Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-27 / 35. szám
VEGYÜNK mil hl EGYSÉGFRONTBAN! t s$ Irta: PETRAS PÁL Egyik előző cikkemben arról írtam, hogy olvasóink közül sokan különböző szakszervezetekbe, betegsegélyző egyletekbe tartoznak. Kiegészítésül ehhez most .hozzáteszem: otthon-egyesületekbe, dalárdákba és különféle klubokba. Elkerülhetetlen, hogy az ilyen szervezetek tagjai között ne találkozzunk másfelfogásu emberekkel vagyis olyanokkal, akik nem értenek egyet velünk és álláspontunkkal a társadalmi kérdésekkel kapcsolatban. így az is elkerülhetetlen, hogy ne essen szó a mindennapi küzdelmes életről. Valamikor mi voltunk a hangadók az ilyen összejöveteleken, mi jelöltük meg az irányt, hogy milyen utón és milyen formában kell haladnunk, ha helyzetünkön segíteni akarunk. Ez a szakszervezetek kialakulása és harcai idején volt. Mi segítettük a munkások »megszervezését. Nagy haladást tettünk azóta. Sok magyar munkás élvezi' ma azokat az előnyöket, amelyeket annak idején verekedtek ki maguknak a Szakszervezetek, elsősorban a jobb munkabéreket. A munkaidő is sokkal rendezettebb ma. A hideg háború bevezetése óta az elnyomatás terhes levegője fojtogatja az egész országot. A többi amerikai munkásokkal és általában az amerikai néppel együtt ezrekre megy az olyan magyar munkások száma, akik megszenvedik a háború súlyos terheit. Vannak köztük régi hazafiak, különböző vallásuak, demokraták, republikánusok, liberálisok. Egyénileg és összesen valamennyien érezzük az élelmiszerek, a viteldij, a lakbér, az adók stb. emelését, a bérharcok kitörését, amely mindig nagyobb hullámokat ver az ország minden táján. A munkásvezérek bebörtönzése, a bevándoroltak ellen intézett jogtalan támadások, mindazok üldözése, akik alkotmányos jogaikat védelemezve nyíltan szembe- szállnak a faiszta irányú, erőszakos törekvésekkel, mindez! a hajsza az amerikai társadalom szinte valamennyi rétegét tömegmozgalommá gyúrja és különböző egységfrontos meg-j megmozdulásokba tömöríti. Magában a képviselőtestületben j is támadólag lépnek fel a liberálisabb honatyák az Amerika- j ellenes bizottság túlkapásai ellen. Lapunk mindenkor beszámol mindenegyes, jelentősebb egységfront-megmozdulásról. Keveset olvastunk azonban olyan jelentéseket, melyeket lapunk olvasói küldtek volna be szerkesztőségünhöz arra vonatkozóan, hogy milyen egységfrontokban vesznek részt. Pedig szerintem ezen fordulhat meg lapunk jövője. Elszakadtunk a tömegektől. Vájjon hány olvasónk penditette meg a harc kérdéséit a szakszervezetekben, a betegsegélyzőkben s egyebütt a katolikus, református, zsidó és másvallásu tagokkal. Hányán vitatták meg azokkal a Walter-McCarran-féle fasisztajellegü törvényt? Hányán kísérelték meg, ha nem is az egyletet, de a tagokat egyénileg meggyőzni arról, hogy vegyenek részt az egység- frontszerü gyűléseken? Egy fontos mozzanatra szeretném felhívni olvasóink figyelmét: sokunkban megmaradt az a felfogás, hogy a papok és reakciósok által félrevezetett tömegekkel nem lehet semmire se menni. Sokan úgy okoskodnak, hogy nem érdemes szóba állni velük. Gőgös fej tartással elfordulnak tőlük, bár ugyanakkor az ő gyermekei vagy unokái is véreztek a háborúban. Pedig kézenfekvő, hogy sokat tehetnének a munkások közt, ha felhoznák ezeket a témákat, különösen szak- szervezeti munkások előtt, hiszen "számos szakszervezetben már maguk a vezetők is állást foglaltak a munkáselnyomó törvények ellen. Ki kell lépnünk saját körünkből. A McCarran-törvény ismertetésével a nép közé kell mennünk. Anyagot bőven szolgáltat lapunk. A vallásosérzésü emberekkel oly megközeH- iéssel beszéljünk, hogy ha ők imádsággal óhajtanak könnyíteni lelkükön, tartsuk tiszteletben ezt a hitüket, ők is tiszteletben tartják elveinket. A vallásosaknak lelki enyhületet hozhat az imádság és templom, de ugyanakkor lehetetlen, hogy ne érezzék, hogy csak közös harccal, közös cselekvéssel verhetjük vissza a támadásokat, Vegyünk tehát részt mindenféle egységfront-megmozdulásban és mozgassunk meg mindenkit, akit csak elérhetünk, hogy velünk együtt fogjanak össze a többi néppel, j így nemcsak a magunk és lapunk, hanem alkotmányos jo- j gaink megvédésének érdekében is biztos eredményeket érhetünk el. kinin min mi miiimiiiiiiiiiiMimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiitiiitiiiiiiiiiiiiiiiiuimiiiiiitiitismiiiititiiMtiiimiHiiiiiir ! Lázitó mesék a hadifoglyokról Még a hadifogoly-kicserélés békés és örömteli tényét is j fel tudják használni illetékesek és a sajtó háborús uszításra, j Ha az augusztus 5-én kezdődp héten történt fogolycseréről szóló tudósításokat összevetjük, megállapíthatjujk, hogy azok célja a közfelháborodás felcsigázása. Azt Írták, hogy a üazatérő amerikai foglyok idegroncsok, állatiasan megkin- íott, testileg és szellemileg leromlott emberek, akik vágyj jsak nagyon kezdetleges vagy egyáltalán semmiféle orvosi gondozásban nem részesültek. A lóláb azokból az ellentmondásokból látszik ki, amelyek ugyanazon helyekről ugyanazokon a napokon keltezett más ;udósitásokból derülnek ki. Ezek szerint a visszatérő foglyok rídámak, egészségesek, akik mosolyogva és táncolva ugrótok le a teherautókról. A humorral határos egymásmellé ragasztani az ellentmondó beszámolókat. A lázitó tudósitáso- (Folytatás a 4-ik oldalon) AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 27, 1953 Az iráni ellenforradalom háttéré jen Náci ügynök az iráni puccs élén A múlt, héten két puccs történt Iránban, melyeknek eredményeképpen az ország hatalmas olajtelepeit nacio- aalizáló Moszadik kormány hatalmát veszítette. A puccs éppen akkor történt, mikor a aoszadik kormány tárgyalásban volt a Szovjetunió képviselőivel, hogy elintézzék a cét ország közötti határvitát és egyéb nézeteltéréseket s úgy látszott, hogy hivatalos .ozeiedes következik be a .tét, szomszédos ország köpött. Az első puccs vasárnap történt. A nyugatbarát Reza Mohammed Pahlevi sah Faz- ollah Zahedi tábornokot, Hitler volt barátját minisz- eremökké nevezte ki és személyi testőrségét kirendelte Moszadik miniszterelnök és »ormánya ^letartóztatására. A kormány azonban előre értesült a puccsról s a teherautón Moszadik háza felé érkező fegyveres testőröket, katonaság várta, lefegyverezte s vezetőjüket letartóztatta. Zahedi tábornoknak sikerült megszökni a letartóztatás elől s az uralkodó, aki a puccsot elrendelte, repülőgépen Bagdadba (Irák), majd Rómába szökött. A Moszadik kormány több személyt, letartóztatott, bejelentette, hogy a saht megfosztja trónjától, azonban semmiféle intézkedést nem tett, hogy a kormány megbuktatását célzó fegyveres lázadás meg ne ismétlődhessék. A tömegek mindenütt lelkesülten fogadták a sah bukását, ledöntették annak szobrait. Szerdán megismétlődött a puccs. Ezúttal Hahedi tábornok személyesen irányította azt s testőrök helyett, tankokkal felszerelt katonasággal támadt Teheránra, az ország fővárosára, ahol 9 órán át, valóságos polgárháború folyt, melyben legalább 300 ember élet,ét vesztette s több mint ezer megsebesült. Zahedi katonáinak sikerült elfoglalnia a kormány épületeit s a megvásárolt csőcselék szétrombolta Moszadik miniszterelnök lakóházát, azonban abban nem tartózkodott senki. Másnap Moszadik önként megadta magát és Zahedi, az uj miniszterelnök őrizetbe helyeztette. Az első hírek azt jelentették, hogy Hussein Fatemit, a Moszadik kormány külügyminiszterét, aki Iráktól a sah kiadását, és annak halálra Ítélését követelte, a királypárti tömeg megölte a Teheránban folyó harcok közepette. Későbbi jelentés szerint Fatemit nem ölték meg és annak sikq^ült elmenekülnie. A 33 éves Reza Mohammed sah a hét végén repülőgépet bérelt Rómában. Visszarepült Teheránba, ahol Zahedi miniszter- elnök ünnepélyes fogadtatást rendezett számára. A sahnak hazatérése után első dolga volt, hogy bejelentse: Irán súlyos anyagi helyzetben van s a kormánynak azonnal szüksége van külföldi kölcsönre. A bejelentésnek azonnali visszhangja támadt Washingtonban, mely a Moszadik kormánytól megtagadta a kölcsönt, A visszhang jelezte, hogy Irán számíthat sürgős amerikai kölcsönre. A háttér A Moszadik kormány elleni sikeres puccs első külföldi natása az volt, hogy az Angol-Iráni Olajtársaság részvényei, melyek két évvel ezelőtt értékük legnagyobb részét, elveszítették, azonnal 20 dollárra emelkedtek a londoni tőzsdénr annak ellenére, hogy Zahedi miniszterelnököt ( n< m tartják az angolok ba- r tjának. A háború alatt ugyanis az angolok börtönbe vetették Zahedit, aki Hitler főembere volt Iránban. Mind- j azonáltal az angol olajérde-: kék számítanak arra, hogy legalább részben visszakapják az iráni olajból származó profitot, amit két évvel ezelőtt elvesztettek, ha meg is kell azt osztaniuk az amerikai olaj tröszttel. Különös véletlen, hogy Norman Schwartzkopf, nyugalmazott. U. S. tábornok, röviddel a puccs előtt Teherán-j ban járt látogatóban, ahol j Reza sahhal tárgyalt. Ugyan- j ez a Schwartzkopf volt az, aki 1942-től 1948-ig, mint azj U. S. katonai misszió feje; átszervezte, illetve moderni- j zálta az iráni hadsereget, amerikai “segélyből” ellátva azt tankokkal és modern fegyverekkel. ‘ j Igen erős a gyanú, hogy Schwartzkopf tábornoknak a háttérben igen nagy szerepe volt. a puccs megrendezésében, amit annál is inkább gyanítanak, mert Washing- j ton szinte ujjongva fogadta a Moszadik kormány megbuktatását s Loy Henderson, j az U. S. teheráni követe azt táviratozta a puccs után,, hogy az iráni fővárosban “ünnepi hangulat van.” Iránban a közelmúltban! egymást követő tömegtünte- j téseken követelték az ameri-i kai katonai tanácsadók elt.á-i volitását az országból, azon-j ban ez sohasem történt meg. i Az iráni katonatisztek egy; része erős amerikai befolyás1 alatt áll, hasonlóan a sah, aki j 194,8-ban Washington ünne-1 pelt vendége volt s mindent! elkövettek szórakoztatására,j amig az U. S.-ben járt. A látogatással kapcsolatban az i United Press 1948 novem-j bérében ezt jelentette: “A1 sah azért van itt, hogy meg-; erősítse a hidegháborús kapcsolatot stratégiailag fontos helyet elfoglaló, olajban gazdag országa és az Egyesült; Államok között.” A Moszadik kormány megbuktatásával kapcsolatban ugyanaz az United Press azt jelentette Wa s h i ngtonból, í hogy az Eisenhower kormány , tagjai “visszafojtott ujjon-, gással” fogadták a hirt. Mig azonban Washington ujjongott, Allah-Yar Sadeh, Irán washingtoni követe annál keserűbb hangon ezt mondta a sajtó számára: “Minden Mo- szatíik ellen elkövetett akció Irán népe ellen történik” A követ kijelentette, hogy nem hajlandó együttműködni a királypárti, militarista pucs- csitákkal.. • El fog múlni néhány hét, mig világossá lesz teljesen, hogy micsoda kezek mozognak a pures hátterében, azonban biztosra vehetjük, hogy a Dulles-féle politikának igen nagy szerepe van abban. — Iránban a néppárt, növekedése úgy a nyugati érdekek, mint az azokat kiszolgáló sah és a földbirtokos osztályt képviselő katonai vezetők számára kezdett veszedelmessé válni. Washington az utolsó években megtagadott minden kölcsönt az iráni kormánytól, azt remélve, hogy a rettenetes nyomorral küzdő ország, melynek nyomora az olajembargó következtében még inkább fokozódott, beadja derekát. Minthogy azonban ez a politika csődöt mondott s az iráni nép behódolás helyett az önállóság útját követelte, bekövetkezett a puccs s a miniszterelnöki székben Zahedi fasiszta tábornok ül. Valószínűnek látszik azonban, hogy az iráni fejleményeknek még korán sincs vége s hogy a nép is hallatni fog magáról. Déli történet John McLean 30 éves néger fiatalember eltűnt a családi otthonból, a north caroliniai Dunn városban, senki nem tudta, hova lett. Másnap megtalálták holttestét s B. E. Sturgill helyettes sheriff megállapította, hogy drótkötelet kötöttek a néger fiatalember nyakaba, azt hozzákapcsolták az autóhoz, melyet teljes sebességgel megindítottak. A halott teste tele van zuzódással, melyeket von- szolása közben a köves utón szenvedett. Kereskedelmet A villamossági és mezőgazda- sági gépgyári munkások (UE- PEi szervezetének vezetői tárgyalást kezdtek a Harvester társaság vezetőivel s javasolták a Kínai Népköztársasággal való kereskedelem felvételét, amivel meg'lehetne állítani a mezőgazdasági gépiparban már mutatkozó és fokozódó munka- nélküliséget. Rosenberger Mihályné A new yorki haladószellemü magyarság egyik közkedvelt é3 nagy tiszteletnek örvendő tagját ragadta el a halál sorainkból: Rosenberger Hermina, Rosenberger Mihály munkástárs szeretett felesége augusztus 22- én hosszas betegség után elhunyt. Temetése vasárnap volt a Mi Hebron flushingi temetőben. Rosenberger Mihályné meg- győzödéses, hü barátja volt a haladásnak, aktiv építője a szakszervezeti mozgalomnak, tagja volt a tüipari szakszervezetnek, ILGWU. Amig egészségi állapota engedte, mindig aktivan közreműködött sajtónk számára rendezett összejövetelek sikerre vitelén. A Magyar Szó szerkesztősége ezúton fejezi ki részvétét a mélyen sújtott Rosenberger Mihálynak és kedves családjának.
