Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-04 / 43. szám

November 4, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 HÍREK A wisconsini CIO — McCarthyról MILWAUKEE — Azért hívták össze a mult hét vé­gére a wisconsini CIO kon­vencióját, hogy megvitassák McCarthy megdorgálásának kérdését, továbbá azt, hogy “távolítsák el őt mindenféle vizsgálati kihal lgatásról”. Szóba került az is, törvényes volt-e a McCarthy-ellen irá­nyított “Jóénak menni kell’ elnevezésű mozgalom, ame­lyet LeRoy Gore, a Saulk Ci- ty-beli szerkesztő kezdemé­nyezett. Herman Steffes, a CIO volt állami elnöke, az au­tómunkások egyik vezetője, kijelentette-: “Hogy törvé­nyes utón el tudják-e mozdí­tani a fickót, más kérdés, de legalább egyelőre elcsitítot­ták.” John W. Schmitt, a serfőző munkásoktól, azt mondta, hogy a CIO-tanács azért nem támogatta a McCarthy eltávolítására irányuló petí­ciót, mert azt a jogászi ta­nácsot kapta, hogy “ne1 nyúl­janak a kérdéshez.” Ben Gold tovább harcol A newyorki szücsmunká- sok szakszervezeti tanácsa jelenti, hogy Ben Gold, aki október elején lemondott a .szakszervezet elnöki tisztsé­géről, aktiv részt fog venni továbbra is szücsmunkások szakszervezeti tanácsának ve­zetőségében. Bojkottálják úgy látszik, az amerikai házi­asszonyok a tuna halat. Mig tavaly ilyenkor 35—40 centbe került EGY kanna, ma, sok üz­letben, két kannát kinálnak 59 centért. A bojkott valószínűleg kapcsolatban van azzal a féle­lemmel, hogy a tavaszi H-bom- bagyakorlatok a Csendes-óceá­non megfertőzték a tuna halak jelentékeny részét. A LEHIGH-VÖLGYI BESÚGÓ Nyolchasábos cimhir alatt hozta az “Easton Express” október 13-iki száma az eddig homályban lappangó Lehigh- völgyi besúgó, Herman E. Thomas, az FBI fizetett embere “tanúskodását” a szenátus belső biztonsági albizottsága előtt, melyben Welker idahoi republikánus szenátor elnökölt. A másnapi számban egy egész, sűrűn nyomtatott hasábon közölte a lap mindazoknak a Kelet-Pennsylvania-i lakosok­nak a neveit, akiket Thomas az albizottság előtt felsorolt jegyzeteiből s akikkel a vidék munkásegyesületeiben állí­tólag találkozott tiz éven keresztül. Még azt is felhozta, hogy a progresszív párt 1948-ban meghívta Glen Taylor idahoi szenátort, a progresszív párt jelöltjét az Egyesült Államok alelnökségére, hogy egy a Hungarian Hallban tar­tott politikai gyűlésen mondjon beszédet. “Figyelmeztetem — mondta Thomasnak Glen Taylorral kapcsolatban Welker szenátor —, hogy óvatosan beszéljen, mert könnyű vádaskodni, de nehéz a vádakat lemosni.” A rengeteg hosszú névlistán végigfutva az a benyomása az olvasónak, hogy Thomas egy illetékes helyen előre elké­szített névsort olvasott fel. őmaga 1939-ig tagja volt a kommunista pártnak. Azért lépett ki, mondta, mert meggyő­ződése szerint a “párt a kormány erőszakos megdöntésére” törekedett. Egy példa a sok közül A rendőrspicli által gyanúsított személyek közt szere­pel az eastoni Lafayette College egyik professzöra s a kol­légium könyvtárosa: Theodore Eli Norton, aki az “Express” riporterével folytatott beszélgetés során kereken tagadta a vádat, sőt az történt, hogy a főiskola elnöke, dr. Ralph C. Hutchinson vele kapcsolatban a következő nyilatkozatot tet­te közzé: “Norton az intézet gondnokai előtt többizben ün­nepélyesen kijelentette, hogy sohasem volt a KP tagja és hogy sem olyan gyűléseken, sem olyan tevékenységben nem vett részt, ami a párt bármelyik főtisztviselőjének feltevé­sét igazolná arra nézve, hogy ő tag volt.” Thomas már tanúskodott politikai perekben és a tudó­sítás szerint ő lesz McCarthy egyik tanúja, ha a szénától valaha újra rrtegkezdheti üldözéseit. A jelek szerint Thomas ártatlan emberek tömegét dobta oda a meghurcolásnak. A feljelentettek túlnyomó része munkásember, szakszervezeti tag, munkásegyletek tevékeny tagjai, akik közül a megkér­dezettek nem is ismerik Thomast, sose látták és sose halot­tak róla. Nyilvánvaló, hogy Thomas “tanúskodása” mögött mint cél a körzet dolgozóosztályának megfélemlítése rejlik annál is inkább, mert ennek az ipari körzetnek Bethlehem acélváros a központja. Nem annyira egyének, mint valószí­nűleg az összes munkások terrorizálása az üldözők főcélja. Thomas azt “vallotta” az albizottság előtt Washington­ban, hogy fenyegető felhívásokat kapott telefonon a feleség« az előtte való este s azt mondták neki, hogy “a spicliknek A General Motors megduplázta az osztalékot a részvényeseknek. Jól megy az üzlet. Mikor duplázzák meg a munkásaik fizetését is? Ök is megérdemelnék ezt legalább is annyira mint a részvényesek, akik nagyrésze csak kupont vagdal. pusztulni kell a városból.” Azt is állította, hogy “szemetet” dobáltak háza feljáratára. Hogy ez igaz-e, nem-e, ilyen em­ber esetében nem tudni, feltehető azonban, hogy inkább sa­ját lelkiismerete sugalmazta neki ezeket a figyelmezetetése- ket, érezve, hogy besugásaiért mit fognak gondolni róla az emberek. Valószínű, hogy még az is kitalálás, hogy fenye­gették volna, mert ezzel a rég bevált fogással mindig is él­tek a kémek és besúgók, jajveszékelve, hogy életük veszély­ben forog. Hiszen az ismeretlen tettesek cselekedetével minden besúgott személy meggyanúsítható, mert ha nem is elképzelhetetlen, hogy a sok közül akadhatott egy-két elke­seredett és méltatlankodó egyén, aki telefonon fejezte ki á spicli iránt érzett megvetését, de a fenyegetés vádjával a bemártás tetejébe még annak a vádnak vizes lepedőjét is rá lehet teríteni a meghurcolt munkásokra és munkásnőkre, hogy meg akarják torolni az ármánykodást. Mikor volt más a spiclik sorsa? Mikor nem vetették meg az emberek a besúgókat és a judásokat? Mikor szeret­ték a munkások az ellenségeiket és árulóikat? Dörgedelmes védelem Ámde Welker szenátor a telefonfenyegetések hallatára dörgedelmes nyilatkozatban nyugtatta meg a volt FBI-ké- met: “Ön és családja nyugodt lehetnek — mondta a szená­tor Thomasnak — hogy az Egyesült Államok kormányának hatalma teljes és tökéletes védelmet fog önöknek nyújtani!” Gyönyörű, gyujtóhatásu szavak ezek, — ha nem egy rendőrspicli védelmére irányultak volna. De miért nem tesz- a szenátor ur, ő meg a többi, hasonló felemelő kijelentése­ket az amerikai munkásosztály védelmére és megnyugtatá­sára, hiszen nem a spiclik tették naggyá ezt az országot, nem besúgók építették a gyárakat és üzemeket, nem azok fúrtak le a föld mélyébe szénért, fémért, nem azok termé­kenyítették, művelték, fejlesztették a szántóföldeket, hanem a munkások, a farmerek, a dolgozó nép s azok milliqszor jobban megérdemelnék a bátorító szavakat és “az Egyesült Államok kormányának hatalmától” elvárható “teljes és tö­kéletes védelmet!” Az amerikai munkásoknak alkotmányos joguk van gyü­lekezésre, szervezkedésre, egyesületekbe való tömörülésre, hogy munkájuk után egybeseregelve beszéljék meg problé­máikat, gondoskodjanak szórakozásukról, kulturfejlődésíik- ről, általában véve társadalmi életükről. Soha sem fog bele­nyugodni az amerikai nép, hogy ettől a jogától megfosszák, hogy ezt a jogát akár csak korlátozzák is olyan ürügyek alatt, amelyeket először Hitlerék alkalmaztak a munkások és szervezeteik és egy egész demokrácia letörésére. A november 2-iki választások meghozták a demokraták győzelmét, mégha ez nem is jelent a munkásosztály számá­ra teljes győzelmet. -Ez a választási demokrata győzelem azonban csak az első lépés a további győzelmek felé, amelye­ket a közelmúltban tapasztalt reakciós kilengéseken okult munkásság a jövőben feltétlenül s végérvényesen .aratni fog. ' Oakland, Cal.-ban meghalt egy “Otto de Bour­bon Habsburg” nevű alak, aki magát Mária Antoinette fran­cia királynő ükunokájának és Ferenc Jóska fogadott fiának adta ki. Azt hirdette, hogy joga van a francia trónra. Közben azonban Oaklandon lakott. 1942- ben kilakoltatták egy házból, ahol 9 évig lakott házbér fizeté­se nélkül. Hej, rosszul megy ma­napság a Habsuburgoknak! Algériában a nemzeti pártiak több község­ben megtámadták a francia helyőrséget. Az összecsapásoknak eddig 24 halálos áldozata van. Mendes-France miniszterelnök három zászlóalj katonaságot küldött Algírba. Kína célja: a béke mondja Nehru Szaigon. —Jawaharlal Neh­ru, India miniszterelnöke, a Kínai népköztársaságban tett látogatása után itt tartotta első sajtóértekezletét, amely­nek során kijelentette, hogy “Kina népe békét akar. Majd kifejtette, hogy Csu En-láj az ötéves tervek sorozatával tervezi kiemelni a kínai né­pet korábbi nyomorúságából s az elkövetkezendő nagy fel­adatok elvégzéséhez szó sem lehet háborúról vagy más né­pek beliigyeibe való beavatko­zásról. Delegációk tömege Pekingben PEKING. — James Came­ron, a londoni “News Chro­nicle” külföldi tudósítója, je­lenti, hogy a Kínai Népköz- társaság fővárosában egy­mást érik az ázsiai országok delegációi. Jelenleg huszonhat országból érkezett negyven­hét delegáció található Pe­kingben. Születésnapi ajándék Gsang Káj-seknek TAIPEI, Formöza. — Csang Káj-sek szűk családi körben ünnepelte 68-ik születésnap­ját. Tudván mi melengeti legjobban főnöke szivét Wang tábornok, a formózai légierő parancsnoka születésnapi fel­köszöntőt mondott a rádión, melyben kijelentette hogy a formózai légiflotta kész és hajlandó megtámadni a kínai legközelebbi születésnapja e- lőtt. Chenauit, nyugalmazott amerikai tábornok szintén rádióbeszédet mondott, mely­ben dicsérte Csang kommu­nista ellenességét. Hogy mit keres Chennault Formózá- ban? “Magán” repülőválalata van. ő az igazgató benne. Pakisztánban kémkedés vádja alapján letar­tóztattak 12 embert. Hemingway kapta az irodalmi Nobel-dijat STOCKHOLM. — A svéd Irodalmi Akadémia a hires amerikai Írónak, Ernest He- mingway-nek Ítélte irodalmi Nobel dijat s a vele járó 35,000 dollárnyi jutalmat. Hemingway az ötödik ame­rikai iró, aki megkapta e ki­tüntetést. Előtte Sinclair Le­wis, Eugene O’Neill, Pearl Buck és William Faulkner nyerték meg e dijat. Hartley, az infámis T-H-törvény társ­szerzője arra kérte a N. J.-i sza­vazókat, hogy az ő nevét Írják a szavazólapra szenátornak Case, a hivatalos jelölt neve he­lyett. — A szavazók nem hall­gattak rá. A Singer-gyár 5,000 munkása sztrájkbalépett Elizabeth, N. j.-ben. 10 centes béremelést kérnek. Batistát választották meg Kuba elnö­kének. Az ellenjelölt, Grau San Martin, a terror miatt visszavo­nult a jelöltségtől. Nőtt a kereskedelem Nyugat- és Kelet-Európa kö­zött az év első felében, A nyu­gat 478 millió dollár értékű árut exportált és 440 millió értéküt importált a népi demokráciák­ból. AVENEL AUTO BODY REPAIRS 1366 St. George Avenue, Avenel, New Jersey REPAIR SHOP. — Body- és Fender-javitások • WELDING • SPRAYING • BRAZING PAUL ABLONCZY, tulajdonos — Tel: RAhway 7-1487 PETŐFI ÖSSZES VERSEI jubileumi diszkiadásban INGYEN a Magyar Szót újságárusok« nál vásárló olvasóinknak. Ha ön újságárusoknál veszi a Magyar Szót, ingyen kap­hatja meg a legnagyobb ma­gyar költő Petőfi Sándor ösz- szes Költeményeit jubileumi diszkiadásban, he beküld hoz­zánk nyolc egymásután szá- mazott szelvényt. Az első Pe­tőfi kötet szelvényt alant hozzuk. Gyűjtsön hát nyolc egymásután következő szel­vényt és aztán küldje be azo­kat hozzánk 10 cent postakölt­séggel együtt, melynek vétele után postára adjuk önnek a nagyszerű Petőfi kötetet. Petőfi diszkiadás 7 MAGYAR SZÓ KIOLVASTAD E LAPSZÁMOT? MAS IS TANULHAT BELŐLE! ADD TOVÁBB!

Next

/
Thumbnails
Contents