Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-11 / 10. szám

March 11, 1954______________________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ______________ Mi újság Magyarországon? Felavatták Sztálinváros I. sz. nagyolvasztóját! gyártását. Az egyik rajzteremben uj- rendszerü szárítógépeket ter­veznek a textiláruk minőségé­nek javítására; meglévő bőr­gyáraink moderni z á 1 á sán, korszerű gépek tervezésén dolgoznak a másikban. Ko­moly feladatot vállalt az iro­da az ország legnagyobb ci­pőgyárának, a martfűinek megnagyobbitásával » kapcso­latban is. Aki gyárat és gépet ter­vez, az nálunk már a gyárral, géppel együtt gondol a gépek mellett dolgozó 'emberre is. Igv kopcsolódott be a terve­zőiroda a könnyűipari üze­mek munkavédelmi berende­zéseinek tervezésébe. • — Munkásságunk jelentő­sen bővült azzal, hogv bekap­csolódtunk az üzemek munka- védelmi berendezéseinek ter­vezésébe is. Klímaberendezé­sek, légcserélő, szellőző, for­gács- és porelszívó berendezé­sek tervezésével is foglalko­zunk, hogy megfelelő munka­körülmények között Készül­hessen több" szövet, selyem vagy konzerv valamennyiünk számára. —Még egy uj területünk van, amiről eddig nem esett szó: bölcsődéket és napközi­ket is tervezünk már az idén. Munkánk végigkíséri az em­bereket a csecsemőkortól a munkapad mellett -dolgozó felnőttig; rendkívül széles területet ölel át s tükrözi az emberről .való fokozott gon­doskodást. Ezért is dolgozunk most valamennyien megket­tőzött munkakedvvel.- Fehér Rózsa ___ Nő a magyar re.pülakczlekedés BUDAPEST, március 4. — A korábbi napi egy helyett Debre­cenbe három. Szegedre, Békés­csabára, Pécsre, Szombathelyre és Zalaegerszegre pedig két-két járat közlekedik. A kaposvári repülőtér elkészülése után még az idén bekapcsolják ezt a fon­tos dunántúli várost is a légi­forgalomba. ­fi-----I mm i v agy hovinarak voltak a múlt héten a kö­zépnyugaton. Chicagóban az elmúlt lő év legnagyobb ha­vazása volt. Hasonló időjárás • volt Clevelandion és Detroit- ban is. Munkf.nélküliség H ámbár gb an Bár az 1,600,000 lakosú nagy nyugatnémet kikötőváros üzleti negyedét, a belvárost, a bankok és nagykereskedők palotáit uj- jáépitették a háború romjaiból 1 s bár különösen-, a hajógyó i és j szállító ipar elérte a habon-. .őt- ti színvonal 70 százalékán a . munkanélküliség, amelyet a------­talosan 100,000, de a valóságban. 200.000 munkanélkülire be ■ di­nek, rettentő súllyal r-ru fik a dolgozó munkások bérszínvo­nalára. Megfigyelők szerint a hamburgi munkások nag vj-és?* ~ a minimális életszínvonalon. , t | azon alul fengődik. ^ BUDAPEST, március 1. — Vasárnap, február 28-án ünnepélyes keretek között felavatták a Sztálin Vasmű I. szá­mú nagyolvasztóját. Az avatóünnepségre Sztálinvárosba ér­kezett Rákosi Mátyás, a Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének első titkára, Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság1 minisztertanácsának elnöke, Gerő Ernő, Hidas István, Zso-j fi.nyec Mihály, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságá­nak tagjai és mások. Az ünnepi beszédet Zsofinyecz Mihály mondotta. “Ez a mü, amely a munkásosztály alkotó erejét hirdeti — mondotta többek között — hatalmas segítségét nyújt a falu népének. A munkásparaszt szövetség egyik legfontosabb j anyagi alapja az a vas és acél, amely a munkások kezenyo-1 mán válik gépekké, hogy megkönnyítse, termelékenyebbé,! jövedelmezőbbé tegye a paraszti munkát. Az uj nagyolvasztói üzembehelyezésének külön jelentősége van a közszükségleti eikkek gyártása szempontjából is. A sztálinvárosi nagyol­vasztó termelése nagy mértékben hozzájárul a közszükség­leti cikkek gyártásának növeléséhez. Lehetővé teszi, hogy több könnyűipari gépet gyárthassunk, hogy jobban e! tud­juk látni a lakosságot a legfontosabb ipari és fogyasztási cikkekkel. Az uj nagyolvasztó hatalmas segítséget nyújt az iparosításban eddig éíérí eredményeink megszilárdításához. Rendkívül fontos ez az egész népgazdaság, az egész lakos­ság szempontjából.” Az uj nagyolvasztó Magyarország nyersanyagtermelési kapacitását mintegy 30 százalékkal, tehát csaknem egyhár- madával növeli. A felavatásról az alar.íi gyönyörű riportot irta Bertalan Imre, magyar iró. AZ UJ KOHÓ ELSŐ ÓRÁJA Nincs még három éve, hogy egy vasárnapL délelőttön ott álltunk a nyugodtan hömpölygő Duna adonyi kanyarja mellett születő uj véres kialakulatlan rengetegében s képze­letünk Pegazusának szárnyán röpültünk az azóta múlttá vált. emlékké szépült jövőbe. Még 1951-et és Dunapentelét Írunk — de a kép már lenyűgöző. Befelé már tégiaverösen magasodik a város. Az utcák, a Virágos Május 1-utig fut­nak. Ide látszik a 4-es építkezés sok hosszú, háromemeletes háza. Sárga állványok fonják körül a nagy kerek víztornyot, előtte nyílegyenesen fut eUaz A-ut, ki a népboltig, elhagyva egyik oldalon a zenetermet, a postát és a biiffét, másik ol­dalon az iskolát. Jobbra, a völgyhajlaton túlról ide látszik a falu, a régi Pentele. Kertes házai közül templomtornyok emelkednek. Ám szemben a múlttal, a szigeten őslény-állkapcsu ekszka- vátorok formálják a Duna egyik legnagyobb kikötőjét. A tekintet végtelen messzeségeket száguld be a serdülő óriás körül: Elsuhan a zöld szigeteket ölelő Duna fölött és meg sem áll odáig, ahol a Kiskunság végtelen rónáin “a föld az éggel ölelkezik” — ahogy még Petőfi szeme látta. A nap­sugár végigfut a vén folyó ezüst szalagján, fel-a magas part­falon, a mélyépítők barakkvárosán át az épülő gyár álivá- nyozatáig. Gólyalabu daru, a magasépítőké, emeli fel egy­másután a kazánkovácsmühely előregyártott kereteit. A parthoz simulva, öblös uszály áll. Gyomrában sötétvörös téglák. Túl a kenyérgyáron széles szántóföldek, pipacstól pi- rosió, búzavirágtól kéklö lapály, majd fák mögé bujt kicsiny tanyák. , • ’ Vezetőink, az ősz mérnök karja nagy ívben lendül. Sze­me füzéből kiolvasható, hogy nem tétbe — jövőbe mutat: “Ott, a tanyák helyén lesz a nagyolvasztó. . .” uGyönyörű vasárnap” Ott van! Él, él a nagykohó — éljen a nagykohó! — ujjong fel bennünk a torkot szorongató nagy érzés, amint vonatunk njéltóságosan begördül az újszülött kolosszus ön­tőcsarnokának vágányán, amint meghalljuk a sivitó szélhez hasonló hangot, fr működő kohó -éles surrogását. Mindenki az ablakhoz • nyoma hadik. Rákosi Mátyás és Pióker Ignác, Nagy Imre és Loy Árpád, miniszterek és-újságírók, parasz­tok és munkások, tudósok és mérnökök, mindenki az ablak­nál áll. Mohó kezek nyitják az ablakokat, a kocsikba beárad az oly szomjasan yárt első tavaszi nap fénye, a sarjadó élet friss illata. Ünnepel velüiik a természet is. Gyönyörű vasár­nap— 1954-et és Sztálinvárost Írunk. És megpillantjuk leg­fiatalabb. óriásunk csillogó, füstben és fehér gőzben úszó acéltermetét. Leugrálunk a Vonatról és futunk feléje. Ez itt mos: olyan természetes. Senkinek sem tűnik fel, hogy min­denki sk t, fut, tolakszik. Él, él a kohó! Roppant tüdeje szabályosan lélegzik —-'uj erő termelése, Uj óriás -lélegzetvétele. Izzik a koksz, olvad az érc, folyik a vas — egymás hangját alig halljuk tőle. . Zeng a himnusz 's az emberben emlékek tolonganak visz- szaparancsolhatatlanul. Emlékek a mánál alig idősebb múlt­ból. amikor meg nem vonul be hazánk térképére, az isko­lák tar könyveibe Sztálin város, amikor még csak 45 vaskos kötetbe... .. Dunapentelei Vasmű vezértervében sorakozott fel a Sztálin Vasmű. Ezer mérnök nyolc hónapig dolgozott, míg elkészült ez. a könyvtár s benne a nagy mü terve, amilyet a magyar nép még sohasem alkotott. Most itt állunk ünnep­lő ruhában és ünnepi lélékkel a szocialista város ipari ren­getegében, hazánk első városában, amely már nem ismeri a kapitalista városok fojtogató szegénységét, levegőtlénségét, amelyben nincsenek koldusok, nincs külváros és nincs nyo­mortanya — amelyben erős, fiatal fákból toborzott “zöld őr­sége” van az ember egészségének. ■ Diadalmasan, zászlók és tapsok csattogásában áll a nagy békealkotás alkotói között — kilenc esztendő küzdelme; van benne, egy tetterős, jólétén munkálkodó, egységes népö erőfeszítésének gyümölcse. És a gigász, mintha meg a kapná hálálni az ünneplést, meg akarná ''mutatni mit tud, hogyan fizeti vissza alkotó népének a sok fáradságot, költséget — egész húszemeletes testében remeg az igyekezettől, hogy jó vasat adjon a hazának. Itt a nagy pillanat! A kohó vá­laszol. Tüzes torka megnyílik s milliárd aranycsillagot pat­togva adja hírül: beállt a bőség nagy versenyébe. Hirdeti, hogy a mai nappal még szorosabbá fonódott a munkásosz­tály és a parasztság baráti kézfogása s minden tonna géppé váló, paraszti munkát segítő vas szilárdítja a munkás-pa­raszt szövetség anyagi alapját. Vasból és acélból kovácsoló-, dik a mezőgazdaság felvirágozása, a falu gazdagodása, a nagy programm megvalósulása — abból a vasból és acélból, amit a mérnök terve nyomán a munkás keze forrnál földmű­velő eszközzé, földjeink termékenységét fokozó, hozamát növelő munkafegyverré. Munkások és parasztok így rakják le közös erővel a falu és a város, az egész nép boldog életé­nek fundamentumát. Egyszerre rőt fénybe borul minden: az óriási csarnok végteleobgnviiló négy fala, a gépmonstrumok teste, a hosszú vasrúd mellett hajladozó kohászok verejtékes homloka, a nézősereg szoborrá merevedett arca — mindent bíborra fest a zuhogó vas fénye. Már csatornákban fut a vas vörös kí­gyója a síneken álló üstökbe s mi távolról gyönyörködünk a technikának, a békéé termelésnek ebben a csodálatos tűzi­játékában. Ám a kohászok ott sürögnek, ott dolgoznak a tüzkigyők sűrűjében s mi mélységes tisztelettel, úgy nézzük a munka és a béke hőseit, mintha tüzes sárkánnyal vívó mesebeli hősök vdlnának. Feszült hallgatás, senki sem be­szél. Szomszédommal csak két szóban mondjuk egymásnak, amit egyébként mindegyikünk tud: “Első csapolás”. De jól esett elmondani. És nagyon jó kedvre fakadtunk, nagyon büszkék voltunk február utolsó napján, ezen a tava­szi, gyönyörű történelmi vasárnapon. Mert Sztálin városában az uj nagyolvasztó először adott vasat a hazának, mert vörös fényében védettebbnek láttuk a békét, gyöztesebbnek a jö­vet. mint azon a három év előtti vasárnapon, amikor még csak reménység volt az, ami ma valóságként áll előttünk. Az uj város él, nagykohója termel: gazdagabb lett vele az életünk. Erősebbek lettünk — és erősebb velünk a béke. .— Magyarországi riport —. | Tervezőirodák íróasztal- j fiókjaiban, páncélszekrényei! mélyén, műtermeiben már a jövőt őrzik: a következő évek frissen papírra vetett meg­valósítandó alkotásait. Lakó­telepeket és filmszínházakat, kultúrpalotákat és árkádos üzletsorokat építünk és üze­mek egész sorát. Friss Antal, a Könnyűipari Tervezőiroda vezetője szinte költői hévvel beszél felemel­kedésünk útjáról, hogy azu-i tán rajzokkal, számításokkal, részlettervekkel is illusztrál­ja szavait. Sorban, mutatja a saját és munkástársai terv­rajzokba álmodott elképzelé­sét az uj technikára alapított farostlemezgyárról, a njartfíii cipőgyár megnagyobbitásáról, bölcsődéről, csecsemőottho­nokról. He a kedvenc, amely­re a beszélgetés során- újra meg újra visszatér, az. a to- kajvidáki papirkombinát. — Az ország első papirkombi­nát ja. Érdekelt vagyok ben­ne, nemcsak mint tervező, há­rem mint szülő is. Kará­csonyra könyveket akartam vásárolni a fiamnak. Egész sereg könyv címét jegyeztem fel: ezt is megveszem, meg ezt, meg ezt, tervezgettem, rna tnasnz-nr'■msr.-tam'isi&* :rssez. l jjjusaa aj! 'aiLgc juegai hogy minél nagyobb legyen a lurkók öröme. A hosszú jegyzékből csak két könyvet kaptam meg mindössze, a többi már elfogyott, szétkap- dosták. S rajtam kívül még hányán akarták megvenni... Szegények vagyunk fában, papírban, a könyv- és lapki­adás komoly papirhiánnyal küzd. Ezért okoz külön örö­met számomra, hogy a mi irodánk készíti el az ország első papirkombinátjának ter­vét, amelynek teljesítménye harmincszorosa lesz a jelen­leg működő papírgyárak bár­melyikének. A tervezett gyárban olyan anyagból állítják majd elő a finom fehérpapirt, amit ed­dig tűzre vagy szemétre dob­tak : a rizs' szalmájából! Friss Antal fiókjából négy- szögletes falemezt vesz elő. —Ez a farostlemez, amely húllaflékfa, fürészpor és ár­téri fa felhasználásával ké­szül és rendkívül sok válto­zatban felhasználható. Lakás­építkezéseknél, bútoriparitól pótolja a fát, parkettkészités- re ugyancsak alkalmas, előál­lítása pedig igen olcsó.' Már tervezzük is. az első farostle­mezgyárat, hogy minél előbb megkezdhessük a farostlemez Ahol már a következő évek gyárait tervezik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents