Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-01-21 / 3. szám

January 21, 1954 NAZIM NIKMET BUDAPESTEN “Egyetlen szót tudok magyarul, azt hogy: SZABADSÁG’ Nazim Hikmet, a világhírű török költő ez év decemberé­ben ismét látogatást tett Bu­dapesten. — Amikor először jártam itt — mondta elutazása előtt — nyár volt, az utcán köny- nyü tarka ruhákban sétáltak i a város gyönyörű gyermekei, asszonyai, még szebbé téve a várost. A parkokban, az ut­cán zöldeltek a fák, éjszaka tele volt az ég csillagokkal — feledhetetlenül szép volt minden. Most télies az egész város. Kevesebb gyereket láttam az utcákon, s minden­ki bebújt a kabátjába, sietett. Mégis — ma sokkal élőbb, vi­dámabb a város. Az üzletek kirakataiban több az áru, uj, szép üzletek nyíltak meg, s az üzletekben többen vásá­rolnak, A színházak, mozik tele vannak, szinte nem lehet helyet kapni, örömmel lát­tam, hogy Magyarországon j sok uj könyvet adtak ki, mi-i óta itt jártam. — Ma láttam a “Föltáma- dott a tenger” cimii filmet — folytatta Nazim Hikmet. — Sokat olvastam az 1848-as magyar eseményekről, köze-1 lebbről is ismerem már a ma­gyar népet. Tudom, hogy egészségemre a legártalma­sabb, ha felizgatom magam. De nagyon örömteli izgalmat éreztem, amikor ezt a filmet néztem. ín magam is egy kis nép fia vagyok — hiszen a "-ok nép nem nagyszámú nép. Éppen ezért nagyon jó érzés arról hallani, hogy a történelem egy időszakában -ar kis magyar nép vitte az élen a szabadság zászlaját. S ez megint csak azt bizonyít­ja, hogy minden nép, bármi­lyen kicsi légyen is, megér­demli a tiszteletet és megbe­csülést. Nazim Hikmet, akit a világ minden táján szeretnek és ^magukénak vallanak az egy­szerű emberek — őszintén szereti Magyarországot, a A cigaretta és a tüdőrák magyar népet. Világos, tiszta kék szemében vidám szikrák csillannak, amikor elmeséli: hogyan keresi külföldön is a magyarok társaságát. — Már előfordult, hogy za­varba hoztam ezzel embere­ket — mondja nevetve — de egyszerűen nem tudok ellen­állni a kisértésnek. Kínában történt, hogy a szálloda lift­jében egyszer magyar beszéd ütötte meg a fülemet. Ha magyar beszédet hallok — azonnal az az érzésem támad, hogy ismerősök, barátaim be­szélnek. Most sem tudtam pa­rancsolni magamnak. Egyet­len szót tudok magyarul, azt, hogy: “szabadság”, s ezt sem tudom jól kiejteni. Mégis rá­juk köszöntem — ők vissza. De tovább egy szót sem tud­tunk szólni, s csak szívélye­sen mosolyogtunk egymásra. Nevet, ahogy visszaemléke­zik, s a szemével, mosolyával újra eljátssza a találkozást. S elmondja, hogy Bécsben egy délután betért egy üres kávéházba. A kávéházban szólt a rádió, s a környék la­kói sorra jöttek — a rádiót hallgatni, ő is közéjük ült. Ott a bécsi kávéházban, a bé­csiekkel együtt hallgatta a magyar-angol labdarugómér­kőzés közvetítését. — Boldog voltam — mond­ja — amikor láttam, hogy a bécsiek hogyan örülnek a magyarok győzelmének.. . S amiért a legboldogabb: elmesélték neki, hogy az egyik magyar iró egy kis ma­gyar faluban résztvett egy békeesten. Az esten a béke­bizottság egyik tagja Nazim Hikmet versét szavalta, és utána azt mondta az Írónak: Ez a vers segít nekünk... Most ezt mondja megha- tottan: A költőket meg lehet jutalmazni dijakkal, címek­kel. De ha versére azt mond­ják: ez segít nekünk — ez a legnagyobb jutalom. .. Laky Teréz “Ha sokat panaszkodsz, elvesszük polgárjogaidat:*' Sokmillió megrögzött ci­garettázó számára, valamint azok számára, akik a dohány­iparból élnek, ijesztő hir volt a nemrégiben történt bejelen­tés, melyszerint a cigarettafo­gyasztás növekedése kapcso­latban van a tüdőrák szapo­rodásával. Sokan azonnal siettek feladni a dohányzást s a kevésbbé ijedősek csök- kenteték a napi cigarettaada­got. A többség azonban egye­lőre még nemtörődöm állás­pontot foglal el s elereszti füle mellett a figyelmezte­tést. A vita a tüdőrák és a do­hányzás közötti kapcsolatról még nincs eldöntve s két és félmillió ember, kezdve a do­hányt termelő földmivektől, a cigarettagyárakban dolgo­zó lányokig, valamint a ciga­rettaüzletek alkalmazottaig és tulajdonosaiig, most izga­lommal várja, a hatalmas profitot jelentő ipar, mely­nek máris erősen ártott a be- j e 1 e n té s, fennmaradhat-e vagy teljesen tönkremegy. Az elmúlt 10 évben az Egyesült Államokban négy­szeresére emelkedett a ciga­rettafogyasztás. Ugyanazon idő alatt a tüdőrákos megbe­tegedések száma is megnégy­szereződött, s a betegség meg­öli áldozatainak 95 százalé­kát. Több mint egy év múlt el azóta, hogy megtörtént az el­ső orvosi bejelentés a cigaret­ta és a tüdőrák kapcsolatáról. Azóta több tudományos kuta­tással foglalkozó orvos meg­erősítette a hirt a a múlt év novemberében 2 országoshirü rákkutató orvos bejelentette, hogy a cigarettafüstben lévő kátrány bőrákot idézett elő a kísérleti egereken. Most a ku­tatók azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy pontosan megállapítsák: mi az, ami a dohányban a rákot okozza s hogy az állatokon folytatott kísérlet vonatkozik-e az em­berekre is. Eltarthat 5-10 évig, mig a kísérlet ered­ményt hozhat, mely teljes bizonyítékot szolgáltat. Vannak azonban orvosok, akik azt hangoztatják, hogy a cigaretta igen gyenge rák­okozó s a tüdőrák szaporodá­sát éppenugy előidézhetik a füst, valamint, az automobi- lekból elszabaduló ' gázak, mint a cigaretta, vagy még jobban. Bármint átt is a do­log, bizoynos, hogy a dohány­társaságok, melyek hatalmas profitot húznak a dohányzók szenvedélyéből, meg vannak ijedve. Az'orvosi bejelentések eredményeképpen ugyanis a cigarettafogyasztás a máso­dik világháború óta elsőizben csökkenést műt,at az ország­ban. Mig 1932-ben az U.S. do-, hányzói 103 milliárd cigaret­tát fogyasztottak, 1952-ben már 395 milliárdot. 1953 első 10 hónapjában azonban csu­pán 327 milliárd cigarettát vásároltak ,mig 1952-ben, ugyanazon idő alatt, 334 mil­liárdot. Ámbár a cigaretffogyasz- ás mindössze 2.1 százalékkal csökkent, a csökkenés napi $294,000-ral kisebb bevételt jelent a dohányipar számára. Ez a visszaesés az, ami meg­ijeszti a dohánytrösztöt, mely hozzászokott, hogy az évek folyama alatt profitja állan­dóan növekedett. Az orvosi bejelentések és a cigaretta- fogyasztás csökkenésének megvolt a hatása a Wall Srteet tőzsdéjén is. A nagy dohánytársaságok részvényei erősen visszaestek és értékük azóta sem emelkedett. Kezdetben a dohánytársa­ságok semmit nem tettek az orvosi hírek megcáfolására. Mikor azonban látták, hogy a tüdőrák és a cigaretta közötti kapcsolat erősen érinti pro­fitjukat, tanakodtak, hogy mit tehetnek ellene. Az orvo­si kutatások eredményét semmiféle hirdetéssel nem cáfolhatták meg, igy azt ha­tározták, hogy közös hozzá­járulással felállítanak egy kí­sérleti központot, melynek feladata az lesz, hogy “meg­vizsgálja: valóban veszélyez­teti-e a dohányzás az egész­séget”. A bejelentés szerint egy országoshirü kutató tu­dóst álltának a kutatás élére s tudományos bizottságot ren­delnek ki melléje. A dohány­tröszt azt reméli, hogy ez a bizottság majd bebizonyítja az eddig állítottak ellenkező­jét. Természetes a teljes ol­dalas hirdetésekben, melyek­ben jelentették a kísérleti köz­pont felállítását, nem beszél­nek erről, azonban ugyanazon hirdetésekben azt hangoztat­ják és nyomatékosan kieme­lik, hogy az orvosok vélemé­nye eltérő, hogy vannak kö­zöttük, akik meg vannak győ­ződve róla, hogy a cigaretta egyik fő oka a tüdőráknak, mig mások nem bizonyosak benne, hogy egyáltalán kap­csolat van a dohányzás és a betegség között. Azonban még a dolgokat szépíteni igyekvő hirdetés sem meri azt állítani, hogy a cigaretta mentes minden gyanútól. Mit mondanak a szakértők A cigarettázás legkimón- dottabb ellenségei: Dr. Er­nest L. Wynder, a new yorki rákkutató intézet egyik veze­tője, Dr. Evatts A. Graham, országosnevü st. louisi mell­sebész, valamint Dr. Alton Ochsner, a Tulane egyetem vezető sebésztanára. Mindhá­rom orvos azt hangoztatta, hogy a tudományos kutatás megerősítése szerint a ciga­retta a tüdőrák fő okozója. Természetesen igen sok más orvos is csatlakozik hozzájuk megerősítve ezt az állítást. Ugyanakkor más, nem ke­vésbbé ismert, kutatással foglalkozó orvosok, azt han­goztatják, hogy a igarettá- zás nem a fő tüdőrák okozó, csupán egyik tényező a be­tegség szaporodásában, a mo­dern élettel járó, különböző, mérgező kigőzölgések mel­lett. Ugyanezek szerint az .eddig folytatott kísérletek nem elegendők ahhoz, hogy azokból bármiféle végső meg­állapítást szűrjenek le. Mig 1933-ban az Egyesült Államokban 3400 ember pusz­tult el tüdőrákban, 1953-ban 22,000. Ezek közül 18.500 fér­fi volt, 3.600 nő. A tüdőrák főleg azért veszedelmes, mert igen nehéz idejében észreven­ni, mikor még gyógyítható volna. Mint Dr. Charles S. Cameron, az Amerikai Rák­kutató Társaság igazgatója hangoztatta: a rákos megbe­tegedések egyik más formá­ja sem mutat olyan szaporo­dást, mint a tüdőrák. A jövő kérdése, hogy pon­tosan megállapítsák: meny­nyiben okozza a cigarettázás a tüdőrák szaporodását, bizo­nyos azonban, hogy a cigaret­ta és a dohányzás általában semmiképen sem szolgálja az emberi egészséget és sok be­tegségben igen ártalmas s ál­talában káros hatással van a veredényrendszerre. Ezért a magunk részéről még azoknak is a dohányzás abbahagyását javasoljuk, akik nem félnek a tüdőráktól. Eisenhower elnök beszélget azzal a kisfiúval, akiről az idei gyermekparalizis kampányplakátok készültek S7FP7FTT MAR EGY UJ olvasót a magyar szónaki­ÜLChLC ■ I A MAGYAR SZÓ MINDEN SZAMA A FELVILÁ­GOSÍTÁS KINCSESTÁRA. — ADJA SZOA?lSZ£DJA KEZÉBE* AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13

Next

/
Thumbnails
Contents