Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-03 / 36. szám
3 September 3, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ . . . hogy Amerika népe békében, abadságban éljen ...” (Folytatás a 2-ik oldalról) Az amerikai nép jelenleg úgynevezett pros- ritásban él. Azért mondom, hogy úgynevezett •osperitásban, mert ez a prosperitás, nem beülve arról, hogy háborús termelés az egyik fő- .nasza, igen egyenetlen. Mert ugye, nem be- élhetünk prosperitásról a két millió munkáikul! esetében, nem beszélhetünk prosperitás- 1 a textiliparban, tüiparban, szőrmeiparban, rn. gépiparban, a használt autókereskedelemben legkevésbé a~farnierek esetében. Nem beszéltünk valami túl nagy prosperitásról az ame- vai négerek nagy részének esetében, akik heti rest te még mindig alig haladja meg a 30 liánt. Nem beszélhetünk prosperitásról a nyug- jra szorult, 65 éven felüliek esetében, akiknek —40 dollár havi nyugdíjból kell “prosperálok”, de legalább is megélniük. Nem beszélhe- ik prosperitásról, hogy csak egy várost emsék. New York ama 230 ezer lakója esetében, ik minden jövedelem hijján a város támoga- íával tudnak csak megélni, j Hogy a dolgozók a nagy hetibérek mellett yre kevesebb készpénzzel rendelkeznek, annak ito1 mércéje a hitelüzlet emelkedése. Az ame- ai nép jelenleg 20 ezer millió dollár erejéig ri magát adósságba évente, az két,szerannyi, nt amennyi 1949-ben volt és nyolcszor annyi, nt 1945-ben. 1 A hitelüzlet óriási emelkedése annak bízóitól:?., hogy a népnek nincs tartaléktőkéje. A ivet ségi kormány 1952-ben készült, kimutatása urvey of Consumer Finance) szerint a szakma, lka munnkások 84 százalékának nincs semmi ur: ‘tevő készpénzvagyona. De még a szakkép- t munkások 61 százalékának sincs . Jtakarék- ívve, 54 százalékának nincs takarékbetétje és ages készpénzvagyonuk 150 dollárt t.esz ki. Mit jelent ez, kedves munkástársak? Azt en:i. hgoy a jelenleg legjobban kereső ame- ai munkáscsaládok fele a kenyérkereső miniheti keresetén áll vagy bukik. Azt jelenti, gy ha a kenyérkereső elveszti munkáját, ak- ,5 1—2 hét múlva a család a munkanélküli- mélyre, rokonai támogatására, vagy városi kö- óradoipányra van Ítélve. Ez a helyzete Ame- a legjobban kereső dolgozói felének, még ha téntesen Buick kocsin hajt munkába és 21 ses televízión engedi magát és gyermekeit arradáltatni. Ilyen alapokon nyugszik, hogy k egv-két tételt hangsúlyozzak, Amerika pros- ítása. Egy másik fontos tényező, amelyről minden elmes munkásnak és polgárnak tudnia kell az, gy a depresszió elkerüléséhez nem elegendő g az sem, hogy fenntartják a jelenlegi hábo- i termelést. Az ország természetes népszaporo- sa következtében minden évben 700,000 uj inkás keres elhelyezést a munkapiacon. Az erikái ipari technológia szüntelen fejlődése nöen évben körülbelül másfélmillió munkást <z fölöslegessé. Összesen tehát az amerikai írnak évente több mint 2 millió munkást kell vennie ha a katasztrofális munkanélküliséget az ezzel járó depressziót el akarja kerülni, ek a tényezők 1948-ban már megindították a pressziós folyamatot. Ezt a folyamatot az ame- :ai Big Business az 1950-ben kitört koreai há- ru számára való felfokozott haditermeléssel itotta meg. Az elmúlt három évben a munkás- omány évi növekedését tehát a haditermelés vta fel. De a haditermelést már aligha .tudják mzni a teljes hadiállapot nélkül. Milyen más megoldással kerülheti el a kor- íny a depressziót? Egy módja az volna, kellősen ha egy közelgő depresszió és a nép akarata gy nyomással erre hajtanák őket, ha Roosevelt w Deal példájára óriási középitkezéseket, népéti akciókat kezdenének. Ez azonban nem való- nü. Az Eisenhower adminisztráció és Jtong- iszu.' minden eddigi tette és lépése pont az el- ző irányba mutat. Fel akarják számolni a w Deal utolsó maradványait, az áldásos közétet szolgáló erőmüvek építését is, mint pl. a A J »mély- száz és százezer farmer és városi tét tette könnyebbé. Sőt a republikánu- csoportja, mint előzőleg .említettem, most ítz egész New Dealt egy nagyarányú kommu- ita összeesküvésnek kezdi festegetni. (A Jen- r bizottság jelentése.) A republikánusok terve- t adóprogramja, a nagyipari adók leszállítása, wbevett szövetségi forgalmi adó csak fokoz- fogja a fogj-asztóközönség' súlyos helyzetét* esebb pénzt hagy a fogyasztók .zsebében és WW*8T ezzel még inkább közelebb hozza a válságot. És ha a válság bekövetkezik, tudjuk, minden cég úgy igyekszik á maga bőrét, a maga profitját megmenteni, hogy vágja a kiadásokat. Milyen kiadásokat vág a munkaadó, amikor rosszul megy az üzlet? Természetesen a béreket, azonfelül el- bocsájtja a munkások egy részét. Így van működésben napjainkban is a tőkés rendszer nagy dilemmája. Minden lépésük, amelyet profitjuk biztosítására hoznak, fokozza a válság lehetőségét. Ilyen helyzetben nagyon sok nagyüzletember számára tűnik fel egyre kecsegtetőbbnek a háború gondolata, amely garantálja a “korlátlan termelést” és profitot. És addig, amig Wall Street urai ellenzik a New Deal féle megoldást, a háború marad az egyetlen másik megoldásuk. Vigyáznunk kell azonban, nehogy abba a hibába essünk, hogy túl leegyszerűsítjük a helyzetet és a kilátásokat. Az élet sokkal bonyolultabb és az amerikai imperializmus maga is sokkal többféle nyomás és befolyás alatt működik és tervezi a maga lépéseit mint amelyeket itt röviden vázolni lehet. Teljesen lehetséges, hogy a kiutat egyrészt a háborús termelés további fokozásábán (már felhangzott a fokozott hidrogénbomba termelés, valamint a városok védelmére való nagyarányú költekezés követelése) a szakszervezetek lassú, de fokozott gyengítésében fogják keresni, amely lehetővé teszi számukra a profitjuk fenntartását. A békés, boldog Amerika költségvetése Ebben a helyzetben döntő jelentősége lesz a szervezett munkásság állásfoglalásának. Úgy a CIO, mint az AFL vezetői errevonatkozó nyilatkozataiból kiderül, hogy minden más hibáik és tévedéseik ellenére tisztán látják, hogy a nép jólétét csak békebeli termeléssel, magasabb bérek biztosításával lehet elérni. íme egy javaslat, hogyan lehetne abból a 60 billióból, amelyet a kormány jelenleg-a pusztítás és rombolás eszközeinek gyártására költ, az amerikai nép jólétét biztosítani, a depressziót elkerülni: Minden 65 éven felüli amerikainak havi 150 dollár nyugdíj, évente 18 billió. Minden munkanélkülinek (becs. 2 millió) heti $50 biztosítás, 2 billió. Orvosi kezelés minden rászorulónak, 4 billió. Munkaképtelenségi bizt. heti $50, 3 billió. , Égetően szükséges 900,000 kórházi ágy, 4 ..billiód in -í-. Gyermekggondozás 16 éven aluli gyermekeknek, heti $3, 3 billió. Uj lakóházak építése, 10 éven át fele gov’t, fele magán, 1 billió. Szövetségi támogatás iskoláknak, 3 billió. Uj iskolák építése, 2 billió. Középületek, “grade crossing” kiküszöbölés, $5 billió. Farmszubvenció, 5 billió. Árvizszabályozás, vízmüvek olcsó villanyért, 5 billió. Indiánok jóléte, 1 billió. Kormányalkalmazottak fizetésemelése, 1 billió. ; íme ez csak ízelítő abból, hogy a béke és jólét mily határtalan lehetőségei állnak az amerikai nép előtt, ha véget tudnánk vetni a nemzetközi feszültségnek, ha a nagyhatalmak egy konferencián, vagy sorozatos konferencián kiküszöbölnék a közöttük fennálló ellentéteket, ha a pusztulás eszközeinek gyártása helyett a nép jólétének fokozására fordítanánk népünk és hazánk határtalan alkotó erejét. Ha a nép akarja mindez megvalósulhat. És ha az amerikai munkásság felelősségének tudatára ébred meg is fog valósulni. A republikánus pápt, a nagy üzlet, az imperialisták pártja, a depresszió és háború pártja nem fogja megvalósítani. A demokrata párt elvesztette, legalább is egyelőre, azt a jellegét, amely Roosevelt idejében Volt az övé: a nép,'a munkásság, a néger tömegek érdekeinek legalább részleges képviseletét, áz uj osztás pártjának jellegét. Az amerikai munkásságé a roppant felelősség hazánk és népünk megváltásáért a reakció által előidézett válságtól és annak következményeitől, a fasizmustól és háborútól. Mi meg vagyunk győződve, hogy az amerikai munkásság, nem csekély megpróbáltatások, ingadozások, hibák s talán vereségek árán és után teljesíteni fogja történelmi szerepét. Mi, mint az amerikai nép, az amerikai munkásság- kicsiny, öntudatos, mindig a közjóért, mindig a népjólétért, haladásért, demokráciáért küzdő csoportja és annak sajtója, megragadjuk ezt az alkalmat, hogy megismételjük fogadalmunkat, hogy minden erőnkkel, minden tehetségünkkel, rendületlenül azért fogunk működni, hogy siettessük á nép győzelmét, hazánk boldogabb, békésebb, nyugodtebb jövőjének hajnal- haladását. ...to secure a better life for all Americans!
