Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-02 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 2, 1954 A LABOR DAY 1954-BEH (Folytatás az első oldalról) szervezetek megsemmisítéséről, amelyet összefűztek a KP 1 betiltásáról szóló törvénnyel. George Meany, az AFL orszá­gos elnöke, a Labor Day alkalmával kiadott nyilatkozatá­ban meg csak meg sem említi ezt a munkásmozgalomra néz­ve végzetes veszélyekkel járó törvényt s ez mindennél vilá­gosabban mutatja, hogyan játszanak össze a jobboldali szakszervezeti .vezetők a szélsőséges reakció erőivel. Mindent összevéve tehát nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt esztendő a munkásosztály egyik történelmileg fe­kete éve volt, amelyet már nem sok választ el attól, hogy “rettenetes évvé” váljon. S amikor az elnök és reakciós politikusok száj'ából a munkásuk azt hallják, hogy a kong­resszus micsoda nagyszerű munkát végzett, minden mun­kásnak, akiben csak egy cseppnyi gondolkodó értelem van, meg kell értenie, hogy mit jelent az, hogy ez a kormány a “milliomosok kormánya”, de nem a munkásoké. Hogy bár­mily lelkesen állítják is a\ milliomosok, hogy osztályharc nincs, hogy egy nemzet gyermekei vagyunk és egyenlők a demokráciában, dúl igenis az osztályharc, még hozzá ke­gyetlenül és kérlelhetetlenül és hogy igenis két osztály áll szemben egymással. Az elmnlt esztendőben a milliomosok, a kevesek, győztek, és a munkások, a dolgozók, a sokak, vesztettek. A milliomosok ideológiáját helyeselni annyi, mint ujjongani, amiért a dollár és a nép vásárlóereje csökken, hogy az év folyamán 5 és félmilli munkanélküli volt, hogy a statisztikai hamisítások ellenére terjed, nő a munkanél­küliség, ujjongani, amiért a kisemberek nem kapnak bér­emelést, amiért a szakszervezeti mozgalom munkás- és bér­védelmi erejét felkoncolják, amiért az alkotmányban lefek­tetett szent népjogokat megcsonkítják, ujjongani, hogy sze­gényebbek lettünk, hogy aránylag rettenetes magas adó­kat fizetünk, hogy eltulajdonítják nemzeti kincseinket, hogy a dolgozó nép rovására tömik itt a gazdagok zsebeit. A milliomosok Mert a milliomosok vígan nézhetnek vissza az elmúlt munkaévre- A GM 36 százalékkal több tiszta profitot szer­zett 1954 első felében, mint 1953 ugyanezen időszaká­ban. A Republic Steel szócsöve boldogan jelentette ki az amerikai vas- és acélintézet előtt: “A legújabb tapasztalat nagyon bátorító az acélüzlet számára. Amikor úgy találtuk, hogy termelési képességünk 70 százalékára szálltunk le és mégis csinos hasznot értünk el, valamennyiünk szivéről nagy kő gördült le." A Wall Street virul, az értéktőzsde a nyáron egy 25 évi időszak legmagasabb csúcsára emelkedett. A 200 leggazdagabb vállalat a gyári össztermelés 'profitjának 70 százalékát kaparintotta magához 1953 utolsó évnegyedében, szemben a megelőző év hasonló időszakának 62 százalékával. Akik éheznek » Ámde az 5 és félmiljió munkanélkülin kívül május ha­vában például 8.3 millió munkás és munkásnő volt, akik he­tenként csak 35 órát dolgozhattak. Júliusban a munkaügyi minisztérium jelentése szerint az Egyesült Államok egyetlen körzetében sem kerestek munkást, 80 körzetben mérsékelt munkanélküliség volt, 53 nagyobb és 88 kisebb körzetben lényeges munkanélküliség volt az 1953-as helyzettel szem­ben, amikor is úgy a nagy, mint a kisebb körzetek száma együttesen 39 volt, ahol lényeges munkanélküliség dühön­gött. Alabama állam Walker megyéjében — ez bányavidék — a lakosság egyharmada a kormánysegély révén szállí­tott élelmiszerekből élt. Woomsocket, R. I.-i textilvárosban a munkások egyharmada munkanélküli volt. Detroitban a munkanélküliség 150,000 főre rúgott júniusban és a nyár vége' felé a “Wall Street Journal” azt jelentette, hogy a má­sodik világháború utáni időszak legnagyobb munkaszünetel­tetése felé közeledik az autóipar, állítólag “modellváltoz- tatások” miatt, őszre most oly nagy lesz a munkanélküli­ség az autómunkások közt, mint amilyen 1946 óta nem volt. Az év elején Wayne Morse, oregoni független szenátor nagy izgalmat okozott a kongresszusban, amikor egy fény­képet mutatott be az oregoni sorbanállásról kenyérért. Nyár közepére azonban már a sorbanállások sem mentek újdon­ság számba. Munkások Kentuckyban, Pennsylvaniában, lowában, Michiganben, Illinoisban, Alabamában és az ország más részeiben olyan élelmiszerekért álltak sorba, amelyeket a kormány és más magánszervezetek osztogattak ki ala­mizsnaképpen. A kaliforniai Hanford városban úgy jöttek rá, hogy a vándormunkások között éhínség dúl, hogy gyere­kek az éhségtől ájultan kezdtek összeesni az iskolákban. A dolgozó farmerek életszínvonala további 6 százalékkal csökkent. Az úgynevezett “rugalmas” paritási rendszer be­vezetésével a farmerek jövedelme további csökkenésnek néz elébe. Mit mond Spellman, Mit mond az Egyházak Világtanácsa a békéről... s háborúról? den nemzet biztonságát az összes többi fegyverkezésekj drasztikus csők kentésével egyetemben. “2. Feltétlen biztosítása an­nak, hogy egy nemzet sem kezd vagy támogat támadó vágy felforgató cselekménye­ket más országokban.” Az egyházak világtanácsa 163 protestáns és ortodox tes­tületből áll negyvennyolc or­szágból. A második általános gyülekezet, amely Evanston- ban tartotta meg idén ülés­szakát, kedden véget ért. Egy másodéi nagyobbfon- tosságu nyilatkozatban, ame­lyet szintén jóváhagyott a teljes ülés, a tanács a követ­kező felszólítást bocsátotta ki a jelenlegi feszültségek csök­kentésének előmozdítására: “Felszólítjuk a kormányo­kat és a népeket, hogy to­vábbra is tárgyaljanak egy­mással, kerüljék a nehezte­lést és a rosszindulatot és ke­ressenek módokat, amelyek­kel megszüntethetik a félel­met és a gyanakvást. Felhívás az , államférfiakhoz “Felszólítjuk a kormányo­kat és a népeket arra is, hogy erejüket és erőforrásaikat or­szágaik polgárai békés szük­ségleteinek kielégítésére for­dítsák és mindenek felett ar­ra, hogy eltökélt, közös erő­feszítéssel igyekezzenek biz­tosítani tisztes életstandard­ot a szegényebb és fejletle­nebb országokban. “Felszólítjuk az államfér­fiakat, a közvélemény veze­tőit és a sajtót, tartózkodja­nak olyan szavaktól és csele­kedetektől, amelyeknek célja az ellenséges érzület és gyűlö­let lángralobbantása. “Felszólítjuk az egyházak képviselőit azokban az or­szágokban, melyek között fe­szültség van, hogy tegyenek látogatásokat egymásnál a- végett, hogy jobban megért­hessék egymást és azokat az országokat, ahol élnek; erő- ' sitsék meg ilymódon a test- vériségi kötelékeket és segít­sék elő a nemzetek kibékülé­sét. “Felszólítjuk az egyháza­kat. ajánlják tagjaiknak, hogy ismerjék el politikai kö­telezettségeiket, kérjék fel a keresztény műszaki embere­ket és közigazgatási vezető­ket, találják meg hivatásukat az Egyesült Nemzetek szak- coportjainak szolgálatában, a- melvek fejletlen országok gazdasági és műszaki szük­ségleteinek kielégítésén tevé­kenykednek, ekképpen hasz­nálva fel a keresztényi szere­tet és megértés szellemét a kölcsönös támogatás mérhe­tetlenül nehéz feladatának el- végzsére különböző kultúrák egybetalálkozásában. “Felszólítjuk az összes egy­házak összes tagjait, egyesül­jenek a kibékülés közös szol­gálatában hirdetve Krisztust, mint a világ reménységét az egymásért való közbelépés és kölcsönös szolgálat Jegyében. “Végül pedig felszólítunk minden keresztény embert, bárhol él is, egyesüljön imá­ban a mindenható Istenhez, hogy vezesse a kormányokat és a népeket az igazságosság ; és a béke utjain.” A gyűlölet igéi Spellman bíboros beszédet tartott Washingtonban az amerikai légió országos kon­vencióján. Ebben többek kö­zött a következőket mondot- 1 ta: “Nem szabad, hogy ameri- kiakat álomba ringassoon a közömbösség vagy rászedjen a kommunistákkal való békés megtérés reménye. Hogyan is lehetne békés megtérés két fél között, ha egyikük foly­tonosan torkon ragadja kar­maival a másikat, folytono­son fenyegeti, folytonosan olyan cselekedeteket követ el. amlyeknek célja a másik fél életének elpusztítása? Ho­gyan is lehetne békésen meg­férni olyan emberekkel, akik békeszólamokat száj alnak, miközben hitszegő háborút viselnek; olyan emberekkel, akik a civilizáció külső caf- rangját hordják magukon, miközben a barbárság mes­terfogásait gyakorolják ? Vég- zetszerü tudatlanság sarkalja azt a tévhitet, hogy szabad emberek békésen megférhet­nek kommunistákkal.” KIOLVASTAD E LAPSZÁMOT? ADD TOVÁBB.1 MAS IS TANULHAT BF.LÖLE: Mosb tessék elhinni a magasrangu országvezetők derü­látó mellveregetését! Mit mond Meany? Nem csoda, ha még Meany, AFL-elnök is, a fentemlitett Labor Day-i nyilatkozatában, miután McCarthyval vetély- kedő szólamokkal és a szokásos düh vei támadja a baloldali munkásokat, kénytelen beismerni a munkásosztály ijesztő állapotát: “Kormányunk, mondta, a társadalombiztosítás szerény javításán kívül egyetlenegy lépést sem tett a jobb jövő építésére... A munkásságot határozott veszély fenyegeti a jövő évre. A munkáltatók fokozott gyakorisággal fognak élni a munkásellenes törvényekkel és nagy károkat fognak i okozni a nemzet munkásásainak, ha a gazdasági helyzet to­vább romlik.” Meany egyetlen bizalmát a választásokba veti: “Köz­vetlen célunk, amiért dolgozunk, az, hogy egy haladószellemü s előrelátó kongresszust választunk. Meany azonban nem jelzi egy haladószellemü és előre­látó kongresszus megválasztásának módját. Elvben igaza van, elismerjük. És csakugyan minden azon múlik, hogyan tud a kijátszott és megcsufolt amerikai munkásság és a nép talpra állni, hogyan tudja behozni a kongresszusba azo­kat a képviselőket és szenátorokat, akik nem az osztály­ellenség megbízottai, hanem a munkásság és a nép érdekei­nek bajnokai lesznek. Akkor lehet csak remélni, hogy a jö- vöévi Labor Day vidámabb les*z. A Magyar Szó Nagy Szüreti Mulatsága szeptember hó 26-án, vasárnap egétz nap, az INTERNATIONAL PARKBAN! f8I4 East 22Sth Street, Bronx) EVANSTON. — Az 'egy-] házak világtanácsa az egész j földgolyóra kiterjedő tilalmat sürgetett az atom- és hidro­génbomba használata és más­fajta “drasztikus” fegyverke­zések ellen. Ugyanakkor határozott biz­tosítást követelt a tanács ar­ra nézve, hogy egy nemzet “sem kezd vagy támogat tá­madó vagy felforgató cselek­ményeket más országokban.” A tanács ünnepélyesen fi­gyelmeztet arra, hogy mind­két követelésnek “eleget kell tenni, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.” A fontosabb nyilatkozatok legtöbbjét az egyházi testü­let csak “kapta” és tanulmá­nyozás végett ajánlja a tag­testületeknek. Az atorpfegy- verek betiltásának sürgetését azonban a határozatok soro­zatában mondják ki, melyeket a világtanács forma szerint is elfogadott a teljes ülések során a nemzetközi ügyekkel foglalkozó szakcsoport beter­jesztésére. íme itt az elfogadott hatá­rozat : “A világot úgy feldarabol­ták s felosztották, hogy nem­zetközi megállapodás a jelen pillanatban távolinak tűnik. Mindenütt félelem és bizal­matlanság lakozik. Tagadják még* a lehetőségét is annak, hogy a nemzetek között jó- , szomszédi kapcsolatokat léte­sítsenek. “Meggyőződésünk szerint két döntő fontosságú feltétel van, amelynek eleget kell ten­ni, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát: “1. A tömegpusztítás min­den fegyverének betiltása, be­leértve az atom- és a hidro­génbombákat; nemzetközi el­lenőrzésre vonatkozó intézke­dés, amely biztosítaná min-

Next

/
Thumbnails
Contents