Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-05-20 / 19. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZŐ May 20, 1954 A MAGYAR KERÁMIAMÜVÉSZET TÖRTÉNETE BALETT ÉS POLITIKA A sajtó hirt adott arról, hogy a francia kormány elha­lasztotta a vendégszereplésre Párizsba érkezett szovjet ba- lettmüvészek bemutatkozását. Ulanova, Dugyinszkaja és még félszáz szovjet balettmüvész küszöbönálló párizsi fellé­péseire tehát egyelőre nem kerül sor. A francia kormány döntése alig néhány nappal azután került nyilvánosságra, hogy a Comédie Francaise művészei hazaérkeztek hatalmas sikerű moszkvai és leningrádi ven­dégszereplésükről. A többhetes vendégjáték valóságos dia­dalmenete volt a francia kultúrának, a nagymultu színház művészeit páratlan szeretettel fogadták a Szovjetunióban. Ilyen előzmények után következett be a francia kormány megdöbbentő intézkedése. De bármilyen megdöbbentő is a szovjet balettmüvészek fellépésének megakadályozása — nem egyedülálló eset ez- Februárban a világ egyik legna­gyobb élő művészének, David Ojsztrahnak hangversenyét tiltották be Berlin nyugati övezetében. Ismeretes az is, hogy az amerikai hatóságok intézkedései meghiúsították a szov­jet sakkozók mérkőzését az Egyesült Államok sakkozóival. Miért félnek nyugaton a szovjet művészektől? Vagy helyesebben: kik félnek nyugaton a szovjet művészektől? Mert nem a német vagy a francia nép fél tőlük. Ellenkezőleg a francia nép, -amely mindig nagyrabecsiilte a más népek kultúráját, nagy örömmel és szeretettel fogadta a szovjet balettmüvészek látogatásának hírét. A párizsi újságok cikkei — még a szovjetbarátnak egyáltalán nem nevezhető burzsoá lapok is — ezt tükrözik. A “Le Monde’’ például igy ir: “A párizsiak élénk érdeklődéssel várják a szovjet balett előadá­sait az Operában. Hírből ismerik, tudják, hogy magasszin- vonalu, s el tudják képzelni néhány látott film alapján. De a képek a film vásznán csak halvány tükrei a valóságnak és nem elégíthetik ki a tánc rajongóit...” S amióta a párizsi Nagyopera elkezdte a balettelőadások jegyeinek árusítását, a közönség állandóan nagy tömegben sorakozik a pénztárak előtt, hogy megvásárolhassa belépőjegyét. Ez a sorbanállás persze valamiképpen szinte tüntetés, állásfoglalás is: a né­pek kulturális együttműködése mellett. S alighanem ez ijesztette el a francia kormányt a szov­jet művészek párizsi fellépésétől, ezért próbálja elodázni — vagy végkép megakadályozni? — hogy a szovjet balettmü- vészetet Párizsban is megismerjék. Hiszen a kapitalista or­szágokban az uszitó cikkek százai jelentek meg arról, hogy “a Szovjetunióban lábbal tiporják a klasszikus kulturális hagyományokat”, hogy “kiirtják az életükből mindazt, ami szép és művészi.” A tervszerű háborús hangulatkeltésbe, a szovjetellenes uszításba valóban nehezen illik bele, hogy a szovjet balettmüvészek Párizsban hazájuk magasrendü kul­túrájáról beszéljenek, ha csak a tánc nyelvén is. Mitől fél a francia kormány? Csajkovszkij “Diótörőjé- nek” mesés karácsonyesti hangulatától, a gyermeki álom­kép ólomkatonáitól és óriásegereitől, a “Bahcsiszeráji szökő­kút” tatár kánjának szerelmi epekedésétől vagy a “Hattyúk tava” hattyuleányaitól ? Vagy attól félnek Lanielék — s nem ok nélkül — hogy a szovjet, táncművészek és a francia közönség szavak nélkül is megértik egymást? Nyugat-Európa népe újabb szemléltető leckét kapott arról, kiknek a müve a népeket elválasztó “vasfüggöny”, kik tekintik elsődleges érdeküknek, hogy Nyugat-Berlin ne hallgassa Ojs^trah hegedűjét, Párizs ne gyönyörködhessék Ulanova táncában. Bizonyos, hogy a lanieli és adenaueri po­litika súlyosabb tényeihez képest egy Beethoven-koncert be­tiltása, vagy egy balettest megakadályozása szinte elenyé­szik. De nem kevésbbé bizonyos az is, hogy a müvészetelle- nesség szintén e politikai lényegből következik, s még visz- szataszitóbbá teszi az adenauerek és lanielek egyébként sem népszerű politikáját. (Szabad Nép, Budapest) | Tisztelettel meghívjuk New York és kör- § 5 nyéke magyarságát junius 13-án, vasár- « ■ nap egész nap, a hagyományos i KELETI NÉPÜNNEPÉLYRE f j Magyar bazár. Programm. Zene. Tánc. \ [ * i az INTERNATIONAL PARKBAN, 814 East 225-ik utca, Bronx, N. Y. BUDAPEST. — A magyar kerámia-müvességről való Is- mereteink-a XVII. századig hézagosak. A XII., és XIII. századból való mázatlan edé­nyeket ismerjük legrégibb emlékeinknek; ezek formái később is fennmaradtak. A magyar kerámia- müvesség nagy felvirágzása esik Má­tyás király korára; az ő . bu­dai majolikamühelye a legki­válóbb itáliai műhelyekkel is felvehette a versenyt. A bu­dai, visegi’ádi £s vasvári ása­tások magasszinvonalu és fel­tétlenül hazai művészek ke­zéből származó, gyakran ala­kos, áttört, néha sokszínű kályha és padlócsempéket hoztak napvilágra. A Hunya­diak korát követő 150 éves török hódoltság is mély nyo­mot hagyott a magyar kerá­mia művészetben. A XVII. század Nyugat-, Európában a városok és a vá-1 rosi polgárság erősödésének, a kézműiparok felvirágozásá- nak kora. A magyar nép azonban ezidőben kétféle ide­gen" (osztrák és török) ön­kényuralom, valamint saját urainak elnyomása alatt élt. A dolgozók között leginkább csak a városi iparos-polgárok élveztek szaktudásuk követ­keztében aránylagos függet­lenséget, melyet érdekvédel­mi tömörüléseik: a céhek véd­ték. Ezidőben tehát a céhek még a feudális elnyomás el­len küzdő polgárság szervei voltak, tárgyi emlékeik, pl. korsóik, iparosokat, munka­eszközöket ábrázoltak, erős kölcsönhatásban a parasztság művészetével, s mint ilyenek a társadalmi haladás tükrö­zői. Legnagyobb kerámia- ma­nufaktúránkat, a holicsi fa­janszgyárat 1743-ban alapí­tották. A hires pécsi Zsolnay-ke- rámiagyár 1852-ben igen sze­rény keretek közt jött létre, a 70es években azonban Zsol- nay Vilmos vezetése alatt ha­talmas fejlődésen ment ke­resztül s csakhamar világhír­re emelkedett. A századvégi nagy világkiállítások egyik nagy szenzációja volt a Zsol- nay-készitmények formáinak és mintáinak változatos sok­félesége és a fémfényü, úgy­nevezett “eozin” máz, War­tha Vince tudós találmánya, a művészet, a tudomány és ipar együttműködése együk nevezetes eredménye. A gyár egyik érdeme, hogy tudato­san törekedett magyar ipar- J művészeti stilus kialakításá­ra. Legnagyobb, ma is működő művészi porcelángyárunk a Herendi Porcelángyár, 1830 és 40 között Kossuth Lajos lelkes támogatása' mellett is nagy anyagi nehézségekkel küzdött. Első sikereit értékes étkészletek hiányzó darabjai­nak pótlásával érte el. Csak­hamar kialakult sokféle hatás egyesitő, mégis sajátos stí­lusa, melyet a forma, finom- izlésö kézifestés és a tökéle­tes technika harmóniája jel­lemez. A gyár mai termékei­vel a kiláitás jelenkori ipar­művészeti részében találko­zunk. A regi magyar kézművesség | és iparművészet emlékei mel­lett különállóan kerültek be­mutatásra mai iparművésze­ink felszabadulás után ké­szült alkotásai. A kiállítás­nak ez a része tanúbizonysá­ga annak, hogy iparművé­szeink a múlt haladó hagyo­mányaira és népünk művé­szetére támaszkodva milyen biztató eredményeket értek el a formájában nemzeti, tar­talmában szocialista iparmű­vészet kialakításához vezető utón. Mai iparművészeink te­vékenységét áthatja az a tö­rekvés, hogy akár egyénileg, akár szövetkezet, vagy isko­la keretein belül vagy nagy­iparban, üzemben dolgoznak, ! híven óhajtják szolgálni mű­vészetükkel hazánk építésé­nek nagy ügyét, a mai dolgo­zó ember életének környeze­tének szépítését. Ebbéli tö­rekvéseikben iparművészeink már eddig is igen hathatós támogatást kaptak a népi de­mokrácia államától. A kiállítás uj iparművésze­ti részének nagyobb felét a kerámiatárgyak teszik. A ke­rámia legkiválóbb képviselőit ma már# mind gyakrabban foglalkoztatják felszabadult hazánknak és népének uj fel­adatai, melyeket a nép mű­vészetéhez való közeledéssel a nép életéhez a természet igaz s hű megfigyelésével vi- vánnak megközelíteni. Magyar Értesítő S-------------------------------------------------------------------------------\ A los angelesi haladószellemü magyarság szeretettel meghívja Los Angeles és környéke magyarságát UHRIN JÁNOS 40 éves munkásmozgalmi tevékenységének elismerésére rendezett BANKETTRE a Munkás Otthonban, 1251 So. St. Andrews Place , május 23-án, vasárnap délután 1.30 órai kezdettel A programmon Los Angeles legjobb Penészei: Horosnyi Elemér, Bencze Karcsi és társai muzsikálnak Bankett-ebéd-jegv ára $2.50 K________________________________________r /r Figyelem! Detroit! Figyelem! A PETŐFI KÖR május 22-én, szombat este 8 órakor t ársasvacsorával egybeköt öt t SZEZONZÁRÓ MULATSÁGOT 0 rendez a Petőfi Kör alsó termében, 8124 Burdeno Street. A tánczenét Józsa Pista vezetésével a Petőfi Kör zenekara szolgáltatja. Mindenkit szeretettel meghiv a VIGALMI BIZOTTSÁG '. . ------------"1 ------------------------------^ 1954 május 22-én, szombaton este bemutatásra kerül a SEMMELWEISS cimü nagyszabású magyar filmalkotás a hires magyar or­vosról, aki a gyermekágyi láz kórokozójának felfedezésével lett híressé a Magyar Házban, 2141 Southern Bírd., Bronx, N. Y. a Bronxi Filmklub rendezésében Kitűnő kisérő műsor. — Mindenkit szívesen látnak. FOR A PERFECT SHAVE One Year’s Supply For Only $2 Jjg $3.90 VALUE: 130 Konco Blades individually wrapped in a convenient container with handy used blade compart­ment* The blades are of the y.nest Swedish steel; ground and leother honed to perfec: tion. Mode to fir any standard double - edge razor. UNCONDITIONALLY GUARANTEED Please send me a box of 130 Kanco Blades ( ) thin ( ) heavy. Enclosed $2. Name ............................................................................................ Address .............................................................................. City..........................................................State.............................. Lapszemle

Next

/
Thumbnails
Contents