Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-04 / 43. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 4, 1954 Wall Street szerepe Guatemalában Ha valakiben a kétely él még arra nézve, hogy milyen szerepet játsz ott Wall Street a guatemalai demokra­tikus kormány megdöntésé­ben júniusban, olvassa el a “Saturday Evening Post” okt. 30-iki számában megje­lent cikket Richard és Gla­dys Harkness tollából. Akar­va is még nem akarva is le­leplezik a történteket és a Central Intelligence Agency, a CIA kémszervezet tényke­dését, majd ezt Írják: “A május 24-ikén végződő idő­szak alatt a légierő két Glob- master repülőgépét küldte a védelmi minisztérium a Me­xikói Öböl fölé. Mindegyik gép 25 tonna puskát, pisz­tolyt, gépfegyvert és muní­ciót vitt Hondurasba és Nika- raguába.” így bátorították és fegyverezték fel Armas ezredest a foradalomra és a Arbenz- kormány erőszakos megdöntésére. A cikk, bár le­leplezi a tény eket,elmulaszt ja megemlíteni, hogy Armast már ezelőtt a fegyverszálli- sok előtt is felfegyverezték. A nyújtott segítségben és a reakció szitásában szerepet játszott az is, hogy CIA-ké- meket is beosztottak a guate­malai csapatokba. Anak idején már James Reston, a “New York Times” külpolitikai cikkírója is meg­írta, hogy Dulles ritkán (!) avatkozik be külországok bel- ügyeibe, viszont fivére, Allen, a CIA főnöke, annál vállalko- zószellemübb. “A “Saturday Evening Post” egész oldalas hirdetésében beharangozta “a CIA szerepét Faruk király megdöntésében Egyiptomban, Moszadik iráni miniszterel­nök megbuktatásában és Ar­benz leverésében Guatemalá­ban — és ügynökeinek műkö­dését a vasfüggöny mögött.” Autógyárosok reklámorgiái Táncosnők, pisztrángfogás mesterséges hegyi patakban, százezerdolláros mulatságok, Az 1955-ös üzleti esztendő az autóeladások mezején min­den idők legkegyetlenebb, legkérlelhetetlenebb harctéri jele­neteit fogja előidézni. Miután az autógyárak felét a nagy versengésben már felfalták, az életbenmaradottak most pél­dátlan élethalálharcba kezdenek, amelynek kimenetele min­den valószínűség szerint a két vezető mammutvállalat győ­zelme lesz, maguk alá tiporva a gigászi harcban résztvevő összes többi vetélytársakat. Ezt a páratlanul éles üzleti harcot a nagy csaták szo­kásos módszereivel kezdik: megzenditik a harsonákat, vagy­is a reklám, a hírverés valamennyi eszközét. Az előkészü­letek most vannak folyamatban. Most szerelik a reklám­ágyuk összes ütegeit. Most, októberben, zajlik tomboló hév­vel a szoborleleplezések, azaz autómodellek bemutatásának szezonja, amikor méltóságosan lépkedő autómágnások és autónagykereskedők minden elképzelhető módon közremű­ködnek, hogy fantasztikus látványosságokat rendezzenek avégből, hogy a közfigyelmet uj áruikra odavonzzák. Az, ami most folyik az országban, egyik végétől a másikig, a legcif­rább úri muri, amire az autóipar történelme visszatekint­het. A hirdetési célokra súlyos milliókat költenek. És mi­csoda ötletekkel dolgoznak? Eleven pisztrángokat horgász­nak. Táncosnőket szerződtetnek, repülőgépeket bérelnek, mozielőadásokat rendeznek, zenekarokat szerződtetnek, etet- nek-itatnák, dáridóznak — reklám céljából. Node nézzük meg közelebbről, hogyan csinálják. Ma 4,047 Pontiac-autónagykereskedő rántja le szerte az országban a papirosleplet az uj V-8-as autókat bemutató üzlethelyiségeik kirakatablakáról. Tegnap 7,400 Chevrolat- nagykereskedő nyitotta meg háromnapos bemutatói kiállí­tását eladótermeikben. Csalétkeik közt vannak — nem szól­va egy teljesen átstilizált autóról — a következő ajándékok: 1 millió 16 ezer 920 üveg illatszer, 250,000 léggömb, 275 ezer gyereksapka, 485 ezer mérőrud, 400 ezer kulcstartó, 400 ezer tréfás rajzkönyv, 400 ezer mágneses fazéktartó. Ötletgazdag­ságukban odáig sülyedtek, hogy a Chevvy-eladóhelyiségek előtt ezerötszáz bubble-gum-ot szétpukkantó gépet szereltek fel, amelyek egész nap pufogtatnak, hogy csak odavonják a járókelők figyelmét! Millió dollárok reklámra Figyelem, Bethlehem! November 6-án, szombat este 8 órakor a Kultur Kör rendkívü­li fontos gyűlést tart. Tekintet­tel a következő szezonra, feltét lenül szükséges, hogy a kultur munkatervek kidolgozásában és keresztülvitelében minden tag résztvegyen, A tagtársak segítségével igen szép és tanulságos kulturpro- grammot dolgozhatunk ki az el­következő szezonra. A november 21-én rendezendő csirkevacsorára vonatkozóan a jegyek átvétele fontos, mert elő­vételben való eladásuk biztosít­ja a sikert. Tisztújító gyűlés A Bethlehemi Munkás Otthon november 7-én, vasárnap este 8 órakor tisztviselőválasztó gyű­lést tart, melyre ezennel tiszte­lettel meghívjuk az Otthon tag­ságát. Az uj vezetőség megválasztása az Otthon jövője szempontjából életbevágóan fontos. A vezetésre leghivatottabb tagokat kell meg Választani, akik otthonunkat előreviszik a jó utón. Minden itagtársunknak át kell érezni a Választások jelentőségét és ez­ért kérjük tartsa mindegyikük kötelességének, hogy a választá­son résztvegyen. A Vezetőség Az Ilyenfajta cécók hágnak uj tetőpontra ebben az év­ben. A-legtöbb autógyár bejelentette, hogy a piacon fokozni fogja a maga részlegét. Henry Ford II. megjegyezte, hogy az eladási igények összege száz százalékkal túlszárnyalja a felbecsült piaclehetőségek összegét. Ford természetesen szin­tén fokozni akarja a maga eladási részlegét. A versengő fe­lek közt van Chevrolet, Ford, Pontiac, Mercury, Plymouth, Dodge, DeSoto, Chi’ysler, Packard, Buick, Oldsmobile, Ca­dillac, Lincoln, Nash, Hudson, Kaiser, Willys, Studebaker. . . Ez utóbbi az első 1955-ös modelljének előmozdítására, az uj modell bereklámozására rekordverő 1.4 millió dollárt költ. Packard reklámköltsége is uj rekordot állít fel: 1 és negyed- milliót. A Chevrolet, amely azzal kérkedik, hogy, többet költ hirdetésre, mint bárki más a világon, ugyancsak rekord- t_ j'terveket készített: hirdetési bejelentésében azt mondja, l” hogy a folyóiratokban az eddigi szokásos 1 oldal helyett hármat fog lekötni. A Ford 15 százalékkal többet költ hir­detésekre jdén, mint tavaly. A DeSoto 2 millió dollárt áldoz beharangozó hirdetésekre, az autókereskedői és sajtóbemu- tatókra. így vetélkednek egyébként széltében-hosszában az egész autóiparban. Az adatok a Bejelentés Napján napvilágra ke­rültek, de hiszen nem is csináltak belőle oly nagy titkot. Ves­sünk egy pillantást a Buick nemrégi bemutatójára. Vagy kétszáz újságíró gyűlt össze Detroitban Chicagóból, Cleve- landról, Cincinnatiból, Milwaukeeból, a messze délen fekvő Memphisből és a távolnyugatön fekvő Los Angelesből. Vala­mennyien átmentek Detroitból Flintbe a Chesapeake & Ohio vasúttársaság négy kocsiból álló különvonatán, mint az autógyár egésznapos vendégei. A fiinti szárnyvasutról egy épiilettömbnyi távolságon át sétálva bevonultak az előkelő Durant hotel City Club-termébe. A terem túlsó végében volt egy 1,500 gallon vizet tartalmazó medence, melyet sziklák és növények vettek körül, hogy egy igazi hegyipatak hangu­latát idézzék fel. Élő pisztrángok úszkáltak benne.. A “pa­tak” egyik oldalán vashid állt s azon felsorakoztak az újság­írók, kezükben horgászrud. Amikor egy-egy pisztrángot si­került fogniuk, egy Buick-pincér átvette tőlük és megkér­dezte, hogyan süssék meg s hogyan szolgálják fel az est: sajtóbanketten. A pisztrángot annál az ételfogásnál szolgál­ták fel, amikor halat szervíroztak. Közben azonban két bárnál szopták az italt az újság­írók : bourbont, scotchot, martini-ket, Manhattan-eket és bort: Hegylakónak öltözött négy zenész járkált a ripoi'terek tömegében, muzsikálva és énekelve. A vidám ebéd befalása után az újságírók átcsetlettek-botlottak a Civic Auditórium­ba, ahol Buick-igazgatók tartottak csevegő előadásokat gyártmányuk derülátó kilátásairól. Szavaikat gyakran az újságírók hangos tapsvihara szakította félbe. A világ legszebb táncosnői Ámde először jött a “Dynaráma”: operettelőadás a szín­padon, 50 szereplővel és egy harminctagu zenekarral. A té­ma : egy bizonyos Csipkerózsa sóvárog egy álomszerű autó után. Egy pszichoanalista segítségével felfedez egy Buick-ot s akkor a zenekar őrült kreszcsendóba ke^d. A riporterek nem titkolták, hogy a Dynorámában szereplő lengeöltözetü táncosnőknél életükben még nem láttak szebbet. Utána meg­tekintették az uj Buick-kocsikat, majd később visszatértek a Durantbe, ahol továbbvedelték az italt, nyeldesték az ét­vágygerjesztőket és csak azután mentek el a nagy bankettre. A riporterek különösen jól mulattak két napon keresz­tül, október 11-én és 12-én. Október 11-én kezdődött el a Chrvsler-bemutató, mely vegyes tengeri halakból vagy rosztbifből álló ebéddel kezdődött, utána martini-k és Man- hattan-ek következtek, amiket egy Detroittól 15 mérföld- nyire északra fekvő elegáns vendéglőben szolgáltak fel. Az irók innen elrohantak a Cfanbrook-i szabadtéri színházba. Cranbrook-on van egy művészeti iskola a Bloomfield Hüls­en, ahol sok autóvállalati igazgató lakik. A szórakozás után visszasiettek a Sheraton-Cadillac-hotelbe, ahol étvágyger­jesztőkből álló hüffé és három bárban felszolgált italok vár­ták őket. Danny Thomas komikus, három akrobata táncos­nő és válogatott énekművészek és nők szórakoztatták őket a kiadós vacsora alatt, amely utána következett. A szállodá­ban Chryslerék gondoskodtak róla, hogy italokat szolgál­janak fel a szobákban, hajnali 2-ig, ahol aztán elképzel­hetően vidáman folyt az élet. Az igazságzot nem lehet eltemetni Jordán királya . kijelentette, hogy nem hajlan­dó sem békét kötni, sem tár­gyalni Izráellel. A Guatemalában nemrég--lezajlott fasiszta ellenforrada­lom során tanúsított amerikai magatartás ellen intézett éles kirohanást Bolívia e héten és- pedig a newyorki Columbia- egyetem kétszázéves konferenciáján, ahol “az amerikai ál­lamok felelős szabadságát” akarták ünnepelni. Ez a konferencia megnyitó ülésén történt. Az ünnep­séget tulajdonképpen az amerikai nagytőkés érdekeltségek óhajára rendezték és éppen azért választották színhelyül a konzervatív, ódon Columbia-egyetemet. A résztvevő kiváló­ságok közt jelen volt délamerikai országok öt volt elnöke s egy Nobel-dijas tudós is. Egy darabig üres szalmát csépel­tek, de aztán szólásra emelkedett Fernando Diez de Medina La Pazból, költő és iró, Bolivia, elnökének, Victor Paz Es- tenssoro-nak barátja, noha a műsor “nagyiparosnak” mond­ta, és súlyos igazságokat tartalmazó kijelentéseket tett. Az­zal kezdte, hogy Dél-Amerikában 70 millió irni-olvasni nem­tudó ember él. 2 billió dollárra becsülte azt az összeget, me­lyet a Wall Street washingtoni kormánya Korea támogatá­sára fordított s ez az összeg mégegyszer akkora, mint mind az az összeg együttvéve, amelyet egész Dél-Amerikának nyújtottak segítségül. Ezután a következőket jelentette ki: “Kimondom Amerika szabad embereinek nevében és az előttem ülő felelős hallgatóság előtt, hogy Közép- és Dél- Amerikában sokan mély fájdalommal látták US guatemalai intervencióját, amely bárhogy is takargatták, valóságos volt. Vájjon kommunizmus volt-e Guatemalában? Ezt a kérdést intézzék el a guatemalaiak maguk. Nem jehet elfe­lejteni, hogy egy bizonyára nagyon költséges sajtókampány után Aravelo és Arbenz elnök földreformját és társadalmi haladó intézményeit eltörölték, csakhogy fenntarthassák a United Fruit Company monopóliumát, amely kiszívja a gua­temalai nép vérét. Ez pedig, uraim, nem demokrácia, ez nem jószomszédi kapcsolat!” A diszterem egyik sarkában rövid tapsvihar tört ki e szavakra. Még csak ez kellett! Egy volt guatemalai diplomata, Jorge Garcia Granados, aki 1950-ben Arbenz ellenében elbukott az elnökválasztáson, szólalt fel válaszra s azt mondta, hogy a korábbi rezsimek egyetlen, a nép igaz javára szolgáló intézkedését sem rom­bolta le Armas ezredes lázadó rendszere. — (Még Granados- nak is el kellett ismernie, hogy Arbenzék a nép igaz javára szolgáló intézkedéseket tettek.) Az egész ünnepély igazi jellegére aztán egy nagyválla­lati ügyvéd, Phanor J. Eder, a Hardin, Hess & Eder-cég tagja, vetett világosságot, amikor azt mondta: “Csodálkozom és meg vagyok döbbenve — mondotta — hogy Szenyor Diaz de Medina egyrészt ai*ra kéri USA-t. hogy költsön egy-két billió dollárt Dél-Amerikában, más­részt pedig megtámad bankárokat, kereskedőket és nagy­iparosokat!” Aminek az igazi értelme,az, hogy ha pénzt akartok tőlünk, akkor ne kritizáljatok bennünket! Ám beszélhetnek a bankárok, nagykereskedők és nagy­iparosok és kullancsaik annyit, amennyit akarnak, az igaz­ságot nem lehet* éltemetni. __

Next

/
Thumbnails
Contents