Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-13 / 33. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 13, 1953 KEGYVEK ZSÁK ÁRPA EGY FORDULÓBAK ­így dolgozik a magyar kombájn — Magvarországi riport — ]• Az albertirsai határban pi-j rostet,ejti EMAG kombájn! jár az aranyló árpatáblában, j Az akácfák levelén még ott j rezeg a sok esőből egy_csepp, j az ut szélén még nedves a fű,1 mintha frissen mosakodott volna a határ. De a nap szik­rázva süt, enyhe szél fuj, tö- rölgeti, szárítja a mezőt. A “Szabadság” tszcs két­ezer holdján ez a 18 holdas árpatábla az első, ahonnan betakarítja a termést a kom­bájn. Gyönyörű, bőséges a termés. A szára erős a gabo­nának, mint-a nádé és ha az' ember beleáll a közepébe, nem látszik ki belőle. Lovász 1st-' vánt, a termelőszövetkezet tagját, aki a szekeret egy akácfa árnyékába állította, csak a hangjáról ismerni meg és abból lehet arra következ­tetni, hogy valahol ott jár, az arató-cséplőgép nyomá­ban. Mikor fordul a gép és zsákot hullajt a tarlóra, elő i$ tűnik a gép mögül ő is meg Cselovszki János műn-1 .kacsapatvezető is. A gép gvö-1 nyörüen jár. Egyenletesen vágja a gabonát. Telnek a zsákok. Németh József, az aratórcséplőgép szerelője is a tarlón állva figyeli a mun­kát. Hol a gépet, nézi, hall­gatja a motor zúgását, hol meg. az akácfa árnyékában álló szekérre vet egy pillan­tást. A- szekéren a felesége ül. Jegyzőfüzet a kezében, számolja és jegyzi, hány zsákot hordott már a sze­kérre Lovász István és Cse­lovszki János. Font,os a mun­ka és sürgős. A több termés­sel több a munka, több a gond is. És a “Szabadság” tszcs nemcsak a betakarításban, de a beadásban is első _ akar lenni. . Cselovszki János 48 eszten­dős. Emlékszik arra az időre, mikor még kézzel aratott az egész ország és legfeljebb ha az uraság földjére jutott ara- tógép, az is legelsősorban az­ért, hogy azután a második héten a tizennegyedrészért lehessen kapni részesarató- i kát. Most, az idei békeara- j fáskor már háromezer trak- forvontatásu aratógép s több mint ezer kombájn aratja az életet. A számokat mindenki tud­ja, de most itt érezni, látni, j hogy mit jelentenek ezek al számok a valóságban. Né­meth József, a szerelő még azt is hozzáteszi a fentiek-1 hez, hogy a gépek az egész! országban mintegy 160 ezer ember helyett végzik a leg-j nehezebb mezőgazdasági mun­kát. A számolás olyan dolog, hogy ha már benne tart az ember,, nincs kedve abba-1 hagyni. Lovász István azt; számolja: hány zsák gabonát; “termel” a kombájn egyet-! len fordulóban. 18 holdas az árpat^la, egyik széle a sze­kérút mellett fut, a vége meg egy völgyig ér, amit doliná­nak neveznek az idevalósiak. Ákácsor szegélyezi azt is, akár az idevezető utat. — A dolináig meg vissza egy forduló — ánapicju Cselovszki János. — Meglesz ! a 25—30 zsák. — Számoljuk meg — kiált a kocsi tetejéről Németh Jó- zsefné. A férfiak bólintanak. Most már mindenki számol. Gás­pár József kombájnvezető, Andrási Lajos zsákos és ter­mészetesen Németh József meg Cselovszki János. . . A nap süti, a szél simo­gatja a határt. Az aratók meg a hőségtől és az izga­lomtól pirosragyult arccal olvassák és a vállukra kapják a zsákot, azonnyomban, a^ hogy az arató-cséplőgép a tarlóra hullatja. — Több lesz, mint harminc! — mondja Cselovszki János, mikor a kombájn elér a do­lináig és még nem is fordul! vissza, de Lovász István már j kiáltja: “Huszonkilenc!” . . . j Húsz zsák már a kocsinj van. Többet nem raknak rá. Nem bírnák a lovak. — Ez az igazi aratás — lelkendezik Németh Józsefné, mikor a szekér egy forduló- /al nem tudja behordani azt, imif a kombájn egy forduló- /al “termel.” Lovász István egy. szót lem szól erre a megjegyzés- j e, csak a gépet figyeli, a-,' mely zümmögve, muzsikálva íratja* az árpatáblát és zsá- ot zsák után dönt a tarlóra. Mikor már csak egy kőhaj­tásnyi távolság választja el íz arató-cséplőgépet a rakott szekértől, egy rövid időre megáll a hordás. Mindenki hangosan számol. — Harmincnyolc! — Harminckilenc! — Negyven! — kiáltja ■gyszerre a kombájnvezető és x zsákos. Egyetlen fordulóval negy­ven zsák árpát “termelt” a kombájn. De milyen árpát.! Qlyat, mint a gyöngy. Kiálli- Lásra lehetne küldeni innen,! egyenesen. Biztosan ez nyer­né az első dijat. Amikor elindul a szekér a begyüjtöhelyre, Cselovszki János még utánuk kiált: — Aztán most már sies­setek !. . . A kocsin ülők mosolyogva nfegetnek vissza. Sietriek. Jisők akarnak lenni. Németh­iének különben is sietős a Jolga. Ma még az árpát íratja a kombájn, de holnap már a rozsra kerül a sor és izután következik a határi egszebb ünnepe, mikor majd i gazdag búzatáblákba állnak tele a kombájnok meg az iratógépek és a kaszások is tt vágják a rendet. Azon. a ’apón pedig, amikor majd az Iső kocsi búzát, viszik a föld- aüvesszövetkezet raktárába, i “Szabadság” termeiőszö- etkezet asszonyai kenyeret sütnek az EMAG-gyár mun- :ásainak, akik a kombájnt készítették . Joós Imre. illiniumiMiiiimimiiniiiMitMtut?•■■»in<i>t.i ,,,,, lecskeházán felépült az-uj, korszerű is­kola. Az állam 240 ezer fo­rintot fordított erre az épít­kezésre. Az iskola mellett ké- lyelmes lakást kapott a ta­nító is. Épül Románia ' filmvárosa A román főváros felé ve­zető országút mentén terül el Buftea — itt épül Románia uj, szociálista filmvárosa. A telep egy hatalmas park tő- szomszédságában emelkedik, ez volt egykor Stirbey herceg birodalmának székhelye. A- mikor $ herceg egyszeregy­szer megunta a nizzai vagy montecarlói k a szinóéletet, Bufteára jött “kipihenni a fáradalmait.” Most a Román Népköztár­saság szocialista kultúrájá­nak egyik uj fellegvárát te­remtik meg itt. Az uj filmváros gyors ütemben készül. Ma még csak telep, de hamarosan már va­lóban várossá lesz. Nagy já­tékfilmeket, közöttük szines- filmeket, dokumentum-, rajz- és bábfilmeket készítenek majd itt. Az építést nagy mértékben gépesítették. Jel­lemző a munka méreteire, hogy az építkezéshez szüksé­ges téglákat maguk gyártják. Nemrég készítettek el kisegí­tő vállalatokat, a téglagyárat, a kovács- és a betonalkatré-; székét készítő üzemet. Hama­rosan befejezik a filmváros díszletraktárának, a diszlet- festő- és varrómühelyek épí­tősét. . Bufteán nagyon sok fiatal dolgozik, a filmváros csak­nem teljes egészében az if­júság müve lesz. tiMiMiimiiimiiiiiríiiiiiiiimiifiiiiiiHiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiii Üdülő a román király egykori kastélyában Az “Előre”, a Román Népköz- társaság néptanácsainak lapja leszámol az ország különböze részeiben lévő pompás üdülőhe-, yek életéről. A többi között eze­ket írja: — Fenyves erdőn keresztül canyargó ut vezet a sinai Peli- sor-kastélyhoz. A kastély — a /olt élősdi királyi család pazar jtthona— ma a művészek üdü­lője. A földszinten van a szépen jerendezett nagy klubterem. Ide járnak a művészek olvasni, sak­kozni, ping-pongozni. Gyakran rendeznek kulturestéket, ame­lyeken könyveket ismertetnek, /erseket szavalnak, előadásokat j tartanak stb. Máskor közös rá- ! uiohaligatást vagy filmelőadást j endeznek. Nemrégen a buka- ! .esti Állami Opera szólistáinak 1 így csoportja látogatott a si • raiai üdülőbe és hangverseny­ed szórakoztatta az ott pihenő nüvészeket. Az üdülő egész éven át nyitva iesz, hogy minél több művész öithesse szabadságát a festői szépségű helyen. ELVI OSZTÁLY (A magyar sajtó még Nagy Imre miniszterelnök uj gaz­daságpolitikájának bejelenté­se előtt is kérlelhetetlen kri­tika tárgyává tette mindazo­kat a hiányosságokat, bürok­ratizmust, amelyek következ­tében a magyar dolgozók életszínvonala nem emelke­dett a kívánt ütemben, vagy amelyek miatt más hátrányok származtak. Az ilyen kritiká­ra jellemző az alanti irás, a- mely könyörtelenül kipellen­gérez egy minisztériumot az­ért, mert elhanyagoltak egy bányaváros uszodájának fel­építését, illetve vízellátását.) Várpalotán van egy szép strand, a strandon van egy szép medence. A város lakói azon­nali nem élvezhetik a hüs hullá­mok enyhét, mert a medencé­ben nincs viz, s igy hüs hullá­mok sincsenek. Május 23-án a bánya- és energiaügyi minisztériumból egy oizottság járt Várpalotán, bele­nézett a medencébe és megálla­pította, hogy csakugyan nincs benne viz. A bizottság dicséreté iimiiiiiim Veszprémben a napokban kezdték meg agy uj, emeletes általános is­kola építését. A tantermeken kivül könyvtárszobát, tanács­kozó termet, szakköri szobát ás szertárt is építenek. .4jkán ősszel megnyílik az uj ál- ralános gimnázium. Baranyában évről évre több bölcsőde és napközi otthon . gondoskodik az apróságok jó ellátásáról, szórakozásáról. Az idén 16 korszerű huszágyas idényböl- csőde és 140 idénynapközi is működik a megyében. Homrogd községben negyedmillió fo­rint beruházással uj orvosi rendelőt és orvosi lakást épí­tettek. A pocsaji Uj ^Barázda termelőszövet- kezéti csoport földjén 22 má­zsás átlagtermést takarítot­tak be ősziárpából. Az elmúlt -0—30 esztendőben nem volt Jyen gazdag árpatermés a po­csaji határban. A fertőrákosi Ságvári termelőszövetkezet 19 mázsás holdanként! átlag­termést ért el ősziárpából. A mosonmagyaróvári múzeumban természettudo­mányi kiállítás nyílt meg. A Kiállítás bemutatja az ember származását, a munka törté­netét és az emberi tevékeny­én- útját. iiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiimimiiiiimmimitiiiiiiiifiiiiiii i World Jewish áö^ress iilfakozik a nácikai támogató politika offen A Genfben ülésező Zsidó Világkongresszus felszólította Nyugat- és Kelet-Németor- szág kormányait, hogy ne en­gedjék meg a nácik újbóli előretörését célzó kísérleteket. A. L. Easterman, a világszer­vezet igazgatója (London) kijelentette, hogy a faji gyű­lölet büntetésére irányuló ké­réseket nem vette figyelem­be a nyugatnémet kormány. (A keleti demokratikus né­met köztársaságban törvény bünteti az antiszemitizmust.) A WJC határozati javaslata leszegezi, hogy a náci moz­galom újraéled Németország­ban. Ugyanakkor a határozat sajnálkozását fejezte ki ami­att, hogy a U. S., Anglia és más országok nem fogadták el az Egyesült Nemzetek elé beterjesztett, faj irtást betiltó javaslatot s reményét fejezte ki, hogy azt újból tárgyalni fogják és elfogadják a UN- ben. re legyen mondva: ott a hely­színen határozatot hozott, hogy Inotáról az egyik karsztkutból csövön át vizet kell vezetni az uszodába. Megállapodtak a ta­náccsal a munkamegosztásban: a lakosság önkéntes munkával kiássa a 900 méter hosszú árkot, a minisztérium pedig julius 15- ig gondoskodik a csövekről. A várpalotaiak százável men­tek árkot ásni, s két hét múlva, az árok tátongva várta a csöve­ket. De a csövek egyre késtek. Julius közepén érdeklődtünk a bánya- és energiaügyi minisz­tériumban, hogyan halad a munka. A felelős tisztviselőtől — ahogy mondani szakás — kité­rő. választ kaptunk: — Nagyon sajnálom, én sem­mi különöset nem tudok mon­dani .. Megnyugtattuk: bennünket semmi különös nem érdekel, csupán az, hogy miért nincs még készen a csővezeték; iesz-e strand karácsony előtt Várpalo­tán, vagy sem .. De a tisztviselő nem állt kö­télnek: 4 ■ — Nem, elvtársaim, a főnö­köm hozzájárulása nélkül eze­ket a bizalmas dolgokat nem közölhetem. Hiszen tudja — tet­te hozzá meggyőző hangon — amióta bevezették az ébersé­get .. Próbáltuk megmagyarázni, hogy bár az éberséget “bevezet­ték”, ettől ő még elárulhatná, hegy vájjon a csöveket is beve­zették-e. Emlékeztettük, hogy ö maga járt lent Várpalotán an­nakidején ebben az . ügyben. Nagynehezen sikerült is annyi­ra megpuhitanunk, hogy félre­téve “tájékpzat^ansá^át”, főpö- ke iránt érzett tekintéiytisztele- tét és az “éberséget”: elmondott egyet' és mást. ~ Kiderült, hogy a 31/3-as Épí­tőipari Vállalat lerakott 300 méter csövet, de tovább nem folytathatta, mert elfogyott a csöve. Ekkor a 4-es számú Mély­építő Vállalat kapott megbízást: annak is volt csöve, de nem volt elegendő munkása. így hát az egyik vállalatnál volt ember, de nem volt" cső, a másiknál volt cső, de nem volt ember. Mikor megkérdeztük, hogyan tűrhették el ezt a huzavonát., a ieleiős lisztviselő figyelemremél­tó kijelentést tett: * — .Értse meg elvtáisam: mi elvi osztály vagyunk. Mikor én rent jártam, elvileg megállapí­tottam, hogy mire van szükség, a többi már nem rám tartozik. Hát persze, hogy' értjük .. hegyne értenénk. A minisztéri­um elvileg megállapította, hogy Várpalotának nyáron szükségé van strandra, de hogy gyakor­latilag is cselekedni keil — ez más kérdés. A minisztérium el­vileg megállapította, hogy csö­veket kell lefektetni, de hogy gyakorlatilag lefektetik-e a csö­veket, vagy maguktól lefeksze­nek — ez más kérdés. A minisz­térium elvileg gondoskodik a dolgozókról, de ennek gyakorlati kivitelezését — nehogy hatáskö­ri vita legyen — átengedi más­nak. Mindez teljesen világos. Csak nem foglalkozhat egy elvi (!) osztály a gyakorlat kérdéseivel. Az osztály jóvoltából a várpa­lotai strandon nyáron elvileg lesz viz, de az elvi vizben gya­korlatilag nem lehet fürödni. A minisztérium eljárása vi­szont elvileg helytelen, gyakor­latilag pedig lelkiismeretlen és bürokratikus. i Hosszú István .

Next

/
Thumbnails
Contents