Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-13 / 33. szám
August 18, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A tiszapalkonyai müvek Egy uj magyar film ismertetése Három nép közös alkotása Süni, sötét a csend. A síkság kihalt. Október néma, fáradt és j szomorú. Szederkény felől szellő szalad Tiszapalkonya felé. Belekap az utmenti fákba, megzör- renti a gémeskut ostorfáját, beles a palkonyai ablakokon. Pal- konya alszik. Csak a Tisza suhog a füzesek alatt, mintha álombavesző altatódalt dúdolna. E táj száz éve, ezer éve ilyen kihalt, ilyen szikmarta földü,1952 * 1 ilyen magános, ilyen hallgatag. | A csendet — 1952 október 30- | án este fél 11-kor — motorberregés repeszti szét. Az utón te-, hergépkocsi rohan, a sötét síkságba belevág a fénycsóvaja. i Egy-két bóbiskoló varjú riad- j tan felröpül. Az akolban meg- j mozdulnak az egymás derekához dőlt juhok. Egy vénasszony még gyertyát is gyújt egy palkonyai házban, hárászkendöt borit a vállára, leszalad a kert aljára: mi történt? Földindulás van? A motor zug, a zaj közeledik. A gépkocsi átvág a mezőn, a jármü-nem-járta utón s a gátőr háza előtt fékez. Pesti sofför ugrik le. Mekocogtatja az ablakot: — Hé elaludtunk? Ingben-gatyában, kezében viharlámpással szalad ki a gátőr: — Mi az, mi történt? Látni még nem lehet, csak sejteni, hogy megrenditően nagy dolog: Egy nagy alkotás elöre- küldött üzenete érkezik. — A géptávirót hoztam le az erőmű építkezéséhez. Hová tegyem? — A lépcsőtől balra. Abba a kis szobába. Hét hónappal később “abban a kis szobában” állok. A gép szine hamvaskék. önvenkét betűje fekete. Acélkarjai épek, gumihengere kopott. Előtte fonott szék, rajta Szűcs Erzsébet, az Erőmű Beruházási Vállalat (ERBE) tisztviselője ül. Széles vál- lu, kerek arcú, mosolygásra mindig kész lány. Keze sebesen szalad a billentyűkön. Kopog, kopog. A gép mellett gyorsfűzőbe font halványzöld sürgöny- kötegek. Az egyiken az áll: “kimenő táviratok”, a másikon “érkezett táviratok.” A két irás. csomó egyik legnagyobb építkezésünk hét hónapját, a magyar a csehszlovák és a román nép közös vállalkozásának indulását őrzi. Mig kopog a gép, zug az áram, ütődnek a billentyűk s rohannak a mondatok Palkonya és Pest között, belelapozok a táviratokba. Éjféli tárgyalás volt a Bethlen-kastélyban 1952 nov. 3. Első ízben sikerült központtal kapcsolatot felvenni. Tisza vízállása nov. 1-én 4.5 méter. Eső dacára 250 tonnás uszályból alapkő kirakása folyik. Ut- és vasútépítés megkezdődött. Leállók. ERBE. Tiszapalkonya. Aznap éjjel játszódott le a következő jelenet: — Tudjátok, mibe kerül egy napi fuvar? —Halljuk! — Husz-huszonnégyezer forintba. Áll a vita három vasútépítő mérnök között. Nem messze vagyunk Tiszapalkonyától, a 29/2- es Ut- és Vasútépítő Vállalat főhadiszállásán, a sajószögedi volt Bethlen-kastély egyik szobájában. A vita egy órája tart. Ej fél van. A falu mélyen alszik. A legnagyobb magyar hőerőmű és a Tiszamenti Fóldgazfel- dolgozó Kombinát olyan területen épül, ahova sem ut/, sem vasút nem vezet. Utolsó posta nek előregyártása augusztusban kezdődik meg. Utazás a jövőbe 1953 márc. 17. Csala és Román kartársak közös megbeszélése értelmében az erőmű főépületének alapozása megkezdhető. ERBE. Tálosi. Budapest. Tálosi Gyula, a budapesti erőmű beruházási 29 esztendős mérnöke — zömök, dushaju, fekete fiú — mellettem lepked a nyári hőségben. Rendkívül mozgékony ember. Észak felé mutat: — Látja az akácfasort? Mögötte fog felépülni a tiszamenti Földgázfeidolgozó Kombinát. A földgázt Románia szállítja. Gázvezeték épül a föld alatt, a Ti- sza«alatt. Dél van. Ebédszünet. — A pipacstenger mögött épül fel a legnagyobb magyar erőmű. Látja? Nem látok mást, mint puszta földet. Forró szél nyargalász. — Mögötte lesz az erdő, a varos. Látja? Három akácfa hajlong a síkság közepén. Egyik ágon bábaszarka cserreg. 1 Néhány éve még kinevetem legyintek s megyek tovább. — Közben azonban szereztem néhány tapasztalatot. 1950 májusában a pentelei síkságon állva azt mondta Teván Zsófia mérnök: “Itt egy nagy város lesz.’ És két év múlva visszatérv« megtaláltam a nagy várost “Látja az erdőt?” — s a suhogó esőben cérnavékony facsemetékre mutattak. Nem tudtam megkülönböztetni őket: esőfüg- 1 göny ez vagy erdő? Vékonyai í voltak, mint a cérnaszál. És kel j és múlva leheveredtem az er- i dőben, árnyékot adó hüs lomb. ! jai alatt. ; — Igen, mondom Kovácscsa l együtt, arra lesz a város. Északra a kombinát. Előttünk az erő- I mü. A posta. A kultúrpalota I “Nem látja?” Dehogy nem! — Hogy is kérdezhet ilyet? Hiszer ! itt van, előttünk, már majdnem füstölögnek a kéményei .. Egész Magyarország 1945 május 26. Felvonulási épületek műszaki átvétele hol- , nap, szerdán, 27-én lesz. ERBE Román. Budapest. Román Istvánnal, a tiszapalkonyai építkezés beruházás: : megbizottjával, a magyar-cseh- szlovák-román vállalkozás vezetőjével együtt — ma, 1953 nyarán — lebbencslevest kanalaztunk a géptáviró mellett fekve konyhában. — Mari néni, a lányok nem mennek férjhez Palkonyán? Mari néni odalibben. Már miért ne mennének? — Mert sótlan, Mari néni. Megsózzuk a levest, kanala. zunk, hallgatunk. Román 1st ván marosvásárhelyi származást 38 esztendős volt villanyszereié A nyíregyházi erőmű, később pe dig az Erőmüipari Központ igazgatója volt. A Magyar Műnk' Érdemrend aranyfokozatána, tulajdonosa. Tizenhat falut egy maga villamosított, ötkor ke hétig tanul, a budapesti Gazda sági és Műszaki Akadémia második évét végzi az energiagazdálkodási tagozaton. Budán lakik, nős, tizenhárom esztendős lánya van, kedvenc szórakozás: a hegymászás és a vadászat. 1 bánhidai erdők felé jár. Székel: ember s szótlan természet. — Milyen nagy lesz a zerőmü' — kérdem. — El tudja látn például egy akkora városnak mint Budapestnek, a világítását? Felnéz a tányérról: VIHARSAROK Nyékládháza, azután jön a világ vége, a szikes pusztaság. Nyek- la^uazaroi szekerem keli a helyszínre szállítani az erőmű csehszlovák kazán, és turbinaszerelőinek fából készült felvonulási épületeit, a berendezést, asztalokat, szekrényeket, Írógépet, gumicsizmát, munkaruhát, gépalkatrészt, élelmet. — Nem tehetünk semmit — mondj a az egyik mérnök. — 1953 szeptember 30-ra vállaltuk az ut- és vasút megépítését. A határidőt betartjuk. — Nem tartjuk be — vág közbe Bobok György, a főmérnök. — Hanem? — Előbbrehozzuk három hónappal és ezzel az országnak 2 és fél millió forint szekérfu- var-költséget takarítunk meg. Valaki zörög az ablakon .. — Csak a szél kocog, — feleli Pfundner mérnök. A szel tépi a kastélyablakokat. Az üveget verni kezdi az eső is. Alant a Sajó füzese zug. — Az egyik földgép leállt — középkorú férfi toppan be, gázolajtól maszatos arccal és kezeslábasán sürü foltokkal. — Megyek — Bobok viharkabátot ölt, alakja néhány pillanat múlva belevész a tompafé- nyü, komor éjszakába. Nem egeszen három hónap múlva a három mérnök közül az egyik nyelvével csettint mellettem. Zuhog a nap. Az uj vasútvonal mentén állunk. Azt mondja, elsején sört isznak, szinte már érzi a jeges árpa- izt, a fehér habot, a komló kesernyés zamatát. A vasútvonal 1953 .szeptembe/ 30 helyett 1953 junius 30-ra elkészült. Julius 1: bejárati próba és .. sörcsapolás. Az egerek és az épitésvezető 1952 nov. 6. ERBE. Tiszapalkonya. Holnap érkezem. Feller cpitésvezető. Ma, 1953 junius 26-án — a pusztában találkozom vele: Egy földgép mellett tréfásan pukedlit csinál és bemutatkozik: — Feller József épitésvezető az Építőipari Földmunkát Gépesítő Vállalattól. Ezt a szép hosszú .revet külön meg kell tanulni. Egy hét s már megy is. Testes, magas, középkorú férfi, rövid nadrágot visel, szakad róla a viz, folyvást tréfál és jó- aedvü. Fehér ing, barna haj, napsütötte arc, a nap záporában összébb húzott hunyorgó szemek. — Hogy volt az az egérhistória? — Már Pesten is tudják? Úgy történt, hogy ideérkezem egyheti élelemmel. Volt kulákhaz- ban ütöttem tanyát. Másnap keresem a kosztot. Nines. Megették az egerek. Harmadnap felkelek, keresem a gumicsizmát, próbálgatom. A csizma cincog. Éjjel két egércsalád költözött belé. Hát ez igy nem jó, gondolom. Beszerzek egy kutyát. Lompos kuvasz volt, béketürő, csendes állat. Sétál az egér előtte, a kutya hüsöl az árnyékban, nézi, hunyorog. De nem mozdul. Ezek nászutasok lehettek, doromboltak napszámra s nedves, kerek szemekkel nézték egymást. Szerelem kellett nekik, nem egér. Vegén is kimentem egy csapdával a mezőre, fogtam egy menyétpárt, betelepítettem •két a padlásra. Minden ege- et kipusztitottak, azután dol- ukvégeztével búcsú nélkül eltávoztak. Ez a derüs-kedvü férfi vezeti i tiszapalkonyi építkezés földmunkáit. Az erőmű épületrészeitak volna film-szakembereink érdemesebb tájat választani a Viharsaroknál. Alapos körültekintéssel kutatták fel s illesztették be azoka ta régi filmfölvételeket is, amiknek javarésze mondhatnék “feketén”, cenzori szemek, hivatali közegek legszigorúbb tilalma ellenére készült az egykori budapesti Teleki-tér munkanélküli viharsarokbéli kubikosairól, Békéscsaba, Szarvas, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó emberpiacairól. Hogyan oszlottak el az elnyomás és nyomor komor fellegei a Viharsarok népének feje fölött? A bécsi Har- ruckernek utódai által és a többi Habsburg-kegyenc föl- desur által sokáig bitorolt ezer holdakat visszaadták az egyetlen jogos birtokosnak, a dolgozó népnek. Pergő képek, jól kiragadott pillanatfölvételek sorozatában tükröződik a nagy változás. Élő tanuságté- telek sorozatát adja ez a film azok felrázására, akik könnyen válnak kételkedőkké, közömöbösökké vagy feledékenyekké. Akik pedig tudják, mit kaptak az uj rendben, a tartós béke még harcosabb védőivé válhatnak e film láttán. Hiszen a viharsarki árterek gátőrei ma nem szikes puszták fölött őrködnek, hanem rizsföldek fölött. öntöző csatornák hálózzák be a Dél-Tiszántjil vidékeit. Mezővédő erdőpásztá- kát formálnak. Dús növénykultúrák nőnek ki a szikkadt rónaságon. Gyökeresen megváltoztak a mezei élettel együtt a viharsarki városok is. A haladó igényű lakossága miatt hátráltatott Békéscsaba nemcsak megyeszékhellyé, de ipari központtá is vált. Az újjáalakított régi Bohn-gyárban termelik az öt,éves terv nagy országos építkezéseihez a legtöbb téglát. Amellett újabb gyárak épülnek. Szentesen száz traktoros gépállomás épül. A Bolza grófok egykori parkja — Bátorliget mellett az Alföld egyik legérdekesebb botanikus kertje —, az országfásitás anyaerdejévé vált. Mezőhegyes állami ménese a régi Magyar- országon csak kirakati üzem volt. Most egy egész ország marha- és lótenyészetét javítja meg az újjáépített és kibővített állami gazdaság. Hódmezővásárhelyen nem hiába, vágta bírái szemébe Szántó Kovács János: “A mi áldozatunk nélkül nem haladhat előre a nép” Ipari város lesz a nagy faluból és Tornyai János nagyszerű kulturkezdeményei is célba találtak. Klasszikus operákat hallgatnak a dolgozó t/ömegek ott, ahol a rég* urakat a vendéglő és nem a színház érdekelte. A film kísérőzenéjében a Kossuth-dijas Farkas Ferenc és Vaszy Viktor Bfel-Tiszán- tul legszebb magyar népdal- motivumait elevenítik föl A szabadságra vágyó szépapák dalai méltókép hangolódnák az uj élethez, unokáik derűsebb dalaihoz. / A Hármas Körös torkolati vidékétől a Tisza-Maros szögéig húzódó tájat nevezik földrajzi szakembereink Dél- j Tiszántúlnak. Köznyelvünkben j ó i d eje “Viharsarok” néven emlegetik. Ez utóbbi név okát, eredetét aligha szükséges bővebben magyaráznunk. Nincs még egy vidék Magyarországon, ahol a mező- gazdasági jellegű lakosság körében — legalább is az ut,olsó évszázadban — élesebben, izgalmasabban, tanulságosabban viharzottak volna az ellentétek, mint itt. A mi nagyközönségünk okkal és joggal érezt,e nagy hiánynak, hogy Magyarország tájairól mindeddig nem készültek hasonló filmek. Kissé későn, de mégsem elkésve pótolja ezt a hiányt a Híradó- és Dokumentum Filmgyár. Színes, zenés filmsorozatban ismerteti Magyar- ország tájegységeit s az elmúló régi és a születő uj közötti különbségeket. Az ujtipusu film-sorozat í első színes, zenés magyar tájfilm szinteréül aligha tud— Olyan nagy lesz, hogy az egész Magyarországot világíthatná. Egy főmérnök nyaral Ebéd után visszatérek a gép- táviróhoz. Szűcs Erzsiké kopog, kopog. A gyorsfűzőbe font sür- gönykötegeket becsukom, a meg nem irt táviratok képzeletben könyvét felnyitom. Ez az erőmű egy nagy műnek egyik láncszeme. Ezeken a billentyűkön 1954-ben jelenteni fogják, hogy első gépegysége kész. 1956-ban, hogy az egész erőmű termelni kezdett. Egyszer — talán nemsokára — lekopogják rajta, hogy Miskolcon ezertonnás hajók befogadására alkalmas kikötő épült s a kikötőn át, a miskolc- tiszapalkonyai Sajó—Tisza-csa- tornán keresztül az erőmű kazánjaihoz befutott az első sajó- nenti barnaszén. Talán Szűcs Erzsiké, talán már valaki más idja hírül majd, hogy a föld- datti csővezetéken megérkezett i román földgáz. Az erőmű ára- nával működni kezd a kombi- iát. Este megtartották az elsí iperaelőadást. — Sürgöny — kiált Szűcs Erzsiké. 1953 jun. 26. Széchy főmérnök szabadságára odaérkezik. Felvillan előttem Széchy László, az inotai November 7 Erőmű 'pitésvezető főmérnökének nyúlánk alakja, ősz haja, barnar: ült arca, testhezálló bőrmel énykéje, derűs mosolya. Már tudna n érkezéséről. Gorr loskodtak a szállásáról, a pásztorral megbeszélték, hogy minien nap kap komolyát, a gat- írrel, hogy tehenétől tejet, a lalusiaktól azt, hogy kap tojást, zöldséget. De miért a pusztában nyaral egy erőmüépitő főmér- i nők? Tálosi megjegyzi: nagyj horgász az öreg, vonzzák a ti-1 zai halak. Román hozzáteszi: j násért jön ő. Tnotáról valósággal elkergették menjen már pihenni. Ha mu- ! száj, megy. Akár a pusztába, és elszökött Tiszapalkonyára. Erő- nüépitkezés azért a pusztában s akad .. Ruffy Péter
