Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-02-05 / 5. szám
Februáry 4, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 A filmipar válsága A hollywoodi filmgyártás művészi válsága már jőné- hány esztendeje olyan méreteket öltött, hogy azt még a tárgyilagos polgári kritika sem hallgathatja el. E művészi züllés jelemzésére mondotta Chaplin,— “Hollywoodban nem filmeket, csinálnak, hanem pénzt csinálnak filmek segítségével”. De most kiderült, hogy bizonyos idő utánj a rossz film — rossz üzletté j is válik. A napokban zajlott le Hollywoodban a 8000 szi- j nészt, rendezőt tömörítő amerikai filmszövetség évi kong- [ resszusa. Ezen a többi közötti megállapították, hogy a filmgyárak termelése 30 esztendő óta nem volt olyan alacsony, mint az idén. A stúdiók sorra csukják be kapuikat, tízezrével bocsájtják el alkalmazottaikat. A technikai személyzet 50 százaléka már munka- nélkülivé vált, a legismertebb filmsztárok Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban, Dél-Ameri- kában keresnek elhelyezkedést. A filmcézárok persze kétségbeesetten kutatják a “business”, az üzlet ijesztő méretű hanyatlásának okait. A televízió konkurenciára panaszkodnak, uj technikai eljárások után kapkod n a k, újabb trükkökön, reklámokon törik a fejüket, de nem mernek a valósággal szembenézni. Nem ismerik el, mert nem ismerhetik el, hogy nem módszerbeli, szakmai, technikai,! problémák tornyosulnak elé- jük, hanem a legmélyebb, J alapvető politikai, művészi kérdésekkel kell számolniok. Nem egy filmjük bukott meg. Nem is a filmművészet általában — ahogy azt egyesek elhitetni próbálják. Maga Hollywood, a kultúra hollywoodi lezüllesztése jutott csődbe. A közönség az egész világon fellázadt a hollywoodi stilus, a hollywoodi kultur- gyalázat ellen. A legaljasabb vadállati ösztönöket felkorbácsoló “storyk” Ugyanúgy nem kellenek a franciáknak, olaszoknak, angoloknak, mint az átlagos amerikainak. Nagyot tévedtek azok az amerikai üzletemberek, akik néhány esztendővel ezelőtt olyan csalóka ábrándokba ringatták magukat, hogy holmi kereskedelmi szerződések megkötésével, gyárak leszerelésével, ingatag színészek, szakemberek elcsábításával nemcsak a nyugateurópai filmipart, hanem az emberek lelkét is megköthetik. A népek lelkiismerete nem vásárolható meg. Még azok a tömegek is, amelyeket átmenetileg elszédithetett a szokatr lan reklám, a különböző üzleti fogások, növekvő undorral utasítják vissza a hollywoodi moslékot. Minden tisztességes ember saját jóizlése, otthona tisztasága, gyermekei emberséges nevelése ellen irányuló megrényletnek tekinti a filmgyártás termékeinek javarészét. De még az egyre szaporodó nyílt tiltakozásoknál is hangosabban beszélnek azok a, statisztikák, amelyek azt bizonyítják, hogy Hollywooddal szemben a bojkottnak, a passzív ellenállásnak valóságos nemzetközi méretű tömegmozgalma bontakozik ki. így például Franciaországban hivatalos statisztikák szerint 1946-47-ben még a mozilátogatók 62 százaléka nézett meg amerikai filmeket. 1951-52-ben ez az arány már 30 százalékra csőként, ugyanebben az időben a francia filmek látogatottsága 30- ról 60 százalékra növekedett. Magában az Egyesült Államokban öt esztendő alatt felére csökkent a mozik látogatóinak száma. Angliában és Franciaországban közel százmillióval kevesebb a néző, mint öt esztendővel ezelőtt volt. A csőd anyagi kihatásának felmérésére elegendő egy adatot is megemlíteni: az amerikai mozik bevétele 1952-ben az 1946-osnak egy- nyolcadára esett vissza! A közönség ítéletet mondott a fiimsei ejt fölött. Az egyszerű emberek százmiliói állást foglaltak abban a harc- man, amely az alkotás szabadságáért, a művészet fejlődés- séért, az igazi realista, a néphez közelálló kultúráért folyik. Sztálingrádra emlékeztetik a berlini konferenciát NEW YORK. — A szovjet hadseregnek a második világháborúban Sztálingrádnál aratott győzelmét üdvözölte a tizenegyedik évforduló alkalmával á Szovjet-Amerikai Barátság vezetősége nevében dr. John A. Kingsbury elnök és felszólította a Berlinben jelenleg tanácskozó négy nemzet államférfiad;, hogy “találják meg az egyetértés útját, amelyen megvalósit- hátnák az emberiség sóvárgását egy békés világ után.” Amerikai tudósifás a magyarországi /iszonyokról Az Associated Press nevű hírszolgálat utján budapesti keltezéssel figyelemreméltó beszámoló jelent meg számos amerikai újságban, többek között a newyorki Herald Tribune vasárnap, január 31- iki számában. Egy két hidegháborús propaganda kijelentéstől eltekintve, a beszámoló elléggé tárgyilagos. Egyes részletei olvasóink érdeklődésére is számot tarthatnak. Nem azért, mert számunkra valami újat mondanának, hanem azért, mert, az amerikai üzleti sajtó ilyen jellegű beismeréseket ritkán hoz a népi demokratikus Magyarországról. íme néhány részlet: “A javulás a fogyasztási cikkekkel való ellátásban figyelemreméltó, úgy a meny- nyiséget, mint a minőséget illetően. Élelmiszerek tekipte- tében Magyarország sohasem állt t,ul rosszul (kivéve közvetlenül a felszabadulás utáni időket —Szerk.). De az uj gazdasági program bejelentése után a magyar nehézipar felfedezte, hogy traktorok és teherautók nem teszik a háziasszonyokat boldogokká. A sajtó igy most tele van bejelentésekkel, hogy a gyárak egyre több fazékakat és serpenyőket, diódarálokat és ruhákat fognak készíteni. Még lukszuscikkekről is lehet beszélni, bár ez a széles tömegeket alig érinti. Magyarországon sohasem volt elég finom minőségű papír. De karácsony táján számos állami üzletben finom minőségű ünnepi csomagoló papirt lehetett kapni, ami az előző években hihetetlen volt. Mig tavaly a bérházak fűtési ellátása gyenge volt, az idén kellemesen be vannak fütve, annak ellenére, hogy az idén sokkal keményebb volt a tél, és nagyobb a hó. ami a szén termelésében és szállításában sok fennakadást okozott,,...” A mozikban sok olasz, francia, mexikói, angol és osztrák filmet játszanak. Előszó egy megiratlan könyvhöz Irta: MÁTRAI BETEGH BÉLA (Budapest) il 111111 It 111II11111111 il 111111111 ■ 1111111111111111,11 (11 M1, 11MM, |,,,, 1111,, 11,1,, 11111,111,, I H111 > 1111111111111 M111111111111111 ■ 1111111111111 Feszült, figyelemmel kezd- i tem a napokban forgatni egy j csinosan bekötött, rendkívül I érdekes kis könyvet, amely j még nincs megírva. Csak a fejezetcímei vannak meg. De azok oly sokatmondóak és sokatigérőek, hogy a lázas iz- ! galom a könyv iránt nem cso- j dálható. A várakozást felcsigázó. címek igy hangzanak: í Január 1. péntek, Január 2. [ szombat, Január 3. vasárnap. Beljebb a könyvben fokozodó j feszültségről beszélnek a címek: Május 11 kedd, Májusi 12. szerda.... Majd Junius 18. péntek. Aztán: Augusztus 4. ' szerda. Igen érdekesnek ígérkezik a November 28. vasár- j nap cimü fejezet is. Ahány , oldal annyi meglepetés, | ahány cim, annyi rejtély és j várakozástkeltő Ígéret. A könyv igazán meterien van : felépítve, a fejlődés benne í egyenes vonalú és töretlen, í Bizonyosnak veszem, hogy a Szeptember 9. csütörtökiben gazdagabb és többrétű I lesz a tartalom, mint az Április 12. hétfő-ben, annál az J egyszerű oknál fogva, mert j több a cselekménybeli előzménye. A könyvben soha j semmi nem ismétlődik s igy í soha nem válik unalmassá: | a kedd, amely május 25-re ! esik, egészen másmilyen lesz, mint az a k edd, amelyik október 5-re, s megint más. mint a november 16-ra eső. A mü szerkezete az időre épült, ezért olyan szilárd. S a változásra is épült, ezért oly váltp- zatos. A mü, noha még vázlat csupán, tökéletes alkotásnak mondható. I Bár puha bőrkötése azokra a bibliofil könyvpéldányokra emlékeztet, amelyeket az ember kedvenc versesköteteiként a kezeügyében, az olvasóasztalán tart, s a formája is meghitt és kézhezsimuló, mégis történelemkönyv. Semmivel sem alábbvaló azoknál a töb vaskos kötetre menő munkáknál, amelyek mondjuk, az ókort tartalmazzák, mindenestül. Sőt, merem állítani, jelenleg jobban is érdekel azoknál mindenkit. A cime tárgyilagosan szűkszavú, akár egy történelmi monográfiáé: “1954”. Egyetlen fogyatékossága, amely azonban mellékes, szóra sem érdemes, és igazán megbocsátható, csupán az, hogy a mii megiratlan. Ettől a csekélységtől eltekintve, azonban tökéletes. Tökéletes, mert. mint már 3 m 1 i t e ttem, konstrukciója | teljesen szilárd. Nincs az a! hatalom, nem történhetik benne olyasmi, ami megvál- i ioztathatná például azt a' tényt, hogy junius 16-án, szerdán, pontosan 13 óra 061 perckor a könyv cselekménye j j szerint holdtöltének kell len- j I nie. Ebédidőben lesz holdölte, ami a Holdtól eléggé udvariatlan celekedet, de ezen már nem lehet segíteni. E megmásíthatatlan c s e lekménybeli i csomópont azonban lehetősé- j get ad egy sereg valószínű- sitésre. Valószínű például, hogy — bár a Hold délben telik meg, de a teliholdból azért, marad estére, sőt a következő napokra is elegendő Népjólét — Wall Street kedvére — ezeken a májuseleji éjszakákon benépesednek a kerti u.tak s a szigeti sétányok, a városok melletti nagyerdők s a faluvégi füzesek szerelmesekkel. Amiből pedig nem távoli s ugyancsak valószínű a következtetés, hogy a könyvben házasságok is történni fognak. Ugyancsak szilárd pontja a mü szerkezetének, hogy Alajos-nap lesz benne junius 21-én és Lenke- nap jul. 23-án. Amiből való- szinüsithető, hogy e napon lesznek Alajosok, akik kapnak ajándékba egy nyakkendőt s lesznek Lenkék, akik dália-csokrot, esetleg még szerenádot is az ablak alatt. Ezenkívül némely Alajossal vagy Lenkével egyéb is meg- eshetik e napon, de a nyakkendő és a csokor szinte biztosra vehető. Mert az előttünk fekvő müvet az is tökéletessé teszi, hogy szerkezete neme s a k rendkívül szilárd, hanem ugyanakkor rendkívül hajlékony is. Bővíthető és szűkíthető, tetszés szerint. Keretei közé épugy beleillik egy imént alapított lakás, a maga néhány köbméternyi térfogatival, mint egy épülő nagyváros, sok-sok négyzetkilométernyi kiterjedésével. Épp olyan szorosan fogja körül egyetlen ember életét, amelynek csak egyszálu története van, mint egy népét, vagy akár az emberiségét, melynek bonyolult, sokágú történelme. A mü valójában olyan dióhéj, amelybe belefér a világ, de ugyanakkor olyan megmérhetetlenül tág látóhatár is, amely mégis úgy feszül rá egyetlen ember testére, sorsára, belső világára) mintha rászabták volna. Jut hely és idő benne arra, hogy felépüljön egy uj vasútvonal, alagutakkal és viaduktokkal, s meghitt családi vacsora, egy körtekompóttal. A könyvnek oly hatalmas a sodrása és az irama, mint minden valódi, nagy epikának: megférnek benne egész történelmi eseménysorozatok egymás mellett, anélkül, hogy az eposz részvevőjének egy pillanatra is az a türelmetlen érzése támadna, mi az ördögöt bíbelődik ekkora események mellett még azzal is, hogy a szereplők 'egyikének-másikának náthája van, vagy összeveszett a kollegájával, vagy nyert, a kötvénysorsoláson, vagy elfogadták és premizálták egy ötletét. Nem, a műben amelyben bölcsők ringa- nak és koporsok indulnak a sir felé, a műben, amelyben városrészek emelődnek s egy uj váza kerül az asztalra, a miiben, amelyben az évszázadok váltakoznak és változik az ember hangulata is, mind ez a helyén van, mindez a kicsi és mindez a nagy. Époly jelentőségük van világraszóló eseményeknek, mint annak, hogy egy asszonynak kiperdül titokban a könnye. Különös mü ez, amelyet most lapozni kezdünk, különös, mert nagyon összetett és nagyon egyszerű is egyben rejtélyesen is b o n y o 1 ódik, meg törvényszerűen is, látomás is benne a világ, meg a valóság is.