Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-06-03 / 21. szám
June 3, 1954. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 — Magyarországi riport — A Balaton déli partján, Fonyód és Balatonmária között 17,000 hold nagyságú lápterület található. A vizenyős, mocsaras területet Nagybereknek nevezik. Nagyberek földjét felszabadulásunk előtt csak kaszáló vagy legelőként hasznosították. Népi demokráciánk teremtő, alkotó lendü lete uj életre pezsditette a vizenyős területet. Nagyberek termővététele ötéves tervünknek egyik kevéssé ismert, de jelentős munkálata. Nagyberek kiszárítására már az első világháború előtt külön társulat alakult. A le- csapolás azonban nem volt -ö- kéletes. A szivattyútelepnek a második világháborúban bekövetkezett megrongálódása után pedig az ősi állapotok tértek vissza. Nagybereket vizenyős részek, mocsarak lepték el. A tocsogós, zsom- : békos részeken vizimadarak tanyáztak. Még a félénk kócsag is lakóhelyéül választotta. A fordulat 1950-ben, ötéves tervünk első évében következet be. Nagyberek az állam tulajdonába került. A kijavított szivattyútelep újból működni kezdett és a vadvizeket eltávolitva lehetővé tette a termővététel megindítását. A vadvizeket elkergetve a földekről, siralmas kép tárult a munkások és mérnökök szeme elé. A régi csatornák eltö- mődtek, elgazosodtak, használhatatlanná váltak. Az egykori csatornák tiszTermővé lett Nagyberek a hernyótalpas traktorok. Ekevasuk — évzeredek óta először—, belemélyedt az ősi talajba. Mit vetettek az újonnan feltört szűz földbe? Tudósok adtak erre útmutatást. A Balaton északi partján fekvő Keszthelyen a Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben fontos kutatások folytak és folynak a lápterületek hasznosítására. Ha meggondoljuk, hogy a Balaton környékén 60-70 ezer kát. hold, az egész országban 200-250 ezer kát. hold a lápterület nagysága, világosan elénktá- rul a keszthelyi kutatómunka fontossága. A kísérletek egyik fontos szakasza volt, amidőn tisztázták, hogy a kultúrnövények Balatoni táj itását és újak kiásását a Szovjetuniótól kapott csator- ía- és árokásógépek segítségével végezték el. Ezekkel és számos dolgozó közreműködésével építették meg Nagybe- ^k hatalmas csatornarend- zerét. A mocsaras területről a viccet a Balatonparttal párhuzamosan futó szivócsatornák távolitják el. A szivócsatornák 400 méternyi távolságban sorakoznak egymás mel- ett és a földekről lehozott vi- et az őket derékszögben ke- ^sztező főcsatornákba öntik. . főcsatornákból a belvizren- ező főcsatornába, onnan pe- üg gépi átemeléssel a Bálámba ömlik a viz. Miután a csatornák megépi- sével és gátak emelésével ztelenitették Nagyberek te- ■ letét, a telkesítés követke- c. Ezen a műveleten a ki- ..ritott területek szántóföl- müvelésre alkalmassá té- •t értik. Leégették a gazt, íjd dübörögve megindultak Épül a csatorna közül melyek diszlenek legjobban a lápi talajon. E célból az összes számba jöhető kuturnövényből, számszeriint 67-ből, kisérleti termelést végeztek. Az eredmény alapján rangsorolták a növényeket. A termesztési versenyben 24 növény kitűnő eredményt ért el. Mit termesztenek ma Nagyberek termővé tett talaján? Kenderen kívül legfontosabb növényük a cukorrépa és takarmányrépa. Tér melnek ezenkívül burgonyát, kukoricát, gabonát, szójababot, repcét mustárt és nikotin-előállítás céljára kapadohányt. Foglalkoznak borsosmenta- és szántóföldi zöldségtermesztéssel is. Az állami gazdaság termesztési tervét különleges feladatai is m e g s z abják. Nagyberek hivatott az összes balatonmenti helyiségeket sőt a veszprémi iparvidéket is friss főzelékekéi ellátni. E célból hatalmas konyhakertészet létesültl a gazdaságban. Másik feladatuk belterjes állattenyésztés. Ezért bőségesen kell takarmányfélékről gondoskodnuk. Harma- lik feladatuk nagyarányú •cendertermesztés. Ezen a téren máris szép eredményeket írtek el. A nagybereki gazdálkodás alapja az álattenyésztés. Lovaikon kívül többszáz szarvasmarhával és tizezrenfelü- i sertésállománnyal rendelkeznek. A lápi talajon különösen fontos az állattenyésztés. \ termővététel ott kezdődik, amidőn az állatok megjelennek a lápi földön és trágyájukkal megindítják az életet a steril talajban. A szerves- trágya fontosságának az a magyarázata,. hogy a lápi föld hasznos talajbaktériumokban igen szegény. Az istállótrágya adagolásával a baktériumok elszaporodnak és a talajt megjavítva, fokozzák a terméseredményeket. Bár a süppedős lápi talajon nagy gondosságot kívánt az építkezés, a gazdaság épitő- munkásait ez nem gátolta meg abban, hogy a legkorszerűbb lakó-és mezőgazdasági épületeket emeljék a vadvizektől elhódított területen. Nagyberek majorjait és pusztáit járva mindenütt fehérfalu, piros-' cseréptetős épületeket pillantunk meg. Az állatápolók egyrésze kétszobás, fürdőszobás lakásban lakik. A munkacsapatok részére brigádszállásokat építettek. Tizen alszanak egy szobában, a brigádvezetőnek külön szobája van. A gyermekes anyáknak nagy könnyebbséget jelent, hogy napközi-othon is létesült. A gazdaság központjában elkészült az 500 személyt befogadó kultúrotthon. A gazdaságnak rádió-stúdiója is van. Hasonló korszerűen épültek az állatok szállásai is. Az istállók, ólak, sertésfiaztatók Az utakhoz hasonlóan aa iparvasut is kiemelt pályán halad. Sokszáz vagon salak érkezett Nagyberek vasutépi- j kezéséhez, de még ez sem bizonyult mindenhol megfelelőnek. Egyes helyeken csak ugy- tudták biztonságossá tenni a vásutpályát, hogy talajcserét hajtottak végre. A vasútépítők azonban leküzdték a nehézségeket. Nagyberek kiváló csatorna- rendszerével öntözni is lehet. Száraz, aszályos időkben a tóból beemelt viz a belvizrender ző főcsatornán keresztül—• saját súlyánál fogva — a fő-* csatornákban, onnan pedig a szivócsatornákba áramlik. A szivócsa tornákból elszivárog a viz a táblákba és alulról öntözi meg a földet. Ez az al- talajöntözés. Hatása napi 4- 5 miliméter felülről jött csapadékkal ér fel. Disznóölés 1 tiszták világosak. A tehénistállók egyenként 100 tehén befogadására alkalmasak. A hombáros süldőszállások tetejét magtárként használják. Az itatásos módszerrel nevelt borjak rekeszei hosszú sorban állnak egymás mellett. Azelőtt közlekedés sem volt itt — ma már jól kiépített ut— és vasut-hálózat szövi át az állami gazdaság területét. A lápi talajon persze nem lehet kövezettel vagy aszfalttal burkolt, szilárd utakat építeni. Az útépítés különleges módjához folyamodtak hát. Az utakat a rájuk borított vastag salakréteggel kiemelték a talajból. Az elmúlt öt év alatt mintegy 15,000 kát. holdat szárítottak ki Nagyberekben. Ennek nagyobb felét, mintegy 9, ezer holdat már művelés alá is vettek. A gazdaság területét a távolabbi jövőben 20,000 kát. holdra növelik majd. A fejlesztés valószínűen második ötéves tervünk során következik be. Nagy berek termővététele népünk egyik kiemelkedő-vállalkozása. Egyúttal annak bizonysága is, hogy társadalmi rendszerünk olyan feladatok megoldására is képes, amelyekkel az előző korszak nem tudott megbirkózni. Madarász Andor Jelenet a ménes életéből Magyar-kínai egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselői Buclapésten aláírták az 1954 évre szóló két ország közötti — kereskedelmi egyezményt. A szerződést magyar részről Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, kinai részről Huan Cen nagykövet irta alá. A szerződés keretében — amely lényeges fejlődést mutat az 1953 évvel szemben— Kina különféle érceket színesfémeket, bőröket, gyapjút, tollat, beleket, textilalapanyagokat, dohányt és más, ipari célra szolgáló kinai termékeket szállít Magyarországnak, amellyel szemben Magyarország tehergépkocsikat, autóbuszokat, hűtőberendezéseket, erőmüveket, rádióállomásokat, távközlőberendezéseket, mérőműszereket, orvosi berendezéseket és orvosságokat szállít Kínának. “Ahány ház, annyi betétkönyv” j — Magyarországi riport — Vaskút tér melőszövetkezetí község a közelmúltban “ahány ház, annyi betétkönyv” jelszóval takarékossági versenyt indított. A versenykihívás országszerte élénk visszhangra talált. Eddig a következő községek jelentették be, hogy csatlakoznak a takarékossági versenyhez: Heves megyéből 46 község, a többi között Vámosgyörk, Bélapátfalva, Lőrinci, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Csány, Bács, megyéből Szabadkigyós, Győr megyéből Ikrény, Pest megyéből Galgahéviz, Pilisborosjenő, Sződ- liget és Visegrád, Somogy megyéből Ádánd, Kaposhomok, Osztopán, Tapsony, Szabolcs megyéből Csenger, Veszprém megyéből Balatonfüred, Borsod megyéből Bóta, Sáta, Tolcsva, Erdőbénye, Mezőkeresztes, Pál- háza és Mikóháza. KIOLVASTAD S MAS IS TANULHAT BELŐLE!'
