Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-02 / 34. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 2, 1954 CALIFORNIA PILLANATFELVÉTEL Kivétel nélkül mindenről lehet cikket Írni. Kipróbáltam ezt ma olyképpen, hogy a legunalmasabb forráshoz: a telefonkönyvhöz fordultam témáért. Lássuk, milyen témát lehet kihalászni az egyik losangelesi telefonkönyvből. Lássuk, „hogy az Aabaca és Zzyzz nevek között mi mindent talál az ember, ha keres. Az ember elsősorban honfitársaival szeret találkozni és jgy kikeresi a magyar neveket. Csalódás nem ért, mert egy egész csomó Szabó, Kovács, Molnár, Gaál, Vajda és Varga névvel találkoztam. A könyv végén szerényen húzódik meg Mary Vig, szemben a könyv elején tartózkodó Dorena Balt- hazárral. Zagyva az utolsó lapok között lakozik és Zomár régi közismert magyar. Az ember eltűnődhetik azon, hogy vájjon egyszerű emberek viselik-e az olyan egyszerű neveket, mint Mok, Yik, Yum, Yun, Qua, Que, Zak, Zoli, Zess, Britt, Witt, Art és Apt, szemben azokkal, akik oly nevekkel büszkélkednek, mint Joe Schoonderwoerd, Seymour Spampinato, Frank Van Her- renweghe, vagy pláne Jaqueline Paris Caderdote, Lillian Romance Yum Song és Marie-Therese de Saint-Vivtor Huenes. Bibliaolvasók-e azok, akik Cain és Abel névre hallgatnak és vájjon Penelope Achilles a görög mitológia tanulmányozója-e? Btiszke-e Moke D. Arax Bogosian és Etta Schmalzried a nevére; italos nő-e Cleotilde Champaigne; ellenkező természete van-e Solidad Contrerasnak és becsületes, törvénytisztelő ember-e Alfonso Brigantini? Akik a Cleveland, Jefferson, Washington, Grant, Roosevelt, Taft, Harding, Hoover, Truman nevet viselik talán arról álmodoznak, hogy fiaikból valaha még elnök is lehet, a Schwindler névre hallgató apa vájjon aggódik-e, hogy fia, unokája nem az egyenes utón fog járni? Lehet-e vájjon a Muriel Izrael, Elia Jerusalemsky és John Christian nevekből az illetők vallására következtetni és a Carpenter, Taylor, Baker, Butcher, Painter, Shoemaker, Miner nevek elárulják-e a viselőik foglalkozását? Gazdag ember-e a Mr. Poor és szegénysorban él-e Mr. Rich? Nincs kizárva, hogy a Mr. Fox, Baer, Lyon, Eagle, Doe, Rabbitt és Duck szenvedélyes halászok és Mr- Fisher vadászni szeret. Vegetáriánus koszton él-e a Lemon, Orange és Rasberry család? Sovány ember-e a Mr. Heavy és kövér-e a Mr. Light? A Zsiba, Zsoka, Zsoldos nevek mögött majdnem biztosan magyarok rejtőznek, a Johnnie Kiadó viszont már kétes' nemzetiségű. Tiszteli-e vájjon a szüleit AttiRio Papa- vero? Felmerül a kérdés, hogy előrelátó ember-e Osrof Ho'- vanezian, részletfizetésre vásároké Garaber Cashishian és Mr. Cash és nagyokat nevet-e a barátai viccein H. Hiii? Vájjon van-e autója és ha igen, milyen gyártmányú a Nash, Ford, Studebaker, Hudson, Dodge és Cadillac uraké? Fü- szerüzlete van-e a Geo Grocerosnak és Tsutoma Harada ismeri-e vajjan Karel Paardelcoopert és Czeslaw Gwozdziows- kit? Kisevő-e David Lardizabal, szereti-e az édességet a Mr. Pepper és Mrs. Bitter? Rose Rose, Lillian Lilly termeli-e •a szebb virágokat, vagy inkább Roza Rose? Bankban dolgoznak-e a Dollar, Mark, Yen, Goulden és Banker nevek viselői és sirkőgyára van-e a Granite, Stone és Marble uraknak ? Biztos-e a dolgában á Mr. Sicher és Mr. Sure' és fázil^-e kánikula idején a Mr. Winter? Abbahagyom ezt az Írást, mielőtt a Katsusaburo Utsu- nomiya, Hosrof Jamiolkcwsky és Oswaldas Zarotschenzeff nevekre kerül a sor, mert nem szeretném a szedő haragját méltán magamra zúdítani. . . Kétes, sikerült-e igazolnom azt az állítást, hogy mindenről lehet cikket Írni, annyi azonban bizonyos, hogy a telefonkönyvben szépen megférnek egymás mellett a különböző vallásu, szinü, fajú, nemzetiségű és foglalkozású emberek. Milyen jó lenne, ha az életben is ilyen jól megférnének egymás mellett. (ehn) Első ízben Amerika történetében egy néger vett részt a kabinet ülésén. Mitchell munkaügyi miniszter távollétében James Wilkins, helyettes munkaügyi miniszter, aki néger, vett részt a kormány ülésén. Egyre esik az acéltermelés Az 1952-iki országos acélsztrájk óta nem volt Amerika egyhavi acéltermelése olyan csekély, mint julius havában: hat- .millió 635,000 tonna. Ez két és fél millió tonnával kevesebb, mint az előző és júliusáé. Celler képviselő ellenzi a Bethlehem Steel Co. és Youngstown Steel Co. tervbevett egyesítését. “Végzetes volna ez a konkurenciára az iparban” — állítja a newyorki demokrata képviselő. 15 millió nyomorlakás WASHINGTON. — Minden öt amerikai család közül egy nyomorlakásban tengődik, Írja a CIO havi kutatójelentése, az “Economic Outlook”. A jelentés szerint, amely élesen bírálja a kongresszus silány építési munkatervét, évente kétmillió uj lakásra volna szükség. JEAN-PAUL SARTRE NYILATKOZATA A SZOVJETUNIÓBAN TETT LÁTOGATÁSÁRÓL Jean-Paul Sartre, neves francia iró a Szovjet írók Szövetségének meghívására nemrégiben egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Meglátogatta Moszkvát, Lenin- grádot és Üzbekisztánt, Párizsba való visszatérése után a “Libération” cimü lap munkatársa beszélgetést folytatott Sartre-ral. A “Libération“ munkatársának arra a kérdésére, hogy utazása során szabadon be- szélhetett-e bárkivel, Sartre kijelentette: “Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy a lehető legszélesebb körben nyíltan s köny- nyen érintkezhettem bárkivel. Egyetlen esetben sem tapasztaltam megszorítást- Azok a nem szovjetbarát újságírók, akik a Szovjetunióba látogatnak el, gyakran beszélnek “bizalmatlanságról.” A szovjet polgárok igen élénken érdeklődnek minden iránt. “Bizalmatlansággal” sehol sem találkoztam.” Sartre-ra mély benyomást tett a szovjet emberek kritikai szelleme, amelyről ezeket mondotta: “Tévedés lenne azt hinni, hogy a szovjet gjnber nem mondja ki, hanem magában tartja bírálatait. Sokkal többet bírál, mint egy francia és ezt hatásosabb formában teszi. Mig egy francia csak a kávéházban bírál, addig a szovjet erpber nyilvánosan, felelőssége tudatában mondja el bírálatát egy ,hivatalos gyűlésen. Ez a bírálat'gyakran heves, de mindig pozitív * irányba mutat. Ez 'áll a munkásoktól kezdve mindenkire.” Sartre megjegyezte, hogy a szovjet emberek szívesen vitatkoznak bárkivel, aki nem ért egyet velük. “Belemennek a vitába anélkül, hogy sértve éreznék magukat. Ha azt mondja nekik az ember: “Azt hiszem, hogy ezen a ponton ezt vagy azt kevésbbé találom jónak. . .” — szinte örülnek. Ez nem azt jelenti, hogy automatikusan elfogadják az kember" véleményét, de szeretik megismerni mások elgondolását a konkrét problémákról. Százszor is elvitatkoztam szovjet értelmiségiekkel, például a mai szovjet festészetről. Egyáltalán nem titkoltam, hogy én nem szeretem. Ekkor azonban nem jöttek ki a sodrukból, yitába bocsátkoztak és ha nem is gondolták azt, hogy igazam van, nagy érdeklődést mutattak és figyelembe vették érveim.” Sartre elismeréssel nyilatkozott a szovjet ifjúság neveléséről s megállapította, hogy a Szovjetunióban mindenki tetszése szerint választhatja, meg foglalkozását és a legjobb körülmények között készülhet fel arra. “A szovjet embert a saját élete és a társadalmi élet szüntelen és harmonikus előrehaladásának vágya füti” — mondotta Sartre. A szovjet ember mindenütt a verseny rendszerében él. Igen, a szovjet társadalom minden színvonalán versenyben álló társadalom. Gyakran m o n dották nekem: “Az | egyenlőség szerintünk azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége van arra, hogy bármilyen társadalmi állást elérjen.” Az egyenlőség szerintük nem kiegyenlítődés, amelyben mindenki egyenlő a másikkal, hanem éppen ellenkezőleg hierarchia, amely a munka és az érdem révén spontánul jön létre.” A szovjet társadalom hajtóereje, Sartre szerint, “a büszkeség, de az egészséges büszkeség, amikor az egyén érdeke és á közösség érdeke elválaszthatatlan. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az egyén érdeke és a közösség érdeke ugyanaz. Azt akarom mondani végeredményben, hogy a közösség iránti kötelesség és az egyén önmagával szemben érzett büszkesége teljesen eggyéforrott és előmozdítja egymást. Hoz- zátehetem, hogy a személyes érdek, a több kereset, a jobb életkörülmények és a közösség javára végzett munka szintén szoros kapcsolatban állnak. Erre a,legkézzelfoghatóbb példa a 'sztahanovista.” Sartre, aki közismerten az egzisztencialista filozófia meg teremtője, a szovjet filozófusokról úgy nyilatkozott, hogy rendkívül gyakorlati érzékű emberek és a szovjet társadalom hasznos építői. A szovjet diákokról a következőket mondotta: “Számukra a marxizmus az alapvető ideológia, amelyet éppen úgy magukévá tettek, mint mi az 1789-es ideológiát. E közös ideológia alapján lehetnek nézeteltérések köztük, de ezek sohasem veszélyeztetik az egész marxista filozófia egységét. Valóban részükké vált a marxizmus éppen úgy, mint a materializmus általá- banvéve, valamint Engels természetszemlélete, Lenin ismeretelmélete, továbbá a történelem úgy, ahogy azt a marxizmus látja.” Sartre végül elmondotta, hogy, a Szovjetunióban valószínűleg előadják “A tisztességtudó utcalány” cimü színmüvét. AZ IDŐSEBB MUNKÁS PROBLÉMÁJA Legtöbb vállalat nyugdíjrendszere előírja, hogy az alkalmazott 65 éves korában visszavonuljon annál is inkább, mert tigyanakkor tár sadalmi biztosításra való igénye is megkezdődik. Ezzel szemben sokan — vállalati vezetők és vezető kormány- férfiak is — úgy gondolják, hogy rengeteg emberre nézve tulkorai, hogy 65 éves korától kezdve megszűnjék dolgozni! Az életben lévő idősebb emberek tömege gyorsabban szaporodik, mint a fiataloké. A 65 évnél idősebbek száma a mai fél millióról 1960-ban 15.7 millióra fog emelkedni. Ha tehát a 65 éves korhatár továbbrá is elválasztó Vonal maradna a középkorú,,. kenyérkereső és az aggkoru, tétlen emberek között, az előbbiek egyre súlyosabban fogják érezni aZ utóbbiak eltartásának terhét, mert a nyugdijak összege is emelkedőben lesz. Az Institute of Life Insur- j ance jelentése szerint, az or- ! szág keleti részében egy sok I fiókkal, rendelkező nagyvállalat rugalmasabb nyujdijrend- : szert próbált ki. Megengedi, | hogy a tevékenyebb, 65 évnél idősebb alkalmazott megtarthassa aktiv állását, ha úgy kívánja. A 65 évnél idősebbek 20 százalékának ajánlották fel a - további alkalmazást s azok kétharmadrésze el is fogadta. Mielőtt a vállalat az alkalmazottakhoz fordult, áttanulmányozta természetesen az alkalmazottak betegségi statisztikáját, a mulasztott napok számát és munkájuk jninőségét is. A kötelező visszavonulás ellenzői között egyesek arra hivatkoznak, hogy az önálló foglalkozású mezőgazdák, a kisüzletesek, a diplomás emberek, akik többnyire maguk állapíthatják meg nyugalom- bavonulásuk időpontját, 65 éves korukban nem szűnnek meg dolgozni. Az országban 400,000 hetven éven felüli ; gazda van, aki még mindig tevékenykedik. Az Istitute of Life Insurance rámutat arra, hogy mielőtt e rugalmasabb nyugdíjrendszer elveit általánosan életbeléptetnék, tisztázni kell egyes elvi jelentőségű kérdéseket' így például azt, hogy az idősebb munkások részéig felállitható-e rövidebb .munkahét, áthelyezhetők-e az idősebb munkások kisebb mgerőltetéssel és kisebb'felelőséggel járó munkakörbe, ami természetesen kisebb fizetéssel is jár. Common Council Feszültséget okoz a béke, hangoztatja az AFL végrehajtó bizottsága, az indokinai fegyverszünetre utalva. A békés együttélés helyett fokoznunk kell a fegyverkezést, fokozni kell a nép vásárlóképességét és ki kell rúgni az Egyesült Nemzetekből mindenkit, aki nem tetszik George Meany-nek vagy Dullesnek. A MAGYAR VÉDELMI BIZOTTSÁG \ szeptember 12-én, vasárnap egész nap KELLEMES CSALÁDI KIRÁNDULÁST tart a kies fekvésű Edenwaldban (Seton Park) JÓ ENNI- ÉS INNIVALÓKRÓL GONDOSKODNAK Esős idő eseten az összejövetel a Magyar Házban 2141 So. Boulevard, alatt lesz megtartva !; ÚTIRÁNY: White Plains Rd. subwayval a 180. utcai álló- !| másig, ott díjtalan átszállás a Dyre Ave. vonatra, mellyel a végállomásig kell menni. Onnan rövid séta a parkig. v
