Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-11 / 44. szám

Teljesen magyar kézen Magyarország ipara Vol. III. No. 44. Thursday, November 11, 1954 New York, N. Y. — Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as'2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 MUNU MCCARTHY MEGROVÁSA KÖRÜL A Szovjetunió visszaadja Magyarországnak a magyar iparban levő érdekeltségét BUDAPEST, november 8. — A magyar kormány beje­lentette, hogy a Szovjetunió eladta Magyarországnak öt ma­gyar iparvállalatban és egy magyar bankban való -része­sedését. (Első első ízben Magyarország történelmében a magyar ipar teljesen a magyar nép tulajdonává vált. Köz­tudomású, hogy a Habsburgok és Horthyék idejében a leg­nagyobb magyar ipari, bánya és közlekedési vállalatok je­lentékeny része külföldi befektetők tulajdona volt. — Szerk.) A szóbanforgó iparvállalatok a magyarországi olaj, bauxit, aluminium termelésével foglalkoztak. Érdekeltsége volt a szovjet kormánynak ezeken kívül a dunai gőzhajó­zásban, a magyar kereskedelmi léghajózásban, valamint egy bankban is. Az előző hónapok folyamán a szovjet kormány hasonló módon adta el érdekeltségeit a román és a bolgár iparban is. November 8-ikán hétfőn a szenátus megkezdte a Mc- Carthy-ügv tárgyalását azon az alapon, hogy a Watkins-bi- zottság jelentése és ajánlása értelmében megrójják a wis-j consíni szenátort a szenátor­társaival szemben kétizben elkövetett tiszteletlenségért. McCarthy és az őt támoga­tó szenátorok viselkedéséről és taktikájából, amelyet a hétfői ülésen tanúsítottak, nyilvánvaló lett, hogy a sze­nátor megrovásának ügyét obstrukcióval, “filibuster’-rel minden elképzelhető kicsiség­be való belekötéssel el akar­ják odázni. Két éven keresztül próbál­ta a Benton-Hennings vizs­gálóbizottság McCarthyt a vádlottak padjára ültetni, hogy adjon választ kérdései­re. Ezek a, kérdések a Pepsi- Cola 20,000 a Lustron Corpo­ration 10,000 dollárjával, a szenátornak a China Lobby­val ( a Chang Kái-sek Kíná­ja érdekében működő kong­resszusi kijárok szervezete)- és a szójababspekulációjával | való kapcsolatait feszegették és egyéb furcsa pénzügyeit firtatták. McCarthy nem ment el a bizottság tárgyalá­saira és esküt sem volt haj­landó letenni. Azt hajtogatta, hogy ezek a kérdések “a kommunistákat - segítik”. 1954 elején McCarthy bele­kötött a hadseregbe a hirhedt Fort Monmoüth-i vizsgálat kapcsán. Azt állította, hogy “kémeket” fedezett fel, de bi­zonyítékai nem voltak. Meg­gyanúsította Ralph Zwicker j tábornokot, a hadsereget, hogy leleplezgeti a “kémke-! dés”-t. Az ügy tisztázása vé-j gett rendezték a hosszú, tele-! vízión is bemutatott szembe-' sitéseket. Ekkor láthatták meg a nézők és hallgatók milliói a McCarthy-féle össze esküvés igazi ábrázatát. Lát-! hatták a hamisított doku-, mentumokat, a fénykép- és levélhamisitványokat és azo­kat a fogásokat, amelyekkel a szenátor ki akart bújni. Hallották, amikor íelszólitot ta a kormányalkalmazotta­kat,, hogy őneki szolgáltas­sak ki a hivatalos államtitko­kat. Ralph Flanders vermonti konzervatív republikánus sze­nátor, aki McCarthy tizeiméit j Hitleréihez hasonlitotta, jú­lius 30 ikán azt követelte a\ szenátustól, hogy rója meg a szenátort. A választási évre való tekintettel a szenátus ezt nem tette meg. de kineve­zett egy hattagú bizottságot, amelynek élére Watkins utahi republikánus szenátort helyezte, hogy vizsgálják ki a megrovással kapcsolatos vádakat. Ez a bizottság három dé- mokrata és három, republiká­nus tagból állt. Vizsgálata vé­gén leszegezték, hogy McCar­thyt megrovásban kell része­síteni. Igaz, félretettek egy sereg vádat, amelyet Flan­ders, Morse és Fulbright sze­nátorok emeltek McCarthy ellen, mondván, hogy azok nem' tartoznak a bizottság hatáskörébe, igy pl. többek közt eltekintettek McCarthy szerepétől azon, nácik megke- gyelmezésében, akik Malmé- dynél, a nagy német áttörés­kor védtelen amerikai hadi­foglyokat mészároltak le. A bizottság eltekintett McCar­thy több súlyos cselekedeté­től is, de amit alapul vett. az is elég volt ahhoz, hogy a megrovást követeljék. Vég­eredményben a Watkins-je- lentés a legkevesebbet, a le­hető legkevesebbet vett te­kintetbe, mint feltétel nélkül bizonyítottat, elég helytele­nül. mert mihelyt elkészültek, McCarthy azzal vádolta meg a bizottságot, hogy ő elle­ne irányuló “lincs-szervezet-” et képeznek. Nehru lemondott pártjának, a kong- gresszus-pártnak elnökségérőL A gyári munkások száma 17,000-el emelkedett az országban szeptember és október közepe között. EINSTEIN ÉS A BÁDOGOSSÁG A “Reporter” c. folyóirat cikksorozatot közölt az elmúlt hónapokban azokról a megszorításokról és megaláztatások­ról. amelyeknek amerikai tudósok vannak kitéve a mccar- thysta hisztéria következtében. A lap szerkesztősége levelet » irt Einstein professzornak, hogy írja meg, mi a véleménye a cikk­sorozatról. Einstein a következő választ küldte nekik: “A Szerkesztőhöz! “önök megkérdezték mi a véle­ményem a tudósok helyzetéről Amerikában. Ahelyett, hogy ele­mezném a problémát, a követke­zőkben fejezem ki érzelmeimet: Ha fiatalember volnék és afölött kellene határoznom, hogy " miből éljek meg, nem próbálnék tudós vagy tanító lenni. Inkább a bádo­gosmesterséget vagy a házalást vállalnám abban a reményben, hogy legalább annyira füg­getlen lehessek, amennyire a mai helyzetben még lehet­séges.” A lap szerkesztője Max Ascoli a válasz közlésével egv- időben megjegyezte, hogy ez is bizonyítéka annak, hogy ná­lunk még van tiltakozási szabadság. Attól tart, hogy Ein­stein tiltakozását felhasználhatják Amerika ellenségei. Hát attól nem tart, hogy mekkora veszélyt jelent Ame­rika számára az a helyzet, ami Einstein professzort és oly sok más igaz amerikai hazafit tiltakozásra kényszerit? NYOMÁS ALATT A NAPTÁR! Szenzációs 1955-ös naptárunk elkészítése annyira igény- j bevette nyomdánk teljesítőképességét, hogy lapunkat e héten is csak 12 oldal terjedelemben tudjuk megjelen­tetni. Kérjünk olvasóink szives türelmét. Naptárunk elkészülte", el azonnal visszatérünk a régi 16 oldalas terjedelemre. KIADÓHIVATAL A N. Y. Times képes riportja Magyarországról A New York Times vasárnap, november 7-iki számának Magazin melléklete két teljes oldalas fényképes riportot közöl Magja ,rszágról. A fényképeket egy francia újságíró Jean Marquis vette fel, aki nemrég Magyarországon járt. Bár a legtöbb fénykép bizonyos, előre megfontolt célzattal készült és egy közülük (egy rombadöntött hid) durva hami­sítványnak néz ki. a kép magyarázatai között számos érde­kes beismerés történt. íme a szöveg és a képaláírások né­mely részlete: “Budapest, amely átélt meghódítást, monarchiát, dik­tatúrát, valószínűleg egyike a vasfüggöny mögötti or­szágok legszebbjeinek, beleértve Moszkvát. A nép jól- tápláltnak néz ki és jobban van öltözve, mint a Szov­jetunió polgárai. “De a felszín alatt nagy az elégedetlenség. A munká­sok ugyan meg vannak elégedve a bő munkaalkalmak­kal. de nem tetszik nekik, hogy 48—60 órát kell dolgoz­niuk alacsonyabb bérért, mint a háború előtt.” A Times munkatársa később elfelejtette, hogy mit irt itt és a riport végén ezt írja egy képaláírás alatt: “Budapesten nincs komoly élelmiszerhiány. Az átlagos munkás elég bért kap ahhoz, hogy jól táplálkozzon. Azonban a legtöbb felnőtt még mindig nehezen fizet­heti meg a bor és a valódi kávé árát.” Szóval a “vasfüggöny” mögötti nagy “elnyomás és nyomo­rúság” már oda szűkült le, hogy “drága a kávé, meg a bor.” Nekünk ugv rémlik, hogy a kávé ára másutt is magas, nemcsak Magyarországon! De azért nem vagyunk hajlandó háborút javasolni, ugyebár? A HOKKAIDO HfCIDENS A lövésnek, amely kioltotta egy fiatal amerikai életét a távoli Hokkaido sziget közelében egy B-29-es bombázógé­pen nem lett volna szabad eldördülni. Annak a B-28-es bombázógépnek pedig nem lett volna szabad olyan “nemzetközi” vizek felé repülni, ahol saját be­vallásuk szerint öt mérföldre közelitelték meg szovjet terü­letet. Egy olyan repülőgép, amely óránkint 300 mérföld se­bességgel repül egy perc alatt, mélyen behatolhat más or­szág területe fölé. Osztozunk az amerikai nép fájdalmában, hogy a Hok­kaido sziget közelében megtörtént légi összecsapás következ­tében egy amerikai fiú életét vesztette. a De osztozunk az amerikai nép ama eltököltségében is —■ amely oly elemi erővel tört ki a koreai és indokinai beavat­kozás ellenzésében —, hogy minden erővel megakadályoz­zuk amerikai fiuk vére hullását hazánk határaitól 6—8,000 mérföldnyi távolságban, vagy ami azt illeti, bárhol, ahol más népek belügyeiről van szó. A Hokkaido feletti incidenst hosszasan lehetne fesze­getni és sok érdekes dolog kerülne felszínre. De nem fesze­getjük. A tény az, hogy egy amerikai repülőgép légi inci­densbe jutott egy idegen ország (Japán) fölött, öt mérföld­nyi közelségben egy másik idegen ország (Szovjetunió) ha­tára közelében. 6,000 mérföldre a mi hazánk határaitól. Váj­jon mi történne, ha egy szovjet nehézbombázógép Staten Islandtól öt mérföldre végezne fényképezéseket? Az ilyen incidensek még sürgősebbé teszik a nagyha­talmak vezetőinek minél hamarabbi személyes tárgyalását, hogy véget vessenek a hidegháborúnak és eloszlassák azt a légkört; amelyben az ilyen incidensek megtörténhetnek és komolyan veszélyeztethetik a világ békéjét. i Jegyezzük meg e dátumot: 1955 JANUÁR 15 a Gellért-jübileum kezdete. Ünnepi bankett New Yorkban! AMERIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents