Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-27 / 20. szám
May 27, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ I A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL j A TUDOMÁNY FELADATA Irta: J. D. Bernal professzor, a londoni Royal Society tagja Bernal professzor, a neves tudóg és békeharcos ezt a cikket budapesti tartózkodása alatt irta^ a “Szabad Nép” számára. “A tudomány korlátlan erőket szabadított fel, de nem az ember megsemmisítésére és évezredes munkája gyümölcseinek pillanatokon belüli megsemmisítésére, hanem annak érdekében, hogy eszközt találjon az ember mostani- szenvedéseinek enyhítésére és elősegítse életkörülményeinek megjavítását.” Ez a mondat,' amely a Béke-Világtanács irodájának legutóbbi nyilatkozatából származik, összefoglalja a hidrogénbomba tanulságát. -A pusztulásnak, a meg nem érdemelt szenvedésnek az* a mértéke, amelyet már eddig is okozott a világ minden részén meggyőzte az embereket arról, hogy ■celekedni kell és meg kell fékezni ezt a rémet, mielőtt még túl késő. *A japán nép, az -atomháború első áldozata, most ismét olyan kísérletek következményeit kénytelen elszenvedni, amelyeket sohasem lett volna szabad megengedni. De nem elég egyszerűen megszüntetni a ‘bombakisérleteket, amelyek a négyzetkilométerek ezreire terjesztik ki mérgüket. Arról van szó, hogy meg kell szüntetni az atomhadviselést — ennek a követelésnek a megszavazására kényszeri- tette parlamentjét a jgpán nép. Ez a követelés — válaszul a stockhojmi felhívásra —»már sokszázmillió ember szájából felhangzott. Most újból — és -sokkal erősebben — hangzik fel a világ minden országában. El kell vetni az atomdiplomáciát * Nem voltam Angliában, amikor ott is érezhetővé vált a bombakisérlet hatásáról szóló hírek visszhangja, de a sajtó Jelentésekből, a parlamenti ‘interpellációkból és vitákból kétségtelen, hogy ez a visszhang sokkal nagyobb és erősebb ■ volt, mint ezelőtt bármi. És ez nem pusztán a.bomba ellen irányuló reakció. Az emberek most kezdik először meglátni, hogy el kell vetni azoknak a. politikáját, akik e bombákat gyártják, és egyre azok használatával fenyegetőznek. A bikini robbanás bebizonyította, hogy a hidegháború túlságosan veszélyes még azokra az országokra is, amelyeket állítólag védelmez. A világon elszórt atomtámaszpontok a pusztulás forrását jelentik az összes körülöttük levő népek számára. A terror utján való béke politikája csődöt mondott. De már létezik helyette más politika, s ahogyan azt egyre inkább megértik, úgy egyre többen és többen támogatják, külöftösen az olyan'országokban, mint Nagy-Britannia és Franciaország, amelyeket az ujrafelfegyverkezés terhei gyors iramban tesznek tönkre. A Szovjetunió magyarázata arról, hogy mit ért “mindenkit magában foglaló kölcsönös biztonsági egyezményen”, megmutatta, hogy teljes mértékben lehetséges az azonnali béke. Nincs hozzá szükség egyébre, mint arra, hogy a felháborodott közvélemény követelje annak megkötését. Nagyrészt ez a feladata a békemozgalomnak az én hazámban. Az a széthúzás, amelyet a béke ellenségeinek sikerült létrehozniuk a brit békemozgalom soraiban, gyorsan eltünőbejv van, ahogyan mindenki kezdi felismerni a békés rendezés uj lehetőségeit. # A magyar tudomány haladása A tudósokat külön felelősség terheli azért, hogy az ilyen ’ rendelésért dolgozzanak, mert tudják, nemcsak azt, hogy tanulmányaik eredményeit milyen mértékben használják fel egvre rettenetesebb fegyverek kifejlesztésére, hanem azt is, hogy milyen széles lehetőségek vannak nyitva a tudomány építő felhasználására. Ez az okg apnak, hogy magyar- . országi látogatásom nagyon hasznos és szerencsés volt. Megfigyeltem a magyar tudomány haladását -két évvel ezelőtti első látogatásom óta- és láttam, hogy miképpen birkózik meg ez-a tudomány az ország gazdaságnak problémáival. Különösen nagy. érdeklődést kelt bennem az az együttes erőfeszítés, hogy a tudomány felhasználásával a legtöbb értéket hozzák ki az ország természeti kincseiből, például a vizi- ‘ erőből és a bauxitból. Megállapítottam azt is, hogy hála az Akadémiának és az egyetemeknek, nem hanyagolják el a ^tudomány alapvető szempontjait sem, és hogy a magyar tu- *dósok sok téren olyan .felfedezéseket tesznek, amelyekkel a világtudomány első sorába kerülnek.- A magyar tudomány problémái korántsem könnyűek: meg kell találni a helyes egyensúlyt az elmélet s a gyakorlat között — és e téren, remélem némi haszonnal jártak azok a megbeszélések, amelyeket magyar ^tudósokkal folytattam. Nem kérdéses most már, hogy életerős magyar tudomány van kialakulóban,, és hogy ez rendelkezik azzal az előnnyel, amelytől sok ország meg van fosztva: teljesen felhasználhatja ifjúságának tehetségét az iskolákban és az egyetemeken. Amit itt láttam, minden eddiginél jobban meggyőzött arról, hogy ez a tudomány egyetlen járható útja, hogy^z a köfrstruktiv válasz a hidrogénbombára. A TŐKÉS SAJTÓ jövedelmének 90 százalékát a munkásságot kizsákmányoló nagy üzletektől kapja. A mi sajtónk jövedelmének 100 százalékát olvasóitól várja és kapja. Ha azt akarjuk, hogy lapunk tovább fennálljon, adakozzunk javára! 15 Monticello - Thomas Jefferson Otthona A virginiai Gharlottesville- ben megnyitották a közönség előtt Monticellot, Thomas Jefferson otthonát, miután visszaállították 180 év előtti állapotába. A washingtoni Fehér Ház restaurálása sokat elvett- a történelmi épület, patinájából. Morfticello visszaállításánál azonban igyekeztek a régi jellegzetességeket változatlanul megó'rizni. Még az eredeti téglákat és faoszlopokat is visszahelyezték, az épület megerősítése után. .Monticello angol neve: Little Mountain és igy neveztem megalapítója, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője és az Egyesült Államok harmadik elnöke, tehetséges építész volt (képzett mezőgazda, elismert zeneművész és termékeny iró is). A terveken sok építészeti és lakásberendezési ötletet valósított meg, melyeket ’ külföldi utazágai során látott. Monticello olasz villa képét nyújtja, klasszikus görög oszlopokkal, a kupola tetejét borítja be és az amerikai koloniális épületeknek egyik legszebb példánya. Thomas Jefferson leleményesfeltaláló is volt és Monti- celloban sok készüléket láthatunk, amelyek az ottlakást kényelmesebbé tették! A nyitott tűzhelyet például felülmint bármikor azelőtt Az American Express Company jelentése szerint, az amerikai közönség 1953- ban több mint egy milliárd dollárt költött külföldi utazásokra. Ebben az összegben nem szerepelnek áz amerikai katonák és az amerikai komány polgári alkalmazottjainak kiadásai. Több mint 300 millió dollár fogyott el ebből Európában, 16 százalékai több, mint az előző évben. A külföldi utazások nemcsak szórakozást és tanulságos tapasztalatokat szereznek az amerikai közönségnek, hanem segítenek áthidalni azt a dollárhiányt is, amely külföldi országoknak Amerikába való kivitele és onnan behozatala között mutatkozik. Európának (értsd: az európai tőkéseknek— Szerk) legbőségesebb dollárforrása az amerikai turisták zsebéből fakad.• A külföldi utazásokra költött összeg évről- évre emelkedik. 1948-ban még csak 679 millió dollárt költöttünk erre a célra, a tavalyi mil- liárddal szemben. Több közlekedési eszköz áll most rendelkezésre, mint azelőtt. 48- ban a transzkontinentális hajók 365,000 a repülőgépek 176,000 embert tudtak szállítani. 1953-ban e hajók ről és oldalról úgy építette ki, hogy összecsukható üvegajtók egy nyomásra mind kitárultak, az ebédlőbe rejtett felvonó * szállította a konyha és borpince termékeit, forgó asztal egy mozdulattal friss porcellán idényeket szállított; belső szélkakas (a külsővel összeköttetésben) a szél irányát és erejét a sza- bában is pontosan jelezte. Egyébként egyszerű a ház bútorzata. A tizenhárom hálószoba egyikében sincs valóságos ágy; a matracokat 'a falakhoz erősített hajókötea kongresszus wette meg és barátaitól*is kapott pénzügyi segítséget. A birtokot csak halála után voltak kénytelenek az örökösök áruba bocsátani, hogy a' terhekkel megbirkózhassanak. 1923-ban Monticellot a Thomas Jefferson Memorial Foundation vásárolta még, egy nem nyerészkedésre alakult, hazafias vállalkozás, a- mely a legutóbbi restaurálást elrendelte s a.birtokot, mint országos, műemléket kezeli. Tavaly több mint 22,000 látogató zarándokolt a helyre, amely a mai demokrata párt megalapítójának 1770-től — 1826-ban bekövetkezett haláláig az otthona volt. már 575,000, a repülőgépek 340,000 utasra voltak berendezve. A repülőgépek még nem tartottak fenn olcsóbb áru, ü.n. turista osztályokat, amelyek 1953-ban 275,000 utast vittek át a tengeren. Érdekes az a megállapítás, hogy bár a nemzetközi forgalom nagy mértékben emelkedett, • még sem tartott lépést a nemzeti jövedelem emelkedésével. A turisztika felendülését a háború okozta gazdasági eltolódások, a Kelet s Nyugat közötti mesterséges válaszfalak, egyes kölföldi országok gazdasági megbénulása korlátozták. Az őszintébb nemzetközi együttműködés, utazási tervek nemzetközileg szervezett kidolgozása, a szállitási eszközök még olcsóbbá való tétele, a jelenlegi egymilliárd dollárt két milliárdra tudnák felemelni. Az utazás, mint üzlet ma a világ egyik legnagyobb vállalkozása, amely mindjárt a földmivelés és gyáripar után következik. Amerika— a belföldi utazásokra költött összegekkel együtt, évenként 50 miliárdnál is többet áldoz, utazásokra és a mind tökéletesebb közlekedési esz közök beszerzése fantasztikus tőkéket vesz igénvbe. C. C. Pauli Gusztávné Megint egy derék chicagói asszonyt ragadott ki a halál a haladószeilemü magyarok köréből. Pauli Gusztávné, Mondik Josephine életének 66-ik évében- hosszas betegség után május hó 13-án. elköltözött az élők sorából. Temetése május 17-én volt a May kápolnából, * ahonnan a Bohémiai temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják mélyen megtört férje, akivel 45 évig élt boldog házaséletet, valamint bánatos gyermekei, Victoria és Gusztáv jr. Pauli Gusztávné Torontói megyében született és 33' évvel- ezelőtt jött Amerikába férjével együtt. Hosszú éveken át kivitte részét az itteni mozgalomban, mig betegsége visszavonulásra- kényszeritette. Azóta csak otthonában és gyönyörű kis virágos kertjében lelte minden örömét. Vasárnap este a kápolnában Smied Sándor ' tartott gyászbeszédet az ő megszokott bölcsességével, melyben rámutatott, hogy a hidrogénbomba gyártására van pénz bőven, dé ezer és ezer embert gyilkoló borzalmas betegségek korlátozására csak mérsékelt összeg jut és ezért kell ilyen derék asszonynak is idő előtt elhalászni. A temetőben Pilát Anna mondott magasszárnyalásu búcsúbeszédet. Hűséges olvasója volt a Magyar Szónak és a Nők Világának. Drága halottunk, pihenj békében és legyen álmod nyugodt és Csendes. Stein Héleh* Koszorumegváltásra a következők adakoztak: Pauli Gusztáv $25 Illés John $2 -f Katona László $2 Boileck Stephen $1 Lőrincz A. $4 n. n. $1 ' - j; Chulay István $5 Brassoványi E. $1 Smied Alex-$2 Petrásné $1 j Guderna Rudolf $1 Steift Helen $2 Ruhig Béla $5 Kocsis Péter $2 Adelman A. $2 • Log $1 Bocsárdy J. $1 N. N. $1 i, N. N. $2 J. K. $1 A. P. $2 . '! Mrs. Kalman $3 Miller John $1 '• f Fischer John $2 Sauser Jor $3 SZÉCSY HERMAN Két évi betegeskedés után Miami, Floridában 74 éves korában április 25-én elköltözött az élők sorából. Tetemét New Yorkban április 28-án helyezték örök -nyugalomra. Gyászolják három fia és fivére, Max Schönbrun munkás - társunk. Szécsy munkástárs évtizedeken keresztül"olvasója volt a haladószeilemü magyar lapnak. Hosszú ideig tagja volt a magyar munkásmükedvelő gárdának New Yorkban. Nyugodjék békében! * Emlékét megőrizzük! Rosenbaum Aron Alegnagyobb szomorúsággal értssültimk, hogy lapunk régi, hűséges olvasója, Rosenbaum Áron április 26-án Plainfield, N.. J.-ben elhunyt. Ezúton fejezzük ki őszinte részvétünket feleségének és gyermekeinek nagy gyászuk alkalmából. A Magyar Szó - Kiadóhivatala tek Jefferson atyjának 1,000 i holdas erdős birtokát,* amely | a fiatal Jefferson kedvenc : tartózkodási helye lett. Be- j barangolta' az erdőket és még, egészen fiatal eniber volt, mikor a dombtetőn a ház építéséhez fogott. Harminc éven át építgetett, javítgatott Jeferson az ottho- i nán, a maga rajzolta tervek értelmében. A virginiai egyelek tartják a levegőben, Jefferson eredeti ötletének megfelelően. A monticelloi épitkezések olyan sok pénzt emésztettek fel, hogy Jefferson- alaposan eladósodott és már már úgy látszott, hogy meg kell válnia munkája gyümölcsétől. Végül is birtokának csak egy ré'szét áldozta fel, könyvtárát (C. C.) Többet költünk külföldi utazásokra
