Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-02-11 / 6. szám

February 11, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Mi van a Roosevelt-hajsza mögött Jóérzésü ember megundorodik, amikor a néhai nagy el­nök FDR fiának szerencsétlen válóperét olvassa a reak-! ciós kalmársajtóban, megundorodik attól a szemérmetlen és leplezetlen módtól, ahogyan a republikánusokat a nyava­lya töri„hogy a fia körül mesterségesen felkavart botrányon keresztül az APÁT akarják meghurcolni. Ez a mocskos el­járás jellemző a korunkra, szinte mindennapi jelenség, nem véletlen, nem szokványos kipattant botrány, hiszen ha bár- j miféle milliomos fiának viselt szerelmi dolgairól volna szó,1 a kalmársajtó számára legfeljebb egynapi csemege volna. A) James Roosevelt válópere körül felhánvtorgatott szemétnek j azonban jelentősége van és ezért kell megállnunk mellette I egy kis elmélkedésre. FDR nevét csak azért említettük fel, mert a sajtó már I megtette. Ha rajtunk múlt volna, nem tettük volna meg, de' most már esetleg úgy hatna az olvasókra, mintha szándéko- j san el akarnánk hallgatni. Nézzük meg hát az ügyet köze­lebbről. Az idők annyira lealjasodták, hogy a hullarablók már odáig vetemednek,- hogy kiássák az apa holttestét a pírból és szétszórják szent csontjait az ország utjain. A hullarab­lók napjainkban már nem éjjel ólálkodnak a sírok körül, ha­nem világos nappal pöffeszkednek mindenfelé. Az egyik hé­ten még azon sir felett táncoltak az igazságügyminiszter füttyére, amelyben egy másik derék ember szerette volna aludni örök álmát: Harry Dexter White sírja felett. A má­sik héten, most, egy még élő embert szeretnének hullává tenni, mert James Rooseveltnek hívják. Ehhez uj nóta, i fütty kellett. Tegnap még kémekről szólt a nóta, ma m^r valakinek nemi életéről. Kémek és szerelmi kalandok. Szé- I relmi kalandok és kémek.- A hullarablók azt mondják, hogy ez minden, amit tudnak, akinek pedig füle és szeme van, nem is kell, hogy másról is tudjon. A csepegőorru liliputiak^akik teljes nagyságukban sem nagyobbak, mint FDR hüvelykujja, el vannak tökélve, hogy bepiszkolnak mindent, ^amit ő jelentett, mindent, ami szentté vált népünk szemében. Ezek a betűk: FDR, népünk lelkében olyan eszméket idéznek fel, mint a New Deal a Wagner- törvény, a Szovjetunióval való békés együttműködés és fe­lelősségünk a béke megőrzésében. így aztán valahol, sok aranyozott, titkos helyen, kiad­ták a parancsot, hogy FDR tekintélyét szét kell zúzni, be­csületét befoltozni, képét megrontani. Ez már akkor elkez­dődött, amikor még élt. A múltban azok kezdték, akik a je­lenben a wisconsini szenátort szerepeltetik zajos lelkesedé­sükkel. Ennek nyomait mindenütt fellelhetjük manapság, még a nagy halott özvegye körül is. Senkinek sem ajánljuk, hogy Westbrook Pegler cikkeit olvassa Eleanor Rooseveltről, mert az ember megborzad, amikor látja, micsoda mocsarakba sü- lyedt az amerikai újságírás. Ma a farkasfalka a nagyember fia körül üvöltözik. Abból, amit olvastunk róla, az derül ' ki, hogy akármit is csinált volna, felingerli a falánk csorda dühét. Bár manapság az ember kötve hiszi csak, amit a rothadt sajtóban olvas, még is az a benyomásunk, hogy a fiúnak némi része van a rut fejleményekben. Még nem került minden napvilágra. Az a levél, amelyet; az ifjú Roosevelt nejéhez irt annakidején, megtévesztő egy dokumentum és sokan el se tudják képzelni, hogyan ugor­hatott be ilyen kelepcébe egy józaneszü ember. Miféle zsaro-i lássál bírhatták rá, hogy ilyen levelet írjon? Ha pedigmem | ö irta, hanem az ügyvédje, miért látta el aláírásával? Hogy! most aztán még miféle hulla maradt vissza a faliszekrény-! ben, az majd csak ezután fog kiderülni. Pedig mindnyájan emlékezhetünk még arra, hogy az ifjú Roosevelt vezette a rohamot a japánmegszállta Csendes-óceáni sziget ellen, mely hősi cselekedetéért kapta magas vitézségi kitüntetését olyan időben, amikor hazája a legnagyobb veszélyben forgott. Úgy j nézett fel Carlson ezredesre, mint utolérhetetlen hazafira és katonára, amint hogy tényleg az is volt. Nos, bármi lappang is még a homályban, rövidesen nap­fényre fog jutni, mert hisz a felesége azt mondja, hogy még csak a dolgok felszínét kaparta meg. A nagylapok elsőoldahas cimhirei közt azonban a legrondább az volt, ahogy a “N. Y. Journal-American” hozta ki a .hirt a néhai nagy elnök 72. születésnapján, január 30-án szombaton: “FDR fiának fele­sége azt mondja, hogy férje hét nőt nevezett meg, akikkel szerelmi viszonya volt.” A biblia szerint az apák vétkét megbüntetik a fiákban harmad és negyediziglen. Mi olyan korban élünk, amikor a fiuk vétkét az apán büntetik meg és azon túl örökkön örök­ké. Sajnáljuk, hogy mindennek FDR fiával kellett megesnie, ám utóvégre is nagykorú és neki kell felelni tetteiért. Az azonban nem rejtély, hogy miért akarnak rendszeresen, ör­dögien a földig rombolni mindent, ami Roosevelt nevével van kapcsolatban. Ár és apály gyorsan mozognak. Most ismét megfordul a viz. A főemberek aggódnak. Olyan napok közelednek, ami­kor ismét utcára kerülnek amerikaiak és zilált szemmel va­dásznak állásokra, miközben a Cadillac-kormány azt mondja, amint Herbert Hoover is mondta egykor, hogy a gazdasági fellendülés itt áll a küszöbön. Most hát kapjuk a nagybetűs cimhireket és a kilencna- pos csodát arról az emberről, aki a legkülönösebben, viselke­dett éa akinek magatartásót nem lehet védeni. És mégis víeesatasfcité odahallgatni azokra, akik ítélnek felette,- és NEVEZETES AMERIKAIAK HORACE GREELEY. (1811 február 3. — 1872. novem­ber 29). Újságszerkesztő és politikai vezér, ki a New York Tribune hasábjain, amelyet 1841-ben ő alapított, egy év­század harmadrészén keresz­tül vívott csatákat az emberi­ség általános érdekeiért. New Hampshireben született és 10 dollárral a zsebében ér­kezett New Yorkba, ahol né­hány év letelte^ után sikerült egy kis nyomdaüzemet emg- vásárolnia. Több politikai he­tilap szerkesztőségét vállalta el, amelyek révén csakhamar elismert politikai újságíróvá lett. Harminc éves korában indította meg a New York Tribune-t, amely mind na­gyobb és nagyobb befolyást gyakorolt az ország kövéle- ményére. Greeley a rabszol­gaság ellen, a munkásszerve­zetek érdekében emelte fel szavát és lapjának hasábjait megnyitotta közönség saját véleményének a kifejezésére is. Nagyjában Lincoln elveit pártolta, de gyakran zavarba hozt,a az adminisztrációt, füg­getlen kritikájával. A háború befejeztével közkegyelmet sürgetett az ellenfél javára és ő maga is jótállóit Jefferson Davis, a déliek elnökének ki­szabadítását célzó óvadékért. Greeley ezzel szembehelyez­kedett a republikánus párttal, amely ellenezte az enyhe bá­násmódot a lázadókkal szem­ben, bár maga Lincoln is az elnéző politikát pártolta. 1872-ben a demokrata párt elnökként jelölte Greeleyt, de az amerikai nép Grant tábor­nokot választotta meg má­sodszor is a legfőbb hivatal­ba. Egy hónapai később Gree­ley hirtelen elhunyt, a válasz­tás izgalmai következtében. • TOMAS ALVA EDISON. (1847 február 11 —1931 ok­tóber 18.) A világ legtermé­kenyebb feltalálójának nem­csak az amerikai nép köszön­heti mindennapi életének megkönnyítését, hanem a földkerekség minden lakója. Ohio-állam Milan községében született, ahonnan szülei Port Huron-ba (Michigan) köl­tözködtek, amikor Thomas még csak hét éves volt. Is­koláztatásra ‘nem volt pénzük és 12 éves korában újságki­hordó gyerek lett a kis Edi­sonból. Csakhamar sikerült azonban távirótisztté kine­veztetni magát és a telegrá- fia t.erén történt első talál­mányából annyi pénzt szer­zett, hogy saját műhelyt ren­dezhetett, be villamossági és nyomdaeszközök előállítására. 1876-ban azonban már felad­ta a gyártást és kizárólag tu­dományos kutatásoknak szen­telte idejét a newjerseyi Men­lo Parkban. Szenzációs talál­mányainak köszönhette hogy tisztelői a menloparki varázs­lónak nevezték el. Legfonto­sabb találmányai a villamos izzólámpa, a fonográf, a helyközi távbeszélő, a száraz­elemekből álló villamostelep automobilok részére, a moz­gókép színház, de összesen 1200 találmánya nyert sza­badalmat Amerikában. Má­sok találmányait, is tökélete­sítette és alig van villamossá­gi eszköz, amelyen nem talál­hatjuk nyomát Edison alko­tó lángeszének. Edison sike­reit a következő és gyakran idézett szavakkal intézte el nagy szerényen: “A lángész sikere 2 százalékban inspirár ció (ihlet) és 98 százalékban perspiráció (verejték). állott igazságtalan viszonyt és arra a megállapításra jut, hogy függetlenség ' kikiáltá­sa az egyetlen gyógyszer a sérelmek megszüntetésére. “Minél tovább késedelmeske- dünk a harc megindításával, annál nehezebb lesz a szabad­ságot kivívni. A függetlenség az egyetlen eszme, amely'az amerikai kolóniákat egyesít­heti. Itt az idő Amerika egye­sülésébe, higyjünk az eszmé­ben, hogy önérzetünket és be­csületünket megőrizheásiik. Álljan talpára mindenki, aki nemcsak a zsarnokságot, de a zsarnokot is megveti!” — Paine Írásának felülmúlhatat­lan hatása lett a tizenhárom gyarmat lakói között,. Egyet­len hónap leforgása alatt, 120 ezer példány fogyott el be­lőle, ele összesen 500,000 pél­dányt adtak el az országban, amelynek akkor csak 3 mil­lió lakosa volt. A röpirat meg­jelenése után hár hat hónap múlva aláírták a Független­ségi Nyilatkozatot Philadel­phiában. “Józan ész” Január 9-én volt évforduló­ja az Amerikai Forradalmi Röpirat megjelenésének. (Ja­nuár 9, 1776) \z amerikai forradalom, amely eredetileg “az angol ember jogai bizto­sítása érdekében” indult meg, 1775-ben csakhamar függet­lenségi harccá alakult át. Ez átalakulás nagy résben a “Common Sense” (Jó za n Ész) cimü röpirat megjelené­sének köszönhető. Thomas Paine volt a szerzője, az an­gol állampolgár, aki akkor még csak két éve tartózko­dott, Amerikában. A mü is­merteti a gyarmatok és az anyaország közt akkor fenn­9.500 munkást } bocsájt el a Studebaker A southbendi Studebaker autógyár bejelentette, hogy hét­fő, február 15-től kezdődőleg 9.500 munkását bizonytalan idő­re elbocsátja. A hatalmas gyár 12,000 munkása közül tehát csak 2.500 marad munkában. A jövő héten minden termelés szüne­tel a southbendi telepen. A gyár vezetősége a kereske­dőknél lévő “nagy aytóleltárt” okolja a munkáselbocsájtásek- ért. Bramblett kaliforniai republikánus kép­viselőt a kincstár megcsalásáért bűnösnek mondta ki a Wash­ington, D.C. esküdsszék 35 évig terjedhető büntetést kaphat. De valószínűleg lesznek “enyhítő körülmények.” És ha Thomas képviselő hasonló esete mérvadó, pár hónapi fogház után kien­gedik és ismét jelöltetheti ma­gát képviselőnek, sőt, ki tudja, még szenátornak is. Moszkvai j jelentések szerint a szovjet 1 hadsereg is kipróbált már egy 1 atom-ágyut. i____________ A statisztikai hivatal (Bureau of Labor Statistics) jelentése szerint az iparban al­kalmazottak száma december közepe és január közepe között I kétmillióval csökkent. De azért, I csodák csodája, a munkanélkü- i Iíek száma még mindig kétmillió I írörül van. Már mint a kormány I KZf rint. (E fából vaskarika okos- i kr dás kulcsa abban van, hogy : a kormány azzal szépitgeti a ' munkanélküliségi helyzet képét, I hogy kijelentik miszerint az el- l bocsájtott munkások nagyrésze i nem szándékszik ismét munkát keresni, igy hát nem lehet őket “munkanélkülieknek” tekinte­ni”!) Morse szenátor (jobbról;, akit a republikánusok egyetlen bi­zotságba sem helyeztek el, mert Stevensont támogatta az 1952-iki választásokon. Mellette Kefauver demokrata szenátor olvasni a republikánus lapok cimhireit, főleg a Hearst-la- pokéit, amelyeknek megalapítója olyan magánéletet élt, amely nem hasonlit-az ősz Peterdi lánya, Szép Ilonka eré­nyes, szü2iés,v)tiSzfa' élétéKéZ. • VER A SORS KEZE BÉCS. — Barnaruhás kapu­cinus barátok dézsabrigádja meritgeti ki a vizet a Habs­burg kriptából, amely a ka­pucinusok temploma ala*+ van. A víz­_________________!3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents