Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-15 / 14. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ April 15, 1954--------------- — 1 ---------------------------. — ■- ■■ ■- —1 A HAZUGSÁGMÉRÖ Mr. Simmons, a Vörös Kegyetlenkedések Után Kutató Iroda főnöke a szokottnál rosszabb kedvé­ben volt. Már napok sőt hetek óta egyetlen vörös kegyetlenkedés sem akadt horogra, bár­mily gondosan tallózták is emberei a vasfüg­gönnyel szomszéodos országok heccsajtóját. —Csak legalább valami kis vallatási csemege kérülne elő valahonnan — sóhajtott fel Mr. Sim­mons, miközben ujjai kétségbeestett táncot jár­tak az asztalon. — Vallatási csemege? — szólalt meg váratla­nul egy fiatalember, akinek jelenlétét a szobában Simmons eddig észre sem vette.— Hát ha csak az kell, van itt az egyik lapban egy olyan zsíros, de olyan zsíros cikk.. A A főnök kissé gyanakodva nézte a fiatalem­bert, akit eddig sohasem látott. Az irodának azonban számtalan alkalmazottja volt, s Simmon- sot egyébként is megnyugtatta váratlan vendé­gének cinikus arckifejezése. Ezért hanyagul hát­radőlt székében, s intett a fiatalembernek, hogy hallgatja. — Egy hajmeresztő uj vallatóeszközről van szó — tette hozzá magyarázólag amaz. — Az úgynevezett hazugság-mérőgépről. A főnöknek úgy rémlett, mintha már hallotta volna ezt a nevet, de semmiképpen sem tudott visszaemlékezni, hol és mikor, s igy kiismerhetet­len arccal csak ennyit mondott: — Olvassa. “A hazugságmérőgép ellenőrzésének kitéve len­ni — kezdte a fiatalember — azok szerint, akik már kitapasztalták, olyan, mintha egy polip ölel­né át az embert. Egy elektromos karocska utá­nad nyúl, hogy tenyered izzadását mérje meg. Egy másik a karodat markolja meg, hogy vér­nyomásod ingadozását ellenőrizze. Égy harma­dik az érverésedet ellenőrzi. Egy negyedik a mell­kasodat fogja át és légzésed gyorsaságát és mély­ségét méri.” — Jól kezdődik — dörmögte Simmons — csak attól félek, ezt már valamelyik konkurrens iroda műhelyében jó alaposan kicsiszolták. A fiatalember sértődötten vállatvont: — Szóval, nem kell annyira heveskedni — le­gyintett a főnök. — Tudhatja: ha jó az anyag, nem sajnálom a pénzt. Az ilyen disznóságok en­gem nagyon is érdekelnek. Halljuk csak, mit tud ez a gép! Folytassa! •‘A cél természetesen az, hogy érzelmi reakció­kat mérjenek, amelyeket szavaid, arcod eltitkol­hatnak, de szived, tüdőd, mirigyeid akaratlanul is elárulnak.^ Az ilyen érzelmi reakció kiváltása érdekében egy különlegesen kiképzett kérdező­ember művészien behatol múltad legbensőbb ré­szeibe és elméd legrejtettebb zugaiba.” — Aha, szóval titkokat csikar ki — kiáltott fel diadalmasan Simmons. — Miért nem ezzel kezdte? Tudja, hogy micsoda kincs számunkra “Szomorú helyzetben leszünk, amikor hazugságmérő készülékeket kell használnunk felelős közéleti vezetők kivizsgálásánál”, mondja Stevenson elnökjelölt Mey- ner newjerseyi kormányzónak, amidőn hirülvette Mc Carthy javaslatát a hazugságmérő gép használatára ez a felfedezés? Hiszen ezt hajtogatjuk már évek óta — csak épp a módszert nem ismertük, amely- lyel azok az embertelen vörösök a titkokat kicsi­karják! A fiatalember titokzatosan mosolygott, de a főnök nem zavartatta magát: — Várjon csak, várjon... kitalálom, hol mű­ködik ez a gép... Igen, ez csak Magyarországon lehet! Emlékszik? Az utolsó jegyzékeink egyiké is a szemükre hányta, hogy nem tartják tiszte­letben az emberi szabadságjogokat. A szegény Vogelert is biztosan ezzel az ördögmasinával val­latták, azért ismert be annyi szörnyűséget. Per­sze, persze, ez csak Magyarországon lehet, eset­leg Csehszlovákiában. Még szerencse, hogy nem náluk élünk. A hideg futkos a hátamon! — Folytathatom? — kérdezte a fiatalember, s a feleletet meg sem várva, folytatta a felolva­sást: “A vizsgálóteremben hangfelvevőgépet rejte­nek el — ez a gép az egész művelet nélkülöz- hettlen része. És igy saját hangoddal elmondott önvallomásod fennmarad az utókor és az állam­biztonsági ügynökök számára.” — Állambiztonsági ügynökök, utókor... Tipi­kus totalitárius módszer! Van még tovább is? ‘‘A gép, szinte tévedhetetlenül olyan kényszer­reakciót vált ki mindenkiből, hogy mindent el­mondjon — még olyan veszélyes gondolatok be­vallására is kényszerit, amelyeket soha nem gon­doltál, a hús olyan bűneinek elkövetését is be kell vallanod, amit a valóságban soha nem követtél el — csakhogy a polipmasinát kibékítsd.” — Nahát, ezt nem lehet ennyiben hagyni! Er­ről tudnia kell a világnak. Még ma megindítjuk az akciót. Ezt az ügyet az UN elé kell vinni! Igen, igen, az UN elé! Majd ott felelnek ezek a vörösök. Egy egész népet remegésben tartani! Most már egész biztos vagyok, hogy ebben benne van Moszkva keze. “Egyesek, tulérzékeny lelkek, ‘maradi intellek- tuellek’ a magánélethez való jogról alkotott két- ségbeejtően idejétmúlt érzésekkel — szinte ki­bírhatatlanul kellemetlennek tartják a kísérletet. Olyan kísérletről van szó, amelyet napról-napra több emberen próbálnak ki... ” — Majd a UN-ben kiderül, ki a tulérzékeny! Még ma megindítom az akciót! Még ma! — Helyes — replikázott a fiatalember — csak még ezt hallgassa meg, hogy “a hazugságmérő­gép, a kormányzat széles körben jóváhagyott eszköze, gyorsan terjed a kormányzati intézmé­nyekből a-magániparba.” Simmons erre a szóra úgy kapta fel a fejét, mintha vipera csípte volna meg. — Magánipar? Azt mondja, magánipar? De hiszen a vörösöknek nincsen magániparuk, ez valami tévedés lesz! Ebben a pillanatban ránézett a fiatalember ar­cára, aki leplezetlenül, kajánul a szemébe neve­tett. A Vörös Kegyetlenkedések Után Kutató Reklámiroda sok hazugságban edzett főnöke egy­szerre zavarba jött. — Tulajdonképpen nem is ismerem magát. Ki maga? Mit fecsegett itt nekem össze-vissza? És egyáltalában, hogy mert bejönni? — Bocsánat — igazította helyre a fiatalember — én nem fecsegtem, hanem felolvastam a “New York Herald Tribune” mai, 1954 február 24-iki számát. Az Alsop-testvérek, az ön barátai, vol­tak szívesek az anyagot szolgáltatni. Azt a címet adták lebilincselő érdekességü cikküknek, hogy “A polip”. A polip — vagyis a hazugságmérö- gép. Simmons fellélegzett. — Szóval mégis vineiem az ügyet az UN elé. — De még mennyre! Oda való. Hiszen, mint Alsopék is Írják, tömegessé válnak az igy kicsi­kart vallomásokról felvett jegyzőkönyvek. “Az igazságügyminisztériumban ma már óriási meny- nyiségü anyag halmozódik fel, örökre lerögzítve az emberek ezreinek erkölcsi botlásait, vagy poli­tikai bűneit. így teszik semmivé az embernek a magánélethez való ősi jogát...” Mr. Simmons egészen felvillanyozva kérdezte: — Csak még azt mondja meg, melyik ország­ról van szó? — Sajnos, itt a dolog bibije. Ezt a gépet (“lie- detector”-t) egyelőre csak nálunk, az USA-ban használják! Ifjabb antikommunista törvények létrehozását sürgeti Brownell igazságügyminiszter Brownell igazságügymi niszter nagy rádióbeszámolót tartott arról, hogy a kormány milyen sikeresen harcol a je­lenleg 25,000 tagú kommunis­ta párt ellen, és hogy milyen eszközöket tervez alkalmaz­ni ellenük. Az egyik legnagyobb siker az, jelentette Mr. Brownell, hogy az FBI számos emberét tudta a pártba bejuttatni. A másik nagy siker az, hogy 1948 óta 105 kommunista pártvezért helyeztek vád alá, akik közül 67-et már el is Ítéltek abban a vádban, hogy összeesküvést terveztek a kormány erőszakos megdön­tése tanának tanácslására. E jelentékeny sikerek, va­lamint annak ellenére, hogy a törvénykönyvek már csak ngy duzzadnak a különböző felforgatáselleni törvények­től, (Smith, McCarran, Wal­ter McCarran törvény, stb.) Mr Brownell kijelentette, hogy ez még mindig nem elég és még néhány nemzetvédel­mi törvényt fog sürgetni el­fogadásra. Ezek között van­nak a következők: Ferguson szenátor javaslata, amely megfoszt minden pol­gárt jogaitól, aki a kormány erőszakos megdöntését ajánl­ja. Egy másik javaslat, amely feljogosítja, nemzeti veszély-* esetén, bármely hadiipari gyár vezetőségét arra, hogy elbocsásson alkalmazásból j olyan munkásokat, akikről feltételezi, hogy esetleg sza­botálhatnak vagy kémkedhet­nek. Egy harmadik javaslat fel­jogosítja a Felforgatási Ténykedéseket Ellenőrző Bi­zottságot arra, hogy felosz­lathasson minden olyan szak­szervezetet, amely a kommu­nista párt befolyása alatt áll. Egy negyedik javaslat azt a célt szolgálja, hogy a kom­munisták ne beszélhessék1 meg a telefonon, “felforgató” terveiket és ezért feljogosít­ja a kormányt arra, hogy ti­tokban kihallgassa bármely amerikai polgár vagy nem polgár telefonbeszélgetését. ' Egy ötödik javaslat véget akar vetni az alkotmány ötö­dik függeléknek, amely a kín­zásokkal kicsikart tanúvallo­mások középkori módszerei elleni harcokból származik. Ez a függelék feljogosít min­denkit arra, hogy ne adjon I önmaga ellen vádló vallomást. A hatodik javaslat halált ir elő békeidőbeli kémkedésre ! és meghosszabbítja az idő­tartamot, amelynek folyamán ily ügyekben eljárást lehet indítani. Mr. Brownell azután el­mondta azt is, hogy miként ügyelnek arra, hogy ezek a Smith- McCarran Walter-Mc- Carran törvény által leellen­őrzött, polgárjoguk és fejtik elvesztésével játszó, telefonon kihalgatott, FBI által telje­sen konfundált kommunisták be ne szivárogjanak a kor­mányba ,hogy ott észrevét­lenül el ne vegyüljenek Mr. Brownell irodai alkalmazottai valamint a Pentagon tábor­nokai között. Ezért megszigo­rítják a kormány alkalma­J zotak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is. A hadsereg ép a múlt hé­ten hozott egy uj rendelke­zést, amely felszólít minden katonát, hogy jelentse felleb- válójának, ha valamely másik katona vagy tiszt gyanúsnak i tűnik fel előtte. Végül pedig, mondta Mr. Brownell, hogy teljes legyen a biztonság, be fognak ter­jeszteni egy javaslatot a Kommunista Párt törvényen kívül helyezésére, amelyen ő maga is tanúskodni fog an­nak szükségességéről. Mindezeket az intézkedése­ket, hangsúlyozta Mr. Brow­nell csakis és kizárólagosan alkotmányos eszközökkel fog­juk végrehajtani. A TÜDŐRÁK ötszörannyi embert öl meg ma évenkint, mint 20 évvel ez­előtt, jelenti az American Can­cer Society. Főleg 45-ön felüli férfiakat támad meg. Ha az emberek megtanulnák, hogy minden évben rákvizsgálatnak kell magukat alávetniük, éven­te 41,000 ember életét lehetne megmenteni. 587 autókereskedő csukta be a boltot az év első három havában, 50 százalékkal több mint a múlt év ugyanazon szakaszában.

Next

/
Thumbnails
Contents