Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-04-08 / 13. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ April 8, 1954 THOMAS JEFFERSON SZÜLETÉSNAPJÁRA Thomas Jefferson neve szorosan egybeforrt a Függetlenségi Nyilatkozattal, melyet ő hozott létre s mellyel megvetette az amerikai demokrácia alapját. Kedden, április 13-án 211-ik évfordulója lesz Jefferson születésének. A születési évfordulóról meg fog emlékezni a sajtó; idézni fognak Jefferson életéből jeleneteket, hivatkozni fognak a cikkek széleskörű tudására és tevékenységére, azonban el fogják hallgatni életének lényegét. Mert 1954 Amerikájának jóformán tabuvá lett Jefferson igazi tanításának hangoztatása. Ugyanazok, akik megemlékeznek róla, mint az ország harmadik és egyik legnagyobb elnökéről, meg akarják semmisíteni demokratikus elveit, melyek alapPárisban felpofozták a hadügyminisztert A vietnami háború francia veteránjai kellemetlen órákat szereztek vasárnap Laniel miniszterelnök és Rene Pleven külügyminiszter számára, az Ismeretlen Katona emlékműve előtt. Négyezer veterán tüntetett az emlékmű előtt, miközben a két miniszter megkoszorúzta azt. A kitüntetéseikkel megrakott veteránok keresztültörték a rendőr- kordont, fel akarták boritani a miniszterelnök autóját és felpofozták Pleven hadügyminisztert. A tüntetők tiltakoztak Alphonse Juin marsai menesztése ellen, amiért az ellenezte a nyugati haderő felállítását, a németek befogadásával, majd felszólították a hadügyminisztert, hogy menjen ő maga Indo- Kinába harcolni, de hozzák visz- sza onnan a francia katonákat. ján a szabadságát kivivott Egyesült Államok létesült. Manapság, a hivatalos vezetők azokat tekintik szenemi vezetőiknek, akik Jefferson demokratikus elveit és tanításait még annak életében meg akarták semmisíteni, akik a nép érdekei helyett csupán a vagyoni és hatalmi érdekeket tekintették és háborús tábort alkottak Jefferson demokratikus és béketáhorával szemben. Alig alakult meg az Egyesült Államok, az elnöki székben John Adams, az ország második elnöke ült, mikor a pénzérdekeket képviselő Hamilton vezetése alatt álló federalisták felkavarták az első, háborús hisztériát az Egyesült Államokban, hogy belevigyék azt a francia forradalom eszméit elnyomni akaró, európai reakciós hatalmak háborújába. S mint minden esetben, a háborús törekvéssel együtt jár a belső demokrácia, a szabadságjogok elnyomására törekvő hisztéria. Hamilton federalista, háborús pártjának sikerült keresztülhajtani az idegenek (bevándorlók) ellen irányuló törvényt és az úgynevezett lázadók elleni törvényt. Az első a forradalmár, katolikus Írek ellen irányult, kik abban az időben kezdtek tömegesen bevándorolni az Egyesült Államokba, a második a reakciót és háborús törekvést ellenző demokrata párt tagjai ellen. Az ország nem szűkölködött az akkori idők McCarthyjaiban, akik célja a szabad gondolat teljes megsemmisítése volt, a demokrata párti törvényhozók leveleit felbontották, az ország és főváros tele volt kémekkel, besúgókkal, mint napjainkban. A végén odáig mentek, hogy a demokrata párt tagjait ki akarták zárni a hadsereg tisztikarából, mert ez a párt a. forradalmi szellemet képviselte, mely létrehozta az egyéni szabadságot biztositó Jogok Törvényét. A szellem teljes egészében hasonlított a mai hisztériához, melyben a cél ugyancsak az alkotmányos szabadság- jogok megsemmisítése, hogy ne legyen az országban ember, aki ellenezni merje a szocializmus elleni háborút hirdetők politikáját. Mikor a Kongresszus a hírhedt idegenellenes és lázadási törvényt tárgyalta, Edward Livingston, Jeffersont követő, demokrata párti képviselő a következőket mondta tiltakozó beszédében a Jeffersonnal való megbeszélése után: “Az ország hemzsegni fog a besúgóktól, kémektől és mindazoktól a gyűlöletes csúszómászóktól, akik a despotikus hatalom napfényében kelnek életre. Sem a barátság, sem az otthon meghittsége nem lesz többé biztonságban. A társ, a barát, akiben az embernek meg kell bíznia, a cseléd és alkalmazott, aki az otthonban teljesít szolgálatot, ki lesz téve a kisértésnek, hogy kifordítsa szavaidat, hogy rágalmazóvá válva továbbadja azokat a titkos törvényszéknek, melyben a féltkenység ül az elnöki székben, a félelem a tárgyalásvezető és a vádló s a gyanakvás az egyetlen bizonyíték. Ne mondják nekünk, hogy egy idegen támadó ellen kell felkészülnünk és ezért el kell fogadnunk a zsarnokságot itthon !’’ Jefferson születésének 110-ik évfordulója alkalmából ezt az idézetet találjuk a legaktuálisabbnak, hogy adózzunk vele a Függetlenségi'*Nyilatkozat s az amerikai demokrácia szellemi atyjának. Ben Gold fellebbez Vito Marcantonio bejelentette, hogy a Taft-Hartley törvény segítségével indított hajszát, melyet Ben Gold, a szőrmeipari munkások szakszervezeti elnöke ellen indítottak, felviszik a Legfelsőbb Bíróságig. A Washingtoni esküdtszék 12 órás tárgyalás után bűnösnek mondta ki Ben Goldőt, akit az igazságügyminiszter azzal vádolt, hogy hamisan tette le a Taft-Hartley törvény által előirt esküt, mert a pártból való kilépése után is. érintkezést tartott fenn a kommunistákkal. A vádat képviselő ügyész azt hangoztatta, hogy “lehetetlen” a kommunista pártból való kilépés, amit a hivatásos besúgó tanukkal bizonyított. Ben Gol- dot 5 évi fogházra és 10,000 dolláros pénzbüntetésre Ítélhetik. A Váddal az igzságügyminiszter olyan precedensei akar teremteni, amit besúgók segítségével minden szakszervezeti vezető ellen alkalmazhat, aki harcosan kiáll a munkásságért, amint azt Ben Gold cselekedte 30 éven át. AHIBROGÉNBOMBA FÉNYÉNÉL (Folytatás az 1-ső aldalról)) kongresszus tudta és a szövetségeseink megkérdezése nélkül, nagy nyugtalanságot keltett a lakosság széles köreiben valamint külföldi “szövetségeseink” között is. Fokozta e nyugtalanságot Dulles egy másik kijelentése, amellyel megfenyegette Kínát, hogy ha “beavatkozik az indokínai háborúba”, akkor annak olyan következményei lesznek, amelyek túl fognak terjedni Indokina határán. Hogy az amerikai nép növekvő nyugtalanságát csökkentse, Eisenhower elnök egy sajtókonferenciáján kijelentette, hogy ő azonban nagy katasztrófának tartaná, ha Amerika belesodródna az indokínai háborúba. Hogy ez csak porhintés volt az amerikai nép szemébe, annak bizonyítéka Dulles ezt követő nagy beszéde, amelyben lefektette a Dulles Doktrínát Ázsiára: az amerikai kormány nem fogja megengedni a népi erők győzelmét BÁRMILY ESZKÖZZEL (tehát a legdemokratikusabb eszközökkel sem —— Szerk.). Indokina és Délkelet ázsia termékeit, rizsét, gumit, ónt, stb. hangsúlyozva kijelentette, hogy e terület megtartása a “szabad világ” (értsd francia gyarmatosítók vagy Wallstreet! tőkepénzes befektetők — Szerk.) számára Amerika életérdeke. • Ám Franciaország népe és kormánya már torkig volt az indokinai háborúval. Mindenáron meg akarják kötni a fegyverszünetet. De Dulles és előtte Nixon kiadta a paráncsot: tilos a fegyverszünet. Csupán teljes győzelemmel szabad a háborút befejezni. t Szóval Dullesék és a Wall Street urai, akik maguk is kénytelenek voltak a koreai háborút fegyverszünet utján befejezni, mert képtelenek voltak olyan uj emberáldozat nélkül győzni, amelyet az amerikai nép nem tűrt volna, most a sokkalta gyengébb Franciaországtól követelik, hogy ne merjen fegyverszünetet kötni. És ezzel egyidejűleg magukra vállalták (helyesebben az amerikai népre) az ottani háború csaknem teljes anyagi költségét. > Igen ám, de közeledett a genfi konferencia és azt már Dulles is megtanulta Berlinben, hogy ahol leülnek äz asztal köré tárgyalni, ott nem lehet korlátlanul szabotálni 'a béke ügyét. Mi lesz, ha Genfben mégis létrejönne az indokinai fegyverszünet? A SOROZATOS HIDROGÉNBOMBAROBBANTÁS ViOLT ERRE WALL STREET, A REPUBLIKÁNUS PÁRT ÉS DIJLLES-EISENHOWERÉK VÁLASZA! Pánikot kelteni az egész világon és Amerikában! Annyira elmérgesiteni a nemzetközi légkört, hogy a genfi konferencia össze se tudjon ülni! De mint oly gyakran a múltban, a Wall-streeti háborús uszítok ebbeli terve is bumerángnak bizonyult — legalább részben. A bikinii hidrogénbombarobbantások óriási visszatetszést szültek az egész világon, Japántól Angliáig, Ameriká- , tói Indiáig. A békeszerető emberek milliói követelik harsányan a további hidrogénbombarobbantások megállítását, a fegyverkezési verseny beszüntetését és azt, amit a szovjet kormány már évek óta sürget: az atomfegyverek gyártásának betil- 1 tását. Az amerikai népet is felrázták a hidrogénbomborobban- tások, azok azonnali tragikus következményei és a felmérhetetlen katasztrófa kilátásai, ha a fegyverkezési versenynek nem vetnek véget. Miként a Scripps-Howard lapok jelentik: “Az amerikai nép ezúttal valóban megijedt. A képviselők egyre több levelet kapnak melyben követelik a további H-bomba kísérletek betiltását.” Még Dulles fő szócsöve, a N. Y. Times is kénytelen volt egy ilyen levelet közölni egyik olvasójától: “Az uj köntös” politikája máris elavult. Az elképzelés- az volt, hogy Oroszország elpusztításával való fenyegetőzésnek elrettentő hatása lesz. De most már nyilvánvaló, hogy Oroszország képes ellen-megtorlásra és elpusztíthatja városi lakosságunk nagyrészét. így tehát abbeli elhatározásunk, hogy hidrogénbombás “megtorlást” alkalmazunk Oroszország ellen egyértelmű tiz- és tízmillió amerikai polgár gyors halálra Ítélésével. “Kijelentem, hogy nincs az a kormány, amely lakosságunk ily nagy hányadát egyszerűen halálraitélheti. Ennek következtében a hidrogén és atombombákat fel kell adnunk, mint politikai eszközöket . . . hallgatagon tehát az a helyzet, hogy a hidrogén- és atombombák máris törvényen kívül állnak.” Reméljük, hogy Dulles ur és az Eisenhower-kormány, amely az uj köntösű politikájával annyira készen állt más népek tizmillióit tüzhalálra Ítélni, most, hogy az amerikai nép kezd tudatára ébredni, nemcsak e politika embertelenségének, hanem az abból hazánkra fakadó szörnyű következményeknek is, hallgatni fog Amerika és a világ népeinek egyre harsányabb tiltakozására, valamint a józan ész s az általuk gyakran hangoztatott keresztény erkölcs elveire, mégis a tárgyalóasztal mellett igyekszik majd diplomáciai feladatait megoldani, nem pedig hidrogén bombákkal. De ez csak akkor fog megtörténni, ha az amerikai nép szüntelenül és egyre erélyesebben követelni fogja ezt tőle. írjunk tehát képviselőinknek és szenátorainknak, követeljük a hidrogénbomba betiltását és minden nemzetközi kérdés békés utón való megoldását. A Káin bélyeg Tovább csökken az acéltermelés A Wall Street Journal jelentése szerint a nagy acéltársaságok a termelés további csökkentésére készülnek, ami újabb munkáselbocsátásokat jelent. Az acéltermelés márciusban olyan mélypontot ért el, amilyen-nem volt 1946 óta. A “Washington Post” mult vasárnap vezércikkében arról a felháborodásról if, amelyet a bikini hidrogénbomba-robbantás keltett Amerika szövetségesei körében. “A bikini robbantás következtében m e g m érgeződött csendesóceáni halak minden va- lószinüség szerint megmérgezik Amerika kapcsolatait jónéhány ázsiai országgal, amelyek pedig barátaink lehettek volna — Írja a lap. — Az Egyesült Államokra rásütik majd a Káin- bélyeget, mert megrontotta az életadó vizet egy kísérlettel, a- melyet anélkül hajtott végre, i hogy előzetesen tanácskozott yplna más kormányokkal és meghallgatta volna intelmeiket.” A H-bomba hatása Bostonban A Massachusetts Institute of Technology .tudósainak jelentése szerint a március 1-én Bikiniben felrobbantott hidrogénbomba hatása, a múlt pénteken rádióaktiv eső alakjában elérte Bostont és az ország keleti partját. Mint George W. Alderman, a Massachusetts állami egyetem tanára bejelentette, a rádióaktivitás a normális négyszeresére emelkedett az állam nyugati részében. Szerencsére ez az állapot csupán egy óra hosszat tartott, mert ha tovább tartott volna, “komoly” következményekkel járhatott volna úgy az emberi, mint a növényi életre.
