Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-08 / 13. szám

April 8, 1954 A japán parlamentben csaknem ökölre mentek a képviselők amidőn valamely japán mccarthysta egy olyan javaslatot nyújtott be, amely korlátozta volna a tanítók politikai jogait Március Idusának megszégyenítése Tisztelt Szerkesztőség! A bethlehemi magyarság a Független Református Egy­ház rendezésében márciusi ünnepélyt rendezett. Az ün­nepi beszédet. Nt. Pottsacher István mondta. Kossuth apánk, az aradi vértanuk és Petőfi az ő se­gesvári névtelen sírjában bi­zonnyal megfordult e beszéd hallatára. Mert a tiszteletes uram a magyar szabadság- 1 hősök szabadságharcot vérbe- -íojtó Habsburg dinasztiát di­csérte agvba-főbe. Mit szól­nának mindehhez azok a ma­gyar vitézek, akik az életü­ket adták akkor, hogy meg­szabaduljanak a Habsburgok­tól? Hát bizony a tiszteletes uram jobban megválaszthatta volna, amit be akar adni a magyarságnak, Kossuth és Petőfi Amerikába szakadt vé­reinek. Szomorú fokmérője ez az amerikai magyar közélet mélyresülyedésének. Habsburgot dicsérni ama felekezet templomából, ahon­nan Kossuth 1849-ben trón­fosztottnak nyilvánította a magyar nép ősi elnyomóit — kegyeletsértés a javából. öreg 48-as Kimentek a gyüjtöivek Kiadóhivatalunk a múlt hét folyamán kiküldte a lapfenn­tartási kampány gyüjtőiveit a legfontosabb városaink lapke­zelőihez. Reméljük, hogy lapunk minden jó barátja, jól fel fogja használni e gyüj tőiveket és a lap támogatására fogja felszoli- tani azokat a munkástársakat, akik értékelik a munkássajtót meg akkor is, ha történetesen nem előfizetői lapunknak. TEÁT ISZOM... Petőfi után szabadon, amerikai mintára Irta: GENCSY MARGIT Figyeljetek reám és oh bámuljatok! Mert nem mindennapi, amit most hallotok. A dolgon magam is nagyon csodálkozom, De mégis szent igaz; nem kávét... teát iszom. Teát bizony! A kávétermést tavaly elverte tán a jég? Y;agy a dér csípte meg s kávé nem termett elég? (A nagy trösztök igy beszélik, de csak a profit nem elég nékik) Nem volt se jég. se dér, (Brazíliában, Közép-Amerikában, Szumatra, Jáva-szigeteken, Indiában és sok más országban!) Kávé terme gazdagon. De mindazonáltal én nem kávét... teát iszom. Teát bizony! Vagy tán azt vélitek, kávét nem kívánok? Vágyaim iránta krisztustalan nagyok. A jó, illatos kávéra csörgő nyállal gondolok. De mindazonáltal én nem kávét... teát iszom, Teát bizony. Hogy rajta senkise csigázza az eszét, Megfejtem röviden e találós mesét. A kávét, bármely storeba vásárolom, Az ára minden héten feljebb megy É S felment a hús, a vaj, a hús és subway fare,- Az adó és a tej, Felment a rent, munka nincsen, Jement a kereset, Trösztök zsebét nem hizlalom, Inkább örökké teát... és nem KÁVÉT iszom! Teát bizony!!! Elsinore ismét elsőnek töltötte be a lapfenntartási kvótát Mint oly gyakran az elmúlt esztendőkben, a kicsiny kali­forniai ikerváros: Elsinore- Perris magyarsága ismét el­sőnek töltötte be a lapfenn­tartási kvótát a hét folyamán beküldött 78 dollárral. A 200 dollárod kvótát 11 dollárral máris túlteljesítették és ha nem tévedünk egy-két dollár még ezután is akad ott la­punk fenntartására és a töb­bi városok buzdítására. Sajnos a többi városaink legtöbbje még mindig az iga­zait — vagy mondjuk úgy — a közönyösek álmát alussza. New York-Bronx csak $750-t hozott össze a 2,500 dolláros kvótából. Long Island ennél már sokkal szebben szerepel: 500 dollárból 352-öt küldtek be. Aki'on legalább mutatja hogy meg van a jóakarat, 50 dollárt küldtek. Chicago közeledik az 50 szá­zalékhoz, e héten 209 dollár érkezett onnan. Meg kell em­lítenünk a Los Angelesből, vagyis inkább Elsinoreból $75 a losangelesi kvótára érkezett és a Miamiból érkezett 73 dollárt. Nilvánvaló, hogy legtöbb városunkban a lapbizottsá­gaink, valamint a lapunk fon­tosságát átérző és a múltban mintjen áldozatot meghozó barátaink valahogy az idén, legalább is eddig, nem vet­ték komolyan a lapfenntartá­si kampányunkat. Pedig mindama tényezők, amelyek az elmúlt évtizedekben min­den évben életkérdéssé tették lapunk számára a sikeres gyűjtési kampányokat most is fennállnak — de még sok­szorta hatványozottabb *nér- tékben. A jelenlegi politikai és gaz­dasági helyzetben a tapaszta­lat azt mutatja, hogy házi­mulatságok, társasvacsorák azok a módszerek, amelyekkel egy öntudatos munkáscsoport a legkönnyebben össze tudja hozni az anyagiakat a mun­kássajtó számára. Ajánljuk lapunk minden hívének, min­den csoportunknak, hogy mostantól kezdve május kö­zepéig szervezzenek minél több ily jellegű összejövetelt lapunk számára. Van mit aprítaniuk a tejbe Az alábbi levelet egy olva­sónk küldte be hozzánk. Ma­gyarországi rokonától kapta s mivel az illető termelőszö­vetkezeti csoport tagja és munkaegységeiről ad benne beszámolót, azt gondolta, hogy a levél elég érdekes, eredeti és közérdekű ahhoz, hogy lapunk is helyt adjon annak. íme , a magyarországi levél. “Drága, aranyos Rózsikám! Üdvözleteiteket megkaptuk ás mi is a legjobbakat kíván­juk tinektek. Mi már több­ször irtunk és már megírtam, hogy mennyit kaptam a csa­póidban. Ugylátszik levelem elveszett, igy hát megírom újra. Egy év akiit 500 mun­kaegységem lett. Étre kap­tam 50 kiló árpác, 15 mázsa búzát, egy malacot, 35 kiló húst és 3,600 forint kész­pénzt. Ez a pénz egy jó te­hén ára. Ezenkívül lett 5 ko­csi kukoricánk. Van egy jó tehenünk, 1 darab 2 éves üszőnk és egy darab 1-éves üszőnk. Egy 150 kilós disznót már vágtunk, jövő héten vág­juk a másikat, amely 185 ki­ló. Én a tehenek mellett va­gyok és amig legeltek, 1 és' fél munkaegységem lett. A mi saját három marhánk is ellegelt velük. Elég jó dolgom volt mellettük a nyáron. 8 kocsi szénát bírtunk csinálni. Olyan legelő volt, hogy ka­szálni lehetett a parlagokon. Ezenkívül 7 kocsi .száraz fát csináltam. Férjem az erdészetnél dol­gozik. A ház a mienk lett. 2, 100 forintot kell 10 év alatt törleszteni. Ez éppen egy üsző ára. A mi üszőnk 2,000 forint volt és még a tavaszon a gazdasági felszerelésért 4 ezer forintot kaptunk a vi­tézi telekhez képest. Ezt a demokráciától majdnem in­gyen kaptuk, úgy, hogy pén­zünk van mindig. Arról is irtunk, hogy Julis- sulyos operáción esett át. Én még 60-ik évemben vagyok, de még a szilveszteri bálban és a termelőszövetkezeti cso­port báljában is táncolok, pe­dig én is átestem már egy műtéten. Ingyen csinálják, Julisnak sem került egy fil­lérjébe sem a tszcs után. Bi­zony már azóta sokba került volna az orvos... Aláírás, 1954 január hó Tolna megye öj fejlemények az IW0 Henry Clay Greenberg, a N.Y. állami legfelső törvény­szék bírája, a múlt héten idé­zést bocsátott ki,''amelyben felszólítja a biztosítási főfe­lügyelőt, Alfred J. Bohlin- gert, hogy az International Workers Order ügyében ta­núvallomást tegyen, hogy mi van a tagok ujrabiztositásá- val. Az idézés kiöocsátása az IWO kötvénytulajdonosok vé­delmi bizottságának és az IWO főtisztviselőinek követe­lésére, a főfelügyelő ellenve­tése ellenére, történt. A kihallgatás, amely rövi­desen megkezdődik Jesse Cli- menko döntőbíró előtt, a nagymultu betegsegélyző köt­vénytulajdonosai ujrabiztosi- tásának kérdésével fog foglal­kozni. A betegsegélyző felszá­molását a newyorki törvény­székek mondták ki anélkül, hogy a legfelső törvényszék megengedte volna a per felül­vizsgálását. Az IWO kötvénytulajdono­sok bizottsága több mint egy év óta követeli, hogy hozzák1 már nyilvánosságra, miféle ujrabiztositást fognak adni a szervezet volt tagjainak. A biztosítási főfelügyelő jogta­nácsosa tavaly februárjában azt mondta a fellebbezési tör­vényszék előtt, hogy három biztosító társaság is hajlandó az IWO kötvénytulajdonosait! ujrabiztositani lényegében ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyeket most élvez­nek. Ez a kijelentés azonban ügyében nagyon általános és homályos volt. # Az egyetlen nyilvánosságra hozott információ arra a szer­ződésre vonatkozott, amelyet a chicagói Continental Assu­rance javasolt. Az IWO köt­vénytulajdonosai súlyos ellen­vetéseket hoztak fel ellene és módosításokat követeltek, ezenkívül azonban még azt is kérték, hogy hozzák nyilvá­nosságra a többi lehetséges javaslatot is, hogy összeha­sonlítást tehessenek. A tiltakozás hangjai Az alanti levél a St. Louis Post Dispatch április 3-iki számában jelent meg: “Nemcsak a magam, hanem az unokáim nevében is tilta­kozom a “Nagyobbik Kocká­zat” c. vezércikkük ellen. Hogy van önöknek merszük azt állítani, hogy Franciaor­szág a szabadságért harcol Indokínában ? M a s s z ó val önök helyeslik Dulles állás­pontját, ami sértése az ame­rikai nép józan eszér.ek. ‘Ha Mr. Dulles mindenáron háborút akar, üljön bele az első repülőgépbe Indokinába és vigye magával az atom­bombáját. Mint szabad em­bernek kötelességem, hogy tiltakozzam. Ha nem tiltako­zom, nem érdemiem meg, hogy éljek. Úgy érzem min­den szabad ember kötelessé­ge, hogy tiltakozzon.” Jasper Stallone A “Salt of the Earth" cimü szenzációs munkásmozgalmi film főszereplői, Rosaura Revueltas mexikói filmmüvésznő és Juan Chacon, a szakszervezet elnöke, amelynek sztrájkját a film oly ragyogóan örökíti meg. A filmet anewyorki Grande Theatre mutatja-be 86th Street és Lexington közelében, valamint a brcnxi Dyckman Theatre 7 AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents