Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-12-31 / 52. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 31, 1953 _5J Ofuaóóink Írjeik Egy öreg bányász válaszol a Common Councilnak és Mr. Lavalnak! Kedves Szerkesztőség! A Magyar Szó december 10-iki lapszámában egy cikk jelent meg a bányász jóléti alapról. Láttam Laval Pál hozzáfűzött megjegyzését is. Ehhez a cikkhez szeretnék hozzászólni. Abból a két és egyharmad hasábos cikkből sok mindent meg lehet tudni a bányászok jólétialapjáról, csak azokról az elfelejtett, öreg bányászokról nincs szó sem a Common Council, sem a szerkesztőség részéről, akiktől a legutóbbi bányászsztrájk után MEGVONTÁK A JÓLÉTIALAPOT, ép úgy mint azokról a bányászokról, kiket 1946 előtt bocsájtottak el munkából, MERT ÖREGEK VOLTAK, avagy a háború befejezése után nem volt rájuk szükség. ^ Szóval, ha két, bányász i együtt dolgozott s mondjuk az egyiket 1946 junus 26-án letették munkából, a másikat 1946 junius 27-én, az a bányász akit egy nappal háma-l marabb elküldték, nem kap semmit, ellenben a másik kapja a 100 dollárt. Nekünk, akik a jólétialapból csak a gyógykezelést kapjuk, az' s^m éppen kielégítő, mert az alap magánorvost, nem fizet, sem pedig orvosságot. Már most, ha valaki kórházkezelést igényel, amikor a kórházból kiküldték, ami bizony mindig előbb megtörténik, mint mire a beteg teljesen felgyógyul — mert azt mindnyájan tudjuk, hogy nincs elég hely a kórházakban — tehát a gyógykezelés sem olyan virágos, ahogyan azt a Common Council kimutatja. A bányászok között 35—40 évi földalatti munka után kevés találtatik, aki orvosi kezelést ne igényelne. Tehát itt nem annyira az a kérdés, hogyan élnek a bányászok, akik 100 dollárt kapnak, hanem hogyan élnek azok az öreg bányászok, özvegy asz- szonyok és házastársak, akik semmit sem kapnak. Bizony az ilyesmiket kellene azoknak a bizonyos vizsgálóbizottságoknak kivizsgálni, annál is inkább, mert a rádión hallottam, hogy a szenátoroknak 15 ezer dollárról 25 ezerre akarják a fizetésüket felemelni. Egy öreg bányász. A CIO EGYIK MAGYAR ÉPÍTŐJÉNEK MEGTÍSZTELÉSE Tisztelt Szerkesztőség! Nem mulaszthatom el, hogy ezúton is ki ne fejezzem köszönetemet a CIO helyi szervezete vezetőségének azért, hogy megtiszteltek a szervezet alapitó tagsági kártyájával, amelyet emlékül meg fogok őrizni, valamint a 25 dolláros karácsonyi ajándékukért. Hosszú évtizedes szorgalmas szervezési munkája után a CIO tagsága hatalmas védbástyát épített magának. Ennek védőerejét már most élvezzük mi nyugdíjba vonult öregek, kimerült munkások, azonban a védőbástya falán nagyon sok javítani való van. Hogy a sok közül csak egyet említsek: Köztudomású, hogy a múlt évben az állam felemelte a nyugdíj járulékot 4—8 dollárig, ami némileg javított volna azon az életstandardon, amit az eddigi 100 dollár havi nyugdíj nyújtott. Aki havi 100 dollár nyugdíjból él, csak az a megmondhatója, hogy abból bizony igen szegény ebédet tud enni. Ezzel szemben az acélgyár urai levonták a vállalat nyugdijából a 4—8 dolláros állami javítást. Ez óriási felháborodást keltett a nyugalmazott munkások soraiban, lakik tudják, hogy az acélgyár évi 15—20 ezer dolláros nyug* dijat ad a tisztviselőinek, pedig azoknak arra nincs szükségük, mert valameny- nyiök hatalmas vagyonnal vonulnak nyugalomba s amellett osztalékot is kapnak részvényeiken. — Szerk.) Ezért kell a CIO védőbástya falát még jobban megerősíteni, hogy azon a 150 mérföld sebességű orkán se tudjon kárt okozni. A legnagyobb baj az, hogy még mindig vannak munkások — tisztelet a kivételnek — akik nem olvassák és nem támogatják az olyan újságot, amely bennünket, magyar munkásokat megtanított szervezkedni. A Magyar Szó és annak elődjei óriási munkát végeztek e téren. Sajnos, van még elég, aki sötét, szemekkel néz a Magyar Szóra, de nem baj, ha majd a helyes gondolat világossága ragyog a munkásházak ablakán, akkor majd nem panaszkodunk és nem kritizálunk. Egy nyugalomba vonult magyar gyári munkás. “Kigyóbüvölés”. A republikánus párt kémhistóriákkal és vö- rösfalással akarja “megszeliditeni” a munkanélküliség l'enevadát Nem-polgárok cimhejelenfési kötelessége A fennálló törvények értelmében, minden külföldi állampolgár, aki január 1-én az országban tartózkodik, január hó folyamán köteles lakcímét a Bevándorlási Hivatallal Írásban közölni. A Bevándorlási és Honosító Hivatal erre vonatkozó figyelmeztetése most jelent meg és igy hangzik: “Aki nem amerikai állampolgár és 1954 január 1-én az országban tartózkodik, “Address Report Form 1-53” cimü űrlapot köteles benyújtani. Tizennégy éven aluli gyermekek helyett szüleik vagy gyámjaik töltik ki az űrlapot. 1954 január 1 és 31. között tehát menjünk el a postahivatalba, vagy a Bevándolási Hivatal legközelebbi fiókjához és kérjünk ily en űrlapot. Olvassuk el figyelmesen az utasításokat és azután feleljünk Írásban a feltett kérdésekre. Személyesen adjuk át a kitöltött űrlapot a postahivatali tisztviselők egvikének vagy a Bevándorlási Hivatalnak. NE KÜLDJÜK EL POSTÁN!” “Az a külföldi polgár, aki szándékosan és menthető ok nélkül hanyagolja el ezt az Írásbeli jelentkezési kötelességét, őrizetbe vehető és deportálható, azonkívül deportálása előtt börtönbüntetéssel és pénzbírsággal is sújtható.” Az a külföldi polgár, aki 1954 január 1-én ideiglenesen van távol az Egyesült Államoktól, ide való megérkezésétől számított 10 napon belül köteles a bejelentést elintézni. Hozzászólás a paprikáról szóló cikkünkhöz Igen tisztelt főszerkesztő, barátunk! Szives engedelmével az j alábbi toldásokat küldöm “A paprika története” cimü december 17-ikei cikkéhez. Ez; a nemes fűszer megérdemli, | hogy minél kimerítőbben ir-1 junk és olvassunk róla. , A régi Magyarország né— melyik vidékén, mielőtt a. Duna, Tisza és egyéb folyamok szabályozva lettek volna, a sok lecsapolatlan mocsár tenyésző fészke volt a maláriának, vagyis mocsárláznak és valahogyan közhit volt, hogy a paprika jó ennek a betegségnek a megelőzésére. Erre tudományos bizonyíték nincs, de lehet, hogy ez a hiedelem elősegítette a paprika használatának a terjedését. 'Viszont állítólag a paprika elősegíti a hormon j képződést,. Egy másik gyógy- hatás a következő: a papri-| ka latin, botanikus neve: j capsicum annuum. Az erős, j csípős hatást egy a paprika! hüvelyében lévő szerves ve-, gyület, az úgynevezett cap- ■ sicin okozza. Ennek a hatása a bőrre olyanformán izgató, I mint például a mustárpapiré, és igy ugyanúgy volna hasz-: nálható gyógycélokra. Tör-, téntek kísérletek a capsicin vegyi utqn való kivonatolásá- 1 ra, hogy megfelelő formában I gyógyításra használható legyen, azonban tőkehiány miatt ez a lehetőség nem lett kiaknázva. Hogy a capsicin hatása a bőrre milyen erős lehet, amellett e sorok Írója tanuskodhatik, mert közelről látott egy eset,öt, amelyben egy háziasszony, aki igen erős zöldpaprikát savanyított ecetbe, erősen összecsípte a paprika levével a kezét és csuklóját. Mikor fájdalmának enyhítésére a kezét meleg vízbe tette, a fájdalom any- nvira erősödött, hogy a de-' rék nő sírva fakadt,. Magyarázat: a meleg viz hatása alatt a bőr pórusai kinyíltak és igy a capsicin mélyebbre hatolhatott. Az orvostudomány szempontjából a legfontosabb tulajdonsága a paprikának,; hogy egyike a C-vitamin legfontosabb forrásainak. A C- vitamin fő hatása az ember, szempontjából, hogy megelőzi a görvélyt,, vagyis skorbu- tot. Nem véletlen, hogy a paprika ezen tulajdonságát magyar tudós, Dr. Szentgyörgyi Albert fedezte fel. Dr. Szentgyörgyi, akiről nagyon érdemes volna egy külön cikket írni, hosszú, sikeres pályafutása folyamán, amely régebben kétszer vezette Amerikába, Hollandiába és még sok más tudományos központba, mindég kutatott C- vitamin és egyéb élettanilag fontos vegyületek után, végül Szegeden telepedett le, mint egyetemi tanár. Itt egyszer étkezés közben jutott eszébe, hogy a paprikát még nem vegyelemezte. A gondolatot nyomban tett követte, és az eredmény nemcsak a legdusabb C-vitamin forrás felfedezése, hanem a Nobel- dij elnyerése is volt, amelyet a bizottság Dr. Szentgyörgyi- nek részint ezen felfedezéséért* részint azért Ítélte oda, j mert kiváló eredménnyel vizsgálta, hogy milyen vegyi folyamatokkal jár az, amikor egy izom munkát végez. Dr. Szentgyörgyi jelenleg az Egyesült Államokban él, és a Woods Hole, Mass., a Cape Cod félsziget bejáraté- j nál levő élettani intézetben | dolgozik egy állásban, ame- j lyet a kormány meghívására1 foglalt el. Erről és Dr. Szentgyörgyi életéről általában “Megkaptam a naptárt” Tudatom, hogy a karácsonyi ajándékot, a naptárt, megkaptam. Igen szeretem olvasni. Érdekes, tartalmas, szeretem benne a képeket, mint látom, kedves szülőhazámat most nem a grófok és a bárók uralják, hanem azo- ké, akik megdolgozzák. Látom, hogy a Balaton körül, hogy üdülnek a munkások. Eszembe jut, mikor én otthon voltam Balatonfüreden, a promenádra nem volt szabad menni a gatyás parasztnak. Bárcsak lehetne menni szülőhazámat szebbé és boldogabbá tenni, mert még elég erősnek érzem magamat a társadalom építésében. Én mint szőlőkezelő kerültem ki Amerikába 47 évvel ezelőtt.. F. József, Detroit. talán egy nálam hivat,ottabb valaki Írhatna igen érdekes^ történetet. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a mindenféle “tprök” jelzővel elnevezett növény között a török paradicsom is szerepel, ami nem egyéb, mint a tojás gyümölcs, vagyis angolul egg plant. Egy newarki olvasó. Az IWO feloszlatásáról Nem tudom megtalálni a megfelelő szavakat, hogy kifejezzem mit éreztem, amikor tudtunkra adták, hogy a mi testvéri betegsegéiyző szervezetünk 50 éves fennállás után be lett szüntetve állami rendeletre.. Gondolataimban felidéztem azt a sok évtizedes küzdelmet, amelyen * átmentünk és mindig a dolgozók támogatása és megsegítése volt jelszavunk: Segíteni ott, ahol segítségre van szükség. Ez az egyedüli, ami tartalmat ad az életnek. De nagyon tévednek azok, akik szervezetünket feloszlatták, ha azt hiszik, hogy ezentúl tétlenek leszünk. Az a sokezer magyar és más nemzetiségű munkás, akiket most megfosztottak az egyletüktől, tudom ezután is támogatni fog MINDEN ügyet, ami méltó a támogatásra. És nem fogják engedni, hogy megfosszák őket a. szabad gyülekezés, a szabad társulás jogától. Ezért én azt mondom, hogy ne mondjunk “írnod bye”-L hanem “a viszontlátásra.” Tisztelettel Steiner Emma, Bronx.
