Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-10-28 / 42. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ NAPRÓL-NAPRA . A KREPP-NYLON harisnyák gyártását még az idén megkez­dik a Budapesti Harisnyagyar- {" ban. Az első példányokból 150-et adnak ki próbahordásra. A krepp-nylon sokkal rugalmasabb a sima nylonnál, kinőni nem lehet, mert a láb méreteihez igazodik. Tömeges gyártását a jövő év elején közdik meg. • FÉRFI kozmetikai szalon nyílik novemberben Budapesten a Vá­ci utca és a Régiposta utca sar­kán..Ugyanott kezdi meg műkö­dését a főváros legszebb férfi- fodrász üzlete, amely vasárnap . is nyitva tart majd s naponta mintegy 300 vendéget szolgál ki. G HÁROMNAPOS sebésznagy- gyülés kezdődött a “Semmel­weis” székházban. A nagygyűlé­sen 45 orvos tart tudományos előadást, főtémájuk a bélelzáró­dás klinikuma és terápiája, va­lamint a borhiányok pótlása. • TÖBB mint 60,000 paplant ké­szét a budapesti paplangyár, hogy az árleszállítás óta meg­nőtt keresletet ki tudja elégite- . ni. Az elmúlt negyedév óta t ? emelkedett az üzem termelé­kenysége is az akkori 444 pap­lannal szemben most 696-ot ké­szít havonta egy-egy dolgozó. • ÚJFAJTA női szövetruhák ké­szülnek a Debreceni Ruhagyár­ban. A ruhákat 16—18 uj mo- S deliben, hét alapszínben s több­féle árnyalatban gyártják. — Ugyancsak télre 8500 vattelin- nel bélelt munkásruhát és 3,000 gumírozott női és leányka eső­köpenyt készít a gyár. Háromszor annyi télikabátot készít ruhaiparunk ebben az évben, mint tavaly. A női ka­bátok választékát tiz uj fazon­nal bővítették és uj mintájú i~ gyapjú tweed anyagokat hasz­nálnak fel hozzá. A Debreceni Ruhagyár a vásárlók kérésére ezentúl világos, mesealakokkal mintázott anyagból készíti a gyermekruhákat és pizsamákat. Több lesz a gyermekfehérnemü és igen sok kockás, zippzáras meleg férfiinget hoznak forga­lomba. Az ország első koraszülöttkórháza október 19-én nyitotta meg kapuit a Knézits utcában. A 175 ágyas uj egészségügyi intéz­ményt Schöpf-Mer-ú Ágostonról, a magyar gyermekgyógyászat megteremtőjéről nevezik el. A századik adag acél ünnepi esemény zajlott lé a Sztálinvárosi Acélműben: a III- as számú kemencéből a marti­nászok lecsapolták a századik adag acélt. A századik adagból Tóth Gusztáv acélgyártó mű­szakja 134 tonna acélt öntött az üstbe. A III-as kemence üzembehe­lyezése óta eltelt nyolc hét alatt a sztálinvárosi martinászok any- nyi acélt termeltek, amennyiből 2,600 traktort, vagy 400 moz­donyt gyárthat iparunk. A szá­zadik adagot a Csepeli Csőgyár részére készítették. OROSZLÁNY-A FEKETE GYÉMÁNT VÁROSA — Magyarorszagi riport — 1946-ban még semmi sem volt itt, most meg széles ut­cák, kétemeletes, modern há­zakkal. Oroszlány — a fekete gyémánt uj városa, bányavá­ros a szó igazi értelmében. A hegyek, a rétek, a szőlővel beültetett dombok alatt el­szenesedett erdők pihennek. 1946-ban mindössze egy kis rozzant bánya volt Orosz­lányban, de a felszabadulás] után szinte vezényszóra emelkedtek magasba a kar­csú aknatornyok. S nem is olyan régen, a 17-es • akna mögötti rengeteget fűrészek, és fejszék, lezuhanó fák és süritettlevegős szegecselőka­lapácsok zaja verte fel. Rob­banások reszkettették meg a levegőt, majd gumiszalagok hosszú sora kezdett kígyózni az uj bányában, a külfejtés­nél, ahol nem kell ácsolni, a hol nincs aknatorony, s a munkahelyekre besüt a nap. De azoknak, akik az uj bá­nyákat építették, akik az osztályozó vastraverzeit sze­gecselték, vasutat fektettek, és felszinre hozzák a szenet — tűzhely kellett, meleg, ba­rátságos családi fészek. S lett is: olyan gyorsan épült, i város, hogy a munka lázá- }an még neveket sem kaptak az utcák, csak ilyen elnevezé­sek vannak: 11-es tömb, 27- lömbház, 17-es szálló, még a /endéglőt is csak úgy neve­lik: “A Lujza”. Nehéz leírni a jvárost — látni kell azt. A falu jövet jóbbra, a domb te­tején magasodik a vájáris­kola. Modern, négyszázsze­mélyes, kétemeletes, sárga- szinüépület, nagy termekkel, ávasószobákkal, könyvtárral. Csak erre az egy épületre ti­zenhárommillió forintot köl­tött államunk. Az ut balolda­lán üdezöldszinü, kétemeletes épület, az egyik uj, 104 sze­mélyes munkásszálló, kényel­mes szobákkal. A domb aljá­ban épülő utcasor féligkész épéi letekből áll, egyikre még emeletet húznak, a másikra a tetőt rakják, a harmadikat cserepezik, s a negyedik előtt már teherautók sora áll buto- rokkal, háztartási eszközök­kel — bányászok költöznek az uj lakásokba. Itt, az építkezés toronyda­rujánál találkoztam Grácia István főépitésvezetővel. Kis, zömök ember, egyszerű sport­ruhában, arca csupa derű. Munkaérdemrendes főépítész- vezető. Oroszlányi őslakó. —. Amit itt lát. — mutat körbe — az mind vadonatúj. Eddig 1012 lakást építet­tünk. Egytegy épület két­emeletes, padlással, pincével emeletes, padlással, pinbével ellátott, mindegyikbem van 36 kétszobakonyhás, fürdő­szobás lakás, éléskamrával, vízvezetékkel, villannyal. Szálló? Egyelőre hat nagy, 104 személyes szálló épült. Két bölcsőde és egy óvoda is van. Az egyik bölcsőde ott van a dombon, 35 férőhelyes. Ez itt szemben az uj bölcső­de, 44 személyes. — Az a hosszú, szürke, nagyablakos épület egy nyolctantermes iskola. A fel­szerelése is a legkorszerűbb. Sajnos, nemcsak a bölcsődé- ] ben, hanem az iskolában is | I kevés a férőhely. Tudja, a! bányászok mind nagycsaládo-l sak, annyi itt a gyerek, a fia- j tál, hogy Oroszlányt joggal nevezhetnénk az ifjúság vá­rosának. S igaza van. Csak az isko­lakötelesek. száma 1200, a könyvtár, a szertár, stb. is tanterem lett, s a 39 pedagó­gusnak a feje se látszik ki a munkából. Délelőtt, délután oktatják a kis nebulókat. —Ott, az az uj, hosszú épü­let az állomás. Mellette a vá­róterem. Közvetlen a váróte­remnél az az épület a raktár lesz. Az úttól jobbra orvosi rendelő. Emitt a vendéglő­vel szemben áll a szakorvosi rendelő: van külön belgyó­gyászati, sebészeti, fogásza­ti, orr, gége, szem, fül stb. szakrendelője. Gyorsan elvezet a város közepe felé. Egy uj, kéteme­letes háznál állunk meg. Ez az uj állami áruház. I- gaz, midegyik uj — mert van több áruház is — de ez a leg­újabb; 48 lakásos épület, a földszint az áruház, s a pin­cében van a raktár. Ezután már a többit is igy tervez­zük: az emeleten lakások,, alul pedig Közért, Husbolt, Háztartási Bolt, trafik, gyógyszertár stb. lesz. Olyan ez a város, mint a növekvő gyermek, gyorsan kinövi uj ruháját is. Milyen lesz mikorra “felnő?” — Az épületeket dunántu-. li építészeti stílusban készít-1 jük. A város a Haraszthegy felé terjeszkedik, ennek aljá­ban lesz a főtér, itt emelkedik majd a tanácsháza, a posa, az uj áruház és a szálloda. Nem messze modern iskolát épí­tünk 16 tanteremmel. Ugyan­itt lesz a kulturpark, szabad­téri színpaddal, kulturház, könyvtár, mozi, strandfürdő stb. Itt előttünk, a 3-as szá­nni épület földszintjén, száz­személyes étterem nyílik, mellette eszpresszó, cukráz da. Két hét múlva már üzem­ben lesznek. És persze épí­tünk lakásokat is, nem szól­va a bányászok saját csalá­diházairól. Távol a i árostól füstölgő salakhegy. Körülötte bánya és bánya. Legközelebb a 16- os akna áll, ahol 26 kaparó­szalag könnyíti meg a szén elszállítását a föld alatt. A szállitóvágátökban nyolc gu­miszalagon surran a szén, a megtelt csilléket pedig hat fővágati végtelenkötélü gép vontatja, s még 16 kisebb huzatógép is segít. Ez a bánya'más, mint a régi volt. A vaksin pislogó lámpák lassan eltünedeznek, helyettük a főszállitóvága- tokban már neonfény áraszt nappali világosságot. Eddig a 16-os aknában csaknem hat kilométer hosszú vágat­ban gyulladt fel a neonfény. A 17-es aknában hasonló a helyzet: majd mindenap kap­nak valami uj gépet. A neon itt is tért hódit: a 7-es és 8- as alvágat már nappali fényben úszik. Minden fron­ton kaparószalag szállítja a szenet, s a 101-es óriásfront ra most szerelték be a tizen­harmadik gépegységet. A szállitóvágatokban mintegy 560 méter összhosszuságu gumiszalagberendezés dolgo­zik. Persze, van még, ami hiány­zik, amire sürgős szükség van. Patakiné a városi tanács titkára szerint az olyan apró dolgok, mint például a tele­fon, igen elkelnének. A ta­nácsházán mindössze egy te­lefon van, ezen bonyolítják le a 18,000 lakosú város minden ügyét. Kellene egy apparátus is a város tisztántartására, az utak, parkok, játszóterek gondozására. És a posta, és uj tanácsháza több közvetlen telefonvonallal, néhány ját­szótér, iskola, mozi, jobb köz­lekedés. Az embernek az az érzése, hogy itt mindenki gazdag: hisz mindenki uj lakásban la­kik, csaknem mindenki uj bútort vesz. A legfeltűnőbb, hogy mennyire hangos a vá­ros. Nem is annyira a gye­rekzsivajtól, mint inkább a rádióktól. A posta 10^7 világ­vevőkészüléket és 419 vezeté­kes rádiót tart nyilván. Több a rádió, mint a lakás? Igen, mert egy családnak gyakran két rádiója is van, egy világ­vevő, meg egy vezetékes, egyik az ország , a világ dol­gairól, a másik a megye, a város s az üzem életéről tá­jékoztatja a családot. Fizet­nek érte összesen 16 forintot havonta. A kerékpárok szá­ma 1600, s 200 családnál van motorkerékpár is. Egy falusi dalárda előadása Budapesten A C-vitamin ellátásról tartott tudományos ankétet a Magyar Tudományos Akadémia élelmezéstudományi komplexbi­zottsága és a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudó mányos Egyesület október 19-én. KIOLVASTAD E LAPSZÁMOT? MÁS IS TANULHAT BELŐLE’ ADD TOVÁBBI tr~ ■ — -------* EGÉSZ CLEVELAND ERRŐL BESZÉL! MUNKÁS DALÁRDA BAZÁRJA a Dalárda 4309 Lorain Avenue alatti székhazában MÉG ILYEN BAZÁR NEM VOLT CLEVELANDON. November 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap lesz a Szebbnél szebb árucikkek kerülnek itt forgalomba. A szerencsekeréken mindenki nyer az értékes tárgyakból. A bazár -13-án, szombaton délután 3 órakor kezdődik és éjfélig megy, másnap, vasárnap délután folytatódik. Szórakoztató játékok, kitünően elkészített finom vacsora, jó itókák várják vendégeinket. Jöjjön el mindenki. Jó szórakozása mellett ápolja a magyar munkás kultúrát. — Tegyük lehetővé, hogy a 47 éves Dalár­dánk biztosan elérhesse 50 éves jubileumát. — Hozzák el családtagjaikat, rokonaikat, barátaikat, sőt szomszédaikat se hagyják otthon. Reméljük, hogy senki se távozik majd üres kézzel Dalárdánk Bazárjáról. Mi ufság az óhazában ? _____7_ October 28, 1954

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents