Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-02 / 34. szám

September 2, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 JEGYZETEK j | A HÉTRŐL ! Amerika iskoláiban a tanter­vek kitűnő állapotban vannak. A nagy P-vel kezdődő progresz- sziv tanítás teljesen halott. így hát az iskolák ellen elhangzó kritikának- semmi alapja nincs-, jelentette ki Dr. Roy E. Simp­son kaliforniai Superintendent of Public Instruction. Oh, szent McCarthy, hát a kis p-vel kezdődő progresszív tanítás még mindig megvan, vissza kell hozni a másik Royt, a Cohnt és ki'kell vizsgál­ni az iskolákat. • A General Motors Co. vissza­vonta 250 ezer dolláros hirdeté­sét a Wall Street Journaltól, mert a lap az utóbbi időben rá­világított egyes automobiláru­sok sötét terveire, amikkel a közönséget becsapják. — Az egyik autókereskedő Massachu- settsből azt irta a Wall Street Journalnak, hogy “az újságok avval keresik kenyerüket és rá a vajat, hogy nagy hirdetéseket közölnek. Hát miért harapja meg a lap azt a kezet, amely élteti?” — A mi lapunknak ilyen bajai nincsenek. Még so­ha sem kapott 250 ezer dolláros hirdetést. Ezért kell az olvasók áldozatkészségét igénybevenni. De viszont nem kell semmit sem veszíteni azért, mert az igazat megírja. • Oh! Az a jóképű ember tanít téged úszni? Hát eddig mit ta­nultál már? ' Miss: Huszonegy éves, nőtlen és jó állása van. 9 Elmer R. Mason Clyde N. C. tiltakozott az állami rendőrség- nél, meid azok nem értettek ve­le egyet abban, hogy az ő fia képes ari-a, hogy a családi autót az országúton hajtsa 30 mérföld sebességgel, mert otthon a far­mon a traktort is ő kezeli. A fiatal Clyde 5 éves. • H. Duel panaszt tett a Long Beach, Cal. rendőrségen, hogy valaki az autójából ellopta az óráját, gyűrűjét és az erszényét. Pár perc múlva visszajött és szomorúan jelentette, hogy mig bent járt valaki az autóját v ellopta a rendőrség épülete elöl. • Az oi'szág tanintézetei, különö­sen a községi iskolák siralmas állapotban vannak. A mostani kormány tipikus módon akar a bajokon segiteni. Hivatalból adtak be javaslatot erre nézve. H. A. Smith szenátor a követ­kezőképpen magyarázza azt: Először fölhatalmazást adnak soi’ozatos konferenciákra. Az­után kineveznek egy.9 tagú bi­zottságot, amelynek hivatása lesz a Department of Health Education and Welfare-t taná­csokkal ellátni. Végül kijelölnek egy bizottságot, amely tanulmá­nyozni fogja, hogy mi is a baja közművelődési rendszerünknek és ezzel el lesz intézve. Ez lesz az a dinamikus cselekmény a közművelődés terén, amelyet a republikánusok Ígértek a válasz­tás előtt. • A texasi olajmilliomosok ed­dig már 5 millió dollárt adtak össze Douglas illinoisi szenátor kibuktatására. Többek között avval vádolják, hogy szocialista, akár csak Truman. Ez az osto­ba mccartliysta vád mostanában divatos, dacára annak, hogy úgy Douglas, mint Truman vö­rösfalók. De az a texasi olaj- miilinmos csoport viszont ugyan az, mint amely McCarthyt pén­zeli. PÉTER PÜSPÖK MEGCÁFOLJA A MAGYARELLENES RÁGALMAKAT Péter János, a magyarországi református egyház püs­pöke, megsemmisítő csapást mért a Magyarországról terjesz­tett rágalmakra egy nyilatkozatban, melyet az egyházak vi­lágtanácsának javaslatára adott ki. A négy oldalas nyilatkozatot, melynek nagyrésze a hoz­záintézett kérdésekre adott feleletekből áll, az Evanston, Ill.-i konferenciáiba összegyűlt újságírók között osztották ki. A magyar püspök válaszait egy bevezető nyilatkozat előzi meg: “Mint a magyar refoimiátus egyház egyik küldöttje jöt-, tem ide és itt az egyházak világtanácsa általános gyülekeze­tének egyik tagja vagyok. “Nem akartam résztvenni semmiféle politikai vitában és nem akartam megváltoztatni, sem befolyásolni az álta­lános gyülekezet egyetlen tagjának politikai meggyőződé­seit sem. Egyetlen szándékom volt s marad a magyar egy­házak és a világtanács, valamint tagjai közti bai'áti kapcso­latok megerősítése. “Mivel azonban személyemmel kapcsolatban a State Department szócsöveire való hivatkozással a sajtó bizonyos kijelentéseket adott ki, és mivel a State Department értel­mezése szerint megsérteném a vízumom megadásához fű­zött feltételeket, ha az általános gyülekezet sajtóértekezle­tein jelen lennék, ennélfogva az általános gyülekezet sajtó- bizottságának kérésére készen vagyok a sajtóbizottság által megszövegezett kérdésekre válaszolni: \ “Tagja-e ön a kommunista pártnak? — Lehetetlen volna. “Van-e a szónak bármi más értelme, amely szerint önt helyesen lehetne kommunistának nevezni? — Helyes érte­lemben nem lehetne engem annak nevezni. “Lehet-e valaki egyszersmind keresztény is, kommu­nista is? — igen. A szó bizonyos értelmében. “Együttélhet-e eredményesen a kereszténység a kom­munizmussal ? — Igen. “Igaz-e, hogy ön besúgó volt más papi emberek ellen s hogy ennek következtében tőrbe csalták, börtönbe vetették, vagy kivégezték őket? — Nem, ez nem igaz. “Ha nem, mivel magyarázza azt a szóbeszédet, hogy ön ezt cselekedte? — Azok a hatóságok, akik ilyen kijelenté­seket közöltek, hamis információkkal rendelkeznek. “Milyen pénzforrásból vagy pénzforrásokból támogat­ják az egyházakat Magyarországon? — Főleg a tagok ado­mányaiból és a csökkenő állami szubvencióból. “Milyen mértékben támogatta az állam az egyházakat a háború előtti Magyarországon? — A római katolikus egy­ház minden kiadását az állam fedezte és ennek tetejében a római katolikus egyház volt hazámban a legnagyobb földbir­tokos. A protestáns egyházak másodrangu egyházak voltak. Korlátozott segélyben részesültek. “Több-e vagy kevesebb most az állami támogatás, mint löszben? — Minden egyház csökkenő támogatást kap, bele­értve a római katolikust is, amely megkapta azt még a Mindszenty-pei; idején is. A támogatást minden öt évben 25 százalékkal csökkentik. “Mily mértékben használja az állam a vallást, ha egy­általán használja, saját céljainak előmozdítására? — Az egyházaknak szabadságában áll olyan megoldásokat támo­gatni, amelyek a nép életfeltételeit megjavítják. Szabadon visszaléphetnek minden közös akciótól s szembeszegülhetnek ESY CLEVELANDI SYÁROS . A KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJÁRÓL J. F. Lincoln, Cleveland egyik nagy villanyipari üze­mének elnöke érdekes és idő­szerű levelet irt a Cleveland Plain Dealer-ben. A levél ar­ról tanúskodik, hogy az ame­rikai nagyipar némely veze­tője már kezdi felismerni a kormány jelenlegi külpoliti­kájának tai’thatatlan és ve­szélyes mivoltát.- A “Tekintetbevéve azt a sok propagandát, amit beadnak nekünk — írja a dúsgazdag gyáros — kétlem, hogy képe­sek vagyunk tárgyilagosan megítélni a kommunizmust- Pedig, ha nem tesszük ezt, akkor nagy bajnak nézünk elébe. “Mi a világ minden népét el akarjuk tiltani a kommu­nizmustól. Ám Oroszország esete bizonyítja, hogy szá­mukra a kommunizmus hatal­mas lépés volt előre a cáriz­mushoz képest... Nem fér kétség ahhoz, hogy óriási lé­péseket tettek életszínvona­luk «melésére a kommuniz­mus alatt. “Minthogy ez tény, mi lé­nyegileg azt mondjuk a világ­népeinek, hogy nem halad­nak előre. E politikának nem lesz több sikere, mint Rómá­nak volt, amikor meg akai’ta állítani a kereszténység ter- jedését a keresztények ölésé- vel. “A világnak több mint a fele irtó nyomorban él. Mi nem állíthatjuk meg fegyver­rel a boldogság felé való ha­ladásukat, bármennyii’e is 'meg vagyunk győződve, hogy nekik azt kellene tenni, amit mi mondunk nekik. “Mi itt előrehaladtunk any- nyira, hogy a kommunizmust itt egy visszafelé való lépés volna. De ez nem vonatkozik a világnak több mint felére. Nekünk tudomásul kell venni ezt a tényállást, vagy el fo­gunk tűnni, mint nemzet, mi­ként Róma is eltűnt, amidőn világuralomra tört­“Ha az, amit itt elmond­tam, kommunistává tesz en­azokkal az utasításokkal, amelyekkel nem egyeznek meg. “Milyen szemmel nézi az állam a magyar delegációnak az egyházak világtanácsa gyüleskezetén való részvételét? — Nem tudom. . “Ha majd jelentést tesz népének az evanstoni konferen­ciáról, képes lesz-e teljesen tárgyilagosán tenni azt? — Igen. “Véleménye szerint szabadabban fejezheti-e ki magát a kereszténység az ön hazájában, mint az Egyesült Államok­ban? — Nem akarok semmiféle politikai összehasonlítást csinálni, mert nem óhajtom megszegni a vízumomhoz kötött feltételeket. “Lát-e olyasmit Amerikában, ami a béke nem igazolt akadálya? — Mivel Evanstonból ki nem mozdulhatok, nem tehettem szert elégséges tapasztaltra ahhoz, hogy erre ’a kérdésre gondosan elemzett választ adhatnék. “Milyen erők okozzák jelenleg a legnagyobb háborús veszélyeket? Kik azok? Mik azok? — Azok, akik a nemzet­közi probléma konkrét kérdéseit nem akarják megtárgyal­ni a nemzetek békés együttmarádása céljából. “Nézete szerint igazságtalan magatartást tanusitanak-e amerikaiak az ön hazájával szemben? — Sajnos, nem isme­rek sok amerikait, azt azonban örömmel megállapítom, hogy azok az amerikai egyházi delegátusok, akikkel az általános gyülekezeten találkoztam, keresztény testvéri érzelmeket juttattak kifejezésre irányunkban. “Az-e a benyomása, hogy ennek az országnak a népe nem kap igaz képet az ön hazájáról? — Igen. “Azt gondolja-e ön, hogy a magyarok a jelenlegi körül­mények közt korrekt és teljes jelentést kapnak a viszonyok­ig Amerikában és az amerikai magatartásról? — Azok, akiket ez a kérdés érdekel, kaphatnak ilyent. “Meg vannak-e elégedve a’ magyar keresztények a kom­munista kormány alatt? És úgy vélik-e, hogy ez összeegyez­tethető a vallásukkal és észszerű légkörben élnek, ahol a val­lás virulhat? — Igen. “Ha a kommunizmus alapdogmájában azt tanítja, hogy a kereszténység kábítószer és ha a kormány a sajtón, rá­dión és az iskolán keresztül terjeszti a kommunista tanokat, nem veszélygzteti-e ez a kereszténység jövőjét? — Nem. “Kritizálhatja-e ön keresztényi meggyőződései és elvei alapján a kormányt a nyilvánosság előtt, szóban vagy nyom­tatásban, ha a kormány az ön véleménye szerint megsérti ezeket az elveket? Más szóval, szabadon és hangosan kife­jezhetik-e hitüket a keresztények az állam viselkedése felett gyakorolt kritikájukban? —Igen. “Hogy van az, hogy oly sok egyházi vezetőt bebörtönöz­tek az ön hazájában? — Részletesebben kellene ért a kér­dést feltenni. Nem tudom pontosan, kit akarnak emliteni. “Tái’gyalt-e ön kormánya tisztviselőivel e konferencián való részvételéi’e vonatkozóan, mielőtt elhagyta Magyaror­szágot? — Nem. ~ “A hirközvetités valamilyen utján kapott-e ön utasítá­sokat vagy megszorításokat kormányától arra nézve, mit mondjon vagy csináljon az Egyesült Államokban? — Nem. “Fél-e megtorlástól, ha visszamegy, olyasmiért, amit itt mondhatott? — Nem. “Evangéliumi lelkészi működését gyakorolja-e jelenleg, mint prédikálás; vallástanitás és az áldozás vezetése^ —• Igen.' “Ha igen, akkor hogy magyarázza azokat a meglehető­sen hiteles kijelentéseket, hogy ilyen működést ön 1948 óta nem fejtett ki ? .— Azoknak a hatóságoknak jobb informá­ciós szolgálattal kellene rendelkezni. “Miféle megszorításokat alkalmaznak, ha egyáltalán al­kalmaznak, Magyarország egyházai ellen? — Az egyházak szempontjából semilyent. Amerikai vízumommal kapcsolat­ban, többek közt ezt a feltételt is szabták: ‘Hogy semmiféle olyan ténykedésbe nem fog kezdeni az Egyesült Államok­ban, amely káros lehet a közérdekre vagy veszélyezteti az Egyesült Államok jólétét, biztonságát és épségét.’ Ha* ilyen rendszabályok volnának érvényben az én hazámban, szeret­ném tudni, vájjon önök megszorításoknak neveznék-e azo­kat. “Működnek-e vallásos iskolák Magyarországon? — Igen. “Tanitják-e a nyilvános iskolákban a kommunizmust és kötelező-e a nyilvános iskolák látogatása? -— Igen, a szó bi­zonyos értelmében és bizonyos mértékben, de vallásoktatás is van. “Szabadon hirdethetnek-e vallási és egyházi híreket, hirdethetik-e az újságokban az istentiszteleteket? — Igen, sőt még a rádión is adnak le rendszeresen istentiszteleteket. “Egy közéleti személy önt ‘szovjet ügynöknek’ uevezte, ezen bizonyára kémet, beugrató ügynököt (agent provoca­teur) vagy a kommunista propagandagépezet szócsövét érti. Mit szól hozzá? — Erre a kérdésre már az előbb megadtam a választ.” A Packard autógyár Detroit,ban szeptember 10-én gem McCarthy szenátor és bánm’óinak szemében, remé­lem, hogy ki fogják használ­ni teljes kielégülésükig. J. F. Lincoln két hónapra meg fogja szüntet­ni az uj autók szerelését (as­sembly). Ennek következtében a gyár 9,000 munkása közül há­romezret ideiglenesen elbocsáj- tanak. Az üzembeszüntetést ál­lítólag az uj tipusu kocsik gyár­tására való előkészületek (re­tooling) tették szükségessé.

Next

/
Thumbnails
Contents