Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-18 / 11. szám

VITA A GULLES-EISENHOWER-FÉLE “MEGTORLÁS!” POLITIKA KÖRÜL Az “uj kinézésű” védelmi politika, amelyet Dul­les január 12-én hirdetett ki, s amely abból áll, hogy védelmünk ezentúl “főleg az azonnali, sa­ját eszközeinkkel saját magunk által választott helyen való megtorlási képességünkből fog állni”, nem csekély aggodalmat kelt a “szabad” világban is. Legújabban Pearson kanadai külügyminiszter tette fel a kér­dést, hogy mit is értett Mr. Dul­les az “azonnali” az “eszköze- , ink” és a “magunk által válasz­tott” kifejezések alatt. Dulles kijelentését tudniillik mindenütt úgy értelmezték, hogy Amerika ezentúl nem szándékozik többé olyan Korea jellegű háborúkba belemenni. Ha valahol “agresszió” történik, akkor, ha úgy látjuk jónak, egyenesen Pekinget vagy Moszk­vát fogjuk megbombázni — atombombákkal. Azok az országok, amelyeket Mr. Dulles és társai eként ké­szek “megvédeni” meglehetősen meg vannak ijedve a “védelem­től”. A kicsiny Sziám meg is kérdezte Washingtont, hogy ha például az'indokinai háború át­terjedne az ő határaikra, akkor ez már a harmadik világháború kezdetét jelentené? Mr. Pearson kijelentette, hogy e kérdésben Amerikának tanács­kozni kellene Kanadával, ha azt akarják, hogy Kanada támogas­sa az “uj kinézésű” politikát. Nagy feltűnést keltett, hogy I Pearson e kritikai megjegyzését nem Kanadában, hanem Wash- ! ingtonban tette, ahova egy kon­ferencián való részvétel végett ment. Dulles szint vall Dulles külügyminiszter egy sajtókonferencián kijelentette, hogy véleménye szerint Eisen- I hower elnök a kongresszus meg- ! kérdezése nélkül is elrendelhet katonai megtorlást ha valaki j megtámadja USA-t, vagy bár­mely szövetségest. Hogy “támadás” alatt mit ért i Mr. Dulles, azt nem részletezte. Vol. III. No. 11, Thursday, March 18, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inp., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. .31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 McCar$$Mekete hete . I A General Motors vezérigazgatója H. H. Curtice New Yorkban az automobilkiállitáson tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy “én nem látok depresszi­ót”. Az igazi veszély lélektani. A kétely prófétái még mindig ve­lünk vannak és ha sokat be­szélnek, valóban elijesztik az embereket a vásárlástól.” Mr. Curtice kijelentette, hogy ő igen meg van elégedve az üz­leti kilátásokkal — már mint a General Motors üzleti kilátásai­val. Nt. Rácz Győző temetése Kedden, március 9-én elte­mették Nt. Rácz Győzőt, a pas- saici ref. egyház lelkészét. Péter Gábort, a magyar államvédelmi hatóság volt vezetőjét a magyarországi 1 Katonai Felsőbíróság államelle- i nes és népellenes bűncselekmé­nyek elkövetése miatt, a vádlott beismerő vallomása alapján élet- fogytiglanig tartó börtönre itél- | te. Az Ítélet jogerős. (Magyar Távirati Iroda) A chain-store-ok forgalina .ez év első két havá-1 ban 3 százalékkal volt kisebb,! mint tavaly. A postai szétküldő í áruházak (Sears, Montgomery Ward, Spiegel) forgalma több mint 12 százalékkal esett a ta­valy ilyenkorihoz viszonyitva. | Paccsot csináltak a General Electric, McCarthy és a vörösfaló Jim Carey ügynökei a Schenectády, N. Y.-i nagy villanyipari szak­szervezeteben. Gyűlést hívtak össze amelyre főként saját hí­veiket toborozták össze kb. 400 embert és ott megszavaztattáők a szervezet 20,000 tagja nevé­ben, hogy kiválnak a progresszív UE-ből és Jim Carey szervezeté­hez csatlakoznak. A puccs szer­vezői annyira mentek, hogy még a szervezet központi titkárát a magyarszármazásu E m s p á k Gyulát és főszervezőjét, Matlest sem akarták beengedni a gyű­lésre. Később meggondolták magukat és beengedték a szak- szervezeti vezetőket. Einstein 75 éves PRINCETON, N. J. — Azt az embert, akit az egész világ egy­behangzóan korunk legnagyobb élő tudósának tart, Einstein pro­fesszort, március 14-én 75. szü- j letésnapja alkalmával a világ, minden részéből érkező szeren- csekivánataikkal halmozták el a tudomány, filozófia, a nevelés, a kormányzás és a művészet ki­magasló képviselői. Tizenöt No- bel-dij nyertes, akit a fizika, a vegytan, az orvostudomány és élettan, az irodalom és a béke- j harc terén szerzett érdemei mi­att tüntettek &í, Írták be ma- gasztalásaikat egy a nagy tudós tiszteletére készült emlékalbűm- ba. A Jesiva-egyetem Albert Einstein orvostudományi szak­osztálya küldött delegációt hoz­zá. Otthonában, meghitt keret­ben folyt le az ünnepeltetés. Üdvözleteket küldtek többek kö­zött Harry S. Truman, Luigi Einaudi Alaszország elnöke, Mo­se Sharett, izráeli miniszterel­nök, Lester B. Pearson kanadai külügyminiszter és Mrs. FDR. Ahol nemzeti hős a juhászember BUDAPEST, március 8. — Mezőtúr, Turkeve, Kisúj­szállás és Karcag most ünnepli “termelőszövetkezeti va"- ros”-sá alakulásának 3. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette e városok szövet­kezetednek 27 legkiválóbb dolgozóját. Márki Elek, a karcagi Táncsics termelőszövetkezet juhásza és Gaál Antal, a tur- kevei Vörös Csillag termelőszövetkezet növénytermelési bri­gádjának vezetője, a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapta. A McCarthy szenátor körül zajló botrányok a múlt héten lázas izgalomban tartották az j egész országot. Az összecsa- j pások, vádaskodások, kijelen- > tések, visszavágások, levél- [ váltások, sajtókonferenciák, sértegetések és egyebek kao­tikus összevisszaságban kava­rogtak, mintha csak az lett volna a politikai színpadon hadonászó államférfiak leg-1 főbb célja, hogy az ország J népét és a’ szellemeket össze-! zavarják. Az alant-követke-1 ző öszefoglalás ebben a zűr­zavarban igyekszik egy kis rendet és világosságot terem­teni. Nixon alelnök beszéde tu­lajdonképpen az Adlai Ste­venson demokrata vezér flo­ridai beszédében elhangzott azon megállapításra akart választ adni, hogy “a repub­likánus párt félig Eisenho­wer, félig McCarthy,” Hogy ez a megállapítás miért érin­tette oly érzékenyen a repub­likánusokat, csak úgy érthe­tő meg, hogy a republikánus pártban csakugyan pártsza­kadási folyamat megy végbe. Volt a Stevenson- beszédnek egy másik fontos kitétele is: az, hogy a novemberi válasz­tásokon — igy hitette el Ei-j senhower elnökkel könnyelmű politikai szerencséi átékosok | egy csoportja — a győzelem legbiztosabban úgy érhető el, ha a republikánusok a mc- carthyzmus formuláját ma­gukévá teszik. Stevenson az­zal vádolta a republikánus pártot, hogy a választási győ­zelem kedvéért mccarthvsta lett. McCarthy nem jut levegőhöz Még talán egyetlen korábbi Stevenson-beszédnek sem volt akkora hatása mint ennek. Elevenjére tapintott. McCar­thy azonnal vállalkozott a vá­laszadásra, még hozzá ugyan­azokon a CBS és NBC-rádió és televízió-hálózatokon, de kettős meglepetés érte: egy­részt a republikánus párt gyors határozattal úgy dön­tött (a Fehér Házba nagv-j sietve egybehívott szükkörü ülésen), hogy nem McCar- thyra bizzák a válaszadást, hanem Nixon alelnökre, mint­hogy nem személyes, hanem “párt-ügy”-ről van szó. Mc Carthy másik kellemetlen meglepetése az volt, hogy -a két rádió-hálózattól most már nem kapott válasz-időt, mi­velhogy arra a republikánus párt tartott igényt. És Nixon alelnök azzal a kicsengő szó­lammal zárta beszédét, hogy Eisenhowert ismerte el a párt feltétlen vezetőjének. Nixon nem vetett volna olyan nagy súlyt erre a pont­McC AP.TjlV ra, ha nem lett volna széles körben elterjedve már az a! felfogás ,amít Stevenson is oly- hatásosan juttatott kife-J jezésre, hogy a republikánus j párt egyik fele McCarthy mö-! gött áll, a másik fele Eisen­hower mögött. Nixon megj akarta nyugtatni az ország népét. A nyugtalan ország Az ország népe valóban! nyugtalansággal eltelve szem- j lélte már, ami az ország ve-j zető pozícióiban történik. Ez.t | az országos nyugtalankodást j az amerikai ■ nagysajtó is | visszatükröztette, amennyi- ben éppenséggel a nép hangú-; latát követve és a mccarthyz- mus otromba támadásaitól meghökkenve, különböző eré­lyes sajtó támadásokat indí­tottak a wisconsini szenátor egyre féktelenebb garázdál­kodása ellen. Alapjában vévé már Stevenson beszéde is en­nek az országos hangulat- j nak a kifejezése, ennek pedig közvetlenül megelőző oka Mc Carthynak a hadsereg és Ste-! vens hadügyminiszter ellen intézett kirohanása volt. Egy­re világosabb vonalakban lát­szott kidomborodni, hogy Mc | Carthy magához akarja ra­gadni a republikánus pártot. | Nyilván olymódon szeretett ! volna győzni a novemberi vá­lasztásokon, hogy azután, két év múlva, a maga számára! biztosítsa az Egyesült Álla- í mok elnökségét vagy, hogy döntő szava legyen az elnök { kijelölésében. Ehhez az elgon­doláshoz már idejében gon­doskodnia kellett, hogy Eisen-j hower tekintélyét lejárassa. Lehet emögött egyéb is. Mc i Carthy, hogy ugv mondjuk, kicsiben kezdte a vörösfalást, a “kommunizmus” elleni har­cot, hitleri módszerekkel. A fasiszta hajlandósága impe-, rialista érdekek helyeslésétől és apróbb helyi sikerektől, sőt a beugrott sajtó támoga­tásától kisérve egyre maga­sabb célokra vetette tekinte­tét: az iskolák, egyházak,1 szervezetek után végül a had­sereget • magát tette meg tá­madásai célpontjává. Mind­ebben, az utolsó ponttól elte­kintve, mögötte állt a repub­likánus párt, határozatlansá­gával maga' az elnök is. Mc Carthy sikerein felbuzdulva a republikánus párt annyira ra­gaszkodott McCarthy szemé­lyéhez, hogy rá jatámaszkod­va vélte legbiztosabban meg­nyerni a novemberi ‘választá­sokat a demokraták ellen. Mc Carthy túlkapásai azonban különösen a -hadsereg megtá­madásával oly széleskörű til­takozást válottak ki az or­szágban, hogy a republikánu­sok rájöhettek, hogy ha ez igy megy tovább, novemerig annyira a republikánusok el­len fordulna az ország köz­hangulata, hogy a republiká­nusok veresége és a demokra­ták győzelme — éppenséggel McCarthy közreműködésénél fogva — biztos lesz. Úgy néz ki, hogy ezért fordulhattak ellene. De még mielőtt Nixon megtartotta volna beszédét az országos hálózatokon, Ralph W. Flanders vermonti republikánus szenátor -— a Stevenson- beszéd után pár nappal — haragosan megtá­madta McCarthyt a szenátus folyosóján s azzal vádolta meg, hogy “össze akarja zúz­ni” a republikánus pártot, hogy utána az “egy-ember pártját: a maccarthyzmust” alakítsa meg. A Murrow-incidens Volt egy másik McCarthy- ellenes incidens a Nixon-be- széd előtt: Edward R. Mur- row a nagyhírű televizióós hirmagyarázó keddesti műso­rát általános támadássá szer­vezte meg a wisconsini füh­rer ellen s a rákövetkező te­lefonhívások, levelek és sür­gönyök óriási mértékben he- í lyeselték ennek a CBS-leadás- nak McCarthy- ellenes jelle­gét. A nagyközönség hangula­ta ilymódon erélyesen utat tört magának. S minthogy McCarthy nem kapott válasz­időt, Murrow nemeslelküen saját idejét ajánlotta fel a szenátornak, de az nem kért a nemeslelkiiségből, hanem a törvényre hivatkozva köve­telt időt, holott a törvénynek eleget tettek s a führerje- löltnek nem volt jogi alapja követeléséhez. A Nixon-beszéd Nemcsak a közhangulatból derült ki, hogy kezd rájárni a rúd a fiók-hitlerre, hanem még Nixon beszédének is volt egy része, amelyben — ha nem is nevezte meg — az al­elnök nekiment McCarthynak. a maga módján. Nixon szere­(Folytatás a 15-ik oldalon) AMERIKAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents