Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-13 / 33. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 13, 1953 KEGYVEK ZSÁK ÁRPA EGY FORDULÓBAK így dolgozik a magyar kombájn — Magvarországi riport — ]• Az albertirsai határban pi-j rostet,ejti EMAG kombájn! jár az aranyló árpatáblában, j Az akácfák levelén még ott j rezeg a sok esőből egy_csepp, j az ut szélén még nedves a fű,1 mintha frissen mosakodott volna a határ. De a nap szikrázva süt, enyhe szél fuj, tö- rölgeti, szárítja a mezőt. A “Szabadság” tszcs kétezer holdján ez a 18 holdas árpatábla az első, ahonnan betakarítja a termést a kombájn. Gyönyörű, bőséges a termés. A szára erős a gabonának, mint-a nádé és ha az' ember beleáll a közepébe, nem látszik ki belőle. Lovász 1st-' vánt, a termelőszövetkezet tagját, aki a szekeret egy akácfa árnyékába állította, csak a hangjáról ismerni meg és abból lehet arra következtetni, hogy valahol ott jár, az arató-cséplőgép nyomában. Mikor fordul a gép és zsákot hullajt a tarlóra, elő i$ tűnik a gép mögül ő is meg Cselovszki János műn-1 .kacsapatvezető is. A gép gvö-1 nyörüen jár. Egyenletesen vágja a gabonát. Telnek a zsákok. Németh József, az aratórcséplőgép szerelője is a tarlón állva figyeli a munkát. Hol a gépet, nézi, hallgatja a motor zúgását, hol meg. az akácfa árnyékában álló szekérre vet egy pillantást. A- szekéren a felesége ül. Jegyzőfüzet a kezében, számolja és jegyzi, hány zsákot hordott már a szekérre Lovász István és Cselovszki János. Font,os a munka és sürgős. A több terméssel több a munka, több a gond is. És a “Szabadság” tszcs nemcsak a betakarításban, de a beadásban is első _ akar lenni. . Cselovszki János 48 esztendős. Emlékszik arra az időre, mikor még kézzel aratott az egész ország és legfeljebb ha az uraság földjére jutott ara- tógép, az is legelsősorban azért, hogy azután a második héten a tizennegyedrészért lehessen kapni részesarató- i kát. Most, az idei békeara- j fáskor már háromezer trak- forvontatásu aratógép s több mint ezer kombájn aratja az életet. A számokat mindenki tudja, de most itt érezni, látni, j hogy mit jelentenek ezek al számok a valóságban. Németh József, a szerelő még azt is hozzáteszi a fentiek-1 hez, hogy a gépek az egész! országban mintegy 160 ezer ember helyett végzik a leg-j nehezebb mezőgazdasági munkát. A számolás olyan dolog, hogy ha már benne tart az ember,, nincs kedve abba-1 hagyni. Lovász István azt; számolja: hány zsák gabonát; “termel” a kombájn egyet-! len fordulóban. 18 holdas az árpat^la, egyik széle a szekérút mellett fut, a vége meg egy völgyig ér, amit dolinának neveznek az idevalósiak. Ákácsor szegélyezi azt is, akár az idevezető utat. — A dolináig meg vissza egy forduló — ánapicju Cselovszki János. — Meglesz ! a 25—30 zsák. — Számoljuk meg — kiált a kocsi tetejéről Németh Jó- zsefné. A férfiak bólintanak. Most már mindenki számol. Gáspár József kombájnvezető, Andrási Lajos zsákos és természetesen Németh József meg Cselovszki János. . . A nap süti, a szél simogatja a határt. Az aratók meg a hőségtől és az izgalomtól pirosragyult arccal olvassák és a vállukra kapják a zsákot, azonnyomban, a^ hogy az arató-cséplőgép a tarlóra hullatja. — Több lesz, mint harminc! — mondja Cselovszki János, mikor a kombájn elér a dolináig és még nem is fordul! vissza, de Lovász István már j kiáltja: “Huszonkilenc!” . . . j Húsz zsák már a kocsinj van. Többet nem raknak rá. Nem bírnák a lovak. — Ez az igazi aratás — lelkendezik Németh Józsefné, mikor a szekér egy forduló- /al nem tudja behordani azt, imif a kombájn egy forduló- /al “termel.” Lovász István egy. szót lem szól erre a megjegyzés- j e, csak a gépet figyeli, a-,' mely zümmögve, muzsikálva íratja* az árpatáblát és zsá- ot zsák után dönt a tarlóra. Mikor már csak egy kőhajtásnyi távolság választja el íz arató-cséplőgépet a rakott szekértől, egy rövid időre megáll a hordás. Mindenki hangosan számol. — Harmincnyolc! — Harminckilenc! — Negyven! — kiáltja ■gyszerre a kombájnvezető és x zsákos. Egyetlen fordulóval negyven zsák árpát “termelt” a kombájn. De milyen árpát.! Qlyat, mint a gyöngy. Kiálli- Lásra lehetne küldeni innen,! egyenesen. Biztosan ez nyerné az első dijat. Amikor elindul a szekér a begyüjtöhelyre, Cselovszki János még utánuk kiált: — Aztán most már siessetek !. . . A kocsin ülők mosolyogva nfegetnek vissza. Sietriek. Jisők akarnak lenni. Némethiének különben is sietős a Jolga. Ma még az árpát íratja a kombájn, de holnap már a rozsra kerül a sor és izután következik a határi egszebb ünnepe, mikor majd i gazdag búzatáblákba állnak tele a kombájnok meg az iratógépek és a kaszások is tt vágják a rendet. Azon. a ’apón pedig, amikor majd az Iső kocsi búzát, viszik a föld- aüvesszövetkezet raktárába, i “Szabadság” termeiőszö- etkezet asszonyai kenyeret sütnek az EMAG-gyár mun- :ásainak, akik a kombájnt készítették . Joós Imre. illiniumiMiiiimimiiniiiMitMtut?•■■»in<i>t.i ,,,,, lecskeházán felépült az-uj, korszerű iskola. Az állam 240 ezer forintot fordított erre az építkezésre. Az iskola mellett ké- lyelmes lakást kapott a tanító is. Épül Románia ' filmvárosa A román főváros felé vezető országút mentén terül el Buftea — itt épül Románia uj, szociálista filmvárosa. A telep egy hatalmas park tő- szomszédságában emelkedik, ez volt egykor Stirbey herceg birodalmának székhelye. A- mikor $ herceg egyszeregyszer megunta a nizzai vagy montecarlói k a szinóéletet, Bufteára jött “kipihenni a fáradalmait.” Most a Román Népköztársaság szocialista kultúrájának egyik uj fellegvárát teremtik meg itt. Az uj filmváros gyors ütemben készül. Ma még csak telep, de hamarosan már valóban várossá lesz. Nagy játékfilmeket, közöttük szines- filmeket, dokumentum-, rajz- és bábfilmeket készítenek majd itt. Az építést nagy mértékben gépesítették. Jellemző a munka méreteire, hogy az építkezéshez szükséges téglákat maguk gyártják. Nemrég készítettek el kisegítő vállalatokat, a téglagyárat, a kovács- és a betonalkatré-; székét készítő üzemet. Hamarosan befejezik a filmváros díszletraktárának, a diszlet- festő- és varrómühelyek építősét. . Bufteán nagyon sok fiatal dolgozik, a filmváros csaknem teljes egészében az ifjúság müve lesz. tiMiMiimiiimiiiiiríiiiiiiiimiifiiiiiiHiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiii Üdülő a román király egykori kastélyában Az “Előre”, a Román Népköz- társaság néptanácsainak lapja leszámol az ország különböze részeiben lévő pompás üdülőhe-, yek életéről. A többi között ezeket írja: — Fenyves erdőn keresztül canyargó ut vezet a sinai Peli- sor-kastélyhoz. A kastély — a /olt élősdi királyi család pazar jtthona— ma a művészek üdülője. A földszinten van a szépen jerendezett nagy klubterem. Ide járnak a művészek olvasni, sakkozni, ping-pongozni. Gyakran rendeznek kulturestéket, amelyeken könyveket ismertetnek, /erseket szavalnak, előadásokat j tartanak stb. Máskor közös rá- ! uiohaligatást vagy filmelőadást j endeznek. Nemrégen a buka- ! .esti Állami Opera szólistáinak 1 így csoportja látogatott a si • raiai üdülőbe és hangversenyed szórakoztatta az ott pihenő nüvészeket. Az üdülő egész éven át nyitva iesz, hogy minél több művész öithesse szabadságát a festői szépségű helyen. ELVI OSZTÁLY (A magyar sajtó még Nagy Imre miniszterelnök uj gazdaságpolitikájának bejelentése előtt is kérlelhetetlen kritika tárgyává tette mindazokat a hiányosságokat, bürokratizmust, amelyek következtében a magyar dolgozók életszínvonala nem emelkedett a kívánt ütemben, vagy amelyek miatt más hátrányok származtak. Az ilyen kritikára jellemző az alanti irás, a- mely könyörtelenül kipellengérez egy minisztériumot azért, mert elhanyagoltak egy bányaváros uszodájának felépítését, illetve vízellátását.) Várpalotán van egy szép strand, a strandon van egy szép medence. A város lakói azonnali nem élvezhetik a hüs hullámok enyhét, mert a medencében nincs viz, s igy hüs hullámok sincsenek. Május 23-án a bánya- és energiaügyi minisztériumból egy oizottság járt Várpalotán, belenézett a medencébe és megállapította, hogy csakugyan nincs benne viz. A bizottság dicséreté iimiiiiiim Veszprémben a napokban kezdték meg agy uj, emeletes általános iskola építését. A tantermeken kivül könyvtárszobát, tanácskozó termet, szakköri szobát ás szertárt is építenek. .4jkán ősszel megnyílik az uj ál- ralános gimnázium. Baranyában évről évre több bölcsőde és napközi otthon . gondoskodik az apróságok jó ellátásáról, szórakozásáról. Az idén 16 korszerű huszágyas idényböl- csőde és 140 idénynapközi is működik a megyében. Homrogd községben negyedmillió forint beruházással uj orvosi rendelőt és orvosi lakást építettek. A pocsaji Uj ^Barázda termelőszövet- kezéti csoport földjén 22 mázsás átlagtermést takarítottak be ősziárpából. Az elmúlt -0—30 esztendőben nem volt Jyen gazdag árpatermés a pocsaji határban. A fertőrákosi Ságvári termelőszövetkezet 19 mázsás holdanként! átlagtermést ért el ősziárpából. A mosonmagyaróvári múzeumban természettudományi kiállítás nyílt meg. A Kiállítás bemutatja az ember származását, a munka történetét és az emberi tevékenyén- útját. iiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiimimiiiiimmimitiiiiiiiifiiiiiii i World Jewish áö^ress iilfakozik a nácikai támogató politika offen A Genfben ülésező Zsidó Világkongresszus felszólította Nyugat- és Kelet-Németor- szág kormányait, hogy ne engedjék meg a nácik újbóli előretörését célzó kísérleteket. A. L. Easterman, a világszervezet igazgatója (London) kijelentette, hogy a faji gyűlölet büntetésére irányuló kéréseket nem vette figyelembe a nyugatnémet kormány. (A keleti demokratikus német köztársaságban törvény bünteti az antiszemitizmust.) A WJC határozati javaslata leszegezi, hogy a náci mozgalom újraéled Németországban. Ugyanakkor a határozat sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a U. S., Anglia és más országok nem fogadták el az Egyesült Nemzetek elé beterjesztett, faj irtást betiltó javaslatot s reményét fejezte ki, hogy azt újból tárgyalni fogják és elfogadják a UN- ben. re legyen mondva: ott a helyszínen határozatot hozott, hogy Inotáról az egyik karsztkutból csövön át vizet kell vezetni az uszodába. Megállapodtak a tanáccsal a munkamegosztásban: a lakosság önkéntes munkával kiássa a 900 méter hosszú árkot, a minisztérium pedig julius 15- ig gondoskodik a csövekről. A várpalotaiak százável mentek árkot ásni, s két hét múlva, az árok tátongva várta a csöveket. De a csövek egyre késtek. Julius közepén érdeklődtünk a bánya- és energiaügyi minisztériumban, hogyan halad a munka. A felelős tisztviselőtől — ahogy mondani szakás — kitérő. választ kaptunk: — Nagyon sajnálom, én semmi különöset nem tudok mondani .. Megnyugtattuk: bennünket semmi különös nem érdekel, csupán az, hogy miért nincs még készen a csővezeték; iesz-e strand karácsony előtt Várpalotán, vagy sem .. De a tisztviselő nem állt kötélnek: 4 ■ — Nem, elvtársaim, a főnököm hozzájárulása nélkül ezeket a bizalmas dolgokat nem közölhetem. Hiszen tudja — tette hozzá meggyőző hangon — amióta bevezették az éberséget .. Próbáltuk megmagyarázni, hogy bár az éberséget “bevezették”, ettől ő még elárulhatná, hegy vájjon a csöveket is bevezették-e. Emlékeztettük, hogy ö maga járt lent Várpalotán annakidején ebben az . ügyben. Nagynehezen sikerült is annyira megpuhitanunk, hogy félretéve “tájékpzat^ansá^át”, főpö- ke iránt érzett tekintéiytisztele- tét és az “éberséget”: elmondott egyet' és mást. ~ Kiderült, hogy a 31/3-as Építőipari Vállalat lerakott 300 méter csövet, de tovább nem folytathatta, mert elfogyott a csöve. Ekkor a 4-es számú Mélyépítő Vállalat kapott megbízást: annak is volt csöve, de nem volt elegendő munkása. így hát az egyik vállalatnál volt ember, de nem volt" cső, a másiknál volt cső, de nem volt ember. Mikor megkérdeztük, hogyan tűrhették el ezt a huzavonát., a ieleiős lisztviselő figyelemreméltó kijelentést tett: * — .Értse meg elvtáisam: mi elvi osztály vagyunk. Mikor én rent jártam, elvileg megállapítottam, hogy mire van szükség, a többi már nem rám tartozik. Hát persze, hogy' értjük .. hegyne értenénk. A minisztérium elvileg megállapította, hogy Várpalotának nyáron szükségé van strandra, de hogy gyakorlatilag is cselekedni keil — ez más kérdés. A minisztérium elvileg megállapította, hogy csöveket kell lefektetni, de hogy gyakorlatilag lefektetik-e a csöveket, vagy maguktól lefekszenek — ez más kérdés. A minisztérium elvileg gondoskodik a dolgozókról, de ennek gyakorlati kivitelezését — nehogy hatásköri vita legyen — átengedi másnak. Mindez teljesen világos. Csak nem foglalkozhat egy elvi (!) osztály a gyakorlat kérdéseivel. Az osztály jóvoltából a várpalotai strandon nyáron elvileg lesz viz, de az elvi vizben gyakorlatilag nem lehet fürödni. A minisztérium eljárása viszont elvileg helytelen, gyakorlatilag pedig lelkiismeretlen és bürokratikus. i Hosszú István .
