Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-29 / 16. szám

April 2d, IP34 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Mi újság Magyarországon? Nagy békegyüSés Magyarországon BUDAPEST, április 22. — A reménység és a veszélyez­tetettség idején, öt nappal Genf előtt, összeült békemozgal- munk vezérkara, hogy megtárgyalja a magyar békeharcosok tennivalóit. Az Országos Béketanács kibővített ülése most is színes csokorba foglalta azokat a férfiakat és nőket, akik a legtöbbet tettek hazánkban a béke ügyéért. A parlament egyik kistermében, íilmfelvevőgépek zümmögése közben mondták el gondolataikat Kossuth-dijas professzorok, egy­szerű békeharcosok, főpapok és dolgozó parasztok. Az elnök­ségben ott volt az Országos Béketanács több vezetője, köz­tük az elnöklő Nánási László; Lukács György Kossuth-dijas akadémikus és Péter János református püspök, a Béke Vi­lágtanács tagjai, Mihályfi Ernő és Benke Valéria. Mellettük külföldi vendégeink ültek: Zekeria Certel török újságíró, a BVT tagja és két guatemalai békeharcos. Az asztaloknál népviselet és bányász-diszruha váltakozott a lila cingulussal, az utcai ruha ai' altábornagy uniformisával. Az egyik asz­talnál Kossuth-dijas Írók, köztük Illyés Gyula, Szabó Pál, Veres Péter, ott láttuk képzőművészetünk nagy alakjait, Pór Bertalant, Csók Istvánt, Kisfáludy-Stróbl Zsigmondot. ' A színművészeket Mészáros Ági, Palló Imre és Rózsahegyi Kálmán képviselte. Czapik Gyula egri érsek mellett refor­mátus esperes ül, ott vannak Bereczky Albert református püspök, Vető Lajos és Dezséry László evangélikus püspök, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának több tagja. Jánosi Lajos professzor a hidrogénbomba szerkezetét ismer­tette, szakkifejezéseket használ, de szavaiból mindenki előtt világos lesz, milyen kegyetlen pusztító fegyver a hidrogén- bomba. Czapik Gyulát hosszasan megtapsolják: rövid fel­szólalása kemény kiállás volt a hidrogénbomba alkalmazása ellen. Erről beszél Papp Béla kanonok is. Bereczky Albert be­széde mindenkit megráz: az elpusztított Drezdáról, a berlini Potsdamer Platz kiégett áruházáról bpszél s szembeállítja vele a mi áruházaink pezsgő életét. A püspök szájából mint­ha különösebb, szivhezszólóbb csengése lenne ennek az ösz- szehasonlitásnak. Kiss Ferenc orvosprofesszor — mint mondja — ezer év kereszténysége és hazaíisága nevében beszél a béke ügye mellett s az orvos könyörtelen logikájá­val mutatja meg a kapitalista társadalom rákfenéjét. Garai László mérnök, békebizottsági elnök az egyszerű emberek véleményét, problémáit, a XIII. kerület dolgozóinak béke­akaratát tolmácsolja. Nizsalovszky Endre akadémikus a jo­gász nagy és felelősségteljes munkájáról beszél és arról, hogy ezt a munkát fenyegeti az uj háború veszélye. Fehér- hajú parasztbácsi Jó István: Ráckevéról jött fel az ülésre. Röviden beszél, de szavaiból érezni, hogy őszintén érzi, amit mond s bizonyára jól végzi béketitkári munkáját is. — Nem természetes-e, hangoztatta az ülés föjelentéré- ben Parragi György Kossuth-dijas újságíró, nem a legmé­lyebb életösztönnek megnyilatkozása-e, ha minden európai ember, akár Keleten, akár Nyugaton él, iszonyattal fordul el a jövőnek egy olyan képétől, amelyben elpusztulnának a kis családi otthonok éppúgy, mint az építészetnek csodálatos remekművei, halálmezőkké alakulnának át a kenyeret, gyü­mölcsöt termő földek, domboldalak? Nagy érdeklődéssel hallgatták Czapik Gyula egri érsek következő nyilatkozatát is: — Felszólalásom előtt elvi megállapítást kell, hogy te­gyek — mondotta. — Kijelentem, hogy egyáltalán nem érin­tem a politikának egyik oldalát sem. Ez a megállapításom szoros egységben van a következő állásfoglalásommal. — Álláspontom a hidrogénbomba és az atombomba te­kintetében annyira magától értetődő, hogy e nélkül nem is lehetnék az az erkölcsi tényező, ami vagyok. A hidrogén- és atombomba léte, amely nemcsak a hadrakelt sereget éri és pusztítja, alapjában és elvében ellenkezik a háború erkölcsi törvényeivel. Ha valaki azt kérdezné tőlem, meg­engedhetőnek tartom-e a hidrogén- és atombombát, sértés­nek venném, mert ez ugyanannyi volna, mintha azt kérdez­nék tőlem, hogy én, mint főpap, hiszek-e az Istenben, vagy nem. Állásfoglalásom szerint tehát a hidrogén- és atombom­bát mindenképpen megengedhetetlen eszköznek tartom. ^ __ KOPÁR FÖLD KIVIRÁGZIK A Balaton északi partja Almáditól Tihanyig csupa kert,csupa park. A környező hegy vonulat szelíd lejtővel ereszkedik le a vizszéléig. Ez a balatoni Riviéra. Szőlők, gyümölcsök virulnak a hal­mokon, a fák közül a tó kék­je integet. Csak a pálmafák és agávék hiányoznak, hogy földközitengerinek tűnjék a táj. Tihany után— a partvo­nulat közepe táján — ám el- komorodik a természet arca. Virágzó gyümölcsfák, duster- hii szőlőtőkék helyett köves, kopár földek ragyaverte ar­cát pillantod. A terméketlen vidéket az la, üdülőház valami kevés la, űdüdlőház valami kevés i akad itt. A hajó a túlsó par- j ton jár, a vonat szerény, disz-j télén állomásokon robog át. Az idevalósiak, kopársága miatt Abesszíniának hívjak ezt a vidéket. Néhány gazda erőltette itt a múltban a rozstermesztést.! Amikor a sovány termést meglátta, nem tudja sóhaj­tozzék vagy káromkodjék-e. Mások legelőnek használ­ták. De a marhák egész nap csak bőgtek rajta sovány fü­ve miatt. így aztán marha- bogetőnek is nevezték. Erről a kopár, terméktelen vidékről szól a történetünk. * * * Balatonakali kövesföldü határából 1949-ben 800 négy­szögöles területet hasítottak ki. Állami kertészeti kísérleti telepet létesítettek rajta.. A telep feladatául azt tűzték, hogy szakemberei megtalál­ják a kopár föld hasznosítá­sának módját. A telep vezetői felismerték, hogy sem gabonatermesztés­sel, sem legelőgazdálkodással nem lehet itt boldogulni. Gyü­mölcsfákat kell nevelni. Fő­ként mandulát, az jól bírja a kopár, meszes talajt. A telepen csakhamar se­rény munka indult meg. A Balatonfelvidék legkiválóbb mandulafáinak szaporítására faiskolát létesítettek. A szor­galmas munka gyümölcseként ma már százezernél is több mandulacsemete virít az akali kopár hegylejtőn. A mandulatermesztés nagy­arányú megindítását teljes siker koronázta. A csemeték szépen diszlenek a köves ta­lajon és jól fejlődnek. Közü­lük több mint ötvenezret át­adtak már állami gazdasá­goknak és termelőszövetke­zeteknek. Mandulatenneszté- sünk megtöbbszöröződése a telep érdeme lesz. Amig a sikerhez vezető út­ra léptek, igen sok akadállyal kellett megkü^zdeniök. Egyik nehézségük például a cseme­ték ültetőfészkeinek kiásása volt. A köves kopár talajban fáradságosan folyt a munka. Egy-egy dolgozó naponta egy, legfeljebb két ültetőgödröt tudott kimélyiteni. Talán még ma is ásnák a sokezer ültető­gödröt, .ha a telep vezetője meg nem honosítja a robban­tásos ti járást. Azóta csak ki­csiny lyukat mélyítenek a robbantótöltet számára, a többit elvégzi a robbantószer ereje. Elektromos szikrával egyszerre 300 töltetet robban­tanak fel. A füst elszálltával boldogan látják, hogy újabb 300 ültetőgödrük- van. A kísérleti telep idők fo­lyamán hatalmasan kifejlő­dött. Ma már 600 holdas gaz­daságban folyik a szorgalmas termesztő- és kutatómunka. A szakemberek, élükön Sá­rai Vilmossal, közben azt is felfedezték, hogy a telep ég­hajlati és talajviszonyai ked­veznek azoknak a növények­nek, amelyek a Földközi-ten­ger mentén honosak. Különö­sen az illóolajat tartalmazók­nak. A felfedezésre a kísérle­tek újabb sorozata indult meg. Megkezdődött az illóola­jat tartalmazó növényeknek kísérleti termelése. Azóta nyaranként édes i- lat úszik a telep levegőjében. Hogyne, hiszen levendula, zsálya, izsóp virít a köves, ko­pár talajban. Ezektől, job­ban mondva a bennük rejlő illóolajtól ered a kellemes il­lat. A lilavirágu levendula ala­csony, tömött bokrokban nő. Olaja az illatszeripar egyik fontos alapanyaga. Az orvo­si zsálya alacsony bokrait li­la virágok díszítik. Ez a nö­vény nemesek illóolaja miatt értékes — levelei is gyógy- hatásuak. Gyógynövény a kakukfü is. Az alacsony, tömött-bokru növényt arínezőről gyűjtötték be. Szerényen meghúzódott a többi fü és mezei virág kö­zött. Pedig értékes gyogya- nyagot rejt sejtjeiben: a ti- molt. Ez a szamárköhögésnek fontos gyógyszere. Félméter magas bokrokba a margarétához hasonló szép növény is viritt itt. Csaku­gyan margaréte volna? Nem — a vele egy családba tarto­zó piretrium (rovarporvirág.) E növény szárított virágjá­ból készül a leghatásosabb rovarirtószer. Nagy előnye az ugyancsak rovarirtásra hasz­nált nikotinhoz képest, hogy az emberre teljesen ártalmat­lan. E fontos növényeknek ter­mesztése nmesak azzal a ha­szonnal jár, amit virágjuk, le­velük vagy olajuk nyújt. A telep termőtalajára is hatnak. A köves földbe ültetett növé­nyek megjavítják a talajerőt. Elkorhadva humusszá válnak és növelik a vékony termő­föld réteget. A telep szakemberei össze­kapcsolták a gyümölcsfák és különféle növények termesz­tését. A mandulafák közötti szabad területen nevelik a le­vendula, zsálya, kakukfü, stb. bokrait. A kettős kultúra al­kalmazásával igen jól kihasz­nálják a termőterületet. Per­sze csak addig, amig a gyü­mölcsfák meg nem lombo­sodnak és be nem árnyékolják területüket. Az akali telep szakemberei további célokat tűztek maguk elé. Jövőre megindítják a kaj­szibarack öntözéses termesz­tését. Az öntözésre szolgáló vizet a közelben csillogó Ba­latonból emelik majd fel. A nagybereki állami gazdaság után ez a. telep lesz a Bala- tonvidék »második legnagyobb öntözőgazdálkodása. A hegyoldal köves lejtőjén a múltban rozsból is csak 11 kiló termett holdanként. Ma a szőlőműveléssel egyenérté­kű, magasrendü kertészeti munka folyik itt. Amerre a szem ellát, izmosodó mandu- lafácskák zöldéinek. Közöt­tük levendula, zsálya, kakuk- fü-bokrok virítanak. Szinpcm- pás tábláik tarka szőnyege ként futnak fel a hegyoldal­ra. A kopár föld kivirágzóit. A hegylejtő törmővététc.le nemcsak Balatonakali számá­ra fontos. A magyar népgaz­daság távlatában is örvende­tes esemény. A kopár föld hasznosításának itt elért si­kere példaképül szolgál ha­zánk mezőgazdászai számára akik kopár földek termőre fordításával fáradoznak. Or­szágunk javára végzett mun­kájukban Balatonakali nagy­szerű példamutatása buzdít­ja lelkesíti őket. Madarász Andor Újabb öt Hajdú megyei falu kap vil­lanyt ebben az évben. A köz­ségeken kívül még négy álla­mi gazdaságot, két kísérleti gazdaseágot, 20 termelőszö­vetkezetet és egy gépállomást kapcsolnak be a megyében a villanyhálózatba. M agyar-argentínai egyezmény BUENOS AIRES. — Magyar- ország és Argeritina kereskedel­mi egyezményt kötött, melynek értelmében Magyarország négy­millió 750,000 dollár értékű ipari felszerelést és egyéb iparcikke­ket szállit Argentínának buzá, kukorica, lenmagoiaj és bőrök ellenében. Indonézia kereskedni akar Magyar- országgal JAKARTA. — Külügyminisz­teri forrásokból jelentik, hogy Indonézia gumit, ónt és más nyersanyagot akar elhelyezni a keleteurópai demokráciák pia­cain. Májusban kereskedelmi de­legáció utazik Magyarországba, Lengyelországba és Csehszlová­kiába. 8,558 dolgozó igényelt házhelyet BUDAPEST — A csalá- diház-épitési akció iránt or­szágszerte nagy érdeklődés nyilvánul még. Már az első hetekben ezren és ezren ke­resték fel a tanácsokat és kértek házhelyet, hogyan jut­hatnak köcsönhöz. Sokhelyütt a tanácsok közreműködésével megteremtették az építőa­nyag kitermelésének és be­szerzésének helyi lehetőségét. Borsod, Fejér, Győr, Haj­dú, Heves, Komárom, Sza­bolcs, Szolnok és Zala megyé­ben az eddigi adatok szerint 8558 dolgozó igényelt házhe­lyet családiház építésére. Ed­dig 1487 házhelyet osztottak és 2279 építési engedélyt ad­tak ki, a többi között olya­noknak is, akik házhellyel már rendelkeztek. # Az igények további kielégí­tésére országszerte folytat­ják a házhelyek felmérését. r ""v Üdvözletemet küldöm Ma­gyarország népének felszaba­dulása évfordulójára. Sok, sikert és boldogságot kívánok nekik, hogy mielőbb jólétet hozzanak létre a magyar honban mindenki részére. Békét kívánok és üdvözleté' met küldöh a világ munkás- népének Május 1-je alkal­mából • Szalai József Bethlehem, Pa

Next

/
Thumbnails
Contents