Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-02 / 34. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 2, 1954 CALIFORNIA PILLANATFELVÉTEL Kivétel nélkül mindenről lehet cikket Írni. Kipróbáltam ezt ma olyképpen, hogy a legunalmasabb forráshoz: a tele­fonkönyvhöz fordultam témáért. Lássuk, milyen témát lehet kihalászni az egyik losangelesi telefonkönyvből. Lássuk, „hogy az Aabaca és Zzyzz nevek között mi mindent talál az ember, ha keres. Az ember elsősorban honfitársaival szeret találkozni és jgy kikeresi a magyar neveket. Csalódás nem ért, mert egy egész csomó Szabó, Kovács, Molnár, Gaál, Vajda és Varga névvel találkoztam. A könyv végén szerényen húzódik meg Mary Vig, szemben a könyv elején tartózkodó Dorena Balt- hazárral. Zagyva az utolsó lapok között lakozik és Zomár régi közismert magyar. Az ember eltűnődhetik azon, hogy vájjon egyszerű em­berek viselik-e az olyan egyszerű neveket, mint Mok, Yik, Yum, Yun, Qua, Que, Zak, Zoli, Zess, Britt, Witt, Art és Apt, szemben azokkal, akik oly nevekkel büszkélkednek, mint Joe Schoonderwoerd, Seymour Spampinato, Frank Van Her- renweghe, vagy pláne Jaqueline Paris Caderdote, Lillian Ro­mance Yum Song és Marie-Therese de Saint-Vivtor Huenes. Bibliaolvasók-e azok, akik Cain és Abel névre hallgatnak és vájjon Penelope Achilles a görög mitológia tanulmányo­zója-e? Btiszke-e Moke D. Arax Bogosian és Etta Schmalz­ried a nevére; italos nő-e Cleotilde Champaigne; ellenkező természete van-e Solidad Contrerasnak és becsületes, tör­vénytisztelő ember-e Alfonso Brigantini? Akik a Cleveland, Jefferson, Washington, Grant, Roose­velt, Taft, Harding, Hoover, Truman nevet viselik talán ar­ról álmodoznak, hogy fiaikból valaha még elnök is lehet, a Schwindler névre hallgató apa vájjon aggódik-e, hogy fia, unokája nem az egyenes utón fog járni? Lehet-e vájjon a Muriel Izrael, Elia Jerusalemsky és John Christian nevekből az illetők vallására következtetni és a Carpenter, Taylor, Baker, Butcher, Painter, Shoemaker, Miner nevek elárulják-e a viselőik foglalkozását? Gazdag ember-e a Mr. Poor és szegénysorban él-e Mr. Rich? Nincs kizárva, hogy a Mr. Fox, Baer, Lyon, Eagle, Doe, Rabbitt és Duck szenvedélyes halászok és Mr- Fisher vadászni szeret. Vegetáriánus koszton él-e a Lemon, Orange és Rasberry család? Sovány ember-e a Mr. Heavy és kövér-e a Mr. Light? A Zsiba, Zsoka, Zsoldos nevek mögött majdnem biz­tosan magyarok rejtőznek, a Johnnie Kiadó viszont már ké­tes' nemzetiségű. Tiszteli-e vájjon a szüleit AttiRio Papa- vero? Felmerül a kérdés, hogy előrelátó ember-e Osrof Ho'- vanezian, részletfizetésre vásároké Garaber Cashishian és Mr. Cash és nagyokat nevet-e a barátai viccein H. Hiii? Vájjon van-e autója és ha igen, milyen gyártmányú a Nash, Ford, Studebaker, Hudson, Dodge és Cadillac uraké? Fü- szerüzlete van-e a Geo Grocerosnak és Tsutoma Harada is­meri-e vajjan Karel Paardelcoopert és Czeslaw Gwozdziows- kit? Kisevő-e David Lardizabal, szereti-e az édességet a Mr. Pepper és Mrs. Bitter? Rose Rose, Lillian Lilly termeli-e •a szebb virágokat, vagy inkább Roza Rose? Bankban dolgoz­nak-e a Dollar, Mark, Yen, Goulden és Banker nevek viselői és sirkőgyára van-e a Granite, Stone és Marble uraknak ? Biztos-e a dolgában á Mr. Sicher és Mr. Sure' és fázil^-e ká­nikula idején a Mr. Winter? Abbahagyom ezt az Írást, mielőtt a Katsusaburo Utsu- nomiya, Hosrof Jamiolkcwsky és Oswaldas Zarotschenzeff nevekre kerül a sor, mert nem szeretném a szedő haragját méltán magamra zúdítani. . . Kétes, sikerült-e igazolnom azt az állítást, hogy mindenről lehet cikket Írni, annyi azon­ban bizonyos, hogy a telefonkönyvben szépen megférnek egymás mellett a különböző vallásu, szinü, fajú, nemzetisé­gű és foglalkozású emberek. Milyen jó lenne, ha az életben is ilyen jól megférnének egymás mellett. (ehn) Első ízben Amerika történetében egy né­ger vett részt a kabinet ülésén. Mitchell munkaügyi miniszter távollétében James Wilkins, he­lyettes munkaügyi miniszter, aki néger, vett részt a kormány ülésén. Egyre esik az acéltermelés Az 1952-iki országos acél­sztrájk óta nem volt Amerika egyhavi acéltermelése olyan cse­kély, mint julius havában: hat- .millió 635,000 tonna. Ez két és fél millió tonnával kevesebb, mint az előző és júliusáé. Celler képviselő ellenzi a Bethlehem Steel Co. és Youngstown Steel Co. tervbe­vett egyesítését. “Végzetes volna ez a konkurenciára az iparban” — állítja a newyorki demokrata képviselő. 15 millió nyomorlakás WASHINGTON. — Minden öt amerikai család közül egy nyo­morlakásban tengődik, Írja a CIO havi kutatójelentése, az “Economic Outlook”. A jelentés szerint, amely élesen bírálja a kongresszus silány építési mun­katervét, évente kétmillió uj lakásra volna szükség. JEAN-PAUL SARTRE NYILATKOZATA A SZOVJETUNIÓBAN TETT LÁTOGATÁSÁRÓL Jean-Paul Sartre, neves francia iró a Szovjet írók Szövetségének meghívására nemrégiben egy hónapot töl­tött a Szovjetunióban. Meg­látogatta Moszkvát, Lenin- grádot és Üzbekisztánt, Pá­rizsba való visszatérése után a “Libération” cimü lap mun­katársa beszélgetést folyta­tott Sartre-ral. A “Libération“ munkatár­sának arra a kérdésére, hogy utazása során szabadon be- szélhetett-e bárkivel, Sartre kijelentette: “Mindenekelőtt el kell mon­danom, hogy a lehető legszé­lesebb körben nyíltan s köny- nyen érintkezhettem bárkivel. Egyetlen esetben sem tapasz­taltam megszorítást- Azok a nem szovjetbarát újságírók, akik a Szovjetunióba látogat­nak el, gyakran beszélnek “bi­zalmatlanságról.” A szovjet polgárok igen élénken érdek­lődnek minden iránt. “Bizal­matlansággal” sehol sem ta­lálkoztam.” Sartre-ra mély benyomást tett a szovjet emberek kriti­kai szelleme, amelyről ezeket mondotta: “Tévedés lenne azt hinni, hogy a szovjet gjnber nem mondja ki, hanem magában tartja bírálatait. Sokkal töb­bet bírál, mint egy francia és ezt hatásosabb formában te­szi. Mig egy francia csak a kávéházban bírál, addig a szovjet erpber nyilvánosan, felelőssége tudatában mondja el bírálatát egy ,hivatalos gyűlésen. Ez a bírálat'gyak­ran heves, de mindig pozitív * irányba mutat. Ez 'áll a mun­kásoktól kezdve mindenkire.” Sartre megjegyezte, hogy a szovjet emberek szívesen vi­tatkoznak bárkivel, aki nem ért egyet velük. “Belemennek a vitába anélkül, hogy sértve éreznék magukat. Ha azt mondja nekik az ember: “Azt hiszem, hogy ezen a ponton ezt vagy azt kevésbbé talá­lom jónak. . .” — szinte örül­nek. Ez nem azt jelenti, hogy automatikusan elfogadják az kember" véleményét, de szere­tik megismerni mások elgon­dolását a konkrét problémák­ról. Százszor is elvitatkoztam szovjet értelmiségiekkel, pél­dául a mai szovjet festészet­ről. Egyáltalán nem titkol­tam, hogy én nem szeretem. Ekkor azonban nem jöttek ki a sodrukból, yitába bocsátkoz­tak és ha nem is gondolták azt, hogy igazam van, nagy érdeklődést mutattak és fi­gyelembe vették érveim.” Sartre elismeréssel nyilat­kozott a szovjet ifjúság neve­léséről s megállapította, hogy a Szovjetunióban mindenki tetszése szerint választhatja, meg foglalkozását és a leg­jobb körülmények között ké­szülhet fel arra. “A szovjet embert a saját élete és a tár­sadalmi élet szüntelen és har­monikus előrehaladásának vá­gya füti” — mondotta Sartre. A szovjet ember mindenütt a verseny rendszerében él. Igen, a szovjet társadalom minden színvonalán verseny­ben álló társadalom. Gyakran m o n dották nekem: “Az | egyenlőség szerintünk azt je­lenti, hogy mindenkinek lehe­tősége van arra, hogy bármi­lyen társadalmi állást elér­jen.” Az egyenlőség szerintük nem kiegyenlítődés, amelyben mindenki egyenlő a másikkal, hanem éppen ellenkezőleg hi­erarchia, amely a munka és az érdem révén spontánul jön létre.” A szovjet társadalom hajtó­ereje, Sartre szerint, “a büsz­keség, de az egészséges büsz­keség, amikor az egyén érde­ke és á közösség érdeke elvá­laszthatatlan. A kettő szoro­san kapcsolódik egymáshoz. Az egyén érdeke és a közös­ség érdeke ugyanaz. Azt aka­rom mondani végeredmény­ben, hogy a közösség iránti kötelesség és az egyén ön­magával szemben érzett büsz­kesége teljesen eggyéforrott és előmozdítja egymást. Hoz- zátehetem, hogy a személyes érdek, a több kereset, a jobb életkörülmények és a közös­ség javára végzett munka szintén szoros kapcsolatban állnak. Erre a,legkézzelfogha­tóbb példa a 'sztahanovista.” Sartre, aki közismerten az egzisztencialista filozófia meg teremtője, a szovjet filozófu­sokról úgy nyilatkozott, hogy rendkívül gyakorlati érzékű emberek és a szovjet társada­lom hasznos építői. A szovjet diákokról a kö­vetkezőket mondotta: “Szá­mukra a marxizmus az alap­vető ideológia, amelyet éppen úgy magukévá tettek, mint mi az 1789-es ideológiát. E közös ideológia alapján lehet­nek nézeteltérések köztük, de ezek sohasem veszélyeztetik az egész marxista filozófia egységét. Valóban részükké vált a marxizmus éppen úgy, mint a materializmus általá- banvéve, valamint Engels természetszemlélete, Lenin is­meretelmélete, továbbá a tör­ténelem úgy, ahogy azt a marxizmus látja.” Sartre végül elmondotta, hogy, a Szovjetunióban való­színűleg előadják “A tisztes­ségtudó utcalány” cimü szín­müvét. AZ IDŐSEBB MUNKÁS PROBLÉMÁJA Legtöbb vállalat nyugdíj­rendszere előírja, hogy az al­kalmazott 65 éves korában visszavonuljon annál is in­kább, mert tigyanakkor tár ­sadalmi biztosításra való igé­nye is megkezdődik. Ezzel szemben sokan — vállalati vezetők és vezető kormány- férfiak is — úgy gondolják, hogy rengeteg emberre nézve tulkorai, hogy 65 éves korá­tól kezdve megszűnjék dol­gozni! Az életben lévő idő­sebb emberek tömege gyor­sabban szaporodik, mint a fiataloké. A 65 évnél időseb­bek száma a mai fél millióról 1960-ban 15.7 millióra fog emelkedni. Ha tehát a 65 éves korhatár továbbrá is elvá­lasztó Vonal maradna a kö­zépkorú,,. kenyérkereső és az aggkoru, tétlen emberek kö­zött, az előbbiek egyre súlyo­sabban fogják érezni aZ utób­biak eltartásának terhét, mert a nyugdijak összege is emelkedőben lesz. Az Institute of Life Insur- j ance jelentése szerint, az or- ! szág keleti részében egy sok I fiókkal, rendelkező nagyválla­lat rugalmasabb nyujdijrend- : szert próbált ki. Megengedi, | hogy a tevékenyebb, 65 évnél idősebb alkalmazott megtart­hassa aktiv állását, ha úgy kívánja. A 65 évnél időseb­bek 20 százalékának ajánlot­ták fel a - további alkalma­zást s azok kétharmadrésze el is fogadta. Mielőtt a vállalat az alkal­mazottakhoz fordult, áttanul­mányozta természetesen az alkalmazottak betegségi sta­tisztikáját, a mulasztott na­pok számát és munkájuk jni­nőségét is. A kötelező visszavonulás ellenzői között egyesek arra hivatkoznak, hogy az önálló foglalkozású mezőgazdák, a kisüzletesek, a diplomás em­berek, akik többnyire maguk állapíthatják meg nyugalom- bavonulásuk időpontját, 65 éves korukban nem szűnnek meg dolgozni. Az országban 400,000 hetven éven felüli ; gazda van, aki még mindig tevékenykedik. Az Istitute of Life Insur­ance rámutat arra, hogy mi­előtt e rugalmasabb nyugdíj­rendszer elveit általánosan életbeléptetnék, tisztázni kell egyes elvi jelentőségű kérdé­seket' így például azt, hogy az idősebb munkások részé­ig felállitható-e rövidebb .munkahét, áthelyezhetők-e az idősebb munkások kisebb mgerőltetéssel és kisebb'fele­lőséggel járó munkakörbe, ami természetesen kisebb fi­zetéssel is jár. Common Council Feszültséget okoz a béke, hangoztatja az AFL végrehaj­tó bizottsága, az indokinai fegy­verszünetre utalva. A békés együttélés helyett fokoznunk kell a fegyverkezést, fokozni kell a nép vásárlóképességét és ki kell rúgni az Egyesült Nemze­tekből mindenkit, aki nem tet­szik George Meany-nek vagy Dullesnek. A MAGYAR VÉDELMI BIZOTTSÁG \ szeptember 12-én, vasárnap egész nap KELLEMES CSALÁDI KIRÁNDULÁST tart a kies fekvésű Edenwaldban (Seton Park) JÓ ENNI- ÉS INNIVALÓKRÓL GONDOSKODNAK Esős idő eseten az összejövetel a Magyar Házban 2141 So. Boulevard, alatt lesz megtartva !; ÚTIRÁNY: White Plains Rd. subwayval a 180. utcai álló- !| másig, ott díjtalan átszállás a Dyre Ave. vonatra, mellyel a végállomásig kell menni. Onnan rövid séta a parkig. v

Next

/
Thumbnails
Contents