Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-18 / 11. szám

12 AMERIKÁI MAGYAR SZö March 18, 1954 A tiszta ész poétája Százhuszonöt évvel ezelőtt történt, hogy a Kaukázus hegyei közt izgatott érdeklő­déssel bolyongó Putkin egy meredek hegyiuton összeta­lálkozott néhány gruziai pa­raszttal, akik egy ökörvontat­ta taligát támogattak a me­redek hegyiuton. A taligán egy fehsmerhetetlensé g i g összeszabdalt, emberi holttest volt, amelyet a messze Tehe­ránból, Perzsia fővárosából vittek Tiflisz (Tbiliszi) felé. Puskin hökkenten kérdezte, mit visznek. A kísérők meg­mondták a halott nevét. A ’ teheráni orosz követ volt: Alekszandr Szergejevics Gri- bójeaov .... így találkozott « utoljára a két nagy költői » Gribojedovot egész életé­ben — és ez az élet mindössze harmincnégy esztendeig tar­tott — végigkísérte valami sajátos különállás. A cári rend urai gyanakodva néztek a nagyképességü diplomatára, érezték, hogy nem hozzájuk tartozik. A jövő 'álmodéi, a korai forradalmárok pedig nem' érezhették egész közé­bük valónak ezt a nagyon, vonzó egyéniséget, mert bár, -majd mindenben egyetértett velük, nem hitte, hogy elér­kezett,' volna a foradalom ide­je és jól tudta, hogy tömegek ( nélkül nem is lehet forrada­lom. “Száz katonatiszt nem; változtathatja meg az állam-j formát” -— mondotta egyszer dekabrista barátainak. Iga­za volt, a dekabristák életük­kel fizettek azért, hogy töme­gek nélkül akartak forradal­mat csinálni. De Gribojedov- nak ez a hideg józansága, | biztos és ábrándok nélküli ítélete, néha már-már érze­lemnélkülinek tartott csillogó értelme mig egyrészt gyanús­sá »tette a fennálló rend urai előtt, ugyanakkor három lé­pés távolságban tartotta azoktól is, akikkel szivvel- 1 élekkel együttérzett. Nem vett részt a dekabrista titkos tarkaságokban—már ameny- nyire ez a dekabrista per em­lékeiből megállapítható —, de j a dekabrista eszméket ó szó-í laltatta meg halhatatlan re­mekműben, a dekabrista em­ber az ő Csackijával jelentke­zett az irodalomban. j Élete mintha romantikus regény témája volna. , 1795-ben született Moszk-j vában. Előkelő család gyér- j. meke volt,, az utak tehát ele­ve nyitva álltak előtte akár a legmagasabb hivatalok felé! is. A tehetsége pedig nagyon J hamar kiderült. Csodagyerek­nek tartották. Nyelvérzéke, | zenei tehetsége,- matematika i iránti hajlama kisgyerekko-; rától kezdve elbűvölt minden- .kit. Értelmi fejlettsége egé­szen rendkívüli volt. Tizenegy. éves korában már elvégezte a középiskolákat és indulha­tott, bármiféle tudományos pályára, ő pedig egyszerre többféle is elindult. Nem volt még tizenkét esztendős, ami-| kör egyetemista lett és lázas gyorsasággal szerezte meg egymásután a matematikai és a jogi diplomát, majd rá-' vette magát a nyugateurcpai nyelvekre és irodalmakra: Ki­tünően tudott anyanyelvén .íivül franciául, németül, an­golul, olaszul és az antik nyelveken. Majd később, ami­kor szüksége volt rá, ugyan­ilyen gyorsan tanulta, meg a Különböző kaukázusi s leg­végül a perzsa nyelvet is. Hat évvel azután, hogy beiratko­zott az egyetemre, a harma­dik diplomája előtt állt. A fiatal diplomata hamaro­san, népszerű lett Szentpéter­vár legműveltebb köreiben. Elkápráztatta az ejnbereket rendkívüli tudásával, kellemes csevegő modorával; ráadásul nagyon szépen zongorázott és már volt egy megjelent vig- játéka is. De még az előtt felvázolt egy érdekes tragé­diát, amelyet ; sohasem dol­gozott ki. ‘ Ennek a cime: “1812’’ — és szólt volna egy parasztról, aki végigharcolja, a napolefoni háborút, megveri a verhetetlen 1 irü franciákat, azutáp haza megy a falujá­ba, ahol ezentúl a földesur önkényhatalma még súlyo­sabban nehezedik rá mint azelőtt. És a paraszt rájön, hogy saját győzelme ková­csolta még súlyosabbá a lán­cokat. Végül a parasz ön­gyilkos lesz. Ez a téma vilá­gosan mutatja, hogy Griboje- dov milyen forradalmi szen­vedéllyel állt szemben a hű­béri renddel. A moszkvai és a fővárosi társasági élmények azonban gúnyos kritikára késztették r.z egész úri társaság ellen. A nevetés fegyverével akart harcolni és lassan- lassan j megérett benne “Az ész baj-, jal jár* eszméje. ­1819-ben a teheráni követ-' ségre került követségi titkár­nak. Rengeteg munkája mel­lett alkalma volt, hogy meg­kezdje a vígjáték irááát. Két felvonás készült el a perzsa fővárosban. De ideje nagy ré­szét elfoglalta a hivatali te-1 endő. Négy év múlva jöhetettj csak haza hosszú szabadság-) ra. Két egész esztendeig nem kellett visszamennie. Ez volt1 egész életének legmozgalma-1 sabb időszaka. Befejezte az ötfelvonásos vígjátékot. Eb­ből ugyan életében csak né­hány jelenet jelent meg a “Ruszkoja Tália" cimii folyó­iratban, a többit a cenzúra nem tűrhette, de az egész mii csakhamar kér. Írásos másolat­ban kezdett terjedni és hala­dó körökben irói hirnevet és tekintélyt szerzett költőjének. Alakjai egytől egyig az úri Oroszország ismert és telibe* találó típusai voltak ,hőse — Csackij — pedig az uj, a ha­ladó, a felvilágosodás eszméi­től áthatott orosz ifjú. Ez időben a Kaukázusba utazott, Tifliszbe, szerelmesé­hez, Csavcsavvedze herceg­nőhöz. Ott fogták el és vit­ték a vizsgálóbizottság elé. De a vád alól mentegetőzve felmentették, sőt kinevezték teheráni követnek. De még mielőtt visszauta­zott volna Perzsiába, megnő­sült, feleségül vette tifliszi szerelmét. Vele együtt indult a végzetes útra Teheránba. Izzó volt a talaj. Belpoliti­kai ellentétek gyilkos összeüt­közésekben robbantak ki, a Vctil&Sl 1(14111 uo ŰÚU-OW.U idegengyűlöletet. Az angol diplomácia ügynökei — angoi érdekekből — igyekeztek új­ra fellobantani ezt a gyilkos, vakbuzgóságot. És ilyen kö­rülmények között kapta Gri- bojedov 'a hirt, hogy egy per­zsa basa elrabolt és ’ háremé­be hurcolt egy Teheránban lakó. orosz nőt. Az orosz ál­lampolgárok védejme a nagy­követ kötelessége. És Gri- bojedov a mindig óvatos, hi­degen józan diplomata ez egyszer elfelejtette az óva­tosságot. Fellobbant benne a romantika pátosza, a . nagy merész tett vágya. Olyan tettenjs lett, mint Csackij. És mint egy regényhős, egye­dül, egv szál karddal a kezé­ben belépett oda, ahová a mo­hamedán vallás szerint ide­gen férfinek"nem lehet joga I belépni, egy basa háremébe; : a meghökkent őrök szemelát- I tára kézenfogta a rabulejtett ; orosz nőt és kivezette az ide­gen házból, menedéket adva neki orosz követségen. Ez a tett azután felgyúj­totta az amúgy is hevesen szított vallási gyűlöletet. Mo­hamed- igéinek megsértéséről beszéltek a papok és a feliz­gatott tömeg megrohanta a követség épületét. Egyetlen egy titkár mepekiilt élve .a tö­meggyilkolásból, az mesélte eb hogy igy történt Griboje- dovnak, feleségének és a kö­vetség valamennyi tisztvise­lőjének fyalála 125 évvel eze­lőtt, 1829 február 11-én. A holttesteket úgy összeszab- dalták, hogy nem lehetett megkülönböztetni őket. Gri- bodejovot csak egy ifjúkori párbajban szerzett sebhe­lyéről ismerték fel hűséges kaukázusi szolgái, ők tették fel az ökrös taligára s vitték lassan a tekervényes hegyi utakon kedves városa, sze­relmének színhelye, Tiflisz fe­lé. Ezen az utón találkozott vele utoljára Puskin. A halhatatlan költőnek csaknem egy évszázadig kel­lett várnia, hogy eljusson a néphez, az orosz néphez, amelynek tragédiáját az “.1812-ben” felvázolta és amelynek érdekében mondot­ta el kritikáját “Az ész baj­jal jár” tiszta csengő sorai­ban. Mikor meghalt — 125 év­vel ezelőtt —, Puskin ezt ir­ta: “A mi nagyjaink úgy tá­voznak el,, hogy nem hagynak nyomot maguk után.” Most, — halálának 125. évforduló­ján — egész népe és a világ minden irodalomszerető em­bere, mint az emberi szellem halhatatlanját ünnepli a tisz­ta ész poétáját. ' Hegedűs Géza.-----------^-77..., I Társadalmi jantár í _________-------------- í BRONX, N. Y. | Április 10-én, szombaton este i nagyszabású szinházest lesz a I Magyar Házban, a Magyar Tár- | saskör rendezésében. Két egyfel- ' vonásos színdarab, magánszá- rnok. Belépődíj előreváltva SÍ, a pénztárnál §1.2ö. i ARCCAL A HOLNAP FELÉ (Folytatás az 5-ik oldalról) felelő eszményi gyakorlótérré alakították át- és züllesztették le, hogy megfeleljen a város közoktatási üzemében működő baloldali elemeknek: régi hagyományos tanerőket az uj közoktatás előmozdítóival helyettesítve.” — Ez az utolsó kitétel még'a leg járatlanabb olvasó szemé­ben is elárulja, hogy merő valótlanság, njert hiszen éppen annak a folyamatnak vagyunk tanúi, hogy még a legkivá­lóbb tanerőket is kicsapják az iskolákból és egyetemekről a McCarthy-féle eretneküldözés-nyomán, viszont a faji elfo­gultság legelitélendőbb cselekedeteit elkövető tanerők iránt a legnagyobb elnézést tanúsítják. A “News” tehát nem azokat a fogyatékosságokat pócézi ki, amelyeket a haladószellemii bírálók is Kifogásolnak, ha­nem az egész rendszert kárhoztatja'a maga egészében. Alat­tomos támadásának veszélye éppen ott van, hogy nemcsak a kalmársajtó által hisztériás lélekállapotba kergetett ameri­kaiak, hanem az utóbbi években érkezett európai bevándo­roltak is szintén hajlandók az iskolarendszert okolni a'mai ifjúság egy részének hibájáért és bűneiért: a tudatlanság­éit, fegyelmezetlenségéért, á felnőttekkel szemben tanúsított tiszteletlenségéért és egyebekért, sőt bizonyos téves lokál- patrőtizmus hevében tóbbrebecsülik elhagyott hazájuk régi, de mindenesetre más létfeltételek közt kifejlődött iskola- rendszerét. Az igazi kór-okozók A “News” az ifjúság hibáit és fogyatékosságait minden más ok kikapcsolásával a még a RooseveR elnök idejében 'életbeléptetett progresszív iskolarendszerre tolja s benne lát­ja az ifjúság erkölcsi leromlásának egyedüli okát. Halvány célzást sem tesz az egész tőkés társadalom és intézményeinek a hidegháború? éra alatt történt.értelmi és erkölcsi lesülye- désére, amiben a News’-nak magának is vezető szerepe volt és van. Nem beszél szülők és családok anyagi létezésének bi­zonytalanságáról, a munkanélküliségről, az üldözésekről, a depórtálási hajszáról, a családi életek felborulásáról. Nem beszél a comic book-ok, a ponyvaregények, a filmek, a rádió és televízió, a kalmársajtó által bő részletekkel szellőztetett undok bűncselekmények bomlasztó-megrontó hatásáról, a szeméremsértő fényképekkel zsúfolt folyóiratokról és az egész hirdetési iparnak a női test ábrázolásával végzett visz- szaéléseiről. de természetesen azt sem hangsúlyozza, hogy mindez a felnőttek üzleti érdekeiből terjesztett erkölcsi rontás is csak az ifjúság egy “tébolyodott szegély”-ét fer­tőzte meg, előidézve az ifjúkori bűnözők, kiskorú nemi él- tévelyedettek borzalmas, lehangoló tragédiát és napihíreit, sőt akár a legutóbbi diákvandalizmust. Mi lappang a háttérben? A “News” ugv tesz, mint ha mindebből semmit se látna, semmiről sem tudna — és okkal. Az eddigi cikkekből kilát­szó törekvése szerint az a célja, hogy lerombolja még azo­kat a maradványokat is, amelyek a progresszív iskolarend­szerből még úgy, ahogy épségben fennállanak. Esze ágában sincs reformokat követelni, javításokat sürgetni. Fanatikus hévvel igyekszik ismeretlen, talán koholt szülőkre való hi­vatkozássá'. bebizonyítani a közoktatás világi célkitűzéseinek csődjét s úgy állítja oda a felekezeti iskolákat, mint az üd­vösség révét, azt sugallmazva, hogy a közoktatást és neve­lést vallásos elemekre kell bízni. Kiérezhető a féktelen álta­lánosításaiból, hogy az egyházi -hierarchia és jezsuitizmus áll mögötte, ez pedig pontosan megfelel a politikái mccar- thyzmus törekvéseinek és párhuzamosan halad vele a közös cél, a hatalom átvétele felé. Amint a mccarthyzmus “haza- áruíás”-r.ak igyekszik megbélyegezni mindazt, ami nem mc­carthyzmus és éppen ezért nem alkuszik meg senkivel és 'semmivel és nyilvánvaló, hogy alkalomadtán felfalná azokat, akik győzelméhez hozzásegíteni elég naivak, úgy a hierar­chia is kitagadna mindent a szellemi és közoktatási terület­ről, ami nem egyezik dogmáival. Visszahozná a “törvény és rend” pálcával, kiastromi szigorral dolgozó középkori ne­velési rendszerét, amint az egyházi átok még mindig is ott lebeg a modern tudományok, irodalom és vallástörekvések felett a századok múltának ellenére. Nagyszabású elgondolkodás tervszerűségével dolgozik a “News” cikksorozata. Beillik ajmrkép egész antidemokrati­kus, megfontolt, kikerékitésébé,' 'Út '~t|feédesbe esik ; az, aki’ezt a fasisztavéretü mesfe^edlat^öSzetíyeszti a" ha- ladószellemü bírálatokkal, amelyeknek’ célja" több iskola, jobb, emberségesebb szellem, további javítás és tökéletesí­tés, több kultúra, kevesebb fegyverkezés és több haladás, mert a világot sohasem a múlt “lenge ködébe” vesző vissza ■ térés, hanem csakis a több kultúra és a több és még több haladás viszi előre. Ennek viszont rendezett és tisztult gaz­dasági, politikai és társadalmi televényföldből kell kisar­jadni. Halálos hadgyakorlat FORT BRAGGS, N. C. — Ej­tőernyős hadgyakorlatokat tar­tott a hadsereg “Hosszú táma­dás" név alatt, amelyben a 82. légihadosztály kilencezer embe- j re vett részt. Velük együtt ug­rottak le ejtőernyőn a tisztek is. Ketten meghaltak a katonák közül, harmincat kórházban ke­zelnek és körülbelül ötvenen ki­sebbfajta zuzódásokat szenved­tek. A kórházi betegek közül egynek állapota válságos, háro­mé pedig-súlyos. N

Next

/
Thumbnails
Contents