Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-28 / 4. szám
January 28, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 centes “egészségbiztosítás” Tisztelt Szerkesztőség, Olvasom az újságból, hogy kormányunk nagylelkűen 25 miliő dollárt javasol Amerika népének egészségvédelmére, ami, 160 miliónyi lakosságunkat véve alapul annyit jelent, hogyr egy egy emberre 15 centet fognak költeni. Bezzeg, amikor a népi demokráciák belső felforgatásáról volt szó, akkor könnyen ment a 100 miliő dollár megszavazása. Pedig attól nem fog meggyógyulni egyetlen amerikai sem, de életével fizethet az egész világ. Én, mint egyszerű amerikai munkás az elmúlt évben csaknem minden nap orvosi kezelést igényeltem, annyira kinzott a reuma. Több mint 200 dollárt fizettem orvosnak. Be jó lett volna, ha lett volna orvosi biztosítás, hogy a tehernek legalább egy részét levették volna rólam. Azt is látom, hogy mennyire sietnek a nagy cégek adóterhét könnyíteni akár évi 100 millió dollárral is. De nekünk egyszerű embereknek: 15 cent egy évre. A naptárra és laptámogatásra itt küldök 5 dollárt. Fogadják oly szeretettel aminővel küldöm. Egy newbrunswicki munkás • Tisztelt Szerkesztő Pár soraimmal tudatom önöket, hogy a hozzám küldött Magyar Szó naptárt megkaptam. Részemről úgy kivitelben, mint összeállításban megfelel minden követelménynek és kiállja a versenyt a jelenkor bármilyen más naptárával, jobban mint bármikor ezelőtt. Bárcsak más naptárak is foglalkoznának a jelenkor fejlődésével,. annyira mint a Magyar Szó naptár foglalkozik. A levélhez csatolva készpénzben itt küldöm az egy dollárt a naptárért és két dollárt, mint felülfizetést. Fordítsák a legjobb célra szükség szerint. Boldogabb újévet kívánva maradok kiváló tisztelettel: I. B„ egy connecticuti magyar • “Mindenkitől tehetsége szerint Igen Tisztelt Munkástársak! Itt küldöm a naptár árát az egy dollárt. Nagyon sajnálom, hogy nem tudok többet küldeni, mert én nyugdíjon élek és csak 25 dollárt kapok egy hónapra. Ebből ugyan alig tudok élni. Az én nézetem szerint a naptár jó, de jobb is lehetett volna. Egy indianai magyar munkás Kanadai levél Kedves Szerkesztő Munkástársak! Sasketchewan tartományban már a múlt hó közepén megjött a nagy havazás. Decemberben 12 napig beteg voltam és szomszédaim álta. kaptam kézhez a Magyar Szót mert itt az őserdők hónában nem hordják ki a postát mini városon. Itt érte megyünk egy vagy kéthetenként és visszüi el a feladandó leveleket. December 17-én meglepetés ért, mert a Magyar Szóval kaptam egy Magyar Jövőt is. Megörültem hogy feltámadott £ Magyar Jövő, de mikor megnéztem az uiság dátumát láttam hogy 1953 január ?l-éről var visszamaradva. Gon dolkodn kezdtem, ugyan merre járhatót ez a lap több mint tiz hónapon keresztül. örömöm a Magyar Jövő felett siettette gyógyulásomat és most már mindig erősebbnek érzem magam. Újra egy év zárta le kapuját felettünk, a békéért folytatott harcok Koreában megállították a vér folyását, de Vietnamban tovább dúl a halál és gyűl a dollár a Wall-streeti urak zsebébe az amerikai adófizetők verejtékéből. Ezért kell erőssé tenni a béke bajnokát a Magyar Szót, hogy az állandóan fülünkbe zengett háborús hisztériát ellensúlyozzuk vele és útját álljuk az újabb atom- és hidrogénbombás háborúnak és a mccarthyzmus előretörésének és azért, hogy az FBI legények becsületes munkával keressék meg kenyerüket és ne ártatlan emberek tőrbecsa- lásával. Közben gazdasági bajaink állandóan növekszenek. Szomszédom négy hónapig tejen nevelt borjújáért 8 centet kapott fontonként, mégpedig a saját szövetkezetünktől. Minden lehetőt lehúznak a népről, ezért kell a vörös mumus és bemesélni a népnak az orosz támadás veszélyét. A magyar munkásságnak a mi sajtónkat kell olvasni, hogy tisztán lásson ebben a zavaros világban. A Magyar Szó munkatársai- nek, Rev. Gross Lászlónak és az egész békéért küzdő olvasótábornak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánok. Egy sasketchewani magyar farmer Szkebeket importálnak? Tisztelt szerkesztőség: Olvasom az ujságjelentést, mely szerint a bevándorlási hatóságok hozzájárulásával megállapodás jött, létre a Fü- löp Szigetek kormányával fi- lipino mezőgazdasági muiiká- sok ide szállítására, Califor- niába. Ez eszembe juttatja azt, hogy Olson kormányzó idején is szállíttattak ide filipino munkásokat amidőn a mexikói mezőgazdasági munkások 10 centes béremelést követeltek. Ezekkel a filipino munkásokkal már a tengerentúl megegyeztek, hogy olcsóbb bérért végezzék ugyanazt a munkát. Ugyanakkor az Olson kormány megfenyegette a sztrájkoló mexikói munká- , sokat, hogy deportáltatja : őket, ha magasabb bért kö- | vételnek. Az eredmény persze az ; lett, hogy a munkahelyeken kitört az öszecsapás a két nemzetiség között. Az abban j az időben erős vezetés alatt | levő Labor Defense bizottság | közbelépett és megismertette | mindkét nemzetiséggel a kö- 1 zös ellenséget. Felvilágosították a mexikóiakat, hogy a | szegény filipino munkások I nem tudták, hogy őket szke- beknek hozatták ide, ők csak azt látták, hogy' más munkások nem adnak nekik 'alkalmat, hogy megkeressék mindennapi m.e g é 1 h e tésüket Ugyanakkor persze a filipino munkásoknak is megmagyarázták, hogy a munkaadók velük akarják más, becsületes munkások életszínvonalát aláásni. A két nemzetiség attól az. időtől kezdve összefogva, szervezetten védte magát a közös ellenség, a kizsákmányoló, embertelen munkaadókkal szemben. Nekem úgy néz ki, hogy az olsoni idők megismétlődése előtt, állunk és jó lesz a szervezett munkások részéről figyelemmel kisérni a törté- nendőket. Egy Észak Kaliforniai magyar munkás T. szerkesztő munkástársak A naptár a körülményekhez képest elég jó volna, ha egy néhány munkáslevél volna benne, ami emelné értékét azok szemében, akik örömmel látják, hogy olvasótáborunk figyelemmel kiséri a lefolyt év fontos eseményeit, ami fejlődésünk bizonyítéka. Steiner Emma. Vadászati szerencsétlenség 1953 november ‘>7-én reggeli 6 órakor két cotvér farmer Mistantimbói északra a 3 és fél mérfölden levő farmjukon kimentek szarvas- és őzvadászatra két különböző irányban, azzal a megállapodással, hogy Tóth János az ő farmján riasztja föl a vadakat, Tóth Ferenc pedig a szülők farmján áll lesbe és egymáshoz nem mennek közel. Tóth Ferenc fehérbe öltözött. Fölkérte János testvérét, ő is vegyen magára fehér ismertető ruhát, amit előír a vadásztörvény. János legyintett, hogv nem kell, nincs rá szükség. Tóth Ferenc a megjelölt helyen őzeket látott, azok a lőtávolon kívül estek. Közben hátratekintve, a háttérben őzet látott állni. Gyorsan célbavette, a puskát elsütötte, a golyó talált, de kit? Az őt1 közelitő Tóth János testvérét | lőtte szivén, aki rögtön meg- j halt. Az orvosi vizsgálat és a j rendőrség nyomozása után november 30-án délután két órakor eltemettük. November 30-án bírói törvénykezés volt. A bírói ítélet bűncselekményt nem látott fennforogni, hanem csak véletlen balesetet. Tóth János farmert felmentették, mert Ferenc figyelmeztette Jánost a fehér ismertető ruha fölvételére és j az egymástól való távolság! betartására, de Tóth János lopódzva Ferenc közelébe hu- i zódott, anélkül, hogy jelt adott volna. Életével fizetett érte. Vadászati idény alatt taná-; esős a törvények pontos betartása, mert sok áldozat esik J a vadászati szerencsétlensé-1 gekből. Egy magyar farmert veszi- [ teltünk Tóth János barátunk-1 ban. Nyugodjék békében! Kozma Dénes, Kanada • Ami sok, az sok... Tisztelt szerkesztőség: . . Már ami sok az sok. Értem alatta azt a sok cikket a göcseji orvos biciklijéről. Talán | a göcseji orvos megtudta, i hogy itt, Amerikában minden] göcsejinek négykerekű mo-j torkocsija van, sőt némelyik-; nek még háromkerekű és két-; szárnyú kocsija hát úgy gon-: dolta, hogy mért ne legyen neki legalább egy kétkerekűje. Nálunk a hevesmegyei pé-! tervásári járásban számtalan! község van, melyekben ezertől 9,000-ig terjed a lakosság száma. Ott aztán hiába van motorkerékpárja az orvosnak, mert, ot hátán kellene a motort vinni. A haladásnak nem vagyok ellensége, de nem egy kerékpáron múlik Magyar- ország jövője. Tegyük lehetővé és ennek hive vagyok, hogy legyen minden községben egy orvos és minden háromba egy korház. Akkor nem kell göcseji orvosnak sem kerékpár. S. F. Kovács Kanada ★ Tisztelt szerkesztőség: A naptárt megkaptam, szivemből köszönöm. Úgy látom, hogy a minőség kisebb évről évre, de a tartalma annál jobb. Itt küldök 2 dollárt érte. Egy bethlehemi olvasó Kedves Magyar Szó Idezárva egy utalvány 10 dollárról, amiből 9 dollár a lapfenntartó havi egy dolláros kötelességemnek 1954 augusztus 31-ig való teljesítésére, 1 dollár pedig a naptár ára, amivel teljesen meg vagyok elégedve. A jelen körülmények között szebbet és jobbat nem is lehetett volna elvárni. A Magyar Szó pedig oly jól, tökéletesen van összeállítva, hogy nehezen várom a pénteki postát, hogy olvashassam. Azt hiszem igen sokan olvasóink közül nem is tudják értékelni és felbecsülni milyen érték egy munkásembernek a Magyar Szó. Valóban igazi, tanítómesterünk. G. A. Detroit Tóth János Ha az ember a Magyar Szót a kezébe veszi, sajnos minden héten mostanában olvassa belőle, hogy sajnálattal jelentjük, hogy megint egy öreg harcos munkástársunkat ragadta el közülünk a halál. Szomorú szívvel jelentjük, hogy Miami sem kivétel, és rövid egy hónap alatt két szeretett, öreg harcos munkástársunk hagyta itt sorainkat, és szeretettjeiket. Az egyik Tóth János munkástársunk I volt, aki 1879-ben született Budapesten. 45 évet élt Cle- velandban, és az ottani munkásdalárda aktiv tagja volt. Budapesten az asztalos szakszervezethez tartózó 11. Az utolsó pillanatig közdött az emberiség és a munkásság jólétéért,. Itt Miamiban alapitó tagja volt a Magyar Kultur Klubnak, a Testvériség! Betegségélyzőnek, és hüsé-1 ges támogatója és olvasója a j magyar munkások lapjának,) a Magyar Szónak. Schill Ouszláv engem 54-évi szoros barátság kötött. Búcsút kell vennem egy szeretett jó baráttól, a nép, a dolgozó osztály minden örömében, bánatában, harcaiban, reményeiben velünk osztozó munkástárstól, aki a bibliának azt a kitételét, hogy szeresd felebarátod mint önön- magad, nem csak pusztában elhangzott szónak vette, hanem egész életében aszerint is cselekedet. Schill Gusztáv testvérünk 1880-ban született Budán. 35- éve élt itt Amerikában. Odahaza Budapesten kijárta a szinészeti akadémiát, és mint jónevii színész működött Sar- kadi név alatt különböző szín- társulatoknál. Tagja volt odahaza a müszerés szakszervezetnek és a Szociáldemokrata pártnak. Itt Amerikában kül- munkatársa volt a magyar munkáság lapjának az Uj Előrének. Véső név alat irt, és szívből jövő humorával nevetette meg, amerikai magyar munkástestvéreit. Tagja volt a Testvériség Betegsegélyzőnek hosszú évekig, és ott volt mindenütt és dolgozott, ahol magyar kultúráról volt, szó. Segitétte a magyar munkásujságot, a Magyar Szót, melynek olvasója volt az utolsó percéig. Tagja volt a Magyar Amerikai Kultur Klubnak, melynek sok sok tagja jelent meg temetésén, hogy utolsó végtiszteletét megadja. Schill munkástársam itt hagyta végtelenül szeretett nejét Schill Terézt, akivel 44 évig élt boldog családi életet, és aki hosszú betegségén keresztül odaadóan ápolta. Itt hagyta szeretett két fiát, Mihályt és Lajost, végtelenül szeretett menyét Schill Annust, és két unt kaját Mikit és Rose-Ann-t, sógornőjét Fonder Bözsit. Vigasztalásul a hátra maradott családnak, csak any- nyit, hogy szeretett Gusztink nem szenved többé, és a halál megváltás volt részére. v ! Schill munkásátrsam, távo- ! zásod mély űrt hagy szivünk- i ben, de emléked mindig kö- ! zöttünk fog maradni, mert ilyenfajta emberek, amilyen Schill munkástestvérünk veit, sohasem halnak meg! Mert ha testben el is .távoznak az élők sorából, szellemük to- : vább is mutatni fogja az utat, amely a dolgozó embe- : riség boldogulásához vezet. Búcsúzunk tőled, Schill munkástestvérem, a magyar munkásság minden tagja nevében. Pihenj békében, legyen álmod édes. ! A temetésen Márkv Aranka mondott magas szápiralásu beszédet a Magyar színészek nevében és búcsúztatta el drága halottunkat. Fehér Lajos szép beszéddel búcsúztatta el a munkásság ; nevében. Tudósitó. I A magyar kvartett j sikere A Town Hallban nagy sikerrel szerepelt a magyar kvartett vasárnap a New- yorki Koncertszövetség tizen egyedik műsorán. A másik szeretett halottunk Shill Gusztáv munkástársunk volt,, aki január 15-én hagyott itt benünket, egy munkás és szorgalmas élet után. Nehéz e sorok írójának azt a mély fájdalmat , kifejezni, amely szivét elönti ezen gyászhir megírásakor, mert Schill munkástárshoz (nekem mindig csak Guszti volt)
