Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-06-10 / 22. szám

•} AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 10, 19ü^ Nyomorgó vakok felvonulása Olaszországban HAILÉ LÁTOGATÁSA AMERIKÁBAN A firenzei vakok menete, ] amely május 10-én indult el Firenzéből, kilencnapos keser­ves gyaloglás és utazás után megérkezett Rómába. Ezt a drámai megmozdulást, ame­lyet kezdeményezői “a fájda­lom menetének” neveztek el. egész Olaszország népe nagy rokonszenvvel és megindulás­sal figyelte. A vakok ezzel a megmozdulásukkal az egész ország figyelmét fel akarták hivni tragikus helyzetükre: Mintegy 30.000 világtalan férfi és nő él Olaszországban — rendkívül nyomorúságos körülmények között. E 30,000 ellátatlan havi 4000 lira “táp­pénzt” kap az álamtól. Ez az összeg megélhetésükhöz tel­jességgel elégtelen, hisz ez napi 130 lírának, felel meg, s egy kiló kenyér ára 130 lira. Az olaszországi világtalanok súlyos helyzetükben joggal hivatkoznak a Köztársaság al­kotmányának 38. cikkelyére amely kimondja, hogy “min­den munkaképtelen és ellátat­lan állampolgárnak joga van az eltartásra” s a szociális tá­mogatásra” és hogy erről “az állam által létesített vagy pénzügyileg támogatott szer­vezeteknek és intézmények­nek kell gondoskodnunk.” Nyilvánvaló, hogy a négy- ezerlirás havi “táppénz” nem felel meg a 38. cikkely betű­jének, sem szellemének. Már régóta a képviselőház előtt fekszik Barbieri képvi­selő és Pieracini szocialista képviselő tjrvényjavaslata, amely szerint a négyezerli- rás táppénzt havi 15,000 lírá­ra kellene felemelni. Ez sem lenne ugyan tökéletes megol­dás, mindemellett jelentős ja­vulást jelentene. A helyzet mindenesetre az, hogy ami­kor ez a törvényjavaslat tár­gyalásra került, a klerikális többség elgáncsolta. Az egyre elviselhetetleneb­bé váló nyomorúság végül is arra késztette a firenzei va­kokat, hogy megszervezzék a “fájdalom menetét”. A vakok a többszázkilométeres utat részint vonaton, részint gya­logszerrel tették meg. Napon- ,ta mintegy húsz kilométert gyalogoltak, ami a gyenge, rosszul táplált világtalanok­nak nem csekély erőfeszítést jelentett. Útközben az olasz városok és falvak lakosai, a szakszervezeti központok, a plébániák, s a községházak, gyakran a kereszténydemok­rata többségűek is, gondos- • kodtak ellátásukról és szál­lásukról. Gyakran magánhá­zakban látták őket vendégül. A népi szolidáritás révén ju­tottak azokhoz az összegek­hez, amelyekből megválthat- ' ták a vasúti jegyeket. A “fájdalom menete” egyre népesebb lett, mert az útköz­ben érintett'városokból a va­kok szintén csatlakoztak a menethez. Rómában többszáz sorstársuk várta őket, köz­tük a vakok országos szövet­ségének vezetője, Barbieri képviselő ,valamint a római szakszervezeti központ elnö­ke. A Milvio-hidtól indult el a “fájdalom menete” az ut utolsó szakaszára. A megren­dítő látványt nyújtó vakok sok száz táblát vittek, ilyen felírásokkal: “Meg lehet-e él­ni havi 4,000 lirából?” “ígé­retek és szavak helyett meg­élhetést követelünk!” “Ne­künk is jogunk van az élet­hez A néma csendben, lassú léptekkel haladó menet az együttérző lakosság sorfala között vonult a Via Flami- nián és a Piazza del Popolón át Róma középpontjába, az olasz képviselőház épülete elé. Itt a vakok küldöttségét Gronchi házelnök fogadta. Következő kedd délután a-va­kok küldöttsége megjelent a miniszterelnökségen is. A fi­renzei vakok vezetője, Graz- zini, felhívta sorstársait, ne hagyják el a fővárost mind­addig, mig a kormány nem adja kézzelfogható jelét an­nak, hogy törődik a vakok helyzetével. A Rómába érke­zett világtalanok a népi szoli­dáritás vendégei a főváros­ban. Húsz esztendő telt el azóta, mióta jött a hir, hogy Mus­solini hordái megtámadták az afrikai királyságot, Ethiopi- át. Biztosan sokan emlékez­nek még arra az időre, mikor a hollywoodi filmsztárok is undorral fordítottak hátat Mussolini “örökösének”, Vit- toriónak, aki vidáman mesélt az ethiópiai védtelen nép kö­zelről való bombázásáról, mint valami újszerű sportról, mikor Hollywoodba jött film- rendezést tanulni. Az ottani­ak becsületére legyen mond­va, nem is maradt sokáig kö­zöttük. Hja, a 30-as években Roosevelt elnökünk alatt, nem volt nagyon népszerű a népek leigázása. Hála a szövetséges seregek­nek, melyek elseperték a fa­sizmust, Haile Selassie visz- szanyerte királyságát és most Amerikában van látogatóban. Május 28-án beszédet tartott az Egyesült Államok kong­resszusa előtt. Ethiopia királya feltéte­lezhette, hogy USA kongresz- szusa nem sokat tud hazájá­ról, mert leírta annak földraj­zi fekvését, sőt történelméről is adott ismertetést. Mi in­kább talán azzal foglalkozunk amit a király elfelejtett meg­említeni, vagy talán méltósá­gán alulinak tartotta. Haiie -Selassie mint király, feje, a keresztény Amhara arisztokráciának, mely Ethi- opiában uralkodik. Ez a ki­sebbség a pogány és mohame­dán törzsekre kivetett hübé- rekből tartja fenn uralmát. A papsággal együtt birtokol­ja az ottani föld nagy részét. Parlamentjének két háza ta­nácsot adhat csupán, de ha­talma nincsen. Az ország földjének mindössze 15 szá­zaléka van kultiválás alatt. A lakosság 90 százaléka, pa­rasztsága még mindig a job­bágyság jármát hordozza. — 10,000 bérmunkása nem is is­meri a szakszervezetet. 1949- 50-ben az iskolaköteles évek­ben levő gyermekeknek mind­össze 7 százaléka járhatott is­kolába. Harc a függetlenségért Abban igazat mondott az uralkodó, hogy a 19. század második felében hazája állan­dó harcot vívott 1,000 éves függetlenségének megőrzésé­re, vagy, hogy az olasz fasiz­mus általi leigázás szörnyen visszavetette hazáját. Ez valóban megmagyaráz­za egy részét annak, hogy mi­ért van ma Ethiopia olyan függő helyzetben, de mindent azért nem magyaráz meg. Maga a király beszéde, láto­gatásának célja magyarázta meg, hogy miért van és lesz egyre függőbb helyzetben a nyugatiak részéről Ethiopia. Selassie főtémája akörül forgott, hogy meghívta az amerikai tőkét minél nagyobb befektetésre és rendkívüli engedményeket Ígért ezért USA-nak, kedvezményes bá­násmódot export cikkei szá­mára. Katonai együttműkö­désre is hajlandó, főleg a kö­zépkeleten, de máshol is, “ha támadás veszélye állna fenn. Egy bizonyos, hogy Ethio­pia királya jó diplomata. Meg sem említette a Szovjetuniót, vagy a népi köztársaságokat. Finoman adta a kongresszus értésére, hogy teljesen egy vonalon tart velük és ugyan­olyan szemüveggel nézi a vi­lágot. Erősen kihangsúlyozta “keresztény királyságát”, sőt azt sem felejtette el, hogy kormánya a “kollektiv bizton­ság” hive. Meddig tart a függetlenség Mindazok, akik valódi füg- getlenséget óhajtanak az ethiópiai népnek, szorult szív­vel hallgathatják királyuk megoldását nehéz problémá­jukra. Meddig tarthat Ethio­pia igazi függetlensége, ha egyszer Wall Street csápjai közé veszi. Wall Street tőkéje nem jár egyedül, megszorítá­sai a nép, sőt az ország füg- g e 11 enségének elvesztését vonják maguk után. Hol volna ma Ethiopia, ha Selassie mai logikáját követ­te volna 1934—36-ban? Mus­solini minden követelését tel­jesítette volna és a tengely- hatalmakhoz csatlakozhatott volna. Köztudomású, hogy 1936-ban a támadó erőket a Hitler - Mussolini - Hirohito kommunistaellenes tengelye képviselte. Az Egyesült Nem­zetekben abban az időben Ma­xim Litvinov volt az “isten­tagadó szovjet” delegátus, aki legjobban segítette Haile Selassiet az együttes bizton­ság kérdésében. A keresztény Olaszország felbátorítva a nyugati. félgömb keresztény országai által fittyet hányt az együttes biztonságnak és tá­madást intézett Ethiopia le­igázására. A Sandard Oil-társaság fe­je, kivel most Selassie együtt ebédel, volt az, aki megtörte a Nemzetek Ligájának meg­torló intézkedését és szállítot­ta a gazolint és olajat Musso­lininak arra, hogy repülői.és tankjai szétrombolják Ethio­pia városait, falvait. Vájjon elfeledte már a ki­rály, hogy az “istentelen oro­szok”- seregei törték szét a fasiszta jármot, hogy ő újra elfoglalhassa trónját? Az együttes biztonság erői alatt érti vájjon azokat a tá­madókat, akik Kenya népét bombázzák, legépfegyverezik Tunis és Marokkó lakosságát ? Vagy Maian délafrikai elkü­lönítési rendeletéit, Afrika bennszülött lakosai ellen, aki­ket igy kényszerit a fehérek kényuralma alá? Közös biztonságnak tekint­heti talán azokat az erőket, akik a világ 97 állama közül 87-ben hadibázist építettek, akik az ő hazáját is fel akar­ják erre a célre használni? Igaz, hogy mindez a “kom­munizmus” elleni védekezés ürügye alatt történik és ma­gában foglalja a hidrogén- és atombombás megfélemlítést és a népek függetlenségének letörését. Mindezekre egyedül Halié Selassié tudna válaszolni. Az igazi kérdés az, hogy milyen realisztikus politikát iiz. Ma már a királyoknak sincs meg a joguk a tévedés­re, mert népeik felébredése előbb-utóbb eltörli a királyi jogukat, ha ellentétben van életfeltételeik lehetőségével. McCarthy és Symington MsCarthy legújabb vádja az, hogy a missourii demokrata sze­nátor, Symington, összeszürte a levet Stevens hadseregminisz­terrel, hogy “öngyilkosságra kényszerítsék a republikánus pártot.” McCarthy szerint Sy- mongton és Truman volt hadse­géde, Clare Clifford, unszolására kezdték el a McCarthy és had­sereg közötti ellentétek tárgya­lását. Követelte, hogy Syming­ton vonuljon vissza a vizsgáló bizottságból és eskü alatt tegyen vallomást szerepéről. Bérlevágás a textiliparban BOSTON. — Az American Woolen Co. ellen folytatott hat­hetes sztrájkot befejezték azzal, hogy a szakszervezet elfogadott egy 9 és fél centes órabérlevá­gást. A szakszervezet három éves szerződést kötött a társa­sággal. A MAGYAR PÁRTKONGRESSZUS UTAK Hét napig tartó kiemelkedő eseménye volt a rpagyar nép életének a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának munkája. És most, amikor befejezte munkáját, egy nemzeti egységbe forrott nép forró szeretete övezi az évtizedes harc­ban hivatott, elismert vezetővé vált pártot. A kongresszus — mint az elmúlt évek eredményeinek és hibáinak mérlege — azért számolhatott be az elért vív­mányokról, mert szilárddá kovácsolódott a népi hatalom alapja: a munkás-paraszt szövetség és vele együtt nőtt erő­sebb, egyre tevékenyebb és fontosabb szövetségessé a ma- I gyár értelmiség. Más szóval, de ugyanezt a gondolatot kife­jezve: a pártkongresszus nem számolhatott volna be sikerek­ről a szocializmus építése terén, ha nem bírta volna a dolgo­zó társadalom minden rétegének bizalmát, nem utolsósorban éppen ezért, mert nem kendőzi el a szocializmus építése köz­ben elkövetett hibákat sem. A párt a kongresszuson is példát mutatott a bátor bírá­latra és önbirálatra. Ereje tudatában tárta fel saját hibáit és tette őszinteségét még nagyobb erő forrásává. Sok kérdés­re adott választ a párt, amit kongresszusától várt a dolgozó nép — és sok kérdésre éppen a hibák őszinte feltársával és a kijavítás módozatainak konkrét megjelölésével adott vá­laszt. Félreérthetetlenül megvilágította a kongresszus az uj szakasz elvi és gyakorlati problémáit és határozatban rög­zítette le az elvi és gyakorlati elemzésből előtáruló felada­tokat. A kongresszus napirendre tüz’te az életszínvonal eme­lésével kapcsolatos termelési problémákat mind a mezőgazda­ság gyors fejlesztése, mind az ipar ezzel kapcsolatos felada­tai területén. Csak örömet és további buzdítást jelenthet minden becsületes magyar dolgozó számára, hogy a kitűzött feladatok között az első: dolgozó népünk anyagi jólétének és kulturális színvonalának további szakadatlan következetes növelése. A középrétegek, a kispolgárság, az értelmiség, a tisztvi­selők komoly társadalmi súlyúknak megfelelően ereszthetnek mélyebb gyökereket abba a társadalmi és politikai alapba, “amelyen állami hatalmunk és kormányzatunk nyugszik.” Az uj életre kelő Függetlenségi Népfrontban még az eddiginél is jobban megnövekszik az értelmiség szerepe és felelőssége, de ugyanakkor kitágulnak továbbfejlődésének távlatai is. A kongresszus után a munkás, a paraszt, az értelmiségi dolgozó még jobban megérti, hogy a legfőbb cél a nép fo­kozódó jólétéről való gondoskodás. Éppen ez a vitathatatlan tény az eddigieknél még-gondosabb munkát követel meg az országépitő szövetség valamennyi tagjától. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hete­dik napján, május 30-án, vasárnap délelőtt mégválasztották a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerveit. AMERIKAI Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N Y - AL 4-0397

Next

/
Thumbnails
Contents