Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-06-03 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 3, 1954 Bálint György: A FESTŐ HALÁLA DERKOVITS GYULA a festő, csendben, szerényen és nyomorban halt meg, — pontosan úgy, ahogy élt. Ne szél pitsük a dolgot: Derkovits Gyula éhenhalt. Az utóbbi időben, három pár virslit fogyasztott el feleségével együtt, némi kenyérrel és pár darab burgonyával. Festett néhány képet melyeket sohasem felejt el az aki látta, magát a festőt azonban meglehetősen elfelejtették. Szin- és forma-megoldásait méltányolták, de kalóriamegoldásait nem tartották fontosnak. Naponta egy fél virsli még a legnagyobb tehetségű művésznek is kevés. Derkovits Gyula először megbetegedett, azután belehalt ebbe a diétába, melyt a romantika korpu- lensebb rajongói még ma is szívesen neveznek bohéméletnek, Nem ismertem személyesen Derkovits Gyulát, de láttam néhány képét és ezek sokkal többet árultak el személyéről, mint 2gy-egy felületes beszélgetés. Több évvel ezelőtt, egy 'Utolsó Vacsorá’- ját láttam. Modern, . vagy ha úgy tetszik, örök tartalmat Adott e biblikus tárgynak. Tö-1 rődött emberek ültek az asz-; tálnál, parasztoknak, munkásoknak látszottak. Fásult keserűség, végtelen reménytelenség ült az asztal körül. Az idén egy nagy kiállításon két festménye tűnt'fel. Vándor j artistákat ábrázolt az egyik; ennek a hangulata, ha lehet még keserűbb és még reménytelenebb volt. A másik képen hidat építettek. Erő fe- j szült a dolgozó testekben és az acél céltudatosan csillo | gott. Ebből a három képből,1 azt hiszem, megismertem D e r k o vits gondolkodását, Megtudtam belőlük azt is, hegy ez a művész nemcsak nagyszerű festő, hanem költő is, sőt ami még ennél is több, ember. Sohasem láttam őt, magánéletéről semmit sem tudtam, de ettől kezdve Derkovits a festő és az' ember jelentett valamit számomra, Időnként, egészen váratlanul, eszembe jutott. Tuda^ tóm felszíne alól néha felbukkant “az az ember, .aki azokat a képeket festette”. Megnyugtatott a tény, hogy van egy ilyen festő. Halálának tragikus hire megdöbbentett és fájt, de sajnos nem lepett meg. Úgy hatott, mint egy szörnyű, de logikus fordulat, melyre lelke mélyén már régóta számított az ember. Ez a legsivárabb az egész ben, ez az “előre tudtam”- hangulat, amellyel ma ilyen emberek katasztrófáinak hírét fogadják. Nyomorbah elpusztuló irók, művészek és más emberek, — ez, úgy látszik, lassanként éppoly kevéssé rendkívüli jelenség lesz, mint háborúban a srapnell vagy gázhalál. Ugyanazok a társadalmi erők, melyek valamikor felépítettek egy bizonyos anyagi és szellemi kultúrát, most elpusztítják, vagy legalább is veszni hagyják saját épitményüket. Fellendültek és építettek, sok búzát ORVOSI TANÁCSADÓ OSTROM re. Nemcsak közvetlen rendelésre dolgoznak mint azelőtt, hanem raktárra. A nagy művészeti virágkorokban, pl. a renaissance idején a festő csak azt a képet festette, amit megrendeltek nála: oltárképet a templomba, arcképet, vagy díszítő freskót a rendelő magánházába. A kép nem volt öncélú: valamilyen más, nem művészi természetű igényt elégített ki, elsősorban a vallásos szükségletet. “Ancilla theologiae” volt, a vallás szolgálója, egy mozgalom, egy nagyszabású ideológia hirdetője és előrevivője. A színek és formák szépsége, a valőrök sokfélesége a fény és az árnyék izgalmas játéka csak eszköz volt a társadalmi vagy szellemi tartalom szolgálatában. Nem tartozik most ide annak a sokféle tényezőnek a kutatása, mely az eszközt öncéllá tette. Az árutermelési rendszer nagy fellendülése egy időre lehetővé tétté azt a meglehetősen természetellenes helyzetet, hogy rengeteg festő, rengeteg képet fessen megrendelés nülkül, 'csak magukért a színekért a formákért. A modern pikturának ez a hatalmas tévedése megteremtett egy sereg halhatatlan remekművet, — de azért végzetes csapást mért önmagára. Remekművek még ma is születnek, de ezeket a remekműveket csak kevesen tudják igazán értékelni és élvezni. A kép, amelyet önmagáért festettek, nem tömegcikk. A 1‘art pour l’art” festmény nem olyan általános emberi hatású, mint a zene. A színek és formák vizuális költészetnek élvezése a szellemi kiválasztottak intellektuális élménye. A nagy tömegekre mindig csak annak a pikturának volt igazi hatása, amely valami nagy tömeg eszmét szolgált, mint pl. a renais- sáncé vallásos festészete. A szel lemi kiválasztottak viszont, ugy- látszik, nem nagyon szaporodnak mostanában, a megmaradóknak pedig kevés a pénzük. Akik még vehetnek képet, rendszerint a giccset szeretik, de gyakran még arról, is le- mondenak és ha már mindenáron mecenási tevékenységre szorítják őket, akkor kultúrájuknak megfelelően inkább vállalkoznak a sportmecé- nási szerepre. A festők nagy tömegét, melyet tegnapelőtt és tegnap életre hívtak, ma cserbenhagyják. Mi lesz tehát a festők nagy részének sorsa? A lehetetlent is meg kell kísérelni, hogy emberibbre és gondtalanabbra forduljon. De A közfelfogással ellentétben az agytumoroknak több mint fele nem rákostermésze- tü. Ha idejében felfedezik, a tumor eltávolítása után teljesen megyógyulhat a beteg. Mindamellett még nem-rákos tumorok is végzetesek lehetnek vagy legalább is igen nagy károkkal járhatnak, ha nem állítják meg és nem távolit] ák el őket növekedésük korai állapotában. Ezért veszélyes a halogatás. A fejfájás, szédülés, hányás és a személyiség megváltozása olyan tünetek, amelyekről tudjuk, hogy az agytumorok jelenlétének késői tünetei. Vannak azonban más korai tünetek, amelyek igen fontosak. Az agytumorok bizonyos fajtái mindkét szem látásának folyamatos elvesztésével járnak. Ha ezeket a látási zavarokat szemüvegekkel nem lehet megfelelőképpen megjavítani- és ha fiatalabb személyeknél ez együttjár a nemierő elvesztésével, agytumorra kell gyanakodni. A szaglóérzék elvesztése is az agy tumor egyik jele lehet. Az egyik szem látóképességének elvesztése is az egyik korai tünet. A szemgolyó egyoldalú kiduzzadása is jel lehet. Az agytumorok bizonyos más változatai okozhatnak első tünet-képpen fülzugást, süketséget és az egyensúly- érzék megcsappanását. A beteg tántorog, mint a részegember. Ha a tumornak ez a fajtája fejlődik ki, ne- nehézség merülhet fel nyelés- né, beszédnél és az idegek és mozgás közti egyezéseknél.. Ne felejtsük el soha az agytumorokkal kapcsolatban azt a tényt, hogy ha valaki e tüneteket észleli magán, azonnal orvoshoz kell fordulnia. Gondos vizsgálat meg- ejtése után csakis az orvos állapíthatja meg, mi a baj és mit kell tenni. U. S. légi bázisok S panyolországban A spanyolországi légi támaszpontokon ősszel indítják el a munkálatokat, mondja egy amerikai szócső, de csak jövő év vége felé kezdi meg a négy légibázis közül egy a működését, jelentette ki még novemberben Halbott, az amerikai légierő minisztere. Megnyílt a hajduszoboszlói strandfürdő amelyet évente több tízezer ember keres fel az ország minden részéből, gyógyulás, üdülés és szórakozás céljából. A megnyitás napján, csütörtökön megérkezett Hajdúszoboszlóra a nyári beutaltak első csoportja is. TAVASZI PROGRAMMOS EST 1954 JUNIUS 5-ÉN, SZOMBATON ESTE a Magyar Házban 2141 Southern Blvd. alatt a Bronxban, a Magyar Társaskör rendezésében “LEGÉNYKÉRŐBEN” kacagtató parasztkomédia BACHNER M. szavalata. — A Bronxi Vegyes Kórus fellépte. TÁNCSZÁM V Részvételi dij $1 előreváltva, az ajtónál $1.25 Tisztelettel meghívjuk New York és környéke magyarságát junius 13-án, vasárnap egész nap, a hagyományos KELETI NÉPÜNNEPÉLYRE Magyar bazár. Programm. Zene. Tánc. ★ az INTERNATIONAL PARKBAN, 814 East 225-ik utca, Bronx, N. Y. egy bizonyos; nagy tömegei ] csak akkor lesznek ismét a pikturának, ha megint valami nagy emberi eszme hordozójává lesz, Derkovits Gyula kezdett elindulni ezen az utón. Képein érezni lehetett, hogy festés közben más is érdekli, mintha szin- és vonalproblémák. A kilakoltatás, az éhezés, a nyomor a mai mii- vészek mindennaposnak induló tömegtragédiája lehengerelte és megakadályozta, hogy végigjárja útját. Má művésznek kell a nyomáb: lépniök a festészetnek a fény az árnyék és a perspektiv problémáinak kutatása é megoldása után most fel ke fedeznie és ki kell fejezni mindennek értelmét és célját az embert.---------------- i 60 éve született a- négy prQje tárfestő. Derkovits Gyula. B; lint György, a mártirhalá halt neves publicista ezt cikket 1934-ben irta. sok kávét, sok művészt, sok munkaerőt termeltek, most pedig elégetik a búzát, tengerbe öntik a kávét, nyomorban hagyják a művészeket, a sok “felesleges” munkaerőt pedig talán majd elküldik a háborúba. Valamikor sok festő kellett és lett is sok festő. Most itt áll a sok festő, és senki sem törődik velük. Több kevesebbb kivétellel a búza és a kávé sorsára jutnak. Ezt közgazdásági nyelven úgy !hívják: átutermelés. Nem a közvetlen fogyasztás számára j termelünk, hanem egy rejtelmes lény, a Piac számára. A | Piac pedig furcsa és értelmetlen dolgokat miivel néha. j A Piac nem ismer búzát, ká- 1 vét. vagy festőt — a Piac i csak árut ismer és rulettezik, vagy bakkozik vele, mint a DÓZSA GYÖRGY zsetonnal. Derkovits Gyula tragédiája tehát magyarul igy hangzik: árutermelés. De a festő tehetsége nem csupán áru, melyet hol a piacra dobnak, hol pedig félre, hanem maga is árutermelő. A festők az utolsó 100—150 év alatt áttértek az árutermelésAz agytumor gyakran gyógyítható J4_______ . -
