Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-02-05 / 5. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 4, 1954 MAGYAR VÁROSOK.... ^_ -tj 'z^z^twiiKHBBíSKaF Tas«zssass&8Ä *#$awis&*í' *.. Békéscsa ba Magyarországi riport — j Békéscsaba... Ha az esti vo-i nattal érkezel, akkor az állomás homlokzatán, a Felszabadulás Emlékműdének csúcsán, üzemek tetején hatalmas vöröscsillagok tündöklését látod. — Ha a Budapest felől érkező reggeli repülőgépről tekintesz le erre a városra, északon, délen, keleten, nyugaton vígan füstölgő gyárkémények tűnnek szemedbe; a teremtő, a termelő munkának ezek a téglából emelt oszlopai messzire hirdetik a nagy alföldi város uj életét. ...Csaba amerikai tempóban növekszik!.... — büszkélkedtek a múltban urai, akiknek a városfejlesztési “tempót” a bank, a kaszinó és élősdi életüket jobbá, kellemesebbé t,evő egyéb helyek építése jelentette. A volt kereskedő- és kulák- város ma a dolgozók keze alatt épül, szépül, izmosodik. De még hogyan! A fény, mely a múltban csak a belváros kiválasztottjainak világított, ma ott ragyog a volt szegénynegyedekben, Szikszaván is, és ez a világosság más városok és falvak világosságával egyetlen egésszé olvad -—a mi tündöklő hazánkká! Békéscsaba, Békés megye székhelye, a felszabadulás után lett azzá, Gyula helyett. A város régi település, már az Árpádok idején létezett, mint község. A török elpusztította. Kitakarodása után a falu helyét, ahol másfélévszázad alatt úrrá lett a vadvíz, a szittyó, a nád, a dolgozó ember visszahódította. Néhány, az önkény, az uriszék elől menekülő jobbágycsalád vert itt kezdetben tanyát. Később a szlovák t.eelpesek kerültek a vidékre, kiket ugyancsak az elnyomás hajtott el otthonaikból, a 17-ik század végén, -t— Egy osztrák had- seregszállitó, báró Harruc- kern, aki ellenszolgáltatásként Csongrád és Zaránd megye mellé Békés megyét is megkapta, maga is édesgette ezekre a vidékekre a' más nemzetiségű paraszti tömeg abban a hiszemben, hogy jobban tűrik az elnyomást, mint a helybeliek. Tévedett. Ez a vegyes nemzetiségű paraszti tömeg, mely verejtékes, szívós, kitartó munkával a vadvizes, zsombékos világot termőfölddé változtatta, nem ismert meghunyászkodást. Bizonyítja ezt az 1735. évi békésmegyei parasztfelkelés. Aki köztük elnyomást vetett, vihart aratott,! Nem birtak urak, pandúrt maguk felett. Később, Rózsa Sándor idejében a jobbágyfiuk sorra szök- döstek a katonafogdosás elől és beálltak a szomszédos megyékben tanyázó betyárvezér csapatába szegénylegénynek. Az elnyomás alóli gyors szabadulás vágya oly hatalmas erejű volt ennek a vidéknek a népében, hogy Békéscsaba és környéke jobbágycsaládjai mindenüket pénzzé téve már 1846—ban, két évvel a jobbágyfelszabadulás előtt, megváltották szabadságukat. Ilyen magatartás mellett, ilyen körülmények között jelentős nagybirtok a csabai határban nem keletkezhetett. Az egyre aprózódó föld azonban nem tudta a népes családokat eltartani, végre is ház, jószág, telek a hitelezők, kupeckedők karmába került. Egyik oldalon sorra keletkeztek a kulákbirtokok, a másik | oldalon pedig rohamosan nö-j vekedett az agrárproletárok' száma, a nincstelen parasz-’ tok tömége. Ennek az éhező,! kizsákmányolt tömegnek az elégedetlensége a 19. század végén foradalmi jellegű megmozdulásokká szerveződött. Szántó Kovács Jánosnak a szegényparasztság érdekeiért indított mozgalma ide is elhatott. Az 1891. orosházi véres május elsejét követő napon Békéscsabán a csendőrség és a földmukások közt valóságos csata keletkezett. A 20. század elején a népvihar fokozódott. Achim L. András, aki Békéscsabán élt, ’ innen szervezte és irányította mozgalmát. Itt ölette meg a néptől rettegő uralkodóosztály. A földmukásság és dolgozó parasztság harcos, bátor megmozdulásai mindörökre rányomták forradalmi bélyegüket a megyére és a városra. Békéscsaba — az uraktól rettegett, aratósztrájkos, mindig támadni kész viharsarok maradt. A történelmi emlékű 1919- es proletái'forradalom idején szinte kész forradalmi káderek léptek elő az iparosodó város dolgozó tömegeiből. Az illegálitásra kényszeritett pártnak pedig a 25 esztendeig tartó Horthy-terror ideje alatt Békéscsabában is mii-j ködtek harcos, hü tagjai, i amit a város nagy munkás- j mozgalmi mártírja, a háborúi végén haláltáborban elpusztított Kulich Gyula élete és máritromsága is bizonyít. Jól tudják a felszabadult város dolgozói, hogy a harcos múlt mire kötelez. Azt akarjlk, hogy ma is viharsarok legyen ez a táj és ez a város, de a lelkes kezdeményezések, építő nagy tettek és hatalmas, példás eredmények viharsarka! ★ Bejártam a várost... Békéscsabában van az ország legnagyobb téglagyára, amelynek nyolc hatalmas kéménye gomolygatja kékes füstjét! magasan a templomtorony fe-j lé. It van az ország második legnagyobb malma, a hatemeletes István-malom, többszörös éliizem. ■ Újdonság a Gyapotfeldolgozó Vállalat üzeme, a hófehér gyapothegyekkel. A téglagyár oldalán a vasút felé van a “csirkegyár”, csúnyább nevén Ba- romfiértékesitő Vállalat, mellette pedig a Phylaxia szé- í rumgyár, amely a pusztító sertésorbánc elleni orvosságot j gyártja. Két sertéshizlaldát is látok, az egyik teljesen uj, olyan tjszta fekhelyekkel, hogy azelőtt a béreslegény a maga számára sem álmodhatott ilyet az istállóban. A Körös-csatorna partján villog a napban a Pamutszövő fehérre festett épülete, amelyben csodálatos selyemfényű vásznat és damasztot, szőnek az automatagépek. Itt, korszerűen berendezett, szovjet gépekkel ellátott Ruhagyár, s ha már a textilnél vagyunk, említsük meg a Sztálin-uti Köt,szövőgyárat, amely tiszta, csinos, példamutató élüzem. A Ruhagyár egyébként most lett élüzem, sztahanovistái, sztahanovista brigádjai (köztük MSzT-bri- gádok) példát mutatnak a város valamennyi üzemének. Még csak a Gépjárműjavító hatalmas telejét említem és azt, hogy a város hátárában felépült az ötéves terv ajándéka Békéscsabának: a Forgácsolószerszámgépgyár. ★ Pezsgő élet lüktet Békéscsabán. A múlt kulák-keres- kedő városának poros, szemetes, álmoshangulatu képét mozgalmas, eleven városkép váltotta fel. Az utcákon mindenfelé kerékpárok, motorkerékpárok, gépkocsik sora fut, — és ami azelőtt nem létezett a belvárosban közlekedési rendőr irányítja a forgalmat, mégpedig nő. A megye és a szomszédos megyék autóbuszai is Csabán adnak találkát. A vonat- és autó- büszkélkedés mellett a város repülőgépen is megközelíthető. Az ipari várossá fejlődő nagy alföldi helységnek szoros kapcsolata van a mező- gazdasággal. Határa 52 ezer hold. A mezőkön át nagyfeszültségű távvezeték oszlopsora halad. A tegnap még a világtól elzárt falvakba, telepekre a városból rohan a fény, a földön pedig vidáman sípolva keresi fel őket uj sínéin a kisvasút,. A város művelődési, tanulási körülményeit az jellemzi, hogy kulturális intézményei teljes igazában csak a felszabadulás után épültek ki. Iskolák szép számmal vannak. Az általános iskolákon kívül egy fiú- és egy leány- gimnázium, k ö z g a zdasági gimnázium, szlovák gimnázium és építőipari tchnikum működik. A Körösparton áll a Megyei Könyvtár, amely négy fiók- könyvtárával az egész lakosságot ellátja olvasnivalóval. Békéscsabának szép színháza van. Az Állami Szigligeti Színház együttese, az ország legfiatalabb színházi együttese a környező falvakba is ellátogat. Az iskolai, üzemi és tömegszervezeti kul- turcsoportok munkája is igen élénk. A tánccsoportok hire túljutott a megyén, a Balassa-tánccsoport, az első országos kulturverseny győztese, már megjárta Bécset és Albániát is. A Szlovák Gimnázium tánccsoportja ugyancsak ismert. A tömegszervezetek kulturmunkájában különösen az MSzT békéscsabai |A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE í Folytatás a 11-ik oldalról) egyéhileg-dolgozó parasztoknak és a szövetkezeteknek. Az elmúlt félesztendőben átállítottuk népgazdasági terveinket, egész gazdasági életünket, hogy e célokat szolgáljuk. Csak a tavalyi beadási hátralékok törlése 235.5 millió, a gépállomási díjtartozások elengedése 115.5 millió, a szerződéses növények árának felemelése mintegy 280 millió forint megtakarítást, illetve ennyivel több pénzbevételt jelent falvaink lakóinak. De ezenkívül lehetne még beszélni a földhaszonbér- lés szabaddá tételéről, az 50 millió forintos termelési hitelről, a paraszti adóterhek több mint 500 millió forintos csökkentéséről — és a kormány számos más olyan rendelkezéséről, amely azokat is meggyőzte terveink, szándékaink helyességéről, akik kezdetben esetleg kétkedéssel, hitetlenkedve fogadták a kormányprogrammot. Az igazságszolgáltatás népi jellegéért Eredményeket értünk el az igazságszolgáltatás, a törvényesség, a jogrend megszilárdításában. Létrehoztuk a magyar törvényesség biztos őrét, a Legfőbb Ügyészséget, törvényerejű rendeletet adtunk ki a közkegyelem gyakorlásáról. Kezdeti lépések történtek oktatásügyünk megjavítására, az iskolahálózat bővítésére. De mindez csak a kezdet. Az országgyűlés is csak kez- j detnek tekintette és maga is tovább építette jövendőnket. A képviselők helyeselték és támogatták azokat a terveket, amelyeket kormányunk 1954-re, s a távolabbi időre kovácsol, s ugyanakkor uj, nagyfontosságu törvényeket is hoztak, amelyek közvetlenül is előmozdítják államunk megszilárdítását, továbbfejlesztik rendszerünk demokratizmusát. Törvényben szabályozták, miként kell állami szerveinknek elintézniük a lakosság bejelentéseit, panaszait, kérelmeit. Törvényes kötelessége ezentúl minden vezetőnek, hogy kellő figyelemben részesítse és a megszabott határidőn belül elintézze azokat az észrevételeket, amelyeket dolgozóink, az állam gazdái, a hatalom birtokosai juttatnak el hozzá. Ez a törvény még tágabbra nyitja az egészséges kritika zsilipjeit, még nagyobb teret acA a haladásunkat szolgáló kezdeményezéseknek, s megerősíti államunk kapcsolatát a néppel. Az országgyűlés törvényt alkotott bíróságaink uj, egységes szervezetéről. Az uj törvény szabályozza a bírák választását, visszahívását, s a népi ülnököknek ugyanolyan hatáskört biztosit, mint a hivatásos bíráknak. Ezzel létrehozza a bírói függetlenség szilárd biztosítékait, tovább fejleszti | igazságszolgáltatásunk népi jellegét, bíróságainkat a 'szocialista törvényesség még megbízhatóbb őreivé teszi. 650 millió forint munkavédelemre Az 1954-es terv előirányozza, hogy a mezőgazdasági termelés a elgutóbbi öt év átlagához képest 8 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági beruházások részesedése az összes beruházásokból 24 százalékra növekszik, mintegy ! duplájára az előzőévi aránynak. Igen nagy feladatai vannak a szocialista iparnak, amelynek össztermelése idén mintegy 4.5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelési eszközök termelése 1953-hoz viszonyítva 2 százalékkal csökkent, a fogyasztási cikkek termelése pedig 16 százalékkal növekszik. Az ipar terrvének teljesítése természetesen elengedhetetlen feltétele mind a mezőgazdaság fellendítésének, mind a fogyasztási cikkek fokozódó bőségének. Rendkívül nagyjelentőségüek a tervnek azok az elő-, irányzatai is, amelyek közvetlenül szolgálják a jólét emelését. Ezek jelentkeznek a tervbevett nagyjelentőségű bérügyi intézkedésekben, a járadékok és nyugdijak felemelésében. a hús és a zsir árának leszállításában. Munkavédelem- l re és szociális célokra csaknem 650 millió forintot fordítunk, lakásépítési programmunk 150 százalékkal haladja meg a multévit, felemeltük az egészségügy fejlesztését szolgáló beruházásokat, csaknem 1500 uj üzlet nyílik ebben az évben, hogy könnyebbé váljék a dolgozók mindennapi élete. A j lakosság közvetlen fogyasztására — nem számítva azt, ami I a közületeken keresztül jut a lakosságnak — az idén a ta- I valyi 58 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem 70 száza- l lékát fordítjuk. A munkásosztály, a dolgozó nép a kormányprogramra ! utján akar haladni, ezt bizonyítják a junius óta elért ered- ! ménvek. Nem kétséges, hogy ugyanezt bizonyítja majd doí- j gozó népünk válasza, amelyet munkájával ad az országgyűlés útmutatásaira. szervezetének színjátszói és táncosai tűnnek ki. Békéscsaba dolgos népe osztatlan örömmel fogadta j kormányunk programját. Most minden erejét arra összpontosítja, hogy ez a program minél hamarább életté váljon. Nagy Imre és Rákosii Mátyás beszéde óta még több ruha készül a ruhagyárban, még több tégla a téglagyárban, még szorgosában folyik a begyűjtés, beadás. A viharsai’ok népe tudja, hogy jólétének forrása elsősorban saját jó munkája lehet,-¥• Csodálatosan szép, napsugaras reggel ragyog Békéscsabára. Simogató napfény árad az utcákon, tereken. “Megindul az élet...” — igy mondják, pedig nem indul, mert meg sem állt, hanem reggelente felerősödik. Mert a város élete olyan, mint a szivé, nem szűnik meg, csak kissé megpihen éjszakára, halkabban ver, hogy reggelre ujult erővel lüktessen to- VcVo. Uj Rezső
