Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-21 / 3. szám
January 21, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ivvégí számadás a hercegszántói termelőszövetkezetben ., * ■& Hercegszántó, december A hercegszántói Uj Élet termelőszövetkezetben kedden este tartották az évvégi zárszámadó közgyűlést. Virág Józseftől, a termelöszo vétség elnökétől érdeklődtünk: milyen eredményt hozott az idei zárszámadás. Az alábbi választ kaptuk: — Tavaly ősszel 602 holdon, 65 családdal kezdtük a közös gazdálkodást. Egy esztendő nem nagy idő egy termelőszövetkezet életében, de az eddig elért eredmények láttán meggyőződtünk, hogy jobban jártunk, mintha egyénileg gazdálkodtunk volna. A mai közgyűlésen a tagság örömmel szerzett tudomást a közös munka eredményeiről. Sokat gyarapodott szövetkezetünk oszthatatlan vagyona, de bőven jutott a tagságnak szétosztásra is. Szociális és kulturális alapra 30,327 forintot és 36 mázsa búzát tettünk félre. Tervbe vettük, hgov könyvtárat létesítünk és a fiataloknak sport- felszerelést vásárolunk. Szövetkezetünkben alig akad olyan tag, akinek ne lenne több mint 300 munkaegysége. Mándik Mátyás például egymaga 340, Varga Pál 336, Nagy András pedig 315 munkaegység után részelt. Egy- egy munkaegységre 6 kiló 71 deka búza, 7 kiló 51 deka kukorica, 1 kiló 69 deka burgonya, nagyobb mennyiségű takarmányrépa, olaj, cukor, bor és mindezeken kívül még 10.51 forint készpénz jutott. Mindez együtt pénzre átszámítva, 69 forint 85 fillér. Jó- néhány család 35—40 mázsa kenyér- és takarmány gabonánál is többet vitt haza. Néhány hónappal ezelőtt nálunk is akadtak egypáran, akik elhagyták a szövetkezetét. Most azonban, hogy eredményeinknek hire futott, közülük már sokan szánják- bánják, hogy kiléptek. Horváth Pál és Vő István nem is egyszer felkeresett már bennünket és rimánkodott. vegyük vissza. A tagság azonban úgy döntött, hogy egyelőre még vár a visszavételükkel; gondolják meg alapo- abban a dolgot. AZ EGYIPTOMI-MAGYAR KAP0S0LAT0K Az egyiptomi gazdasági küldöttség tiszteletére vasárnap délután a margitszigeti nagyszállóban sajtófogadást rendeztek, amelyen Hasszán F. Ragab tábornok, államtitkár, a delegáció vezetője beszámolt a küldöttség utjának céljáról, magyarországi tapasztalatairól. ' — Utazásunk egyik célja az volt — mondotta Hasszán F. Ragab —hogy kapcsolatot teremtsünk a magyar gazdasági élettel és magyar vezető személyiségekkel. Utunk második célja az volt, hogy az illetékes magyar tényezőkkel együtt megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyek az Egyiptom és Magyarország közötti kapcsolatok kiszélesítésére alkalmasak. Magyarországon az —volt a benyomásunk, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat fejleszteni lehet. Itteni tárgyalásaink meggyőztek bennünket arról, | hogy Magyarország el tudja iátni Egyiptomot különböző ... «cikkekkel, mindkét félnek -a javára, megelégedésére. Küldöttségünk meg van győzőivé arról, hogy ha Magyar- országgal és más népi demokratikus országokkal hosszu- —lejáratú kereskedelmi egyezményeket kötünk, ezek Egyiptom részére lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megújuló gazdasági kríziseket áthidalja. örülnénk, ha a jövőben magyar technikai szakértőkből álló bizottság látóvá ina el Egyiptomba és tara..irányozná az egyiptomi kormány terveit. — Egyiptom hálás azért, ' ogy a magyar tudomány ;ájárult Egyiptomban a jmány fejlődéséhez, ered- iyeinek eléréséhez. Példát •mlitbetek: Vadász Elemér .-ólógus-prof esszor segítséét egy vasérctelep felfedezőnél és erről készített tanulmányát. Sok magyar orientalista tudós segítette fejleszteni az egyiptomi tudományt. Az Egyiptom és Magyar- ország közötti kapcsolatokkal foglalkozva, a továobiakban a következőket mondotta: —Januárban magyar kereskedelmi kiállítást rendeznek Kairóban, amelyet Nagib elnök nyit meg. Ez lesz az első magyar kiállítás, melyet a második világháború befejezése óta Kairóban rendeznek. A két ország közötti kapcsolatok k i s zélesitését szolgálja az is, hogy 1954-re meghívták Kairóba a \ iiág- hirü magyar labdarugó válogatottat. Hasszán F. Ragab ezután a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt és elmondotta, hogy Budapestet megelőzően Prágában és Varsóban folytattak kereskedelmi tárgyalásokat, amelyek az itteniekhez s hasonlóan eredményesek voltak. Hazánkból Bécsen keresztül Berlinbe, majd Moszkvába, Bukarestbe és Szófiába utaznak s ily módon fejlesztik kereskedelmi kapcsolataikat ezekkel az országokkal. A továbbiakban arról beszélt, hogy az Egyiptomba szállított magyar termékek legnagyobb vásárlója maga az egyiptomi kormány. A magyar exportcikkekkel nagyon megelégedettek Egyiptomban. A japán sajtóban szenzációs leleplező cikk jelent meg arról, hogy Mac- Arthur tábornok japán hadihajókat használt a koreai háború kezdetén. A japánok beismerik, hogy ez a nemzetközi jog megsértésével történt. Sem Mac Arthur, sem a washingtoni külügyminisztérium nem volt hajlandó e sorok Írásáig (január 19) a kérdésben nyilatkozni. 11 Ä bodajki határban Érdemes megnézni a bodajki határt. Csupa zöld és fekete tabla. Mint egy hatalmas nyitott könyv — a bodajki dolgozó parasztok de- rekas munkájáról, megnőtt termelési kedvéről olvashatunk oenne. Itt a jólvégzett szántás Falusi Mihályt, Fürst Jánost dicséri. Amott az a gondosan trágyázott föld Horváth Gábor középparaszté. Odébb gyönyörű, a többinél sötétebb vetés tanúsítja,, hogy Kovács P János most: is az elsők között vetett el. Ameddig a szem ellát, sehol sincs lábon álló napraforgóvagy kukori ászár, csak zöld vetés, vagy friss fekete szántás. ősz van. A csupasz fákon csupán elvétve hagyott a szel néhány levelet. A tar bokrok között tűz lobog — krumpliszárat égetnek. A. szürke égen varjucsapat kering és a láthatáron feketés- kéhen húzódik a Vértes hegylánca. Igazi őszi táj! De körül a lágy halmok, lankák gondosan megművelt földjein mindenfelé zöldéi a vetés, mintha tavaszodnék. Tavaly ilyenkor be másmilyen volt a bodajki határ! Sokan akartak szabadulni a földtől. Több mint ezer holdra nőtt a községi tartaléktőid területe. Nagy gondot okozott ez a tanácsnak. Az elnök meg a titkár még álmában is ezen töprengett. Nyakra-főre idézgették az embereket, de mégsem ment sehogy a munka. Ha nógattak valakit, hamar odadobta : “Leköszönök a földről, j vegyék kezelésbe, én nem tudom megmunkálni. Most bezzeg, senkit sem kell behivatni és figyelmeztetni, hogv szánt,son-vessen. Lelkesen végzi mindenki a munkáját. A tartalékföld is elfcgyott az utolsó négyszögölig, kevésnek is bizonyult. • Fürst Je nos legKiválóbb bodajki kdgozó parasztok közé tart Nk. Az udvarán álló névta. ás szekér minden darabkája — a vendégoldal, a rúd, a küllők, a kerekek — rogyag a tisztaságtól és előrelátó gondoskodásról tanúskodik. A szekér oldalán kettős lánc függ: ha valahol megsülly edne a szekér, légy en mivel kihúzatni. A haslóra drótot erősített egy gondos kéz — arra is szükség lehet alkalomadtán. A kerékagyakon meglátni, frissen kátrányozták. Kátránnyal itatták át a szekéroldalakat is, verheti az eső a szekeret, nem árt neki, lepereg róla. Fürst János a mezőről hazatérve, elégedetten nézegeti.— Jó tizenöt esztendeig is el-; tart! — mondja. Idős emberek Fürsték, 60 felé járnak mindketten — de azért mindenben előre gondolnak. Mikor meghallották a tartalékföldek hasznosításáról szóló uj kormányrendelet és a kedvezményeket, nagyon megörültek és a maguk három és fél hold földje mellé igényeltek még másfél holdat. Megkötötték rá az öt évre Szóló szerződést is. Ugv gondolták, ha több a föld, többet is hoz, többet tudnak adni az államnak, nekik is több jut. Persze csak akkor, ha jól megmunkálják. De ebben nem lesz hiba. Fürsték tapasztalatból tudják, hogy a föld semmit sem ad ingyen, I úgy kell tőle mindent kicsikarni. De ha megadják neki, ami jár, ami kell, akkor aztán bőven fizet. Ezt a régi tapasztalatot igazolja munkájuk idei mér-j lege is. Nem volt könnyű szá- j mukra ez az év sem. Napraforgójukat jég verte el. Marharépájukat viz ölte ki. De Fürsték nem hagyták magukat, újból felszántották az elárasztott területet és másodnövényt, tarlórépát vetettek bele. Szívósságukat siker koronázta. A kis földdarabkán másfél szekér ta»ió- répájuk termett. Szép termést hozott a “Koplaló-dűlőn” az 500 négyszögöl burgonya is. Valamikor — amikor itt még uradalom terült el — ez volt a legrosszabb föld az egész faluban. Azt tartották hogy “még a gaz sem terem meg rajta.” Az első világháború rokkant- jainak, veteránjainak innen hasítottak apróbb földdarabkákat. így jutott Fürst János is a magáéhoz. “Meg- döglenek a parasztok, állatai, ha meg akarják művelni azt a földet — jósolta kárörven- dően az uraság — de még ők maguk is megszakadnak bele.” A “Koplaló-dülő” ma — j aranyat ér; a legjobb föld a községben! A dolgozó pa-| rasztok szívóssága csodát müveit ezen a rossz földön, s | ma uj szállóige járja a faluban : “Amit a Koplaló-dűlőn vet el az ember — gazdag gyümölcsöt hoz.” Fürst János az itteni 500 négyszög- öles földdarabkájáról három szinültig rakott szekér és 16 zsák burgonyát hozott, haza az idén. Búzából egy holdon 11 mázsájuk termett. Kukoricájuk — ugyancsak egy hold közepes földön — 7 szekérrel. Cukorrépájuk — 150 négyszögölön — 16 és fél mázsa: 33 kiló cukrot, 48 kiló répaszeletet és 108 forintot kaptak érte. (Az idén még nagyobb területen vetnek cukorrépát.) Keményen meg kell dolgoz- niok mindezért. De megérte, mindenből biztosítva van a szükségletük. Büszkén mutatják szorgos munkájuk eredményeit: a 140—150 kilós hízót, a két jól gondozott tehenet, a teli kukoricagórét, az uj répavágógépet, a télire gondosan eivermelt krumplit. • Nagy változás történt az utóbbi hónapokban a község- Den. A sok Kedvezmény megnövelte a bodajki dolgozó parasztok termelési kedvét. A gazdák tömegesen vásárolják a kisebbfajta mezőgazdasági gépeket. A kereslet olyan hirtelen nőtt meg, hogy a íöldmüvesszö.vetkezet nem tudta kielégíteni az igényeket. Ezelőtt hónapokig ott porosodtak raktáron az ekék, a fogasok, a lókapák, a répavágók — most egy-két szőlő- darálón kiviil, szinte semmiféle ’ kisebb mezőgazdasági gépet sem lehet látni a boltban. Megszaporodtak a faluban a kerékpárok is. Gyakran látni asszonyokat, még gyerekeket is, amint kerékpárral karikáznak át a községen. Sokan épületfa, épületanyag után érdeklődnek. A házhelyeken uj házak épülnek; uj otthonok. Van, aki egyelőre még csak kutat épit a ház- belven vagy követ hord rá: jövőre akar építeni. A tanácsnál sűrűn érdeklődnek az iránt is, hogy lehet-e szén- kéneget kapni. A szénkéneg felhasználására csak tavasz- szal kerül ugyan sor, de a gazdák előrelátóak és már most kérik, írják fel a nevüket, hogy ki ne maradjanak. A megnőtt kedvet, bizakodást bizonyítja az is, hogy most, az ősz utolján, ahogy csak egy kicsit is jó idő volt, a dolgozó parasztok valósággal megrohanták a határt. Fogatok nyüzsögtek mindentele. Emitt a betakarítás, a szárvágás folyt, amott vetettek. A község máris mesz- sze túlhaladta tavaly őszi eredményeit. | Kolozsvári Endre. ' Paul Leib Lapunk kiadóhivatala, a Hungarian Word, Inc. sajnálattal értesiti olvasóinkat, hogy pénztárnoka, Leib Pál munkástárs, beteg és kórházi ápolást igényel Leib munkástárs a Far Rock- away kórházban volt. Lapzártakor örömmel értesültünk, hogy Lieb munkástárs c hagyta a k .rhózat Hilko Klára lapunk hűséges barátja és építője Miamiban nagy műtét alá megy. Ezúton küldjük neki legforróbb jókívánságainkat. Reméljük minél előbb teljesen felgyógyulva tér vissza a kórházból. • Sajnálattal értesültünk arról, Nick Pape, michigani olvasónk könnyebb szélhüdést kapott. — Reméljük, hogy mire soraink megjelennek már teljesen felépült. Ezúton fejezzük ki neki legjobb kívánságainkat. A Magyar Szó szerkesztősége Holló Jenó a kórházban Holló Jenő, a Magyar Sző kitűnő szerkesztőségi munkatársa, súlyos gyomorbántal- mán«k orvoslására sebészeti műtétnek veti magát alá e héten a newyorki Beth Israel kórházban. (Second Ave. és 16th Street.) j Úgy érezzük, lapunk minden olvasójának érzését fejezzük ki abbeli reményünkkel, hogy a műtét sikeres lesz és Holló munkástárs minél hamarabb, teljesen felgyógyultén hagyhatja el a kórházat. Hammond, Ind. — Sajnálattal értesültünk, hogy Németh Ferenc munkástársunk súlyos be- j tegen fekszik otthonában. Ezúton kívánunk mielőbbi felgyógyulást Németh munkástársunknak. A M. Sz. teljes személyzet®
