Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-25 / 12. szám
March 25, 1954, _______________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ____________________________________________________ Mi újság Magyarországon? Budapest a föld legnagyobb i ' .a rr«jsMa:ss*aaa.- «afc aBBB—fc gyógyfürdővárosa 1 ICiosztották az 1954 évi Kossuth diiakat. Március 15-én felidézzük -nagy 48-as elődeink: Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többi hazafi dicső tetteit, hogy áldozatos életük példájából erőt merítve, még eredményesebben tudjunk küzdeni és munkálkodni dolgozó népünk javán, drága hazánk felvirágoztatásán. A 48-as hazafiak legfőbb célkitűzése, amelynek valóra- váltásáért életüket sem sajnálták feláldozni, az volt, hogy szabad hazában szabad nép éljen, hogy a tudomány, az irodalom, a művészet a nép szolgája! Csaknem egy évszázadot kellett várni a magyar népnek, a haza legjobbjainak, amig ez a célkitűzés valóra vált. S hogy végére valóra válhatott, azt Lenin-Sztálin népének, a ^szovjet hősöknek, pártunknak, egész népünk áldozatos munkájának köszönhetjük. A szabad Magvarorzágon .így ünnepeljük legméltóbban március 15-ét, ha ezen a napon az egész magyar nép nejében kitüntetjük 1848 ügyének legigazibb folytatóit, a hazaszeretetei, az alkotómunka hőseit. Népi demokráciánk 1848-49 emlékét ápolja akkor, amikor Kossuth nevét viselő kitüntetésben részesíti a legkiválóbb írókat, művészeket, tudósokat, munkásokat és dolgozó parasztokat. A dolgozók jólétéért, az anyjfgi és kulturális felemelkedésért, a mezőgazdaság felvirágzásáért — a kormány- Programm maradéktalan megvalósításáért folyó harcban álljanak mindig és mindenütt az első sorokban. Segítsék győzelerm-e vinni pártunknak és kormányunknak egész népünk boldogulására irányuló célkitűzéseit.” A kitüntetettek között voltak többek között a következőé: Porubszky Lajos, a Pieck vagongyár vasesztergályosa, Bállá János, a szentesi Felszabadulás termelő- szövetkezet elnöke, Lissák Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja, Sedlmayer Kurt, aki egy uj , cukorrépafajtát termelt ki az Akadémia levelzőtagja, Szabó Pál iró, Liska József, tatabányai bányász, Báthy Anna operaénekesnő, Balogh. József, falusi tanító, Hodek József, termelőszövetkezeti elnök, Makláry Zoltán, színművész és még kb. 80 más, tanár, iró, munkás, paraszt, tudós. A Kossuth dijak anyagi értéke 10,000 forinttól 30.000 forintig terjed. 5 millióra becsli a munkanélküliek számát a pennsylvaniai CIO. Az állami CIO tanács Pittsburghban tartott konvencióján határozati - lag követelte a napi hat órai munkaidő bevezetését minden iparágban. BUDAPEST, március 15. —Ä parlament kupolacsarno- -i iában a magyar kormány í agjainak és a magyar-szov- 1 et barátsági hónap alkalmá- ' ?al az országban tartózkodó ;zovjet kulturális küldöttség számos tagja jelenlétében kiosztották az 1954 évi dijakat. A dijakat Dobi István, a minisztertanács elnöke, a következő beszéd kíséretében adta át a kitüntetteknek, melyből az alantiakat idézzük. “Az a 97 Kossuthr-dij, amelyet most kiosztunk, mindennél ékesszólóbban mutatja, hogy hazánkban pártunk és kormányunk szerető gondoskodása kiséri az alkotómunkát, értékeli és jutalmazza a kiváló eredményeket. Minden magyar hazafit örömmel és büszkeséggel tölt el a Kos- suth-dijasok seregszemléje, amely évről évre megmutatja felszabadult népünk alkotóerejének mind szélesebb ki- teljesedését. Munkahőstettek véghezvitelére, jelentős tudományos és miivészli eredmények elérésére soha nem volt ilyen j lehetőség-nálunk, mint nap-, jainkban. A mi országunk-1 ban- érdemes teljes odaadás-! sál dolgozni mindenkinek, I mert munkánk — közvetle- j nebbül, mint bármikor —; egész népünk, családunk, sa-| játmagunk növekvő jólétét! szolgálja. De érdemes jól dől- ] goznunk, nagyot alkotnunk, azért is, mert legjobb hagvo-j Hiányainkhoz, a legnagyobb j magyar hazafiakhoz vagyunk | hűek, amikor ezt tesszük. J Nem volt még történelmünk-! ben kedvezőbb helyzet a mainál a magyar tudományos alkotó gondolkodás felszárnyalására. Nincs megtisztelőbb feladat legjobjaink, az egész magyar értelmiség számára, mint népünk művelése az irodalom, a kultúra eszközeivel. A müveletlenség felszámolásában, dolgozó népünk szórakoztatásában, és nevelésében, a széles tömegek kulturált pihenésének b i z t ositásában nagy feladatok várnak ránk. Adjon a mi népi kultúránk és művészetünk optimizmust, derűt népünk , millióinak. Legyenek a mi kitüntetett tudósaink, művészeink, munkásaink és parasztjaink legfőbb hirdetői annak, hogy a mi szabad hazánkban az szerzi magának a legnagyobb dicsőséget, aki a legtöbbet adja a népnek. Katonai Felsőbíróság Péter Gábort életfogytig tartó börtönre, a közügyektől tízévi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ; Décsi Gyulát kilencévi börtönre, a közügyektől tízévi eltiltásra, s vagyona felerészénck elkobzására,, Tímár Istvánt tizenegyévi börtönre, a közügyektől tízévi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra; a többi vádlotatt többévi börtönre Ítélte. “Gyógyfürdő” az emberi képzeletben erdők övezte, elhagyatott csöndes hely, ahová a betegeket nesztelenül gördülő vöröskeresztes kocsik szállítják, s egy-egy hasadék- ból gyógyforás tör elő. így gondolják ezt régtől fogva fiatalok ,s öregek egyaránt. És ha valóban legtöbb helyen igy fest a szép gyógyfürdői élet, Budapest kivételes gyógyfürdős város. Magyar- ország ipari, kereskedelmi és művelődési gócpontja, Közép- Európának a Balkán és a Szovjetunió felé vezető legfontosabb útvonalán. E lüktető életű világvárosban, a házak .tízezrei között, szinte észrevétlenül tör fel a tömérdek természetes és mesterségesen is feltárt gyógvviz, számszerint mintegy 145-220. Mindenek előtt két nagy csoportra különítjük Buda- . pest gyógyvizeit: meleg és hideg ásványvíz előtörésekre. Ezek egymástól eltérő eredetűek és összetételük, gyógyhatásúk is különböző. A meleg gyógyvizek, mélyen a Föld felszíne alatt — mintegy 1500 méter mélységben — gyűlnek össze mészkő- és dolomitrepedések, járatok, üregek között, 76—19 C. fok hőmérsékletűek, tehát jóval melegebbek, mint 8-10 hőfokú talajvíz, vagy a budai hegyekben ritkán található forrásvizek. A Föld ősi, belső melege “füti” a kőzeteken át a hézagai közé leszivárge csapadékvizet. Az ásványos gyógyvíz ugyanis, ami a főváros területén feltör: csapadékvíz — vagyis eredetileg a desztillált vízhez hasonló, só kát nem tartalmazó tiszta viz Amint a felszínről a mélybe leszivárog, útközben a kőzetekből sókat old ki. Ezek a sók és mélységi kőzetekből kiszivárgó gázok váltják ki a magasabb hőfokkal együtt a viz gyógyító hatását. Az oldott alkatrészek mennyisége jelenté kény, mintegy napi 7-8 vagon só tiszta gyógyszer. A geológiai múltban a mainál jóval több helyen tört elő gyógyvíz. A fővárosunkban feltörő gyógyvíz bősége azonban még most is jelentékeny. Naponta mintegy 70 millió liter gyógyvíz biztosítja a fő- 'város gyógyfürdőinek szükségletét. A hatalmas víztömeg utánpótlása, származása a csapadékon kívül még a mélységi kőzetek vizének kiiz- zadásával (dehidratizáció) is magyarázható. A vizet a gőzök feszitő ereje és a rétegek nyomása emeli a mélyből a felszínre. A budapesti langyos és meleg gyógyforrások vizében a mész-, nátrium-, kálium,' \ Péter Gábor és társai elítélése val kerültek magas beosztásba, hivatali beosztásukkal visszaélve súlyos államellenes és népellenes bűncselekményeket követtek el. Á széles körben lefolytatott bizonyító eljárás, nagyszámú tanú és tárgyi bizonyíték, valamint a vádlottak beismerő vallomása alapján a Katonai Felsőbíróság, mely előtt a vádat a legfőbb ügyész képviselte, megállapította a vádlottak bűnösségét a terhűkre rótt bűncselekményekben. A A Magyar Népköztársaság állambiztonsági szervei államellenes és népellenes bűncselekmények elkövetése miatt őrizetbe vették Péter Gábort, az Államvédelmi Hatóság volt vezetőjét, Décsi Gyula volt igazságügyminisztert, Tímár István volt minisztériumi főosztályvezetőt és több társukat. A vizsgálat megállapitotta, hogy Péter Gábor és társai, akik közül többen múltbeli bűncselekményeik eltitkolásáig gyógyvizeken kívül a fő-j; város területén konyhasós és j1 keseriisós gyógyvizek is találhatók. Konyhasós gyógyvíz látja el pl. Pesterzsébeten a csepeli (Gubacsi) hid melletti strandfürdőt. A kút mélysége 330 méter, hőfoka 21C fok; a víztartó rétegek tulajdonképpen beszáradt tenger sós iszapjai-oligocén, mint egy 45. millió évvel ezelőtti eredetűek. Kioldásukból ered a sótartalom. Világhírű keserű vizeink Buda déli sik területén ugyancsak tengeri agyagos iszaprétegekben képződnek. Itt nem kioldásról van szó, hanem valóságos vegyi folyamatokról. Mivel valamikor tenger borította ezt a területet, az elpusztult élőszervevezetek (növény, állatok) sejtjeinek bomlásakor kénhidrogén szabadult fel, amely csakhamar egyesxlt a vastartalmú ásványok— csillámok,! piroxén, amifból és egyebek; —- mállása-oldása folytán fel-! szabaduló és a tenger vizében j feloldott egyszerűbb vasve-1 gyületekk'el és ebből vasszul- fid keletkezett. Ez eleinte fekete, alaktalan iszap volt, majd hosszú évezredek alatt piritté kristályosodott. A pirít azonban szintén nem állandó, a levegőt is tartalmazó talajvíz kénsav- és limonit- tá változtatja. A kénsav viszont a magnéziumtartalmu ásványokat (dolomit, biotit i stb.) elbontja és ezáltal kese-1 rüső keletkezik, amely szá-l mottevő menyiségben (literenként 15—20,000 mg) lehet jelen. A jelenleg még üzemen kívüli Tétényi-uti azelőtt Erzsébet “sós” fürdő) kórház páratlan kincs : birtokában van, . épp keserű- vizes kutak révén. Budapest a földkerekség legnagyobb gyógyfürdőváro- sa. Évszázados gyógyvizei, az ember szolgálatába állítva, százezrek egészségét, munkaerejét adják vissza. Papp Ferenc egyetemi tanár magnézium-, hidrokarbonát és kénsav a leggyakoribb. Az ilyen összetételű vizek kisménnyiségben még radioaktiv anyagokat, vas, stron- cium, mangán, bárium, réz, ólom, arzén, fluor, bór, jód és foszfor vegyiileteket is tartalmaznak. Sokan épp e ritka alkatrészek együttes hatásának tulajdonítják a vizek gyógyító erejét. Ezt nem lehet elérni gyógyszerekkel, sőt akkor íiem, ha a viz összetételét elemezve, mesterségesen állítják elő a kérdéses gyógyvizet. Ezeket a "kis mennyiségben jelenlevő alkatrészeket nem lehet pontosan bele-ele- gyiteni a vízbe. így mesterségesen, laboratóriumban ösz- szekevert fürdővíz gyógyha- tása egyáltalán nem közelíti meg a természetes ásványvizek gvógyhatását. Gyógyvizeink hőfokának nagy eltérése-— 76—19C fok — a toresek különbozo melységével magyarázható. Minél mélyebbre hatol le a törés a földkéregbe, annál melegebb viz tör elő. A viz főtömege 14J1ÍC. fok hőmérsékletű karsztvíz és ehhez keveredik a 120—130C. fokú, mélyből származó viz. A fővárosi gyógyvizek hozama nagy: egy-egy forrás vizbősége egy átlag erdei kis forrásnak többezerszerese. A Császárfürdő Török-forrásából percenként 5500 — 6000 liter, a Római-fürdő tavából percenként 6—8000 liter, a városligeti II. sz. ártézi kut- ból 8000 liter tör elő. E gyógyforrások vízhozama a Duna vízállásától ésa légnyó- mástól bebizonyithatóan függ, — a többi tényező, csapadék stb. hatása még nincs eléggé tisztázva. Magas Du- na-vizállás esetében a források vízhozama 40—60 százalékkal több. Ez azonban nem jelenti a gyógyvizeknek a Du- na-vizzel való keveredését, mert akkor a hőfoknak csökkennie, az összetételnek pedig változnia kellene, ez pedig nem tapasztalható. Az említett langyos és me-
