Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-08 / 26. szám
emberek összesen 6,000 dollárt fektettek be az üzletbe s erre fel a szövetségi építkezési ügyosztálytól összesen nem kevesebb, mint 13 millió 846 ezer dollárt kaptak kölcsön. Ez az összes természetesen túlszárnyalta az elkészült ház építési költségeit. A részvényekesek az eredetileg 5 dollárt érő részvényeket ilyen alapon 1,737 dolláros részvényekké tornászták fel. A részvények persze “jó” kezekben maradtak. A minneapolisi bank, amely a befektetők számára a kölcsönöket az FHA garanciája mellett előlegezte és folyósította, több mint 1,000,000 dollár tiszteletdijat kapott. Másfelől is osztozkodtak a “mennyei mannán”: az építőmérnökök csekély 750,000 dollár tiszteletdijat kaptak, pedig ez tizszerannyi, amennyit ilyen munkáért rendszerint fizetnek. Az egyik vállalati ember úgy szerepel a kimutatásban, mint aki 22,000 dollárt fektetett be, holott a kihallgatások során kiderült, hogy egy centet sem fizetett, mert az összeget azért kapta, amiért a pénzkölcsönzési kérvényt megfogalmazta. Ennek a tehetséges Írónak a neve Byron Gordon Jr. (nem azonos Lord Byronnal, a multszázadbeli nagy angol költővel.) Csúnya panamát űztek a ház telkével is. Ezt 178.000 dollárért szerezték meg, ámde értékét 505.000 dollárral vezették be a hivatalos irományokba. Még enngk a piszkos esetnek részleteire sincs elég helyünk, mert egy kissé magunk is szemügyre akarjuk venni a dolgot. Mi már azt sem vagyunk hajlandók készpénznek venni, hogy a kalmársajtó olyan nagy ügybuzgalommal igyekszik a leleplezések Graal-lo- vagjaként feltüntetni magát. Végeredményben helyes és dicséretreméltó dolog, hogy a közvélemény elé tárják azokat, akik az adófizetők pénzét csalárd mesterkedésekkel ellopják és a maguk feneketlen zsebeibe sülyesztik. A kalmárlapok ezzel a cselekedettel az igazság bajnokainak színében akarnak feltűnni, hogy megmutassák, hogy ők a közélet tisztaságát tartják legfőbb céljuknak. Hogy miért teszik ezt, annak sokféle oka van és még több lehet, amit e pillanatban még nem tudhatni. Egyik ilyen valódi ok az, hogy be akarják adni a közvéleménynek, hogy ezeknek a szövetségi pénzek segítségével épített lakóházaknak semmi értelmük, a panamisták csak a közpénzeket lopják el. A kalmársajtó igazi célja a szövetségi lakásépítések hitelét tönkretenni. Másfelől, ha ezt elérték, csak egy megoldás marad: miután megszüntetik a szövetségi lakás- épitkezést, akkor az egész építkezési üzletet magánkezekre kell juttatni. Csak magánvállalatoknak legyen megengedve a lakóházak építkezése. Akkor a “szabadvállalkozást” nem gátolja majd semmi, hogy annyi házbért facsarjanak ki a lakóktól, amennyi csak beléjük fér. A magánkezekben levő kalmársajtó legfőbb érdeke, hogy a magánvállalatok érdekeit szolgálja, nem a népét. Ez ad többek közt magyarázatot arra, miért nem sajnálja hasábjait a szövetségi vállalkozás szennyesének kiteregetésében. KÉT IRÁNYZAT ! (Részletek Horváth Richard cikkéből a budapesti ! katolikus hetilapban, a Kereszt-ben.) A világkereszténységben mindenfelé két irányzatot lehet ma megkülönböztetni. Az egyik irányzat azt hiszi, hogy hitének igazságai szorosan egybenőttek egy megszokott társadalmi renddel és ha ez megváltozik, végük lesz az ő igazságaiknak is. Ezért iparkodnak minden áron és minden eszközzel, sokszor vakbuzgó fanatizmussal konzerválni azt, ami van és átkot kiáltanak mindenkire, akik változtatni akarnak azon, ami van, a nagyobb igazságosság irányában. Átkot kiáltanak hitbeli testvéreikre is, ha ilyenek. — És van a másik irányzat, mely vallja, hogy feladata a kereszténységnek nemcsak sajátmagának állandó tökéletesítése, hanem tökéletesítése mindennek, ami az emberi életet jelenti, tökéletesítése és mindig teljesebb kibontakozása az emberfogalomnak, az emberi személyiség megbecsülésének, és a mindig tökéletesebb 'megvalósítása az igazságosságnak, a társadalmi berendezkedés vonalán is. Ennek az iránynak képviselői, akár ösztönös megérzésből, hitük sugallatából, akár pedig világos meggyőződésből nemhogy félnének változtatni azon, ami van, hanem megfogják a másmeg- gvőződésü és igaz embereknek a kezét is, hogy együtt változtassanak azon, ami igazságtalan, És ettől a változtatástól nem féltik a hitüket és nem féltik, az igazságaikat, hanem éppen ellenkezőAMERIKAI MAGYAR SZÓ leg, akkor félnének az Isten Ítéletétől, ha nem akarnának azon, ami rossz, változtatni. Hiszünk a Szentlélek ajándékaiban. Hiszünk a bölcseség ajándékában, az értelem, a tanács ajándékában. De nem hisszük, hogy bölcseség és értelem lenne az, az Isten lelke szerinti, amely még mindig lenézi és lekezeli embertársát, csak azért, mert az nem fehérbőrű, hanem másszinü és azért, mert az nem amerikai és európai, hanem ázsiai vagy afrikai. Nem hiszünk abban az értelemben és bölcseségben, amely csak a pénznek és a haszonnak a bölcsesége és értelme és amelynek tanácsa csak a kizsákmányolás és a nyomor fenntartása, a hazugságok és a kétszínű játékok vonalán. Nem hiszünk abban a tanácsban, hogy az Isten lelke szerinti tanács lenne az, amely még mindig olyan terveket ad elő konferenciákon, legyen az Genfben, vagy legyen ez egyebütt, mintha még abban a korban élnénk, amikor elég volt egy hadihajónak megjelennie valamelyik gyarmat kikötője előtt, hogy néhány tucat tengerész puskájával, páncéljával és kegyetlenségével meg- bizonyitsa a maga igazát a meztelen bennszülöttek puszta nyilaival szemben. Hiszünk a Szentlélek ajándékaiban, az erősségben és a tudományban. De nem hisszük, hogy az az erősség lenne az Isten lelke szerinti, amely Dien-Bien-Phu-nál napalm-tartályokkal szórta tele sokkilométer szélességben a terepet és lángot és tüzet ontott az égből az emberekre, a gyermekekre, az asszonyokra, és az emberi értelemnek, az emberi munkának eredményeire. Nem hisszük, hogy az a tudomány az Isten lelke szerinti lenne, amely ilyen gonosz hidegvérrel, tűzzel és kegyetlenséggel pusztítani akarja az életet és nem építeni. — Mi abban az erősségben hiszünk, amely az emberi lelkekben épült meg: szabadságvágyból, az emberi személyiség méltóságából, a haza szeretetéből, az eszme tündökléséből, áldozatból és hősiességből; abban az erősségben hiszünk, amely itt, Dien-Bien-Phunál is legyőzte az emberi kegyetlenségnek levegőből szórt lángját és tüzét. És mi abban a tudományban hiszünk, azt a tudományt fogadjuk el az Isten lelke szerintinek és a Szentlélek ajándékának, amely a jóért küzd a gonosz ellen, amely az életet nem pusztítja, hanem építi, nemesíti és kiteljesiti, amely- a hullámzó vetést nem lánggal perzseli fel, hanem azon van, hogy az emberek vetése mindig bőségesebb, mindig termékenyebb és mindig több életet ringató legyen a kalászoknak aranyszínű, érett hullámzásában. A HÁBORÚ PRÓKÁTORAI Annek ellenére, hogy a katolikus egyház feje, XII. Piusz pápa nyilvánosan elitélte a hidrogén- bombás háborút s óvta az emberséget annak következményeitől, számos, magát katolikusnak nevező sajtóorgánum itt Amerikában- szakadatlanul buzgolkodik a háborús hisztéria terjesztésén, a harmadik világháború kikerülhetetlen voltának a köztudatba való beágyazáásn, a népeknek háborúra való előkészítésén. Végzik ezt a munkát hol nyíltan, hol burkoltan, hol világi, politikai, hol vallási érvelésekkel. E szörnyű munkában magyar téren több közlöny foglalatoskodik. Ez alkalommal a Katolikus Magyarok Vasárnapjára utalunk, melynek egyetlen egy számából (julius 4) a következő, háborúra uszító idézeteket tárjuk olvasóink elé, a fentiek alátámasztására: “Amerika nem tűrheti bizonytalan kényelemért és nyugalomért, hogy térbeli vagy időbeli (ez a mi hangsúlyozásunk — M. Szó) veszteséggel biztonságát kockáztassák”. (E szavakkal arra céloz a K. M. V., hogy ha . “időt vesztünk”, azaz késlekedünk a háború kirobbantásával, akkor “biztonságunkat kockáztatjuk”. — M. Szó.) Ugyanabban a cikkben található a következő: “A keresztény népek nem élhetnek, csak elpusztulhatnak a kommunista “erkölcsök” szerint. A béke mindenáron nem béke, hanem a vereség beismerése ellenállás nélkül, megf uta- modás, menekülés. Megfutamodás mindattól, ami Nyugaton kezdődött Plátóval, Aristoteles- sel és beteljesedett Szent Ágostonnal, Aquinoi Szent Tamással.” A fenti otromba uszításban, a háború leplezetlen követelésénél csak az a megdöbbentőbb, hogy a K. M. V. nyilván nürnbergi receptre iró szerkesztői már Jézus Krisztust is kirekesztették a kereszténység nagyjai közül. Mert a fenti rövid eszmefuttatásban a ‘nyugati, keresztény kultúra’ July 8, 1954 határköveinek megjelölését nem véletlenségből kezdik Plátóval és Arisztotelésszel, Krisztus és Pál apostol helyett, akiknek hát mégis van némi szerepük a kereszténység megalapozásában. De, jaj Istenem, Jézus Krisztus is és Pál apostol is zsidó szülőktől származtak és mit mondanának a K. M. V. nyilas pártolói egy ilyen felsorolásra? Hagyjuk hát ki Krisztust és Szent Pált, de említsük meg a pogány Plátot és Arisztotelészt, valamint az “árja” Aquinói Tamást és Szent Ágostont ! íme az “evangélium” Szent Adolf és Szent Göbbels szerint! No de térjünk vissza a további háborús uszításra, a K. M. V. EGYETLEN számában! “A békét minden áron, nem jelent biztonságot. Időhaladékot is igen bizonytalanul ad, mert az idő — mondotta Günther tábornok — az oroszoknak dolgozik.” Akinek még ezekután is az motoszkál a fejébe, hogy azért mégsem volna jó hidrogénbombás háborút kezdeni, azt aztán még alaposabban megleckézteti FATHER Jaszovszky József, aki pedig csak tudja, mert amellett, hogy lelkiatya, s a béke hercege, Jézus Krisztus igéinek hirdetője, amellett még DOKTOR is. Nos, eként szól a Dr. Father Jaszovszky: “Most már meggyőződhetnek a közömbösök, a kanapépörökkel bíbelődő honfiak, hogy a pasz- szivitás korszakának vége. A KÉT VILÁG KÖZÖTT IGAZI BÉKÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS SOHASEM LEHETSÉGES.” És miután a lap túlsó oldalán valamelyik másik FATHER megmagyarázta, hogy az idő az oroszoknak kedvez, együttélés pedig nem lehetséges, mi más konklúziót vonhatunk le, mint hogy kezdetik meg azonnal az atom- és hidrogénbombák hajigálását. Aki, pedig ezt elleni, az moszkvai ügynök, felforgató, ötödik kolumnista! ★ Mit mondjunk olyan “vallási” lapokról, egyházférfiakról, akik, amik ilyeneket hirdetnek? “Szó fennakad, hang megakad”, az emberi értelem hihetetlenül tapogatódzik, lehetséges ilyesmi? Hát, mint látjuk, lehetséges. Vannak társadalmunkban egyének, csoportok, jelentékeny erők, amelyek vakon, dühödten háborút követelnek. És mivel ŐK MAGUK nem sietnek az első sorokban a háború kockázatainak kitenni magukat, szakadatlanul pumpálják a nép fejébe a háború elkerülhetetlenségének tanát. A nép egy részét, miként Lincoln oly bölcsen megjegyezte, állandóan félre lehet vezetni, sőt az egész népet is egyideig! De nem lehet az egész népet ÁLLANDÓAN bolonditani. Ebben hiszünk. Ebben hinnünk kell. Mert ebben van az amerikai nép megmentése és megváltása a háborús uszítok által tervezett világkatasztrófától. “Gyávák nemzete” lettünk? Eszméktől, könyvektől és kommunistavadászoktól való félelem szorongást és zavarodottsá- gott okozott az amerikai nép között, — mondotta figyelmeztető céllal dr. Alvin C. Eurich, a Ford- alapitvány felsőbb oktatási intézményének alel- nöke a Jesiva-egyetem évzáró ünnepélyén a 176 végzett, diplomás növendék előtt tartott beszédében. Majd azt fejtegette, hogy bár a hűség fontos e nemzet megmaradásának szempontjából, de azért “a hűtlen polgárok kiszimátolását nem lehet mégsem reklámra éhes, nagyhangú politikusokra bízni, akik túlságos hajlandóságot mutatna’k, hogy a kommunista címkét ráragasszák mindenkire, aki esetleg nem osztja személyes nézeteiket.” Azután vonta le következtetéseit: Az oktalan félelmek közepette “gyávák nemzete” lettünk, mondotta dr. Eurich. A McCarran-féle 1950-es belső biztonságról szóló törvény és a McCarran- Walter-féle 1952-es bevándorlási törvény, folytatta, azt mutatja, hogy mi ma félünk más néptől, félünk tanítóktól, mert eszmékkel foglalkoznak és félünk könyvektől, amint ezt a könyvégetések .bizonyítják. “Panem et Circenses” Bridgeporton 200 ezer ember nézte meg a Barnum karnevált, melyet minden évben a hires cirküszalapitó emlékére rendeznek. Bridgeport -lakossága csak 158 ezer, szóval sokan jöhettek a vidékről is. Néhány hónappal ezelőtt egy béke- gyülésen viszont csak 100 ember jelent meg. J5_____
