Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-30 / 38. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 30, 1954 í Ml TÖRTÉNT* MULT HÉTEN?! Olvasóink Írják... Nemzetközi események Dulles beterjesztette USA uj tervezetét az atomenergia békés célokra való felhasználásáról az Egyesült Nemzetek elé. A javaslat nem foglalkozik az atom- és hidrogénbombák betiltásának kérdésével. • Az angol Labor Párt évi konferenciájának megnyitása előtt tartott beszédében Attlee volt miniszterelnök kije- t lenter.te, hogy a világnak választani kell a békés együttélés, vagy az együttes elpusztulás között. A konferen- j cián tartott megnyitó beszédében Attlee hangsúlyozta, hegy Formózát vissza kell adni Kínának és Csang Kaj-se- ket a jégre kell tenni. • A NATO államok londoni konferenciája előtt Eden felszólította a nyugati államokat, hogy tegyék Nyugatné- metországot egyen jogúvá és kezdjék meg ujraf egy vérzését 50 napon belül. Dulles tárgyalt Mendes-France-al. • A kinai alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazta az uj, demokratikus alkotmányt és megválasztotta Mao Ce Tung- of államfőnek. Helyettese Csu Te lett. • Ajkicsi Kubojama, japán halász belehalt a Bikini szigetek közelében tartott ame-l rikoi hidrogénbomba kisérle- j tek következtében szenvedett j sérüléseibe, ő a hidrogénbom- j bá első áldozata. Halála nagy amerikaellenes tüntetéseket s tiltakozásokat váltott ki Japánban. • Hakkodate kikötője közelében, Japán északi részén az orkán elsülyesztett egy vo- natszállitó tutajt. Több mint 1,000 ember, köztük 57 amerikai katona és családtagjaik, a' vizbefulladtak. Belpolitika Los Angelesben tartott választási kortesbeszédében Eisenhower elnök kijelentette, hogy a republikánusok megérdemlik a győzelmet, mert “erélyesek voltak a kommunistákkal” és ... “leszállították az adót.” • A CIO acélunió konvencióján McDonald elnök az amerikai szakszervezeti mozgalom egységét sürgette. A konvenció követelte, hogy a 75 centes minimális órabért $1.25-re emeljék fel. • A demokraták ifj. Frankiig D. Rooseveltet jelölték fő államügyésznek New York-| ban a novemberi választásokra. A republikánusok íves szenátort jelölték kormányzónak és Javíts képviselőt főügyésznek. • A szenátus hattagú különbizottsága szigorú megrovásban részesítette McCarthy szenátort a szenátussal szemben tanúsított tiszteletlensége és Zwicker tábornokkal szemben tanúsított gyalázkodó magatartása miatt. A szenátus csak a választások után fog foglalkozni a bizottság javaslatával. Fitzgerald: Fogjon össze a munkásság Megnyílt a UE-villanymunká- sok évi konvenciója New Yorkban. A 300,000 tagot számláló szakszervezet 500 delegátusa előtt mondotta el megnyitó beszédét Albert J. Fitzgerald, a UE elnöke, felszólítva az egész munkásságot, hogy olyan programúiban egyesüljön, amelynek lényege: ellentámadással verni vissza a reakció támadásait, útját állni a hátrálás és a munkáltatókkal való kollaborálás irányzatának, amelyet a munkásság egyes rétegeiben észlel. Ragyogó példaként hozta fel a Square D-üzem elleni 109 nap óta folyó sztrájkot, amelyet nemcsak a CIO autómunkások szakszervezetei és vezetői támogatnak, Hanem számos AFL- szakszervezet is, pénzadományokkal és másféle segitséggel. Ne a munkaadók problémáival foglalkozzanak a jobboldali szakszervezetek vezetői, hanem a munkásokéval, hangoztatta Fitzgerald. E munkásproblémák közt olyanok vannak, mint a munkanélküliség, amely jelenleg 36,000 UE-munkást sújt, a szökevény gyárak problémája, a rövidebb munkahétért és béremelésért vívott harc. — A konvenció által elfogadott politikai nyilatkozatban a szakszervezet kimondja, hogy: “A ButlerBrownell-törvény a taft-hart- leyizmus kiterjesztése, további kisérlet arra, hogy kormányellenőrzést és vállalati uralmat biztosítsanak a munkásmozgalomban, hogy félredobják a szólás- és társulási szabadság sarkalatos amerikai jogait és törvényes formába öltöztessék a mccarhyzmust.” A baloldal sikere Szíriában Szíriában a parlamenti választások eredményeképpen a kommunisták több szavazatot kaptak, mint eddigelé bármikor. Khaled Bakdas, a vezetőjük, bejutott a képviselőházba. Damaszkusi megfigyelők szerint a baloldali erőknek a választások során megmutatkozó ereje abból származik, hogy a nép nincs megelégedve a nyugat politikájával Palesztina kérdésében. Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign fS one year, $4 half year. — Single copy 15 cents «ut Tisztelt Szerkesztőség! Az utóbbi lapszámunkban kérik az olvasókat, hogy akad—e száz olyan olvasó, aki hajlandó az 1955-ös naptárunkból 5 darabot megrendelni. Engedelmével, én sokkal többré becsülöm munkástársaimat, minthogy száznál: maradjanak. Én fogadást teszek 5 dollárig, hogy munkástársaink csak az ezernél állnak meg. És ha nekem lesz igazam, akkor ötezer naptárt adunk olyan emberek kezébe, akik életükbe soha nem olvastak mást ,csak maszlagot, gazságot babonát. Ha • ezt a naptárt kézhez kapják és el- olvasák, ezeknek az embereknek az agya megváltozik, átformálódik és tisztán látják majd a mi igazságainkat. Szeretném tudni, miért ne akadna ezer munkástárs e nemes célra? Tudom azt válaszolná a szerkesztő, hogy sok munkástárs nyugdíjból él. Ezt elismerem és azokat a munkástársakat magammal együtt kivételeseknek tartom, akik nem tartoznak az ezerhez. De vannak nekünk azokból is, akiknek öt dollár nem pénz egy ilyen mozgalomra. Itt a környékünkön és más környékeken is vannak, akik nem szorulnak penzióra, akik meg tudták szerezni a tisztességes polgári megélhetést s annyi nekik az öt- tiz dollár mint a felemlitettnek a penny. Én csak ezret kérek. és csak nekik nyíljon meg a lelkűk arra, hogy ötezer naptárt adhassunk ki a nem közénk tartozó munkások kezébe. .... Lovász. (A szerk. megjegyzése. — Kétségkívül egész olvasótáborunk osztja Lovász munkástárs nézetét, hogy mily nagy- jelentőségű volna 5,000 naptár kiosztása a lapunkat nem olvasó magyar testvéreink között. Ha minden olvasónk ebbeli meggyőződését TETT IS követné, mint Lovász munkástárs esetében, akkor ezt az óriási jelentőségű lépést meg is tehetnénk. Vajha Lovász testvér helyesebben mérte volna fel olvasóink teljesítőképességét, mint mi, de egyelőre csak 87 olvasónk jelentkezett, akad-e még 913?) Pitsburghi munkások élei-halálharca — A Magyar Szó pitfsburghi tudósitójától. — Amerika lüktető ereje ez a város. Acélgyárak, vasgyárak, szervezett munkások százezrei vannak benne és mégis olyan sötétség uralkodik. Igaz, a reakejp, erős és ki is használja erejét a felvilá gosodott munkásokkal szemben. De miért , kell a munkás-; nak előbb lefeküdni, mielőtt leütnék? Talán helytelen, e ki fjezésem, de keserűségemben nem találok más kifejezést. Itt van Pittsburgh öt legnagyobb áruháza (Kaufmann, Gimbel, Rosenbaum, Horne és Frank and Senders) munkásainak sztrájkja, amely már tavaly november óta folyik! Az öt nagyáruház tulajdonosai összebeszéltek, hogy kiéheztetik sztrájkoló munkásaikat. Még csak tárgyalni sem hajlandók a munkások képviselőivel. Már számos sztráj kólót kidobattak lakásaikból. Az üzleteiket valóságos erődítménnyé változtaták át, amely tele van detektivekkel, rendőrökkel és felfegyverzett banditákkal. A helyzet odajutott, hogy Pittsburghban már ismét kenyérért kell sorbaállni a munkásoknak. Itt már nem is sztrájkról van szó, hanem munkások kizárásáról.22 szakszervezet vezeti a sztrájkot és kérik, hegy a nép ne vásároljon e nagy üzletekben, hanem a köimyékbeli boltokban. Az üzleteket piketelik, de a közönség továbbra is vásárol, mintha mi sem történne, pedig nagy többségük szervezett acélmunkásoknak a feleségei. Hát nem látják ezek, hogy önmaguk alatt fűrészelik a fát? Bezzeg ha volna a Magyar Szónak egy pár ezer olvasója Pittsburghban, bizonyára sok száz magyar asszonnnyal kevesebben lépnék át a piket- von alakat. A reakciós sajtó olvasása közben Tisztelt Szerkesztőség! Nem lehet felháborodás nélkül olvasni, ahogy a háborús kereskedők utaznak össze vissza, hogy Németországot, amely nem olyan régen mjilió és millió embert legyilkolt, (köztük azoknak, az országoknak a “fiait” isj, akik most mindenféle módot keresnek Németország felfegyverzésére) felfegyverezzék, nem is kérdezve népüktől, hbgy akarnak-e elvérezni idegen érdekekért. S kik adnak ezeknek a há- borucsinálóknak megbízást ? Felháborító, hogy egyetlen egy nép sem teszi fel magának ezt a kérdést! Hát még mindig nem tudják, hogy háborúskodni, gyilkolni majd a munkásnépnek kell? A joboldali sajtó fel van háborodva, hogy Franciaország visszautasította Németország felvegyverzésének kérdését. Ez rendben volna. De miért akarja a “Forward” ezt, amelynek szociáldemokrata kecskeszakállas “vezére” helyesli, hogy vegyek már be azt a bizonyos számú divíziót az európai hadseregbe. Olyan hamar elfelejtették a hat millió legyilkolt zsidót? És miért féltik Németországot? Talán Franciaország meg fogja támadni, vagy Oroszország, amely jól tudja, mit jelent a háború? S miért olyan biztosak, hogy Németország csak 15 divíziót fog megalakítani és csak az oroszok ellen? Olvasom a “Daily News”- ban, hogy Ike megfenyegette Kínát és azután “cheerful and confident” volt. ő lehet “cheerful”, az ő részére már berendeztek egy luxus “shel- tert”. De mit ér a “shelter”, ha a ház összeomlik? A háború ellen a legjobb biztosíték a béke. A Magyar Szóban gyakran olvasom, menyire fáj az ideszökött magyar uraknak, politikai “ge- scheftmachereknek” magyar- országi “testvéreik szenvedése”. Vájjon fájt-,e például Fábián urnák annakidején, hogy sok ezer “testvére” kénytelen ß régi Budapest Tisztelt Szerkesztőség.! Nagyon szeretem a Magyar Szót. Leírni sem birorn azt az érzést amikor a hazai híreket olvasom. Milyen szép és nemes munkát végez az a nép, amely olyan soká el volt nyomva. ^Cn sem szerelemből hagytam el szülőföldemet, a- hol olyan nehéz volt az élet. Fiatalon jöttem fogadott hazámba, de szivem és érzésem mindig magyar maradt. Könnyes szemmel olvasom, hogy most tanulhat mindenki. Én is jó tanuló voltam, még sem járhattam iskolába,, csak négy osztályt végeztem, mert a megélhetés gondja elszakított az iskolától. Most mindenki tanulhat, mert igaz emberek ülnek a törvényhozásban, nem nyúzok, akik a nép nyakán élősködtek. Mikor az útlevelemért mentem, nem akarták ideadni, azt mondták :: “Ilyen ügyes nő megélhet Budapesten is”. Hogyan? kérdeztem. “Váltson- ki egészségügyi lapot!” “Köszönöm”, válaszoltam. Erre azt mondta a rendőrfogalmazó ur: Takarodjál, te szociálista!” Másnap megkértem Garbay Sándort, hogy jöjjön el velem a kapitányságra az útlevelemért, igy kaptam meg. Ma már nem kell fiatal nőknek bárcát váltaniok, hogy megélhessenek Magyarországon. Tisztességes munkáért, tisztességes megélhetést adnak részükre. Hej, sokat Írhatnék még régi jó hazai életeidről, de a Magyar Szót nem akarom lefoglalni, úgyis kevés a hely fontosabb dolgokra is. Oberhofferné volt otthagyni az országot, mert nem volt se földje, se munkája? De neki bizonyára volt birtoka és jól élt. S fájt e az Isten “szolgáinak”, amikor kénytlenek völtunk egyszer hetenként ingyen dolgozni az ő birtokukon? Magyar testvéreim! Mikor fognak kinyílni szemeitek? Mikor fogjátok már megérteni önállóan, hogy kik az ellenségeitek ? Kovács Dénes, New York “Nem száznak, hanem ezer olvasónak kell vállalni a napiár eladást!” AMERIKAI
