Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-18 / 11. szám
MäfcH 18, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZŐ 11 — Magyarországi riport — AMIKOR hatéves korunkban beültünk az iskolapadba, j Kogutowicz Manó dr. térképe függött előttünk a falon. Amikor (ki hat, ki tizenkét évvel később) “elballagtunk” az iparba, a mezőgazdaságba, a munkanélküliségbe, ugyan-1 ez a térkép búcsúzott tőlünk. Senkise várta, hogy változzék, hiszen az ország serp változott semmit. “A törvény- hatósági joggal felruházott” és a “szabad királyi” városok fölött térképen és valóságban egyaránt szürkén és szomorúan szállongott a por. *A jelmagyarázat sem magyarázott nekünk semmit. Ném mondták el a kis, ke- keresztbe fektetett kalapá- ' csők, hogy a Bódi Testvérek felsőnyáradi ‘bicskal-bányájá- ban évente csak 4 hónapig folyik a munka s a hetvennyolcvan bányász keserves csákányozása évi negyvenezer pengőt és pazar villát hoz Bódi urnák. Nem tudósítottak a térképek' arról sem, hogy Kisújszállás vagy Bácsalmás kulákportáin ólban al-, szanak öregcselédek és fiatal pásztorok. Húsz évig se kellett, térképet cserélni. Most — ha nagyon pontó- • san szeretnénk az iskolás-korosztályok elé tárni a hazát, évente vagy még sűrűbben gyarapodnának uj térképekkel az iskolai szertárak. Térképész a megmondhatója, lehet-e olyan gyorsan atlaszo-j kát előállítani, mint amilyen i sebesen a mi országunk arca^ változik. 1949-ben például (alig öt éve!) nem volt Sztálinváros. De Inota sem volt más, mint jelentéktelen fejérmegyei fa-j lu. Kazincbarcikán hernyótalpas daruk helyett csak libák' járták a sarat és a diósgyőri óriáskohó a 1 k a t ré s zeihez j szükséges vasércet talán még! ki se bányásztak. Most, az uj j tervév első hónapjaiban ki-; rajzolódik előttünk 1954 pa-j norámája is. Mit lát, aki ki-j lene hónap múlva tekint* rá ( az uj év munkája nyomán kialakított ”i térképre? Moz.g, változik az uj tér- kt s> minden négyzetcentimé- te,e. Az álmából felébredő Rip van Winkle már egy év alatt is csodálatos változáso-' kát észlelne — s mi mégse lepődünk majd meg 1954 .végén. A meglepő változások kezdenek nagyon is sűrűvé és megszokottá válni • életünk- . ben és térképejnken. Á Dunántúl három nagy ipari város születik. A kis pontok a térképen, amelyek . pár Véve még Dunapentele nagyközségét, Komló bá- » nyászfalut és a párezer lakosú apró, fejérmegyei Inotát jelölték, az ország legfontosabb területei közül mutatnak hármat! ' A pentelei fensikon—ame- C lyen néhány ősszel ezelőtt a mérnökök zörgő kukoficaszá- rak közt tűzték ki az első házak helyét — MAVAG-szere- lők és kohászati kemenceépi- tők küszködnek ezekben az ■ órákban i§ a márciusi széllel, hogy a haza uj térképének egyik legjelentősebb uj pontja megszülessék: épül a Vasmű első óriáskohója az öt kőSzülőhazánk uj térképe Jelma9ygráiai bo nyószat ^7- kőbánat gépiek vtllohnob energia ipar i—o/üm/mum >per 5 - vegyipar gg* építős par f~) • könnyűipar £ • új egyetemek dömperek és teherautók, épül a vegyigyár. Hangárszszerü, hatalmas pétisó-raktárát 35 méteres vasbetoniveken nyugvó tető takarja. Sok ilyen — tegnap még ismeretlen, ma már jelentős helyet mutató — név sorakozik a mi uj térképünkön. Barci- ka is ilyen volt három éVe — körülbelül olyan, mint most Tiszapalkonya. De Ti- szapalkonya ismeretlenségének sem jósolhatunk hossza jövőt. 1953-ban már ott is tnagasbaszöljtek az uj erőmű falai. Erő, energia építés, mozgás mindenütt: ez ma a hazánk. zül, a' hétszázköbméteres diósgyőri elsőszülött ikertestvére. A fejérmegyei nagybirtokvilágban. a jegenyék voltak a síkság királyai — most uj fejedelmet kapott a fenn-1 sik is. Gyomrába!} traktorok, I esztergapadok vasa izzik fe-! héren, csapöláskor rózsaszínben derengő ködfelhők gomolyognak körülötte. Szomszédságában (azt mondhatnánk a lábánál)—a hatalmas Mar- tinmü két kemencéjében már acélt olvasztanak az idén a Diósgyőrről, ózdról “áttelepi- tett” uj sztálinvárosiak. Mert szakemberrel az első hóna- ] pókban, években még a régi I kohászati bázisok látják el a dunamenti óriást, addig, amigj a Sztálin Vasmű maga is kii nem termeli olvasztárait, ko-| hómestereit, az acélgyártás! művészeit. Olyan iskolájuk j lesz, amilyen nincs több az országban: 1954 végétől egy-j harmadával több vas kerül ki 1 évente innen, mint amennyit 1949-ben. az egész magyar j ipar adott! Hengermű amely-j ben két Parlament is elférne.: Acélmű, ahová kényelmesen1 bedughatsz két tucat hateme-! letes házat — ez a Sztálin Vasmű. És az óriás maga “fő-! zi” kosztját. Idén már mükő-l dik -a kokszoló, amelyben a i komlói szén válik kohókoksz- szá. Atüz, a vas, az acél erődje épül a szélfutta pia- j tón. . A Gépgyárak mozdony-1 műhelye már kész. Öntödéjében csikorogva járja útját a daru, bőmből az elektroke- mence. A VERS ÉS A DAL is otthont kap itt, a gyáróriás árnyékában. Tizenötmilliós kultúrpalotát építünk a sztálin- városiaknak. Tehetjük; magunk országában gazdálkodunk. A térképnek ez az apró, gombostű hegynyi p o'n t j a, ezerszemélyes színháztermet jelent, mozit, tánctermet, énekkari próbatermeket, könyvtárat olvasószobákat, bordásfalat és nyújtót a tornateremben. Azt jelenti, hogy Bakó Jancsi, aki szekszárdi vincellérgyerekből lett . sztahanovista kubikos, a saját színházában nézheti a Hamletet, vagy hallgathatja Beethoven szimfóniáig. És az óriás nemcsak közvetlen környékét gyúrja át. A kokszolóhoz szén kell: Kom ló adja. Vasút kell, de nem volt. 1954 uj térképe megadja a választ erre a kérdésre is;, elindul a szén Komlóról, átutazik Baranyán, Tolnán, s Rétszilasnál uj vágánypár csillan meg a mozdonyvezető előtt. Felépül a rétszilas-sztá- linvárosi vasútvonal, uj vas- betonhidak karcsú ivein vágtat át a vagonsor. 1954 térképén nemcsak az uj vasútvonalon juthatsz el Sztálinvárosból Komló r a. Mint fehér óriáskígyó kanyarog a tolnai lankák közt az uj 6-os betonút. Szekszárd mellett uj hidat követelt ki magának a Sión, viadukton suhan Baranyában és — hát óráról, háromra Qsökkenti az utazási időt Pest és Pécs között. Komló alig néhány perc Pécstől. •A régi Komlót is megtalálod még, de ez a Komló átadja a helyét az újnak. 15,000 lakosú város épül a kökönyö- si dombon; csak ebben az évben .ezernél több uj lakást, tanácsházat, -fürdőt,- százszobás szállodát építenek ott. Ezt rejti az uj térkép “Komló”- jelzésü karikája. A mecseki bányász, aki 1945 előtt választhatott a esendőrsortüz vagy a trösztök urainak vég- zejtt éhbérmunka között (a többi közt Gőring zsebét is tömték, riiert a DGT a Gőring “konszern” egyik gyarmati alválláta volt) — most büszkén nézhet szét saját városában. A völgyből, a mélyből a hegytetőre hosszú és nehéz az ut. De Komló megháromszorozza termelését. Föld felett és rföld alatt uj Komló születik. SZTnINVÁROS..,. Komló,.. Uj Dunántúl, ipari Dunántúl arca rajzolódik ki. Székesfehérvártól északra az elektromos áram és az aluminiumkn- hók városát jelzi a térkép. Inotán pedig (1950-ig a nevét is alig ismertük!) vasútállomást, betonutakat, hatalmas kultui'parkot találunk 1954 végén az erőmű tövében. Alu- miniumkohó és szabádtéri színpad: különböző, .de nagyon is összefüggő “létesítmények” — ahogyan hivatalos tervezőtárunk összefoglalóan nevez bölcsödét, vegyi- gyárat és olajkutat. Aztán van itt a térképen egy olyan “létesítmény”, aminek már ismerjük előre minden porci- ikáját, csak a nevét nem. Uj 3KL városról van szó. Várpalota, Pét meg Inota ■ összeolvad, emeletes házaktól állami áruházakig és troli [buszig minden lesz itt, ami városban kell. Széles a Duna: kék csíkja még a térképen is vidáman csillog. Ötvennél több—1953- ban épült— uj hidunk közül neki is jut három. Újjáépül a komáromi hid, kétharmadrészt “talpra” — illetve pilléreire “áll” az újpesti össze- kötőhid; uj déli vasúti hid munkáit végezzük el ebben az évben és utolsó roncshidunk, a szép, karcsú Erzsébetim! hídfői körül is megszólalnak az újjáépítés géppuskái a szegecselőpisztolyok. Uj iparvidékeink mellett újjászületnek és megnagyobbodnak a régiek is. ózd, Diósgyőr körül uj iparvidék épül.- A miskolciak, hejőcsabaiak vidám büszkeséggel és megbocsátható túlzással magyar Uralnak-nevezik, — igy utalva a nagy példaképre, a szverdlovszkiakra, tagiliakra. 1954 végére csaknem'kétszeresére nő a diósgyőri vasgyár — anélkül, hogy a termelés is megállna benne. A 20—30—40 vagy ki tudja, hány vállalat egvetleü céltudatos hatalmas tervet követ. És az uj iparvidék gyárvárosai úgy kapcsolódnak- össze, mint valami csodálatos, bányákból üzemekből álló lánc szemei. Hejőcsabán 40 méteres silótornyokban halmozódik az uj cementgyár “termése”. Miskólctól északra épül Kazincbarcika. Erőrrtüve már áramot ad, szénosztályozójának három kilométer hosszú szalaghíd ja in dübörögve árad célja felé a jsajóvölgyi barnaszén.* Itt épül az ország első olyan kokszolómüve, amely barnaszenet átalakít kohókoksszá. KAZINCBARCIKA, ahol a tizévelőtti almanachok négy “nemesi családot”, három üzletet, két italmérést és tíz önálló iparost tartottak számon, ezenkívül 69 “kisgazdát” és egy 147 holdas úri birtokot — megkezdte az első lépéseket a nagy utóit, hogy a második terv végére 40,000 lakosú várossá^ nőjön. Az első házak már állnak és az országút mellett, amelyen | éjjel nappal vágtatnak a Igen, a folyómeder is változik és az aszály sem örök. A gyerekkorunkbeli atlaszokon színes térképek mutatták, hol milyen növény terem. De azok a térképek nem tudtak az ötéves terv 200,000 hold gyapotjáról, a mezőtúri rizsfödekről, az iregszemcsei kokszagizről, a balatoni hegyek citromültetvényeiről... , Erről beszél ma a térkép, amelyen az angyalok és a korona helyett a kalapács, a bu- zakalász és a vörös csillag ragyog. Indulj felderitői. útra rajta, minden négyzetéénti- méteren olyan jövőbe 'pillantasz, amelyért a legjobbak adták életüket s amelyért a magyar nép egy emberként dolgozik. Bakiai Ferenc A HORTOBÁGY Biidszent- mihály és Bakonszeg között a szó szoros értelméberi másodpercről másodpercre változik a térkép, óriás testét, különös, h'osszu papucsain emelgetve, éjjel-nappal halad előre a világoskékre festett lépkedő ekszkavátor. Három- köbméteres kotrókanala nyomában mélyül az árok, születik a 180 kilométer hosszú hajózható hortobágyi főcsatorna. Mint valami óriási ha- jótestben ülnek a gép kormányasztalánál a hajdúsági parasztfiatalok, akik most néhány gombonyomással kubikos apáik és nagyapáik egész- napi munkáját végzik el. Letörlik az Alföld _ arcáról az aszályokozta barázdákat, meg fiatalítják a földet, hogy 800 tonnás uszályok járják 'Hajdúszoboszló vidékét és az öntözővíz ezüst zuhataga párázzon az egykori szikesek felett. 200,000 hold öntözését teszi lehetővé ez az épülő tervalkotás. Medrében a Tisza, vize halad majd dél félé. A “szerszámot” Tiszalöknél tettük rá a megzabolázott folyóra. Kis pont a térképén ez a duzzasztógát, de munkája nyomán kikötőváros lesz Balmazujvár ros s az egész keleti Alföld éghajlata megváltozik. A viruló szövetkezeti gazdaságok már nem ismerik az aszály rémét, amely egykor a Góz Jóskák “talpalatnyi földjeit” sújtotta.
