Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-05-13 / 18. szám

May 13, 1954

3

Hírmagyarázat és kritika

A törvénytelenség és anarchia kiitforrása

Két héttel ezelőtt McCarthy fényképet nyújtott be bizonyítékul* a hadsereg minisztere, Stevens, és a McCarthy között folyó vádaskodás kivizsgáló! elé, amelyről megállapítást nyert, hogy

hamisítvány. A múlt héten pedig egy McCarthy által bizonyítékul beterjesztett levelet tettek vizsgálat tárgyává és megállapították, hogy — hamisítvány. Megállapították azonban azt is, hogy a levélben tartalmazott adatok egy része hivatalos forrásból származik, ezeket a bizalmas természetű adatokat pedig olyan személy szolgáltatta ki a wisconsini szenátornak, aki a kormány, vagyis a hadsereg kémszervezetében volt alkalmazva, de McCarthy javára kémkedett. Az illető kormányalkalmazott lévén, megszegte a hivatalos titkok megőrzésére tett esküjét, megszegte a törvényt.

Amikor a szenátusi albizottság ülésén felszólították McCarthyt, mondja meg, ki volt az a személy, aki az adatokat rendelkezésére boesáj- totta. a szenátor kijelentette, hogy ő pedig a besúgó nevét soha kiszolgáltatni nem fogja. Jenkins, a McCarthy ügyvédje, nyomatékosan kijelentette a következőket: “Elemi dolog, hogy a szenátornak nem kell a besúgó nevét kiadni. Ez egyike a legelemibb elveknek, amelyek a törvénybe vannak oltva. Máskülönben a törvényt végrehajtó tisztviselők keze annyira meg lenne kötve és munkájukban annyira akadályozva lennének, hogy sohasem lennének képesek egy bűncselekményt kinyomozni.”

Mielőtt e kijelentés igaz mivoltát tovább elemeznénk, le kell szegeznünk, hogy ezekkel a kijelentésekkel nyíltan beigazolódott, hogy McCar- thynak a kormányon belül valóságas kémhálózata van, amely úgyszólván “éjjel-nappal” ellátja őt “adatokkal.” McCarthy-nyíltan ujjat húz a kormánnyal, hogy az ne merjen beleszólni a dolgába, amikor ő arra birja a szenátusi albizottságot, hogy hagyja tekinteten kívül Eisenhower és a kormány végrehajtói rendelkezéseit. Sőt továbbmegy: kereken kijelenti, hogy ő és csakis ő állapíthatja meg, ki a “hü” ember és ki a “biztonsági kockázat”, ki a hazafi és ki kém.

Azt mondja, hogy ő bizony nem tűri el tovább a hagyományos alkotmányos rendszert, mert hiszen ez bizonyításra, törvényes perrendtartásra, bizonyítékokra és arra a felfogásra van építve, hogy politikai meggyőződések nem — bűncselekmények és nem használhatók fel okul üldözésre. Egyszóval: a mecarthyzmus egyre többet mutat meg fasiszta arcából, megmutatja a demokratikus jog és az alkotmány semmibevevését, mert ezeket divatjamúlt ócskaságoknak tekinti.

Mit fog a kormány csinálni? Eisenhower fent trónol a magasban, mialatt a republikánus párt igyekszik McCarthyt kiszabadítani a kulimász- ból. Stevens beszámolója rávilágít a Fehér Ház és á hadsereg által elkövetett békéltetések hosszú sorozatára, mig a végén McCarthy hirtelen a hadsereg felett gyakorolt teljhatalom átvételét követelte. Az egyetlen mód, amellyel ezt. a rákbeteg, fasiszta daganatot meg lehet szüntetni az’ hogy szemben kell megtámadni, leleplezni a “kémek” körül gyártott koholmányokat, lerántani az álarcot bűnös erőfeszítéseiről, hogy politikai felfogásokat bűncselekményekkel és “kockázatokkal” tegyen egyenlővé.

Az ország most tisztán láthatja, hogy nem a marxizmus “lop okiratokat”, nem az fenyegeti az alkotmányt és a kormányformát, hanem a fasiszta mccarthysták “kommunistaellenes” kereszteshadjárata. Az egész nemzetnek kell ellenük eggyéforrni és követelni, hogy leplezzék le a Mc- Carthy-féle kémgyüriit és állítsák bírák elé. Vizsgálják ki McCarthy pénzügyeit és teljes alapossággal a szenátus utján vizsgálják ki a hamisított levél és a fénykép ügyében rájutó szerepet.

Most pedig visszatérve a McCarthy besúgójának kérdésére, a McCarthy módszereinek alapvető problémájára tette az ujját Jenkins a fentidé- zett kijelentésében, de teljesen elhibázta a dolgot, írja Walter Lipprr.an a kérdés elemzése alkalmával". Jenkins kijelentése Lippmann szerint, ha a hivatalos körök magokévá tennék, hatósági engedélyt adna a törvénytelenségnek és anarchiának. Jenkins csak alátámasztotta McCarthy sokat hangoztatott tételét, hogy kormányalkalmazottak, beleértve a hadsereg tisztviselőit is, nincsenek kötve esküjük, a törvények és feletteseiknek vagy hivatalaiknak tett híiségkötelékek által, abban a hiszemben, hogy saját titkos meggyőződésük szerint helyesen járnak el, amikor a törvényt megszegik. Lippmann azt mondja, hogy Jenkins kijelentése nem egyéb, mint a hűtlenség elve mrfga, mert saját magát, a bizottságot és a szenátust abba a helyzetbe hozza, hogy védelmükbe vegyenek egy kormányalkalmazottat, aki tudatosan megszegi a törvényt.

Lippmann szerint Jenkins és McCarthy' nagy tévedése ott van, hogy összezavarják a törvényhozói és a végrehajtói hatalom hatáskörét. A szenátus és bizottságai csak a törvényhozói hatalom letéteményesének, a kongresszusnak szervei .és nem avatkozhatnak be a végrehajtói hatalomba, nem követelhetk maguknak s nem élhetnek vele, mert a végrehajtó hatalom csakis az elnököt és a kormányt illeti meg. (így tehát a végrehajtó hatalom hatásköi'ébe esik valakit bizonyítékok, adatok alapján — a bírói hatalom utján — vád alá helyezni, perbe fogni, eljárást indítani ellen.) Amikor McCarthyék maguknak kövtelik a végrehajtó hatalmat, voltaképpen az alkotmány rendelkezéseit szegik meg és mivel nincs törvényes mód arra, hogy egy törvényhozói bizottság magáévá tegye a törvény végrehajtásának feladatát, McCarthy jogtalan módszerekhez folyamodott, többek közt a kormányalkalmazottak törvényszegésének bátorításához és védelméhez, véli Lippmann. Vagy amiht a “N. Y. Herald-Tribune’ ’vezércikke még világosabban kifejezi: “Meglepő, hogy egy szenátor igazolva érzi magát, hogy a végrehajtó ügyosztályok különféle tisztviselőit arra buzdítsa, hogy úgy .cselekedjenek, mintha az ő ügynökei és kémei lennének, az ő iránta viseltetett személyes hűséget fölébe helyezve törvényes megszorításoknak és alkotmányos kötelességeknek.”

Az ohioi “bölcs” Salamon

A mi korunknak is meg vannak a “bölcs Salamonjai.” Csupán egy baj van velük. A teremtőjük elfelejtett nekik szivet adni.

A legenda szerint Salamon király idejében két anya egyforma jogcímen követelt magának egy gyermeket. Nem tudván eldönteni a dolgot, Salamon király elé járultak, hogy tegyen igazságot. Salamon a bölcs'azt javasolta, hogy vágják ketté a gyermeket és igy mindkettőnek “jut"’ belőle.

A hamis anya belenyugodott a döntésbe. De az igazi anya felsikoltott,. hogy inkább legyen a másiké, de a gyermeknek ne legyen bántódása. A bölcs király ekkor megtudva ki az igazi anya, annak ítélte oda a gyermeket.

Az alanti eset viszont Ohioban történt.

Egy háromgyermekes anya munkanélküliségi segélyért folyamodott. Gyermekei 4, 5 és 8 esztendősek voltak.

“Ki viselte a gyermekek gondját, amikor dolgoztál” — kérdezte a munkanélküliségi segély hivatal “bölcs” Salamonja az anyát.

“Felfogadtam valakit” — válaszolt az anya.

“És ki viseli gondjukat most”, folytatta a kérdezést a könyörtelen bürokrata.

“Amióta nem dolgozom, én viselem gondjukat”, válaszolt a gyanútlan anya.

“Ahá, akkor nem vagy jogosult munkanélküli segélyre” , csapott le a “bölcs” Salamon. “Mert a törvény előírja, hogy csak az kaphat munkanélküliségi segélyt, aki kész munkát vállalni és tényleg keres, is munkát. Mehetsz. Nem kapsz munkanélküliségi segélyt.”

A mi korunk “bölcs” Salamonja, tehát az elé a dilemma elé állította az anyát, hogy vagy hagyja felügyelet nélkül gyermekeit és akkor szinte életüket veszélyeztesse, vagy maradjon otthon és akkor tegye ki őket az éhezésnek a munkanélküliségi segély elvesztésével.

Még ennek a szivnélküli bürokratának sem kívánjuk azt, hogy felesége vágj' özvegye valaha abba a borzalmas helyzetbe jusson, hogy egy ilyen kegyetlen Robottal kerüljön valaha is szembe.

A Lincoln-brigád a vádlottak padján

Rev. dr. John A. Mackey, a prineetoni teológiai szeminárium vezetője és az amerikai presz- biteriánüs egjdiáz elnöke, a múlt hónapban kijelentette, hogy “a hűtlenség bűnével vádolni valakit azért, mei't egykor véletlenül olyan ügyét támogatott, amelyben teljes lélekkel hitt, de mely iránt tudta nélkül kommunisták is érdeklődtek akkor vágj' később, az emberi értelem, az ámen* kai igazságszolgáltatás és a keresztény hit min» den törvényének megszegése.” Mackey ezt a kijelentést New Yorkban tette, a Columbia-egyetem teológiai fakultásának égisze alatt az egyetem kétszázados ünneplésére rendezett szertartás keretében. Hozzáfűzte, hogy az ellene emelt összes vádak “alapos megfontolása” után “sem szégye- lem, amiért annak idején támogattam ügyeket, sem az engem vezető szellemet és okokat.”

“A köztársasági Spanyolország iránt érzett mély érdeklődésem, Spanyolország kultúrájával szemben fennálló tartozásom és népe iránti szeretetem, molytatta, szent megtiszteltetéssé tette számomra, hogy segítsek a fasiszta zsarnokság spanyol menekültjei orvosi és más szükségleteinek megszerzésében. Ezek közül néhányan általam jólismert és szivemnek kedves protestáns hitsorsosok.“Spanj’olországgal és spanyol Amerikával negyven éven keresztül ápolt benső kapcsolatom' némi tekintélyt kölcsönöz nekem. A spanj'ol köztársaság demokratikus alapon felállított rendszer volt. Liberálisok és nem kommunisták vezették. A nagy nyugati demokráciák nem szállítottak fegyvert a köztársaságnak, noha azokra szüksége volt a Franco-lázadás leverésére. Ezt a lázadást a spanyol vallásos hierarchia szította, Hitler és Mussolini segítette.

“A köztársaságnak joga volt ezekhez a fegyverekhez a nemzetközi törvénjrek értelmében. Tény az, hogy nem kapta meg és az emberek úgy fognak emlékezni rá, mint a modern történelem egj'ik legsötétebb árulására és a későbbi bonyodalmak egj'ik főforrására az európai és a világa politikában.”

Dr. Máckey hozzátette, hogy “sose felejtsük el, hogj' a mostani forradalmi korszak akkor született, amikor a kommunista befolj'ást még nem érezték világszerte.”

Rev. Mackey kijelentéseinek az ad különleges érdekességet, hogy Washingtonban a felforgató tevékenységeket ellenőrző bizottság előtt éppen most van folyamatban az amerikai Abraham Lifi- coln-brigád szervezetének kihallgatása. A hatóságok rá akarják bizonyítani, hogy a szervezet, amely már évek óta rajta 'van a “felforgatok” listáján, “felforgató” tevékenységet fejtett ki, s akkor tagjai előtt a börtön kilátásai nyílnak meg.

Amirit mindenki jól tudja, a Lincoln-brigád, amelynek a spanyol polgárháborúban való dicsőséges szereplése ma már a világtörténelem egy fejezetét alkotja, Amerikában alakult és részt vett a Franco-féle ellerfforradalmi felkelés leverésére irányuló spanyolországi harcokban.

Világtörténelmi fontossága abban állt, hogy a spanyol köztársaságot meg akarta menteni. A Franco-féle lázadás leverése óriási kihatással le- hétett volna az emberiség történetére, mert a Francot támogató Hitler és Mussolini számára olyan lecke lett volna, hogj' a demokratikus erők láttára minden valószínűség szerint elment volna a kedvük a második világháború megindításától. A spanj'olországi harcok idején 1937—38-ban, mindenki tudta, hogy a polgárháború kimenetelétől sok függ: függ mindenekelőtt a világháború kitörésének évekkel való eltolódása, esetleg elmaradása örökre. Amikor tehát a Lincol-brigád tagjai a spanyol köztársaság megmentése éltekében harcoltak, egyszersmind amerikai katonák százezrei életének megmentéséért is harcoltak, nem szólva a világháború elkerülésének lehetőségéről s azzal együtt milliók és milliók életének megkiméléséről. * Az a Franco, akinek fegj'veres kalandja leverte a népszavazás alapján kétszer is megalakult spanyol köztársaságot s aki Hitler és Mussolini fegyvertársa volt, a fasizmus leverése után nem hogy osztozott volna a bukott fasiszta diktátorok sorsában, hanem ma már a változott helyzet folytán élvezi országunk uralkodó köreinek, gazdasági, politikai és katonai irányítóinak kegj'ét, s A hadi szövetségesükké vált, mig azok az amerikai fiuk, akik életük kockáztatásával küzdöttek az. emberiség jobb sorsáért, a bírák előtt állnak. A Lincoln-brigád sok tagja a fasizmus elleni öldöklő harcban vesztette életét. Azok közül

AMERIKÁI MAGYAR SZÓ