Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-12-31 / 52. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 31, 1953 Mi újság Magyarországon? Budapesten és vidéken több mint nyolcezer iparengedélyt adtak ki eddig Budapesten eddig 1,680 kisiparos kapott iparengedélyt, köztük különösen sok cipész és szabó. Az iparengedélyek kiadásában a IX. kerület vezet, ahol 300 engedélyt adtak ki. Ha a kisiparosok a 'kerületben nem kapnak engedélyt, í fellebbezhetnek a felsőbb hatósághoz. Nagyrészt azért kerül sor fellebbezésre, mert nem olyan kerületbe kérték az engedélyt, ahol munkájukra szükség volna. A fellebbezők egy részét azokba a kerületekbe irányítják, ahol hiány van kisiparosokban. Az uj iparengedélyes kisiparosoknak már több mint a fele megkezdte működését. A többiek azért nem dolgoznak! még, mert folyamatban van hiteligénylésük, az anyagkiutalás, vagy*még nem kaptak helyiséget. Még mindig hiány van bádogos, szerelő, villanyszerelő, lakatos, de főleg rádió- szereiő kisiparosokra. Meggyorsult vidéken is az ügyintézés, sehol sijics már torlódás. A megyék közül Baranya vezet az iparengedélyek kiadásában. Vidéken és Budapesten eddig összesen 8,6?3 iparengedélyt adtak ki a tanácsok. Még mindig sok kisközség vár fodrászra, szabóra, kovácsra, bognárra. Január 1-től javul a kisiparosok anyagellátása. Eddig' a megyei központokban szerezhették be munkájukhoz azl anyagot, a jövő év elején már 80 járási székhelyen osztják) el azt. Ez nagy időmegtakarítást jelent. Cegléden 100 lakás épül a Mélyépitöipari Munkaeszközjavitó Vállalat dolgozóinak. Az uj lakótömb nyolc házból áll majd. Az építkezés színhelyéül Cegléd egyik legszebb fekvésű területét, a városi park mellett jelölték ki. A falusi dolgozók áruellátásának javítása érdekében ez év végéig újabb 51 földműves- szövetkezeti bolt nyílik Szolnok niegyében. Nemcsak a nagyobb településeken, hanem a tanyai világban is nyitnak uj üzleteket. A jövő Budapestjének tervei Kormányunk programmja, amely egyik fontos céljaként a lakásépítés nagyarányú fokozását, tűzte ki, nagy és megtisztelő feladat elé állította Budapest építészeit. A gyorsütemü, nagyarányú lakásépítkezés közeli megvalósulása különösen sürgőssé tette, hogy pontosan kidolgozzuk Budapest általános városépítési tervének irányelveit, hogy a folyamatban lévő épitkezések már ennek a tervnek szerves részeiként valósulhassanak meg. így azok a városrendezési teendők, amelyeket eddig elég távolinak tekintettünk, most közeli feladatokká váltak. Ezért meg kell vizsgálnunk városrendezési tervezésünk eddigi hibáit,,, s a kormányI Irta: PREISICH GÁBOR, Budapest főépítésze ! latokat Budapest városköz- ! pontjának kialakítására, a i Dunapart további beépitésé- ] re, részletesen megvizsgál-- tűk a Belváros, Víziváros, st,b.- { rendezésének lehetőségeit; de nem készítettük elő meg- | felelően az egyes uj lakóne- ! gyedek tervét. Feladataink nagyságát már az építendő lakások hatalmas száma is mutatja. Tiz év j alatt tiz- és tízezer lakás ! épül Budapesten. Számitá- ) saink szerint annyi lakost i juttatunk uj otthonhoz* mint ) Újpest, Kőbánya, Pesterzsé- J bet, Csepel, Kispest és Lőrinc I mai lakossága együttvéve. ii tmiiiiiriiiiiiimiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM'iiiiiiiuiiiMiiiiiiiiiiii mm ni mi mii A KÖZÖSSÉGI ESZME SZOLGÁLATÁBA!! Irta: dr. Kujáni Ferenc kalocsai érseki helynök Minden gazdasági rendszer termel javakat, de azok ter-1 melése és elosztása a gazdasági felfogás szerint merőben kü-j lönbözö. A gazdasági liberalizmust valló és követő országok-) ban a termelés végső rugója az egyéni érdek. Ezeknél a főcél a termelt áruk számára a piacok meghódítása és a busás | haszon, a profit. Itt a termelést a kíméletlen s a versenytársakat legázolni akaró szabad verseny irányítja, ami előbb- utóbb gazdasági anarchiára vezet, mert annak csiráit magában hordja. Az anarchia szükségképpen válságokat idéz elő, amelyek kitörését a gazdasági rendszert markukban tartó egyének sokszor a meglevő készletek bűnös elpusztításával iparkodnak elodázni. E tekintetben a gazdasági liberalizmus története olyan adatokat szolgáltat, amelyek egyenesen megdöbbentőek. Tudunk tengerbe vetett tea- és kávérakományokról, tudjuk, hogy búzakészleteket sokszor kazánfü- tésre használtak, ahelyett, hogy ezeket a rászorult népeknek juttatták volna, mert a világipaci árak színvonalát rháskép nem lehetett fenntartani. A szociális felfogás ezzel szemben elfordul a gazdasági anarchiától s az egyéni önzés helyébe a közösség javát állítja, a termelést nemkülönben, a fogyasztást igazságos rendszer szerint kívánja szabályozni. Le akarja építeni azokat a válaszfalakat, amelyeket a kíméletlen egyéni önzés emelt a társadalmi osztályok között s amelynek jellemzője a kevésszámú milliomos s a nincstelenek óriási tömege. Melyik felfogás áll közelebb az evangéliumi morálhoz, az nem szorul bizonyításra. Elég az első keresztény egyházközség példájára mutatnunk, amelynek megtért kérész-j tényei az önzés morálját megtagadva, a birt javak testvéri megosztását vallották és gyakorolták. Ennek a felfogásnak adtak kifejezést azok a főpásztori körlevelek is, amelyek nálunk a nyár folyamán a híveket a gazdasági munkák gondos végzésére s a termésbeadás teljesítésére buzdították. HITÜNK PARANCSA Ilyen gondolatokból kiindulva irtuk mi is annakidején, hogy a termények, a kenyérmagvak végső célja az, nogy a társadalom, a nagy emberi közösség zavartalan ellátását biztosítják. Mert amikor a mindennapi kenyérért imádkozunk, azt nemcsak magunk számára kérjük, hanem minden embertársunk számára is. Azt mondjuk ugyanis, mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Népünk jólétének emelése, az ország rendjének és békéjének biztosítása, egymás segítése gazdasági, kulturális,! szociális eredmények fokozásában, a természetes és természetfölötti erkölcsi életnek egyaránt követelménye. Kép a jövőből: Terv Budapest városközpontjának kialakítására az Engels-téren Programm szellemében ki kell azokat javítanunk. Első fontos ■ feladatunk, hogy az eddiginél sokkal inkább vegyük tekintetbe a lakosság tényleges szükségleteit. Hosszabb ideje dolgozunk már a főváros több évtizedre kiterjedő városépítési tervének kialakításán, de mindeddig csak kevéssé tártuk fel azokat, a legsürgősebb feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk. Általános tervelgondolkodásunkban kijelöltük az iparfejlesztés céljára szükséges területeket a közlekedés nagyarányú távlati fejlesztésének vonalait, a lakóterületek, parkok elhelyezését, a város építészeti kompozíciójának körvonalait. De nem jelöltük meg elég pontosan a megvalósítás első szakaszait, azt, hogy ha építkezünk, hol kell kezdeni; nem terveztük meg, hogyan biztosíthatjuk az első és a későbbi szakaszok szerves összefüggését úgy, hogy teljes építészeti együttest alkossanak. Az általános terv kidolgozásánál eddig nem vettük kellően figyelembe a lakóépületek városalkotó szerepét. Foglalkoztunk a hatalmas méretű és nagyjelentőségű középületek, az uj Nemzeti Színház és koncertterem, az uj főiskolák, a nagyobb sport, telepek elhelyezésével, de kissé elfelejtkeztünk arról, hogy a város elsősorban lakóépületekből áll. Készítettünk váEnnyi uj lakást természetesen nem lehet már csak az eddig “feltárt” üres, illetve bontással szabaddá tehető-területeken felépíteni. Újabb nagy területeket kell igénybevenni, s meglévő, elavult városnegyedeket, kell átépíteni. Nagy feladat ez, hiszen a sokezer lakást olymódon kell elhelyezni, hogy azok egészségesek legyenek, s lakóik könnyen megközelíthessék munkahelyüket. Ugyanakkor gondoskodnunk kell a lakóházakhoz tartozó parkok, játszóterek, oktatási s egészségügyi intézmények létesítéséről, az üzletek és közmüvek hálózatának kialakitsá- ról. Ezeknek a feladatoknak, tanulságoknak számbavételével a budapesti városi tanács tervezőirodája kiegészítette Budapest városépítési tervére vonatkozó javaslatát. Ez a javaslat a főváros fejlődésének 20—25 éves- távlatát öleli fel nagy vonalakban. Eny- nyi idő szükséges a kapitalista városfejlődés hibáinak felszámolásához, amelyek a világ egyik legszebb fekvésű, legegészségesebb természeti adottságokkal és nagyértékü építészeti alkotásokkal ren delkező városát elcsufitoták. Ennek a fejlődésnek következménye a belső városrészek egészségtelen túlzsúfoltsága, Ugyanakkor a rendezetlen, spekulációs lehet ősegeket nyújtó külvárosi települések k'-’ +kezése. » "azdagok szál mára épült villanegyedek és | a városszéli nyomortanyák kiáltó ellentéte, a közlekedés I megoldatlansága, a zöldterületek csekély terjedelme és egyenetlen elosztása. Javaslatunk, amikor ezeknek a hiányosságoknak megszüntetését veszi - tervbe, igyekszik felhasználni és továbbfejleszteni a város meglévő értékeit, egészségesen kialakult körút- és sugárut- ! rendszerét, múltjának miivé- { szí értékű emlékeit. A javaslat elválasztja az ipari üzemeket a lakóterületektől, biztosítja ezek között a jó közlekedési kapcsolatot, kiegé- | sziti az útvonalak meglévő hálózatát,. uj, tágas tereket | létesít, lefekteti a parkok hálózatának rendszerét, amely a meglévő nagyobb parkok, a Városliget, a Népliget összekötésével, valamint a belső városrészek “fellazításával” biztosítja majd a város egyen- j letes ellátását jó levegővel. ! Méghatározza a javaslat a ; város közellátási hálózatának j uj rendszerét is. Tartalmazza a javaslat a városépítés első tízéves szakaszának már említett tervét is. A terv nagy, többezer la- i kást magukb^nfqglaló yápos- ; negyedek kiépítését irányoz- 1 za elő. Uj városnegyed k-i- j alakítását javasoljuk főbbek j között a Sztáiin-hid budai és pesti hídfőjének környékén, a Sztálin-ut külső meghosz- : szabbitásánál, a Kerepesi-ut és az Uliői-ut mentén. Javasoljuk továbbá legfontosabb !'iparí területeink, Újpest, Kő- [ bánya, Csepel központi ré- | szemek nagyvárosias jellegű í kiépítését. Ezzel egyidejűleg gondoskodnunk kell az uj városnegyedeket' összekötő főútvonalak, a Váci-ut, az Üllői- ut, a Hungária-körut, továb- | bá a pesti és budai Dunapart megfelelő kiépítéséről és építészeti kialakításáról. Biztosítanunk kéll e területek építészeti és forgalmi kap- ) csolatát a város központjával. Ki kell egészítenünk a hézagosán beépült belső városrészeket is, a Vizvárost, Kelenföldet, Zuglót, mig a részben elavult, de értékes épületeket tartalmazó városrészek — Ferencváros, külső Józsefváros, belső Erzsébetváros — átépítésére későbbi időszakban kerül majd sor. Célunk, hogy szép hazánk fővárosában biztosítsuk az egész lakosság kényelmes lakását, egészséges munkahelyét, zavartalan közlekedését, üdülését, úgy, hogy a város egyidejűleg rendezetlenségével és építészeti szépségével mindannyiunk gyönyörűsége, büszkesége legyen. SZERZETT már egy uj olvasót a Magyar Szónak? A Mágyar Szó minden száma a felvilágosítás kincsestára. — Adja szomszédja kezébe!
