Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-11 / 10. szám

A népek tavasza

(Folytatás az 5-ik oldalról)

rony egyenesen Bécs felé a nélkül, hogy valamelyikünket ..megsértett volna.

— Jó jel! kiáltánk fel egyhangúlag.

A mint a proclamatio elkészült, s indulófélben voltunk, azt kérdém, micsoda nap van ma?

. — Szerda, felelt az egyik.

— Szerencsés nap, mondám, szerdán házasod- * tam meg!

• Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vissza a kávéházba, mely már tele volt if- jakkal. Jókai a proclamatiót olvasta föl, én nemzeti dalomat szavaltam el; mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott.

(A nemzeti dalt 2 nappal előbb, márczius 13- án Írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság márczius 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad, Mig én az egyik asztalnál ,a nemzeti dalt iftam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.)

A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, a mint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyah mint a görögtüz: a viz nem olthatja el

Az orvosi egyetem udvarában ismét felolvasta Jókai a proclamatiót és én elmondtam a nemzeti dalt. Innen a mérnökökhöz, ezektől a semínári- umba a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként-nő vele vő sereg. A seminárium csarnokában elénk állott egy professor, és ezt mondta nagy pathossal:

— Urak, a törvény nevében. . .

Többi szavait elnyelte a sokaság mennydörgő kiáltása s a tisztelt tanár többé nem juthatván szóhoz, szépen elkotródott. A jogászok rohantak ki az utcára, hogy velünk egyesüljenek. Közülük Vidács emelt szót, elmondta, hogy professoraik a tartandó lakomábani résztvevőst eltitották ki- csapási büntetés mellett. Kaczaj és bosszankodó kifakadások a hallgatóságban. De a lakoma már csak mellékes dolog volt. Jókai ismét fölolvasta a proclamátiót s a tizenkét pontot s én velem elszavaltatták a nemzeti dalt. Mindkettőt fanati- cus lelkesedéssel fogadták s a refrainban előjövő “esküszünk”-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt.

— Most menjünk a censorhoz, és vele írassuk- alá a proclamatiót és a nemzeti dalt! —- kiáltott valaki..

Censorhoz nem megyünk, feleltem; nem ismerünk semmi censort, el egyenesen a nyomdába.!

Mindnyájan belegyeztek és követtek.

Länderer nyomdája legközelebb volt hozzánk, oda mentünk, Jókait, Vasvárit, Vidácsőt és engem neveztek kiküldötteknek, hogy i a'sajtót lefoglaljuk. Mi megtettük azt a nép'nevében s a tizenkét pontot és á nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Ez alatt kinn' lelkesítő beszédeket tartottak. Egresi Gábor, Degré, Vasvári, Jókai stb. Dél felé elkészültek a nyomtatványok s ezrenként osztották szét a nép között, mely , azokat részeg örömmel kapkodta. Dél után 3 órára gyűlést hirdettünk a Muzeum terére s a sokaság " eloszlott.

A szakadó.eső dacára mintegy 10;000 ember gyűlt a muzeum elé, honnan a közhatározat szerint £ városházához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak vallják a polgárok is és velünk egyesüljenek. A tanácsterem megnyílt, s megtelt

néppel, először. Rövid tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az ablakból le- rputatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek!. . . Egyszerre az a hir szárnyal, hogy katonaság jön... körül néztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyet- - len ijedt arcot sem láttam., mindén ajkon e kiáltás: fegyvert! fegyvert!

Ezen, különben alaptalan hir, cly felindulást okozott, hogy Nyári Pál és Klauzál tovább beszéltek égj’ óránál, a nélkül,„hogy beszédeikből eg.v- egy töredék mondatnál többet hullottunk volna.

Budára, Budára!. . . a helytartó tanácshoz!... Nyittassuk meg Stancsics börtönét!... Budára!

Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. Végre választmány neveztetett ki Budára menendő s a helytartó tanácsot fölszólítandó, hogy a censurát rögtön eltörölje, Stancsicsot szabadon bocsássa s a katonaságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szin alatt-be ne avatkozzék. A választmány tagjai: Egresi Sámuel, Gyurkovics Máté, Irányi Dániel, Irinyi József, Kacskovics Lajos, Klauzál Gábor, Molnár György, Nyári Pál, Petőfi Sándor, Rot- tenbiller Leopold. Stáffenberger István, Tót Gáspár, Vasvári PálA választmány .legalább húsz-ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz, és előadta kivánatait. A nagyméltóságu helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a censura eltöröltetett, Stancsics börtönajtaja megnyílt. A rab Írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre.

Ez volt márczius 15-ike.

(Részlet Petőfi Sándor naplójából.)

Nazim Hikmet:

ß ‘ AMERIKAI MAGYAR SZÓ___________________________________March 11, lb->4

MAGYAR Föld

* - • *\ . (Néhány héttel ezelőtt közöltük már a nagy török költő alanti gyönyörű üdvözletét a magyar néphez — de elnézés folytán a vers befejező szakaszai kimaradtak. E mulasztásunkat most helyrehozzuk. — Úgy érezzük, hogy Március Idusa közeledtével e szivbemarkolp vers időszerűbb, mint valaha. Nazim Hikmet- nemcsak az elnyomás alatt sínylődő nagy török testvérnép szeretetét, jókinvansági.it tolmácsolja szülőhazánk népének, hanem, úgy 'érezzük, • a világ minden szabadság- és békeszerető, népétt. — !" ; rk. i .

Légy üdvöz, magyar fold. ''

E fénylő nyári délben

olyan vagy, mint a kenyér, amely most sült ki éppen, oly barna, arányos, olyan kerek,

• s mint a kenyér, telve vagy drága titkaiddal,

’s mint a kenyéré, szent a te neved.

* , öz, ä I-, " ..

! Köszöntőm most alattad mind a magvat, a gyökereket, ház-álapokat, ásványokat s köszöntem mind i csontokat alattad.

Légy üdvöz, magyar föld, jivőjszöntöm fölötted az -éjt s napot, - a lombokat, mik fölötted zizegnek, űiinden szerelmet, dalt és ablakot, s köszöntök minden szárnyat, lábat s kart fölötted.

' ' Légy üdvöz, magyar föld,

_ Testvéredtől,

az én rab földemtől hozok üdvözletét.

Veled is megesett —

tudod te jól, x • ,

mi az a rabság.

Milyen csúfnak iá íja a föld az embert - ' s az embernek milyen szűk jesz a föld.

Hogy dermed meg a szemben .a tekintet, a szó az ajkon.

És hogy lesz tenyeredben

oly keserű a munka, mint romlott gyümölcs,.

A föld, akárcsak te magad

s akár a dal, mind szebbé válik, ha szabad.

Te úgy megszépültél magyar föld,

hogy nem lehet betelni 9W

embereiddel s dolgaiddal, " , --'-mV***

álmaiddal, szabadságoddal, költőiddel és boraiddal.

Élj boldogul. ..............................imái

Nem is voltam méltó Ily dús íogadtatasra, A

Élj boldogul. _ f

ÉiElsk községben soSia többé mm síülsiek ■ szalmazsákon az édassswák”'

l tani a háziszülést a szülőotthon. előnyeivel; — magyarázza P. Nagy Míhályné — tisztaság, állandó felügyelet, 'nyugáloihr csend. * |

—Hol vannak az ujszülöt-* tek? ' ' .

—El vannak különítve! — veszi fel á szájkendőt a szülésznő és kinyitja a csecsemőszobába vezető ajtót.

Valóban. Mint /egy nagy szülőintézetben: külön ujszü-r lőtt-szoba. Ide tilos a bemenet, szájkendővel lép be még a személyzet is. Csak szoktatáskor kapják kézbe az anyák az- apróságokat.

Sok szerencsét kívánunk az eleki szülőotthonba bevonuló j asszonyoknak, jó egészségűt az ott születő apróságoknak [ é§ további jó munkát a szülőotthon egészségügyi dolgozóinak, akik elérték, hogy Ele- , ken soha többé nem szülnek^ i-szalmazsákon az asszonyok.

.. Buga doktor,

Magyar

filmküldöttség.

Argentínában

Az argentínai Mar del Plata tengerp£#ti fürdőhelyen márci- .us 6—16 között nemzetközi filmfesztivált rendeznek. A-. fesztiválon bemutatták a “Rákóczi hadnagya”, “Semmelweis”, “Déryné”, “Gyöngyvirágtól lombhullásig”, “Este a fonóban”, “Liszt II. rapszódiája”, “Háromugrós tánc”, “Szépség és erő-ünnepe” cimü magyar filmeket.

A fesztiválra elutazott a magyar küldöttség;: Gábor Miklós Kossuth-dij as szin m ü vész, Apáthi Imre színművész és So- mor Ferenc, az Országos Moziüzemi Igazgatóság osztályvezetője.

Hévizén

százágyas vasutas gyógyház épült. Az uj szociális létesítmény terveit a Vasúttervező Üzemi Vállalat dolgozói készítették.

■ _ ■

Felmentem a Gellert-hegy tetejére s meződ virágait, magyar föld

letettem ott az én népem nevében.

Élj boldogul.

.Kívánok dús magvat kalászaidnak,

Állataidnak kövér legelőt,

Acélodnak erőt,

És boldogságot lakóidnak ír/ idenekelőtt.

Élj boldogul.

Lehet, hogy újra eljövök,

3 lehet, hogy már nem érem meg azt az időt,

De eljön majd a nap, tudom,

mikor úgy fogunk egymáshoz vendégségbe járni, mint egyik kertből a másikba, nyílt utón.

> Ülj boldogul, magyar föld.

Testvéreim földje, isten veled.

Élj boldogul.

Fc ditotta: Somh , örg\

— Magyarországi ripórt —

A cimben szereplő mondattal kezdi a beszélgetést dr. Győri Gyula, körzeti kezelőorvos.

—Azelőtt gyakori volt az ilyen szülés?

, Az orvos arca egy pillanatra el komolyodik.

— Még- ürültem, ha szalmazsák volt a szülőágy, de

! nagyon sokszor, csak puszta r szalma. Tizenkilenc éve végzem ezt a munkát itt, ugyanebben a községben. Sokat láttam, sokat tapasztaltam. Sok szülésnél voltanvahol két család lakott ugyanabban a szobában... sokszor ki * kellett küldeni a családot az udvarra,-vagy áttelepíteni a szomszédsághoz, amig' rendbetet- ttik az asszonyt,..

Aztán büszkén mutat- végig Az eleki községi szülőotthon ragyogó tiszta szobáin:

— Nődé már ennek vége. 'Ma mát : szintje természetes, hogy itt szül mindem idevaló édesanya. v

—Mit kel itt fizetni?

i —A biztosítottaknak, álía- I mi gazdaságban, gépállomá- • son dolgozóknak, családtag- i jajknák semmit. Az egyéni- j leg dolgozó parasztasszonyok ' -napi 10 forintot.

! —Az a napi 10 forint igaI zán nem pénz. Odahaza többe j kerjil a mosás’ es az ágynepiü ! kopása — szól közbe Fekete Jőzsefné szülésznő, aki... ejnye...

— Szintén terhes?...

—Az bizony, a jövő honlapban én is ide kerülök....

A gyermekágyas szobában két, - asszony -fekszik. Mikus Györgyné, akinek iftost született a harmadik'kislánya és P. Nagy Míhályné, akinek ázl ötödik szülése zajlott le pár nappal ezelőtt. Elbeszélget-. tünk velük:

—Nagy megnyugvás a szü- lőnő számára az, hogy helyben van az orvos. Azelőtt csak akkor szaladtak érte, hamar megvolt a baj. Én Két- egyházáról jöttem ide szülni, j — mondja Mikusné.-—Össze sem lehet hasonli-