Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-06-10 / 22. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZő June 10, 1951 P I L CALIFORNIA LANATFELVÉTEL j Közvetve vagy közvetlenül mindenkit érintenek és sok tekintetben befolyásolnak az általános gazdasági viszonyok. Ezért mindenütt, ahol gondolkozó emberek jönnek össze, előbb-utóbb szóba kerül a munkanélküliség kérdése. Az embereket előbb-utóbb foglalkoztatja az a veszedelem, amelyet a munkanélküliek szaporodása rejt magában. Viszont ilyenkor mindig akad valaki, aki egy kézlegyintéssel próbálja elintézni a dolgot, körülbelül ilyen formában : “Mindig voltak munkanélküliek, mert mindig voltak lusta emberek. Aki dolgozni akar, az dolgozik is. Csak azok nem dolgoznak, akik nem akarnak dolgozni.” Szülővárosomban, a nyitramegyei Érsekujvárott, a. főtér közepén állott a “Szentháromság”; a szobor vaskerítésé- j nek támaszkodva az év minden napján és a nap minden órájában egy tucatnyi “napszámos” pipázott, bagózott vagy tökmagolt. Ha valaki költözött, épitett vagy más kivételes munkát végzett és segítségre volt szükség, ebből a pipázó, bagózó és tökmagoló társaságból választott ki egyet vagy kettőt, a munkára. Ezek a rendszerint lerongyolt emberek voltak az állandó munkanélküliek, a “lusták”, akik “nem akartak dolgozni”, akik fillérekért készen álltak minden munka elvégzésére. Ha nagyvárosi utazó érkezett Újvárba, ezek a “lusta” emberek cipelték egész nap utána a nagy. ládákba csomagolt árumintákat. Mindez a napokban a Pico Boulevardon jutott eszembe. .. A La Brea Avenue felé közeledtem, amikor eszembe jutott, hogy ennél a fő keresztezésnél tilos balra fordulni. Egy utcával előbb megfordultam és miközben a reggeli sürü forgalmat kellett figyelnem, feltűnt, hogy egy csomó ember, — lehettek vagy húszán, — szaladt az autóm után. Pillanatok alatt kiderült, hogy ezek a rohanó, egymás mellett tülekedő emberek a los angelesi munkanélküliek egy csoportja. Hogy úgy mondjam: ezek az emberek az egykoron újvári Szentháromság körül tökmagoló napszámosok sorstársai. Ezek azok, akiket rendszerint egy kézlegyintéssel intéznek el, mondván, hogy “lusták, akik nem akarnak dolgozni.” Lelassítottam és a versenyfutó embereknek megmagyaráztam, hogy ártatlan vagyok a dologban, nincs szükségem kisegítő munkásra, csak véletlen, hogy éppen előttük kellett megfordulnom. Nagy csalódással álltak vissza a járdára és lesték a következő autót, amely esetleg elviszi őket egy napi munkára. .. Akik azt állítják, hogy “csak a lusták nem dolgoznak”, jól tennék, ha Los Angelesben egy reggel végigmennének a Pico Boulevard La Bréa Avenue és West Boulevard közötti Társadalmi yjaptar CHICAGO, ILL. A Magyar Amerikai Kultur Kör junius 27-én, vasárnap nagyszabású pikniket rendez a Caldwell Woodsban, Milwaukee Ave. végállomásnál. • BRONX, N. Y. Junius 20-án, vasárnap a Bronxi Női Csoport nagy pikniket rendez az Edenwald erdőben (hivatalos neve Seton Park) a Nők Világa javára. JUNIUS 27-én, vasárnap kirándulás az Edenwald Parkba (Seton Park) a sajtó javára. — Ennivalóról, kávé és süteményről gondoskodik a rendezőség. A Chicago Tribune javasolja, hogy a 64 dolláros kérdést intézzék Flanders szenátorhoz, kérdezzék meg tőle, hogy volt-e valaha tagja a kommunista pártnak. Hát ime mától kezdve vörösfalás a része mindenkinek — még egy republikánus szenátornak is — aki a hitlerizmus veszélyére hívja fel az amgyikai nép figyelmét. (Flanders Hitlerhez hasonlította McCarthyt. — Szerk.) A TÜKÖR A gazdag ember tanácsért ment a falu bölcséhez. —Mig szegény voltam, sok barátom volt, bár gyakran mások segítségére szorultam. Most gazdag vagyok, barátaim elkerülnek! Mi lehet ennek az oka? A bölcs szó nélkül kezénél fogva az ablakhoz vezette emberünket. —Mit látsz? — kérdezte szakaszán. Pillanatok alatt megismerkednének a “lusták és dolgozni nem akarók” olyan csoportjával, amely versenyt fut az autókkal és egymást könyökölve igyekszik egy napi keresethez jutni, — mert minden igyekezet, minden lelkesedés ellenére sem tud állandó munkát kapni. Ha hajlandó lenne egy kissé gondolkozni, rájönne, hogy igaz és való: mindig voltak munkanélküliek, mert mindig volt egy olyan rendszer, amelynek érdeke, hogy legyen munkanélküliség. Rájönne, hogy senki sem talál külön élvezetet abban, hogy»'lerongyolódjék és Ínségben éljen, hanem családjáért és saját magáért Érsekújvár (azaz most már inkább Bonn-t vagy Rómát kell mondanom, mert Érsekújváron — miként a népi demokráciákban mindenütt — ma már nem kell egyetlen munkaképes embernek sem munka- nélkül lenni), és Los Angeles között mindenütt készen áll arra, hogy eladja munkaerejét. / Valószínűnek tartom, hogy a többi nagy városokban is megvan az ehhez hasonló szolgavásár és a newyorki, chicagói, clevelandi, detroiti kézlegyintőknek nem kell Los Angelesbe jönni. A saját városukban találkozhatnak hasonló “lustákkal, akik nem akarnak dolgozni.” (ehn) • —Embereket — felelte csodálkozva a tanácskérő. Aztán a bölcs egy tükör elé vezette: —És mit látra most? —Most magamat látom— Most pedig fiam,—foly- ! tatta a bölcs, — hadd ma- j gyarázzam meg kérdéseim | értelmét. Az ablak és a tükör , egyaránt üvegből van, csak- ! hogy a tükör hátlapját ezüst- I réteg borítja. Ha tiszta üve- | gén át tekintesz, akkor em- I bereket látsz, de amint min- j dent beborít az ezüst, akkor már csak magadat látod... Ez az oka, hogy barátaid elhagytak. Az espresso Chungsoon és Chocn Cha Kwak koreai zenészek, akiket Koreába akarnak deportálni, ahol Syngman Rhee uralma alatt biztos halál vár reájuk zongora és hegedű Koncertet adnak junius 16-án, szerdán este 8 órakor a MANHATTAN TOWERS-ben, 76 St. és B way. ' « Belépőjegyek ára: $3.30, $1.80 és ifjak, tanulók részére 90 cent. — Jegyek kaphatók a Kwakék védelmére alakult ideiglenes bizottságnál, 23 W. 26th Street alatt. » Rezerválja jegyét még ma MU 4*3457 telefonszámon. Első vendég: Ezek a mai lányok, nézze: rövid nadrág, rövid haj, ciga- reta, hátizsák, sportsapka, semmiben sem különböznek a fiuktól. Nem engedném a lányomat igy járni! Második vendég: Az .én kislányom! Első vendég: Bocsánat! Olyan fiatalos, nem látszik, hogy már apa... Második vendég: Nem is vagyok az apja! Első vendég: Hát mi? Második vendég: Az anyja... Bujdosó Pál I KIOLVASTAD 'S I MAS IS TANULHAT BELŐLE! Bus elmélkedés a tojásról s egyebekről Amikor az ember sokáig arra van kényszerítve, hogy munka nélkül legyen, igen sok. felfedezésre tesz szert. Mint ahogy bele lehet fáradni a sok munkába, úgy lehet belefáradni a munkanélküliségbe is. Nem mintha nem lehetne találni a ház körül elég munkát, mert ha az ember nem dolgozik, a ház körül mindent maga végez el, amit esetleg máskor kiadott, mert kevesebb időbe, fáradságba, pénzbe és időbe kerül, ha azt másutt, mint tömegmunkát végzik el, s hogy más is megélhessen és legyen költőpénze; vehessen magának házat, ruhát, stb. s ezek után fizessen adót. Mert az ország csak úgy tud fellendülni, ha minél nagyobb a forgalom. a munkaalkalom, nem pedig zsugorgatni a pénzt és még bankba se vinni. Dehát munka nélkül olyan luxust nem engedhet meg magának, hogy másokon segítsen, mert önön magán sem tud segíteni sokszor. Ha például senki sem, vagy nagyon sokan nem dolgoznának, senki sem menne moziba, vendéglőbe, táncba, nem vásároljának. Ha az ember nem dolgozik, későn kel fel, néha az is eszébe jut. no most megspóroltam egy ebédet, s őrül neki. Néha rossz a hangulata. Ha jó a hangulata, korán kel, hozzáfog a munkához, főz, takarít, foltoz, az öreg ruhát átalakítja, ha van gépe, egy pár óra alatt elvégez mindent. Ha rossz hangulatban van, későn kel fel, egész nép pepecsel, nem csinál semmit, estére fáradt. Már többtől hallottam, hogy jó, ha az embernek van egy hobby-ja, mellékfoglalkozása, az sokszor kisegiti, ha a későbbi életben szüksége van reá. Az életben sokszor irigy- li az ember azt. aki nem dolgozik, de mikor eljön az idő, akkor látja, hogy nem dolgozni sokkal fárasztóbb. Legalább is a mai világban. Lehet, hogy lesz idő, amikor ki fognak dolgozni egy programmot a nem dolgozóknak, de addig a mellékfoglalkozás igen jól fog jönni. Ha felveszik munkába, ha leteszik, 65 év után valami reménysugár tör át a felhőkön: Social Security. Mert voltak a fejbeveréstől nem félő, tüntető progresszív munkások, akik a munkájuk mellett még erre is gondoltak és közdöttek érte. Most milyen jól jön, még kereshet is mellette (75 éves kor után annyit kereshet, amennyit akar, vagy tud, csakhogy nem talál). S ha mindnyájan dolgoztunk volna érte, azok is, akik annak idején a reakciósokkal együtt tiltakoztak ellene a Social Security jobb is lehetne. Az emberek, akik jó munkán dolgoztak, vagyis néhány szakma, az kap, s azok, akik keveset keresnek s bizonyos szakmánál, azok nem kapnak, és ez nagy baj rájuk nézve. Ismét visszatérek a mellékfoglalkozáshoz, ami sokféle lehet, ki mit szeret. Az én hobbym, amint látják, hogy az írásban kontárkodom. Ha reggel korán kelek és ambícióval fogok hozzá a házi munkához, vagy valahová készülök elmenni, hirtelen eszembe jut valami, hopp, ezt meg kell Írni. 11a rögtön hozzáfogok, akkor nem végzem el a munkámat, amit elkezdtem, ha pedig előbb elvégeztem a munkát, mire ké I szén vagyok, már elfelejtettem, amit Írni akartam, szóval elszállt az ihlet. Ma is igy történt, s hogy mi lett volna okosabb, azt rátok bízom, vagy talán rossz hobbvt választottam ? Erre az írásra a tojás adott okot. Régen, amikör Európából jöttem, kint laktam Long Islandon, s mint a legtöbb asszony, eleinte az otthon tanult módon csináltam mindent. 50—75 centért egy szép nagy tyukat lehetett venni akkor, vagy kacsát. A csirkék szépek és jók voltak és a ház előtt elmenők megtudták Ítélni a friss Ipis szagáról és a belevegyült fűszerek illatáról, hogy milyen nemzetiség lakik ott. Akkor a cirkék étlapján a kukorica még napirenden volt, a disznót, baromfit az akkor idevándorolt hozzáértő emberek nevelték és a jelszó az volt, hogy jó legyen, s nem az. hogy mennyi pénzt tudunk rajta csinálni. Ma már a nagy pénzéhségben megetetnek velünk minden olcsó keveréket, 1 azért nem is jó és ezt nemcsak én mondom, hanem olyanok, j akik értenek hozzá. Vettem akkor egy kacsát, de semmi i hús nem volt rajta. Kétcsaládos házban laktam, s a másik j asszonnyal, aki szintén magyar volt, megbeszéltem, hogy 1 megtömjük, mint otthon. De hamarosan le kellett vágni, mert az utcán járó szomszédok azt mondták, hogy a gágogás kihallatszik az utcára és meg fognak bennünket büntetni állatkínzás miatt, mert itt tömni nem szabad. Azóta pedig sikat láttam, ami jobban hasonlított az állatkínzáshoz. Mind ez eszembe juttatta a tojást. Egy is- mefősöm magához hivott egy nap, hogy mutatni fog valamit. Van egy szomszédja, aki többek között tojást is árul. ! Ismerősöm munkanélkül volt és szomszédja neki adta azokat a tojásokat, amelyek nem néztek ki elég tisztán. Amig a szándék jó, kár volna bármit mondani. Felbontott az asz- szony vagy egy tucat tojást, volt vagy 3—4, amit el lehetett használni, a többinél a fehérje helyett vér volt. Hát most szeretném tudni, kik az állatkínzók. Egyszer olvastam, hogy feltaláltak valamit, ami a tyúkokat készteti egy nap kétszer, vagy többször is tojni. Azt következtetem, hogy túl vannak erőltetve, vagy az a kevert étel olyan kevéssé táplálja őket, hogy ilyen tojásokat tojnak. # Annyi tény, hogy a -csirke sem lehet jó, amit igy a piacra dobnak. Ugylátszik, hogy a -sok tudomány ellenére is —hacsak valami okos nem fog történni a jövő generáció részére —, a pénzéhség fogja halálba kergetni a jövő emberiséget. Szevin A.
