése annyira igény- j bevette nyomdánk teljesítőképességét, hogy lapunkat e héten is csak 12 oldal terjedelemben tudjuk megjelentetni. Kérjünk olvasóink szives türelmét. Naptárunk elkészülte", el azonnal visszatérünk a régi 16 oldalas terjedelemre. KIADÓHIVATAL A N. Y. Times képes riportja Magyarországról A New York Times vasárnap, november 7-iki számának Magazin melléklete két teljes oldalas fényképes riportot közöl Magja ,rszágról. A fényképeket egy francia újságíró Jean Marquis vette fel, aki nemrég Magyarországon járt. Bár a legtöbb fénykép bizonyos, előre megfontolt célzattal készült és egy közülük (egy rombadöntött hid) durva hamisítványnak néz ki. a kép magyarázatai között számos érdekes beismerés történt. íme a szöveg és a képaláírások némely részlete: “Budapest, amely átélt meghódítást, monarchiát, diktatúrát, valószínűleg egyike a vasfüggöny mögötti országok legszebbjeinek, beleértve Moszkvát. A nép jól- tápláltnak néz ki és jobban van öltözve, mint a Szovjetunió polgárai. “De a felszín alatt nagy az elégedetlenség. A munkások ugyan meg vannak elégedve a bő munkaalkalmakkal. de nem tetszik nekik, hogy 48—60 órát kell dolgozniuk alacsonyabb bérért, mint a háború előtt.” A Times munkatársa később elfelejtette, hogy mit irt itt és a riport végén ezt írja egy képaláírás alatt: “Budapesten nincs komoly élelmiszerhiány. Az átlagos munkás elég bért kap ahhoz, hogy jól táplálkozzon. Azonban a legtöbb felnőtt még mindig nehezen fizetheti meg a bor és a valódi kávé árát.” Szóval a “vasfüggöny” mögötti nagy “elnyomás és nyomorúság” már oda szűkült le, hogy “drága a kávé, meg a bor.” Nekünk ugv rémlik, hogy a kávé ára másutt is magas, nemcsak Magyarországon! De azért nem vagyunk hajlandó háborút javasolni, ugyebár? A HOKKAIDO HfCIDENS A lövésnek, amely kioltotta egy fiatal amerikai életét a távoli Hokkaido sziget közelében egy B-29-es bombázógépen nem lett volna szabad eldördülni. Annak a B-28-es bombázógépnek pedig nem lett volna szabad olyan “nemzetközi” vizek felé repülni, ahol saját bevallásuk szerint öt mérföldre közelitelték meg szovjet területet. Egy olyan repülőgép, amely óránkint 300 mérföld sebességgel repül egy perc alatt, mélyen behatolhat más ország területe fölé. Osztozunk az amerikai nép fájdalmában, hogy a Hokkaido sziget közelében megtörtént légi összecsapás következtében egy amerikai fiú életét vesztette. a De osztozunk az amerikai nép ama eltököltségében is —■ amely oly elemi erővel tört ki a koreai és indokinai beavatkozás ellenzésében —, hogy minden erővel megakadályozzuk amerikai fiuk vére hullását hazánk határaitól 6—8,000 mérföldnyi távolságban, vagy ami azt illeti, bárhol, ahol más népek belügyeiről van szó. A Hokkaido feletti incidenst hosszasan lehetne feszegetni és sok érdekes dolog kerülne felszínre. De nem feszegetjük. A tény az, hogy egy amerikai repülőgép légi incidensbe jutott egy idegen ország (Japán) fölött, öt mérföldnyi közelségben egy másik idegen ország (Szovjetunió) határa közelében. 6,000 mérföldre a mi hazánk határaitól. Vájjon mi történne, ha egy szovjet nehézbombázógép Staten Islandtól öt mérföldre végezne fényképezéseket? Az ilyen incidensek még sürgősebbé teszik a nagyhatalmak vezetőinek minél hamarabbi személyes tárgyalását, hogy véget vessenek a hidegháborúnak és eloszlassák azt a légkört; amelyben az ilyen incidensek megtörténhetnek és komolyan veszélyeztethetik a világ békéjét. i Jegyezzük meg e dátumot: 1955 JANUÁR 15 a Gellért-jübileum kezdete. Ünnepi bankett New Yorkban! AMERIKAI
