Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-03 / 36. szám
4 niTiDaiivm itiau i ajk September 3, 1953 Dr. Lapp atomkutató tudós Editorial Office: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Subseription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Daily Journal Assoc., Inc. ^^.84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — AL 4-0397—0398 LABOR DAY Az amerikai munkásság Peter J. McGuirenek köszönheti Labor Day kezdeményezését, de azok közül, akik ma munkaszünettel ünnepük a napot, legtöbben soha nem is hallottak róla. Pedig McGuire egyike volt kora legnépszerűbb szak- szervezeti vezetőinek s Labor Day csupán egyike volt a munkásság érdekeiben végzett cselekedeteinek. McGuire 1852-ben született s már 15 éves korában csatlakozott a szakszervezethez. 1881-ben megalapította az asztalosok és ácsok szakszervezetét, melynek több mint 25 éven át titkárpénztárosa volt. McGuire fáradhatatlanul dolgozott, hogy a munkásokat megismertesse a szakszervezet szükségével s mikor a szak- szervezeti mozgalom már elég erős volt, javasolta, hogy az év egyik napját szenteljék a bérért dolgozó munkások ünneplésére. 1882-ben a newyorki szakszervezeti tanácsban javasolta, hogy jelöljenek ki egy ünnepnapot, hogy a munkásság ünnepi felvonulást rendezzen azon New York utcáin. Még azon év szeptember 5-én megtörtént az első ünnepi felvonulás New Yorkban. Az ellenséges munkaadók és újságjaik az ünnep teljes sikertelenségét jósolták s annál inkább meglepődtek, mikor a kijelölt napon több mint 30,000 szak- szervezeti tag: férfi és nő vonult fel az előkelő Fifth Avenuen, a Union Square-re. A munkások zászlók alatt vonultak s felirataikon a 8 órás munkanapot követelték s magasabb béreket. McGuire javasolta, hogy szeptember első hétfője minden évben legyen a munkásság ünnepe, “mert az év legkellemesebb szakában van, középuton Julius 4-ike és Thanksgiving között. Ünnepeljük ezen a napon azokat, akik a nyers természetből kikovácsolják és kifaragják mindazt, amit mi nagynak tartunk, ami életünket szolgálja”. Az AFL egyik legelső lépése volt megalakulása után, hogy 1886-ban hivatalos ünnepévé nyilvánította Labor Dayt, melyet 1894-ben már a'z egész országban ünnepeltek, azonban egyes államok csak sokkal később ismerték azt el hivatalos ünnepnek, utolsónak Wyoming, 1923-ben. ★ Ez Labor Day története. Lássuk most, mit jelent Labor Day 19534>an az amerikai munkásság számára ? A 80-as évek óta az amerikai szakszervezetek tagsága elérte a 16 milliót, de közel 40 millió munkás még mindig szervezetlen. A hivatalos, politikai vezetők,felhasználják e napot arra, hogy üzeneteket küldjenek a munkások szervezeteihez, remélve, hogy az udvariasságot figyelembe veszik a szavazásnál s közben a háttérben törvényeket terveznek, melyek célja a szakszervezetek teljes gúzsba kötése, a munkások egyéni szabadságának korlátozása s fokozottabb kizsákmányolása. Labor Day az amerikai munkásság osztályünnepének indult s miután sokan voltak, akik Május Elsején szerették volna ünnepelni azt, szolidaritásban az egész világ munkásságával, a pénz amerikai urai igyekeztek mindent elkövetni, hogy megszüntessék annak osztály jellegét s szívesen belementek, hogy a Kongresszus hivatalos ünneppé nyilvánítsa a szeptemberi napot s hogy az mindenki számára ünnep legyen s igy megszűnjön osztályjellege. 1953-ban Labor Day alkalmából az AFL és a CIO fő vezetői még lagymatag beszédeket tartanak a rádión, azonban a Dullesek és McCarthyk Amerikájában már a néven kívül meg akarják semmisíteni minden munkás jellegét az ünnepnek, hogy csupán a munkaszünet maradjon meg abból, de a szakszervezetek tartózkodjanak minden olyan felvonulástól és ünnepélytől, melyeken a munkásság felsorakoztathatná panaszait és egységesen állást foglalhatna az ország demokratikus hagyományainak megsemmisítésére irányuló törekvések ellen. Mint George M. Meany, az AFL elnöke is kénytelen leszegezni nyilatkozatában: “Nem érezhetjük, hogy a munkásság igazságos jogait elismerik az országban”, amig a Taft-Hartlej* törvény fennáll. Ez a törvény azonban csak egyike annak, ami ellen minden munkásünnepély biztos tiltakozást váltana ki s már beterjesztették a Kongresszusba a Goldwater javaslatot, mely teljesen meg akarja semmisíteni a “szabad” szakszervezeteket és fasiszta munkásfrontba kényszeríteni a munkásságot. k A Smith-törvény célja, hogy a munkások legmiütánsabb Az atomkutató tudós bizonyítja, hogy a kivégzett Julius és Ethe Rosenberg nem szolgáltathatták ki az atombomba titkát. A Rosenberg védelmi bizottság teljes vizsgálatot követel, A múlt héten, egy televíziós program keretében Dr. Ralph E. Lapp atomkutató tudós “mesének” bélyegezte meg a hivatalos propagandát, mely szerint “az atombomba titkának ellopása” volt az, ami nagyban segítette a Szovjetuniót az atombomba és hidrogénbomba előállításában. Ugyanezt a propagandát hangoztatják napról-napra McCarthy szenátor és társai. Ez a propaganda volt az, melynek alapján elitélték Julius és Ethel Rosenberget, azzal a váddal, hogy a Szovjetuniónak “kiszolgáltatták a bomba titkát,” miáltal “megsemmisült az U. S. három éves előnye.” Ezzel a propagandával igazolta a kormány, azaz próbálja igazolni a két ember kivégzését s ezzel igazolta Eisenhower a kegyelmi kérvény elutasítását, mikor a védelem uj bizonyítékokat akart bemutatni a martirhá- zaspár ártatlansága mellett. Most Dr. Lapp, aki az Országos Atomellenőrző Bizottság kutató laboratóriumának igazgatója volt, a Columbia Rádió és Televízió társaság “Man of the Week” cimü programján a következőket mondta: “Azt akarom mondani, hogy figyelemreméltó hasonlatosság van az automobilipar és az atomipar között s hogy a valódi titok mindegyikben a termelés módszere, másszóval egyiknek sincs titka. “Ami Oak Ridget illeti, az egész abban áll, hogy egymásra rakjuk a téglákat és cementeket s nem a tervrajz és a titkok a fontosak. “Tegyük fel például, hogy nem valami atomügyről van szó, haneíh a Ford, vagy General Motors automobiljáról, ahogy tetszik. Ebben az esetben rendelkezésünkre állnak az összes tervrajzok, melyek egy modern automobil előállításához szükségesek. Küldjük el azokat Oroszországba, feltételezve, hogy annak nincsenek automobiljai. Biztos vagyok benne, hogy a tervrajzok nem adnának automobilokat Oroszországnak. Mégis mi abban a mesében ringatjuk magunkat az Egyesült Államokban, hogy az atomtitkok ellopása Dr. Fuchs, Allen Numo-May és a Rosenbergek, a Greenglassok által, valóban a Szovjet birtokába juttatta az atombombát s hogy valóban két évvel előbbrevitte annak programját.” Ennél a pontnál Roland Sawyer, a Christian Science Monitor washingtoni tudósítója közbeszólt: “Nem más, mint Bradley tábornok mondta a múlt héten ...” Dr. Lapp válaszolt: , “Igen és ez arról biztosit bennünket, hogy ezt a mesét még a legmagasabb kormánykörökben is hangoztatják. Nem igaz az egész.” Ugyanazon héten, mikor Dr. Lapp ezt, kijelentette, McCarthy szenátor és Potter michigani kongresszusi képviselő azt hangoztatták, hogy ha a Szovjetuniónak valóban van hidrogénbombája, az csak azért lehetséges, “mert a kémek ellopták.” Dr. Lapp, aki résztvett a Manhattan Project elnevezés alatt működő munkában, el- itélőleg nyilatkozott az ilyen kijelentésekről, azt, hangoztatva, hogy “igen szkeptikusan fogadja azokat.” Hasonlóképpen beszélt a Kaufman biró és Eisenhower által hangoztatott teóriáról, hogy “Ro- senbergék ellopták az atombomba titkát.” Március 2-án, egy hasonló jellegű rádióelőadásban kijelentette, hogy lehetetlen az atombomba titkát egy papírdarabon, vagy akár egy fonna papiroson továbbítani.” Az FBI főtanuja azt hangoztatta, hogy ő ilyen “titkot” adott át Ro- senbergéknek, több szelet, papírdarabot, melyekre emlékezetből irta fel a “titkot”, a- mit az atomkutató tudósok beszélgetéseiből lesett el, mialatt azok keresztülmentek a hadsereg gépműhelyén. A vezetőit elnémítsák s börtönbe vessék, ha önként nem né- mulnak el. A McCarran-törvény hivatalosan alkalmazza a náciktól tanult fajelméletet s szerzője jutalomképpen az Izabella rend nagykeresztjét kapta Francotól. Mindezek a törvények elsősorban a munkások ellen irányulnak, a külföldi születésűek s azok Amerikában született leszármazottjai ellen, végeredményben azonban az egész amerikai nép ellen s céljuk, hogy megfélemlítéssel kiöljék az életből a múltból megmaradt demokratikus hagyományokat s hogy megteremtsék a pénz urainak minden korláttól mentes hatalmát, úgy a bel-, mint a külpolitikában s mindezt a törekvést a “kommunizmus” elleni harc köntösébe öltöztetik. 1953-ban az amerikai munkásságnak és az egész népnek arra kellene szentelnie Labor Dayt, hogy tömött sorokban követelje az alkotmány által biztosított demokratikus jogok helyreállítását, a szakszervezeteket megsemmisíteni akaró törvények visszavonását s a háborús profitérdekek helyett a béke helyreállítását és a nép valódi jólétének szolgálatát a kormány és a törvényhozás által. A munkásság számára nem adnak lehetőséget, hogy mindezeket tömött sorokban, egységben követelje, de mi, akik munkaszünettel ünnepeljük Labor Dayt, piknikeken, vagy családi körben, ne feledkezzünk meg ezekről, mert ez a harc adja meg az egész ünnep valódi jelentőségét. Ebben a szellemben üdvözli a Magyar Szó munkástársait és minden olvasóját Labor Day alkalmából. legfőbb atomkutató tudósok Albert Einstein és Harold C. Urey már annakidején kije lentett,ék, hogy mindez üre maszlag. Ron Cochran, a Columbie televízió washingtoni munka társa megkérdezte: “Azt akarja ön ezzel mon dani, hogy ha sikerült is ellopni nekik titkokat, ezze. nem gyorsították meg a? orosz fejleményeket?” “Azt mondom,” hangoztat ta Dr. Lapp, “hogy a titkol ellopása semmiesetre sen lassította volna le azokar ugyanakkor azonban nem h" szem, hogy meggyorsított* programjukat, mert a m számunkra sem az határozta meg a bomba létrehozását hogy tudtuk, miképpen kel összeállítani azt. A fonto dolog az volt, hogy megte remtsük a hasadásra alkal más nyersanyagot és ez tel jesen Oak Ridge építéséi múlt, valamint az eljárás ki dolgozásán, hogy miképpei kaphatunk hasadásra alkal más nyersanyagot.” Másszóval, az atombombí kérdése azon múlik, hogy eg; ország megfelelő mennyiségi atomhasitásra alkalmas urá niumot, vagy plutóniumot él egyéb anyagot termeljen, dt magának a bombának nine, semmiféle titka. A Rosenberg bizottság nyilatkozata Dr. Lapp kijelentéseivé kapcsolatban a Rosenberg ügyben igazságért harcolt Országos Bizottság a követ kező nyilatkozatot adta ki: “Dr. Lapp szavai azt bizonyítják, hogy a bűn, amiér Rosenbergéket a legsulyo sabb ítélettel sújtották, nen is létezett. Azt bizonyítj ál tehát ezek a kijelentések hogy Rosenbergéket igazság talanul végezték ki. “Dr. Lapp kifejezését használva, egy “mese” alap jár végezték ki őket. A tanuk hamis tanúskodással szolgáltát ezt a ‘mesét.’ Kaufman birc ugyanezt a ‘mesét’ visszhangozta ítéletébe#, Eisenhower megismételte a ‘mesét’ a kegyelem megtagadásában. És ezzel a ‘mesével’ amerikai polgárok millióit vezettet félre. “Ha egyáltalán nem is létezett atomtitok, mely kiszolgáltathatta Oroszországnak az A-bombát, akkor mi valamennyien egy hatalmas méretű csalás áldozatai vagyunk, melynek eredménye képpen egy anyát, és egy apát kivégeztek. “A mi felfogásunk szerint Dr. Lapp nyilatkozata szükségessé teszi a teljes vizsgálatot a Rosenbergék eller; emelt vád ügyében és a: egész Rosenberg ügyben.” ■UlIlfllUllUUUlMlflHIHlMIHHNNHIIliiiillilllilHilllilinii Száz szónak is egy a vége: f MAGYAR SZÓ a legjobb amerikai magyar újság! i
