Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-27 / 35. szám

Tegyük sikeressé a lapkonferenciát Már csak néhány nap választ el bennünket a szeptembei 5—6-án Detroitban tartandó országos lapkonfereneiától. Használja fel ezt a néhány napot lapunk minden barátja, a lapot támogató minden egyén és szervezet arra, hogy hoz­zájáruljon a konferencia sikerreviteléhez. Szervezzük meg. s ha lehet bővítsük ki a konferenciára küldendő delegáció kát, akik pedig még nem döntöttek, szánják el magukat ar­ra, hogy* az amugyis kirándulásokra, kisebb nagyobb utazá­sokra szánt Labor Day Weekendet, barátok, haladószellemt magyar munkástársaik körében töltsék a legérdemesebb ügy, a béke s haladás magyar sajtója előmozdításáról ta­nácskozva. Ötven esztendő legértékesebb örökségéről, arról a sajtó­ról tárgyalunk, amely végigkísért bennünket életünk ama részében, amelyet Amerikában töltöttünk. Ötven esztendőn keresztül ez a sajtó magyarázta nekünk korunk mindéi nagy eseményét, ez világosított fel bennünket arról, hog\ hogyan védhetj ük meg saját érdekeinket. Ez tanított leg­többünket a szakszervezet fontosságára és értékére, ez fi­gyelmeztetett bennürtket a válságok közeledtére, éppúgy; mint a fasizmus és belföldi reakció veszélyeire. Ez vitt ben­nünket azok táborába, akik kivívták maguknak és 150 mil­lió amerikai számára a munkanélküli biztosítást, a társa­dalmi biztosítást. És ez segített nekünk a béke védelmében, legutóbb a koreai fegyverszünet kivívásában. Lehet-e akkora adósságot letörleszteni, amelyet a hala­dás és demokrácia sajtójának örökbecsű és halhatatlan ta­nításai képviselnek? Nem, kedves olvasónk, az ilyen adós­ságot letörleszteni nem lehet, mert azok csaknem egyértel­műek az élettel, az élet megértésével, a jövőbe vetett biza­lommal, az optimista, egyensúlyozott világnézettel. Sajtónk tanításai a dolgozó emberiség tapasztalatainak leszürődése, a legkiválóbb elmék megvilágításában. Sajtónk ebből a ki­meríthetetlen forrásból meríti a maga tanítási és felvilágosí­tásai anyagát. A mi lapunk, a mi sajtónk nem kért, és sohasem kért többet tőlünk, mint azt, hogy tegyük lehetővé, hogy nemes munkáját végezhesse. Az amerikai magyarság legjobbjainak megértése, lelkei támogatása lehetővé tette, hogy ötven esztendőn keresztül, leírhatatlan viszontagságok közepette bár, de mégis megje­lenhessen. Most uj viszonyok, példátlan, uj történelmi körülményei közepette folytatja sajtónk felvilágosító munkáját. Meg­változott'a világ körülölttünk, megváltozott lapunk olvasó­tábora is. Csak egyetlen dolog nem változott. Ügyünk igaz­ságossága — és győzelmének, a békeszerető, demokratikus emberiség győzelmének bizonyossága. Ezek azok a megfontolások, amelyek oly fontosság te­szik számunkra a- detroiti lapkonferenciát. Ezért kérjük is­mételten minden olvasónkat, különösen a középnyugatiakat, hogy aki csak teheti jöjjön el személyesen a konferenciára, amelyen a fontos tárgyalások mellett gondoskodás történt gazdag kultúrműsorról is. Akik pedig nem tudnak személye­sen résztvenni, fogadják meg magukban, hogy magukévá teszik a konferencia határozatait, lapunk további építésére, biztosítására, megerősítésére és terjesztésére. A detroiti lapkonferencia programja: \ ol. II. No. 35. Thursday, August 27, 1953 New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent Entered a» Second Class at the Ho- Office of New York. V. V unite- the Act of March 2, 187». Aknamunka a ÜN-ben a béke ellen Csökken az export Az amerikai kereskedelmi aruk kivitele ez év első feléber. 14 százalékkal kisebb volt, min 1952 első felében, azonban a ke­reskedelemminisztérium jelen tése szerint a csökkenést pótol ja a hadianyagszállitás, méh nagyobb volt mint a múlt év ben. (lllllfCIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlIflIllilllHIIIIIIIIIIIII Marokkó az UN előtt Amerika képviselői bejelen­tették az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában, hogy Angliával és Franciaországgá egyetemben ellenezni fogják az arab és ázsiai országok beadva, nyát, mely az UN közbelépésé kéri Marokkóban, ahol a fran­cia hatóság megfosztotta trón­jától a törvényes uralkodót és Franciaországban fogságbal tartja. mint mu iiiiiiintif mii mm min ti ii in ti laiiiiiu if miül ni 5 évre Ítélték Steve Nelsont és tárait A Smith törvény alapján in­dított pittsburghi hajsza áldo­zatait: Steve Nelsont, Benja­min Careatherst, William Al­berstont, Irving Weissmant, va­lamint James Dolsent 5 évi bün­tetésre Ítélte Rabe F. Marsh szövetségi biró, azaz a maximá­lis büntetésre. Steve Nelsont korábban 20 évi börtönbünte­tésre Ítélte az állami bíróság ugyanazon vád alapján. Az Íté­let előtt mind az 5 vádlott ki­jelentette hogy büszkén vallja magát kommunistának, a béke i és szocializmus harcosának. SZOMBAT DÉLELŐTT 11 ÓRA: Konferencia megnyitása. Tisz­tikar jelölés és választás. Gellért Hugó; az Országos Lapbizottsag elnöke üdvözli a delegátusokat. — Jelentés a Nők Viágáról és más progresszív lapokról. — Vidéki delegátusok jelentései. / 1 óra: Társas ebéd. 1.45: Dr. Pogány Béla, a Magyar Szó managing editorjának jelentése. Deák Zotán jelentése. A Magyar Szó ügyvezetőségének jelentése. Rosner Sándor. 3.30: Hozzászólások és vita. 7 óra: Uj magyar film bemutatása. 8.30 Bankett a delegátusok tiszteletére. — Jozsa Pista zene­kara muzsikál. * ' VASÁRNAP, D. E. 10 ORA: Hugh Bryson, a Marine Stewards Union ügyvezető titkára üdvözli a konferenciát. A Bevándorolta­kat Védő Bizottság detroiti képviselője üdvözli a konferenciát. A vita folytatása és bezárása. 1 óra: Társas ebéd. 1.45: Országos Lapbizottság választása. Határozati javaslatok. 4 óra: Konferencia lezárása. 4lliiiiiiiiiuiiiiiiiiimiMimiiMMiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimHiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii II in ■1111111111 minin ii FIGYELEM, NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE Ha elég jelentkező akadna New Yorkból és New Jerseyből, akkor egy autóbuszt bérelhetnénk ki, amelyen olcsón lehetne Detroitba utazni. Útiköltség oda és vissza 15—20 dollár. Az autó­busz csütörtök délelőtt 10 órakor indulna a new yorki Times Square környékéről (pontos helyről tudatjuk a jelentkezőket és hétfőn délután, szeptember 7-én) érne vissza New Yorkba. Azok, akik szeretnének ezen a bus-on jönni feltétlen tudassanak ben­nünket most pénteken, vagy legkésőbb hétfőn délig. Telefon ALgonquin 4-0397. Ragyogó magyar győzelmek a Nép­stadion megnyitóján BUDAPEST, aug. 21. — S0 ezer főnyi lelkes ünneplő közönség, a magyar kormány, valamint az egész nemzetkö­zi diplomáciai kar képvise­lőinek — köztük Ravndal amerikai követ — jelenlété­ben felavatták Budapesten Magyarország legnagyobb és legújabb sportterét, a Nép­stadiont. A megnyitó ünnepségeken uj ragyogó győzelmeket arat­tak a magyar nép fiai. Az atlétikai versenyben 140:71 arányban győztek a kiváló norvég atléták fölött, fut­ballban pedig a Honvéd, a magyar bajnokcsapat 3:2 arányban legyőzte a világ egyik legjobb futballcsapa­tát, a moszkvai Szpárták-ot. Részletes tudósítás lapunk legközelebbi számában. Detroitban szeptember 7-én, Labor Day piknik a CRC rendezésében a Pardee Parkban, Telegraph and Wick Road. Finom ennivaló. Szónok, Hugh Bryson unionve- zér. ti ni imiiiimumimiimii mi m mi m m iimmiimiiii mi in ■V, Öt centtel emelik a kenyér árát a né- meljprszági amerikai bizományi üzletekben, ahol amerikaiak vá­sárolnak. (Végül még az ame­rikaiak is átmennek a keleti zónába ingyen kenyérért!) imiiimmumiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiliiliiniliiiliimiiiiiMiiiiiiimuiimiiiiiiiiiMiiMiiiiimiiiiHMiiiMK'ii'iiiiiii Uj magyar követ Washingtonban Budapestről jelentik: A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Weil Emil rendkívüli követet és megha­talmazott minisztert felmen­tette a washingtoni magyar követség vezetése alól. Az egészségügyi miniszter dr. Weil Emilt megbízta a buda­pesti orvostudományi egye­tem egészségügyi szervezési tanszékének vezetésével. Az Elnöki Tanács egyide­jűleg Szarka Károlyt rendkí­vüli követté és meghatalma­zott miniszterré kinevezte és megbízta a washingtoni ma­gyar követség vezetésével. meg f— és igen jelentőségtel­jes valami az, — hogy az angol és francia delegátusok elvileg közelebb állnak a szov­jet javaslathoz és szembefor­dulnak az amerikaival, mely mereven elzárkózik minden engedmény elől s a Syngman Rhee és John Foster Dulies közötti egyezményt veszi alapul. Ezekben a napokban akörüi forog a vita, hogy India résztvegyen-e az értekezle­ten. Az U. S. képviselői ellen­zik ezt, azt - hangoztatva, hogy Délkorea kivonulással fenyeget, ha Indiát beenge­dik az értekezletre. India volt az, mely beterjesztette az Egyesült, Nemzetek elé a hadifoglyok kicserélésére irá­nyuló javaslatot, meiy a vé­gén a fegyverszünetet ered­ményezte s ezt sem Syngman Rhee, sem John Foster Dul­les nem bocsátja meg neki. A helyzet azonban az, hogy Anglia és Franciaország be­jelentették, hogy a leghatá­rozottabban támogatják In­dia részvételét, hacsak az ön­ként vissza nem lép a jelölt­ségtől. Hogy a bejelentésnek nyomatékot adjanak, Sehvyn Lloyd, angol fődelegátus sza­badságra ment a bejelentés után és nem tér vissza, csak szeptemberben. — Schuman francia k ü 1 ü g yminniszter ugyancsak visszautazott Pá- risba. Az UN üléseit Henry Cabot Lodge U. S. főmegbizott any- nyira leplezetlenül szovjetel­lenes propagandára használ­ta fel, hogy az általános meg­ütközést kelt.ett az U. S. nyu­gati szövetségesei között is, melyek ezúttal szinte egy­ségben helyezkednek szembe az U. S. javaslatával. Az U. S. felvonultatta az UN eh Dr. Yung Tai Pun délkoreai külügyminisztert, aki a leg­vadabb kirohanást intézte a Szovjetunió és India ellen í végül azt hangoztatta, hogy Délkorea nem mond le arról, hogy “visszaszerezze” Észak- koreát,. Három évvel ezelőtt a Tru­man kormánynak sikerült el­fogadtatni a koreai beavatko­zást, mint az UN háborúját és sikerült az Egyesült Nem­zeteket, a szovjetellenes sző vétség fórumává átváltoztat­ni. Az a törekvés azonban, hogy az Egyesült Nemzetek tagságát ki akarják zárni s békéértekezlefről, hallgatóla­gos beismerése annak, hogy az ax valóságban sohasem voit az UN háborúja s hogy a2 Egyesült Nemzetek legtöbt tagja húzódozik az U. S. po­litika elfogadásától. Egyelőre mindössze négy délamerika országot sikerült Duilasék nak felsorakoztatni az U. S javaslata mellett és az á?s<- -iurmát, mely az U. S. ázsia ügynökségeinek központja. politikai értekezleten, melyek ténylegesen részt vettek a ko­reai háborúban. Kompromisz- szumnak tekinti azt, hogy a Szovjetunió is részt vegyen az értekezleten, az “ellen­ség” oldalán s nem mint az UN képviselője. Ezzel szemben a Szovjet­unió egy kerekasztal értekez­letet akar, melyen nem ellen­felek ülnének egymással szemben, hanem melyben egyformán « rész tvennének olyan országok, melyek ka­tonákat küldtek Koreába és olyanok, melyek semleges ál­lást foglaltak el. Ezek együt­tesen arra törekednének, nogy megoldjanak minden oiyan, a távolkelettel kapcso­latos problémát, mely hábo­rús veszélyt jelent. Az Egyesült Nemzetek tör­ténetében 'először történik E hónap 17-ike óta folya­matban van az Egyesült Nemzetek Politikai Tanácsá­nak ülése, hogy meghatároz­za, mely országok vegyenek részt a végleges> koreai békét s egyéb távolkeleti problémák megoldását célzó politikai ér­tekezleten, melynek a fegy­verszüneti egyezmény értel­mében október 27-én meg kell kezdődnie. Az Egyesült Nemzetek ezen ülésén dől el, nogy valóban lehetőséget te­remtenek-e a béke létrehozá­sára, vagy előre azzal a cél­lal indítják el a politikai ér­tekezletet,, hogy az sikertelen legyen. Két' fő javaslat áll egy­mással szemben a Politika: Tanács ülésén, az US és USSR javaslata. Az előbbi azt követeli, hogy csak azok a2 országok vehessenek részt a

Next

/
Thumbnails
Contents