Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-06-10 / 22. szám

June 10, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ BRIDGEPORTI LÁTOGATÁS A New Yorki Lapbizottság elhatározta, hogy tagjait ki­küldi a közeli vidéki városokba, segíteni lapunk terjesztésé­ben és anyagiak előteremtésében. Én Bridgeportot választot­ton!, ahova még eddig nem jutottam el. Nem is bántam meg. Meglehetős tanulságra tettem szert. Bridgeport az egész ország magyarsága közt általáno­san ismert város, mert ott székel két országos betegsegélyző központja: a Rákóczi és Bridgeporti Szövetség. Körülbelül 160,000-re tehető a lakosainak száma, ebből 8,000 lehet a magyar. Volt két magyar hetilapja, de jobblétre szenderíil- tek: a saját hazugságaik mocsarába fulladtak. A helyzet éppen olyan, mint az ország legtöbb ipari váltósában. Nő a munkanélküliek száma és a különféle gyárakból egymásután bocsájtják el az embereket. A munkanélküliek száma 5,000, de napról-napra növekszik. Sokat remélnek a közeli nagy Sikorsky-repülőgépgyártól, mely egyike lesz a legnagyobb gyáraknak, de ezt is aggodalom és reménység közt várják, mert ez a gyár a legmodernebb felszereléssel készül és a “Push Button” lesz a munkamegtakarítás, mely sok munkást feleslegessé tesz. Bridgeporton kívül Fairfielden van egy kis csoportunk­nak saját helyisége, ahol öten vártak bennünket, hogy egy piknik tervét megbeszéljük. Állították, hogy ha tudták volna, hogy kimegyünk, küldtek volna meghívót az előfizetőknek s akkor biztos többen lettek volna. Tanulság, hogy egy-egy ilyen látogatást jobban elő kell készíteni. Az ottlevők legtöbbje régi, kipróbált harcos: többsége öregek és fáradtak, magukba gubózva élnek, elszigetelve a tömegektől. Nem tudják megtalálni az útját annak, hogy jussanak a tömegek közé, pikniket rendezni nem lehet, uj olvasókat szerezni nem lehet, mert félnek lapuunkat olvasni. Ugyanakkor megállapítja az egyik, hogy a neki járó “Ma­gyar Szót” egyik régi olvasónk alig várja, hogy tőle megkap­hassa és a gyűjtéshez is adott. A béke kérdése ott nem^iépszerü, ezt maga a “Bridge­port Npws” is megírta. Azt irta, hogy a Connecticut Peace Council tartott egy szabadtéri gyűlést, de csak igen kevesen jelentek meg. Ugyanakkor az egyik tagtársimk je­lenti, hogy találkozott olyan magyarokkal, akik ott voltak és oly nagy tömeg volt, hogy a parkot lezárta a rendőrség. Ugyancsak a fenti angolnyelvíi lap teljes hasábokat szen­tel annak leírására, hogy miként akart a béketanács termet bérelni és még ott is, ahol kiadták, visszavonták a kibér­lést, jelezve, hogy a béketanácsot az államügyész a felforga­tok listájára tette és ezért vonták vissza a kibérlését a béke­tanácstól. Azon lapolvasóink, akik nem mernek pésztvenni az ilyen megmozdulásokban és inkább hisznek a háborususzitó ha­zugságtól hemzsegő lapoknak, ezzel nemcsak elzárják magu­kat h tömegektől s bedőlnek a megfélemlítésnek, hanem ön- tudatlanul maguk is támogatói lesznek a háborús uszitóknak. így aztán nem is tudnak lapunk érdekében agitálni, annak terjesztését megtalálni. Előttünk állhat a múlt háború tanulsága. A háború alatt minden fellendült, minden megdrágult. A lakbérek kétszer- es háromszorosára emelkedtek. Jól mentek az üz­letek. Ma tömeges a munkások elbocsátása. Üzleti pangás mindenfelé. A népnek nincs mivel vásárolni. Jönni fog ki­lakoltatás és végül a lakbérek nagy esése, mert képtelenek lesznek a munkások a nagy lakbéreket megfizetni. Farmerek a bő termés mellett sem tudnak vásárolni, adót fizetni, stb. A háborús uszítások és megfélemlítések azonban kezdik ha­tosukat veszteni. A nép békét akar, jobb életet. A hazugsá­gok és rengeteg ferdítés között keresi a kiutat a káoszból. Keresi az igazság útját. Sokan azok között, akik régi olva­sói voltak lapunknak, most visszagondolnak arra, hogy mit tanultak lapunkból, hova. merre kell fordulniok, mit kell tenniök, hogy békét, jólétet biztosítsunk magunknak. Ha ezek közé megyünk, felkeressük őket előbb-utóbb ismét egy­másra találunk. Nekünk nincs mit vesztenünk, mert még annak is, akinek van valamije, el fogja veszteni, hacsak valamennyien össze nem fogunk és együttes erővel nem biztosítjuk a szebb, boldogabb és békésebb demokráciában rejlő jövőt. Petrás Pál A KÖZLEKEDÉSI MUNKÁSOK SZTRÁJKJA " .-Sv D BKOMON junius 27-én, vasárnap egész nap a Bound Brooki Otthon kerthelyiségében, Washington Ave. és Lincoln »eights, Middlesex Boro, N. J. Reggel 9-kor szalonnasütés; délben finom ebéd. Hűsítő i talok TÓTH BÉLA hires zenekara huzza a talpalávalót Jegy ára 1 dollár adóval • ÚTIRÁNY autóbusszal: Newarkrói a lf0-es Somerset bust a Eroad Streeten. — New Yorkból ugyancsak a Somerset, de 148-as számút, mely 41. St. és 8. Ave. termináltól indul a 72-es platformról d. e. 10-kor. Autóval: A 22-es Highway Dunellen jelzésig. Itt balra az első lámpajelzésig. Itt jobbra a 28-as Highwayn, a Washington Ave-ig. Itt jobbra 2 bibék. ... ............... : . New York város 44 ezer! közlekedési munkása úgy­szólván egyhangúlag sztrájk-] ra szavazott. Eszerint junius 14-én éjfél után hagyják ab­ba a munkát, ha addig nem sikerül a háromoldalú tárgya­lás, melyben Wagner polgár-j mester, a közlekedési hatóság’ és a munkások szakszerveze­te vesz részt. Michael J. Quill, a közleke­dési munkások szakszerveze­tének elnöke, Detroitba repült hogy a CIO elnökével, Walter Reutherral, tárgyaljon a helyzetről. Szakértők vélemé­nye szerint a közlekedési munkások sztrájkja az egész országra kiható, nagystílű, munkásharccá alakulhat. Köztudomású, hogy a szá­zad elején nagyüzemek harca a munkásság szervezkedése ellen milyen ádáz dühvei zaj­lott. A nagyrészvénytársasá­gok elnöke helyett ma Dewey kormányzó áll a szakszer­vezetek elleni támadás élén. Nem olyan nagyhangú ugyan, mint azok voltak, de akik is­merik őt, tisztában vannak azzal, hogy milyen kitartó energiával tud harcolni a szakszervezetek leverésére. Semmi sem bizonyítja jobban ezt, mint a new yorki dokk­munkások ellen folytatott harca. Republikánusok— Demokraták Még jobban komplikálja a dolgokat az Albany-és New- York város közti harc, vagyis az a tény, hogy Dewey re­publikánus kormányzó, a szakszervezetekkel együtt szeretné kidobni New York város demokrata adminiszt­rációját is. A TWU (közlekedési mun­kások szakszervezete) tag­jai nem jó szemmel nézik azt sem, amit polgármesterünk úgynevezett “ténymegállapitó bizottsága” Íján miután alap­jában véve teljesen unióelle- ries, bár Quill elnök elfogad­ta azt, ahelyett, hogy rendes szerződést kötnének a szak­szervezettél, csupán ‘jegyzé­keket, meg megállapításokat adnak a szakszervezetnek az utolsó 17 évben. Bár a szakszervezet vezetői elfogadták a ténymegállapitó bizottság jelentését, a közle­kedési bizottság elvetette» azt és teljesen önkényesen szab­ta meg a fizetéseket, a változ­tatások különböző módszereit anélkül, hogy a szakszervezet létezését tudomásul vette vol­na. A unió végrehajtó bizottsá­ga gyűlést tartott 1500 mü- helybizalmival. . E gyűlésen felszólalt a tagság és elvetet­te a ténymegállapitó bizott­ság jelentését s felhatalma­zást adott a sztrájkszavazat megejtésére s a 15 pontos előbbi követelést is- teljes egé­szében magáévá tette. A köz­lekedési bizottság tudomására hozták ezzel a lépéssel, hogy a jelentés agyafúrt--engedmé­nyeivel nem elégszenek meg és a szakszervezeti vezetősé­gének pedig jelezték ezzel azt, hogy elitélik ,amiért a jelen­tést oly sietve elfogadta és elhallgatta annak veszélyes-1 ségét a szakszervezetre nézve,' holott a tagok május 22-iki gyűlésükön egyhangúlag el­vetették. Még mindig a testvér ellen harcolnak A TWU 100-as lokálja fel­függesztett 4 tagot, akik mint öntudatos munkások igyekez­tek a többieket felvilágosíta­ni arról, hogy csak komoly harccal kaphatnak engedmé­nyeket a közlekedési hatósá­goktól. A négy közül mind­egyik többezer szavazatot ka­pott a legutóbbi választáso­kon, és úgy nyilatkoztak, hogy harcba szánjanak 15 pontos programjukért, merti különben azt soha el nem ér­hetik. A közlekedési bizottság két- kulacsos politikát üz, mert a szakszervezet vezérei elfogad­ták ugyan a tagság szavazá­sa ellenére a ténymegállapitó bizottság jelentését, a közle­kedési bizottság pedig nem, bár azt állítja, hogy elfogad­ta, de sajnos kötv^e van a ke­ze és semmiféle szerződést nem irhát alá, mert erre sem­mi törvényes joga nincsen. A TWU vezetők pedig állítólag a szerződés kedvéért fogad­ták el a polgármester bizott­ságának jelentését. Most még egy kompromisszumról is szó van, és az az, hogy a közle- j kedési bizottság a szakszer­vezettel együtt dolgozzon ki és terjesszen be egy törvény- javaslatot, mely törvényesíte­né a közalkalmazottakkal kö-, tött szerződést. A dolgok állása szerint teg-l nap este a Hotel Edisonban' konferenciát tartottak, mely-! re Louis Hollander, elnök az ] állami CIO, Morris Iushewitz titkár a városi CIO szakszer­vezetek delegátusait hivta egybe, a közelgő sztrájk tá­mogatására. A konferencia fi- gyelmeztette a munkásságot, hogy a Dewey által behozott közlekedési hatóság, háborút üzent a közlekedési munkások szakszervezete és általában a szervezett munkásság ellen’ “Ez a harc, minden szerve­zett munkás harca,”, hangsu- lyozta a felhívás. A kérdés az, hogy szabadon választhat­ják-e a munkások szakszerve­zeteiket és megmarad-e joguk a kollektiv bértárgyalások le­hetőségére ?” A hét folyamán félmillió rőpiratot osztottak ki a köz­lekedési munkások a subway* és autóbusz állomáskonál, melyben ismertették a köz­lekedési munkások valódi helyzetét, és az okokat, miért kell sztrájkba menniök ju­nius 14-én virradóra. A közlekedési hatóság vi­szont a 44 ezer munkásához még múlt héten levelet inté­zett, melyben értésükre adja, hogy ha sztrájkba mennek, vagy csak lelassítják is a munkát, a Condon-Wadlin törvény értelmében azonnal elbocsátják őket állásaikból. 1,000 közlekedési munkás piketelt az Empire State pa­lota előtt múlt szerdán, Hugh J. Casey tábornok ellen, aki a Schenley-pálinkagyár alel- nöke és a közlekedési hatóság elnöke. Schenleyék iradája a hatamas épületben van. A piketelők tiltakoztak az ellen, hogy a Schenley társaság munkásellene magatartását még a közlekedési munkások­ra is kiterjesszék. «KE- ÉS KACSA-VACSORA A CLEVELANDI EAST SÍDÉI MUNKÁS OTTHON 1954 junius 12-én, szombaton este rendez az E. S. Munkás Otthonban, 11123 Buckeye Rd. MINDENKIT SZERETTÉL VÁR A RENDEZŐSÉG vl——...... - .......— ■ ' KELLEMES CSALÁDI KIRÁNDULÁS! % a kies fekvésű EDENWELDBA! JUNIUS 20-ÁN, VASÁRNAP EGÉSZ NAP a Nők Világa javára Kitűnő enni- és innivalókról gondoskodik a rendezőség ' Hozzák'el gyermekeiket és hozzátartozóikat! (Rossz idő esetén a Magyar Házban, 2141 So. Blvd. tartjuk) ÚTIRÁNY: White Plains Rd. subwayval a 180. Streetig, ott díjtalan átszállás a Dyre Ave. vonatra, mellyel _az utolsó állomásig kell menni. Onnan rövid séta a park S____________________—___________________f I ITT AZ IDŐ, MOST VAGY SOHA! Védjük meg hazánkat és az egész világot a H-bombás háború borzalmaitól. I írjunk Eisenhower elnöknek, képviselő­inknek, helyi lapunknak és kérjük: 1. Nemzetközi konferenciát az atom- és hidrogénbom­bák betiltására 2. A világ minden politikai és gazdasági problémájának t "BÉKÉS utón való megoldását. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents